Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-23 / 300. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, I96S. december SS. T+ómaí gaíéríákőan Széljegyzetek egy olaszországi élménybeszámolóhoz Szeretném a kedves olvasót — néhány vázlatos és szubjektív feljegyzéssel — egy-két római galériába elkalauzolni, ahol világhírű alkotásoltat őriznek. Az emberiség hőse: Dávid Az alatt a másfél hónap alatt, amióta Rómában vagyok, néhány híres képtárat volt alkalmam megtekinteni. Főleg reneszánszkori művészektől láttam alkotásokat. E nagy korszak mestereinek egyik kedvelt témája Dávid, volt, akit szinte egyértelműen úgy jelenítettek meg, amint a győztes ifjú Góliát levágott csúnya, ^akállas fejét tartja. Bernininél láttam a szokástól eltérő megoldást, 8 ugyanis Dávidot az ütközet hevében ábrázolja és a hős, erőteljes, izmos férfiként hat. Nem így a festményeken, ahol inkább létekteljes, semmint harcias jelenség Különösen Caravaggio Dávidja tett maradandó hatást rám. Elgondolkodtam e művek előtt, vajon miért volt kedvelt ez a téma a művészeknek? Bizonyosan egyrészt azért, mert a tiszta tekintetű, még gyermeknek ható Dávid és a bozontos óriásfej rútsága, hálásan adtak lehetőséget az ©lentétek kibontakoztatására. Másrészt azonban — és én ezt fontosabbnak tartom —, az az eszm© mondanivaló áll itt előtérben, hogy a szellem, bár látszatra gyengébb mint ©lenfele, mégis győzedelmeskedik a brutalitás felett. Tehát a jónak a rossz felett aratott győzelmét Szimbolizálja a művészetben annyiszor megismétlődő Dávid-téma. Milyen hasznos volna, ha napjainkban, amikor sokszor kerül sor arra, hogy az emberiség, a józan ész, vagy az erőszak, a sötét elvakultság kerüljön felül, remén© keltő biztatásként vagy intő jelként, egyaránt Dávid győzelmes alakja jelenne meg előttünk. A sixHisi kápolnában Az első benyomásom a monumentális-intimitás volt. Ez jóllehet paradoxnak tűnik, de mást nem mondhatok. Michelangelo eget, s földet megmozgató falképe minden elementaritása mellett is emberközeli. Egyébként a kápolna a legteljesebb értelemben a művész© Szentélye. Ide zarándokolnak nők és férfiak, fiatalok és öregek. Északról és Délről, Keletről és Nyugatról, hogy tanúi lehessenek az emberi teremtőerő e csodálatos példájának. Michelangelo Itteni műveiről azt mondani, hogy Szépek vagy lenyűgözőek, merő banalitás lenne. Szavunknak, véleményünknek e teremben nincsen súlya. Igy amit tehetünk, hogy átadjuk magunkat annak a varázsnak, mely a falakról felénk árad. Sereglenek ide az emberek, s megbűvölten lesznek boldog részeseivé annak a mindent betöltő harmóniának, m©y itt uralkodik. Az Égi és földi szere emről Valamelyik nap a Borghese Galériában voltam. Az itteni sok és szebbnél-szebb szobrok közül két mester, Canova és Eernini alkotásai emelkednek ki, Canova Borghese Paolinája bájosan édeskés. Eernini művei viszont finom formáik mellett is férfiasabbak. Tőle talán Daphne és Apollo tetszett leginkább. A képgyűjteményből számos ©kotást kellene megemlítenem. Többek között Botticelli Madonnás-rondóját, mely olyan volt, mint egy fájdalmasan szép egyházi zene. Profánabb ábrázolás Cranach Vénusza, m©y szemérmes Decemberi gondok Canova Paotina Berghese ©mű szobrának részlete ugyan, de, mégis kifejezi a középkori ember önmagára találását, s első gyönyörködését a női testben. Kimagaslik a galéria anyagából Raffael két vászna Az egyik a művész fiatal feleségét ábrázolja, a másikon Krisztus keresztlevételét látjuk. "Külön kell szólnom Tizianról, a Borghese Galéria mestereinek büszkeségéről, akinek itteni művei a legnagyobb élményt jelentették számomra Elsősorban is rendkívüli öröm volt meg-, látnom Tizian világhírű alkotását, az Égi és földi szerelem című képét. E festmény beteljesülése volt mindannak, amit eddig táblaképekben láttam. Csak néztem-néztem betelhetetlenül, s arra gondoltam, hogy ilyenek a remekművek, a ritka értékek, melyeket emberi kéz valaha is alkotni képes volt. A galériában látottakkal rem lehetett összehasonlítani a többiek rovása nélkül. E kép a királynője volt valamennyinek, repiekmű, melv fényével beragyogja a művészettörténetet. Hosszasan álldogáltam az Égi és földi szerelem előtt melynek szimbolikus S értelmét a mai napig nem tudták megfejteni az esztéták. Éreztem, hogy mint sugárzik belém a képből ez a kiaoadhatatlan szépség, mellyel életre szólóan megtelik az ember. mai Rómának ebből a kaleidoszkópszerű, fény-árnyékos mindennapjaiból láttam képeket az igaz ügyért harcoló Guttusotól, a Galleria Nazionak d'Arte Modernában, ahol az absztraktak és realisták művei békésen lógnak egymás mellett a falakon. Ha süt a nap és verőfényév© árasztja el e nagy forgalmú, lüktető életű világvárost, akkor él igazán Róma. A levegőben Modugno hangja úszik és az impozáns terraszlépcsőkön még decemberben is tavaszias a hangulat. Egy-egy magasba meredő páliqg és néhány pompás antik oszlop, a medditerrán szellemiséget sugallják- Ilyen környez©ben úgy ballagok az Örök Város utcáin, mint valami Krudy-novella hőse. A valósai álomszerűnek hat, és a kőhidakkal íveit agyagszín q Tevere mentén gondolataimnak egyik fele itt a másik fele otthon, a szőke Tiszapartján honol. Szelest Zoltán BIZONYARA feltűnt a szülőknek, hogy novemberben gyermekük nem vitte haza ellenőrző könyvében negyedévi tanulmányi eredményeit, illetve sem intővel, sem róvóval nem "keserítette* szüleit. Nem véletlenről van szó, hanem arról, hogy a Művelődésügyi Minisztérium az 1962—63. tanévről szóló utasításában a tanári munka túlterheltségének csökkentése érdekében eltörölte a középiskolákban az első negyedévi ellenőrző értekezleteket. S ez nagyon helyesen ,is van így A nagy osztálylétszámok, az új közismereti anyag és módszerek tanulmányozása, a szakirodalom rendszeres számon tartása oly sok feladatot ró a pedagógusokra, hogy ennek elvégzéséhez időt k©l biztosítani. Ezért látott napvilágot még ezenkívül néhány olyan rendelet, mely a pedagógusok munkáját hivatott csökkenteni, s ezzel egyéni továbbképzésüket, feladatuk jobb ©látását elősegíteni. Amikor e tényeket a szülők tudomásul veszik, nem szabad azonban arra gondolniok, hogy ez a rendelet az ő részükre is könnyebbséget jelent, illetve a negyedévi ellenőrző értekezlet elmaradásával a gyermekük iránti felelősségük is csökken. A negyedévi ellenőrző "tudósítása* a múltban valóban olyan volt, mint egy kis jelzőcsengő, amelyik érzékelteti a hibát, s felhívja a figyelmet a bajra. Megmutatta az egyes tárgyak eredményét, a tanuló negyedévi munkáját, magatartását és így tovább. A szülő e jelzéssel még időben értesült arról, hogy hol van a hiba. Most mindez ©maradt!.,. S vajon a szülők ez esetben csak passzív tudomásulvevői lehetnek e ténynek? Szó sincs róla. VÉLEMÉNYÜNK szerint attól függetlenül, hogy nincs negyedévi értekezlet, a szülőnek a gyermekével együtt mégiscsak el kell készítenie a számvetést az elmúlt negyedévet illetően. Mérlegelni kell az elért eredményeket, a hibákat, vagy az erényeket, és ezek alapján kell ©határozni az ©következő tennivalókat Hogyan tud kellő értékelést végezni a szülő? Először is úgy, ha állandóan figyelemmel kíséri —i illetve kísérte — gyermeke osztályzatait. Az általános iskolában és a középiskolában Szegeden általában az a szokás, hogy mindig feljegyzik a gyermekek feleletét vagy a? ellenőrzőbe, vagy a megfelelő füzetbe. Ha ezt a szülő folyamatosan átnézi, ugyancsak tiszta képet kap gyermeke munkájáról. S ha netán ezek az osztályzatok nem állnának rendelkezésre, vagy úgy véli, hogy azok alapján sem tud teljes határozottsággal eligazodni, akkor az a legjobb, ha még most, a szünet előtt elbeszélget az osztályfőnökkel és a szaktanárokkal, A szünet kezdetén nagyon jó a helyes tájékozódás, különösen azoknak a szülőknek a? esetében, akik tudják, hogy gyermekükkel az előző években is baj volt, vagy úgy érzik, hogy az új iskolai évben a gyermek szorgalmában bizonyos "lazulás* következett be. Nem jelent tehát a szülők részére felősségmentesítést az új rendelet, Sőt, inkább arra int, hogy most maga a szülő győződjék meg a helyzetről, gyermeke előrehaladásáról. A tanári karok szívesen látják a szülőket, és örülnek, ha hasznos tanácsokkal szolgálhatnak. IGEN, a hasznos tanácsok nagyon fontosak. A két hét szünet nagy idő. pihenjen, Olvasson, sportoljon, s megfelelő módon szórakozzék a gyermek, de ha úgy kívánja a helyzet, hogy pótolni k©l a mulasztottakat, akkor ezt elvégeztetni se legyünk restek. Kérje meg a gyermek valamelyik barátját a segítésre, és szánjanak rá a nehezebb tárgyra naponként 1—2 óra időt. Számtanból például oldjanak meg feladatokat, idegen nyelvből gyakorolják be a megtanult szabályokat, és így tovább. Rengeteg módja van a hiányok pótlásának. De azért arra is vigyázzunk, hogy semmi körülmények között ne vigyük túlzásba a dolgot! A tanulónak pihennie is kell! Kell, mert másként a féléyi ismétlésekbe belefárad, s nem bírva a munkát, az eredményét csak rontja. Itt lesz az ideje annak fs. hogy a végző osztályosak esetében végleg tisztázódjék, hogy ml is akar lenni a gyermek. Továbbtanul-e vagy nem? Ha igen, milyen pályán, s ha nem, akkor hol helyezkedik el? A szülőknek nagy józansággal kell nézniük e kérdést. Arra kell törekedniük, hogy gyermekijk hajlamának és tehetségének megfelelően válasszon pályát, s ne a szülő határozza meg, hogy milyen útra lépjen. Ez utóbbi nem szerencsés dolog. S ha úgy érezzük, hogy egy kissé itt-ott a tanulmányok terén gyengébb a továbbtanulni szándékozó, véle is vetessük elő pihenés közben egyszer-egyszer a könyvet. A továbbtanulási kórelmek elsődleges alapja a félévi eredmény. Nem kis dologról van tehát szó, midőn a félévi bizonyítvány jósága mellett kardoskodunk. Különösen most, amikor a továbbtanulási felvételeknél a tudásszint nagysága és szilárdsága a döntő. S VIGYÁZZANAK a szülők arra is, hogy ne hozzon számukra "meglepetést« g szünet! A szülők dolgoznak, • a gyerekek egyedül vannak. Az unalom, az egyedüllét sok minden rossznak lehet az okozója. Bizony, többet kellene tenni az ifjúság télj szünidei helyes foglalkoztatásáért. Különösen művelődési otthonainknak. Minden, esetre a szülő elsősorban azt nézze meg jól, Jiogy kivel barátkozik a gyermek! A rossz barát rengeteget árthat. S az is jó, ha a szülő is gondoskodik a gyermek részére egy kis elfoglaltságról, • tennivalóról. Természetes, ez a munka ne legyen fárasztó vagy megerőltető. A hangsúly minden esetben a fokozott, s eddiginél is szorosabban vett ellenőrzésen legrga Nagyobb, jóval nagyobb törődés szükséges a vakációban a szülő részéről, mint az iskolaév alatt. Igen, a szülő részéről, még akkor is, ha a napi munka után ez nehéz. De mindössze csak két hétről van szó. S ha lehetséges, most egy kicsit kevesebbet támaszkodjunk a pedagógusokra. Szünet van, nekik is kell a pihenő, hisz számukra január közepétől év végéig a legnehezebb munkaszakasz következik. • Bánfalvi József I Margitka karácsonya Éieikép a mai Rómáról Róma... Igen, most éj szaka, álmot megszakítva is Rómára gondolok. Kutatom, keresem lényegét, kíváncsian ismerkedem vele. Nemcsak a festői utcarészletek, a díszletként hatő sikátorok, a több ezer éves ántik emlékek, a hatalmas tömegű templomóriások, az előkelően gazdag palazzók vaev a változatos formájú szökőkutas terek ragadják meg érdeklődéseimet, hanem az itt lakó, járókelő, csevegően vitatkozó, dolgozó emberek, Róma mai lakosainak megismerése is élményt; jelent számomra. A kezét köpyörgően felém nyújtó koldus- a fütyörészve bicikliző ©dám kifutófiú, a falak mentén kuporgó gesztenyeárusok, a madonna arcú fiatal csinos nők. a jellegzetes kalapban látható papok, a piaci gyű-! mölcsárusok tarka serege, a i gépkocsi-csodákon száguldó! elegáns párok, az itt-ott fel- j bukkanó tüntető munkás-1 csoportok, — ellentétes mo-| zaikként és mégis összetar-! tozó életképnek hatnak. A j ! 1932,.; ' A fiű ott áll ©skójub ajtajában, s időnként ujjnyi > rést n©t, hogy kikémlelhessen. Izgatott; Erdélyi < Paliékat várja, de azok csak nem akarnak felbukkanni a < kékesen derengő havon. A Szobában tűrhető meleg van; > anyának, isten a megmondhatója, honnét, sikerült mára egy > kis tüzelőt kerítenie. Éppen ezért haragszik is az ajtón©to; gatás miatt — és amikor p tán negyedszer pillant ki az • utcára, türelmetlenül rákiált: J — Hagyd fi© az ajtót, kölyök, mert szétaprítlak! Nem •azért csináltam a meleget! Holnapra úgyis kihűl magától \ez a rothadt lyuk, minek siettetni?! J Gyorsan becsukja az ajtót s odahúzódik a tűzhelyhez. | Ilonka is itt ül mellette, ő is élvezi a ritka meleget. Margit ! a sarokban matat elmerülten. Nemrégen a kabátja alatt í hozott be valamit odakintről; még nem mutatta. Kabátja 5 két szárnyát most is széttárva tartja, hogy véletlenül se les! hessen mögéje. A tűzhely sütőjéből izgató illatok szállongai nak — anya kalácsot kelesztett kora délután, az sül. Bán1 hidiéktől kapta hozzá tegnapelőtt a kilónyi lisztet Milyen ! boldog volt vele! Apát csak estére várják; mondta, hogy nem tud előbb I jönni, kiment a piacra, ott van dolga. Anyu nem is kéri dezte, mit keres ott karácsony d©utánján, ő meg nem i mondta. • U lnek csendesen; anya edényeket tőrölg©, Ilonka meg tökmagot ropogtat, s köpködi a héját. | — Margit, add ide a cipőmet! — szólal meg hirtelen. — j Fázik a láboni! ; Margit kelletlen arccal tekanyarítja válláról a kabátját, ] óvatosan ráteríti arra a titokzatos valamire, aztán ©őrejön ; lerúgja lábáról nénje cipőjét [ ; — Nesze! Aztán fölveszi a maga zsákvászonból eszkábált ronsyos ; tutyiját és visszamegy a sarokba. Megint erőt vesz rajta a türelmetlenség; ismét csak ki szeretne lesni az utcára. ! —- Anyuka, kinézhetek? — Mi a csodát bámulsz te ott folyton, Feri? Minek akarsz kinézni? — Csak — mondja s nyomatékul bólint hozzá. Nem akarja megmondani, mire vár — legyen az ariyáékBak is meglepetés! Erdélyi Paliékoak kell jönnipk, most már bármelyik porcben. Tulajdonképpen neki magának sem volna szabad tudni az egészről, de Kulka elmesélte, mire készül az osztály. Megbeszélték, hogy a tíz legszegényebb osztálytársukat karácsonyra fölsegélyezik. Már hetekkel ez©őtt megindították a gyűjtést. A dolgot Erdélyi Pali kezdeményezte; vonalzóval gyűjtőíveket rajzolt, s azokkal körüljárták a környékbeli kereskedőket s a módosabb fiúk szüleit ö akkor már harmadik hete nem volt iskolában mi hogy beálltak a novemberi fagyok, otthon maradt, mert nem volt cipője. -Kapsz cipőt is, ne félj!-* — kacsintott Kulka. — "Az Érdél© külön is mondta! Csuda klassz srác az az Erdélyi, hiába! összesen harminc pengőt szedett össze, meg ©gy csomó használt holmit Én is kapok valamit, azt mondta.* Ezért várja hát őket ilyen izgatottan. Kulka szerint W óra körül jönnek, úgy mondták; de most már fél hat tóriil járhat, és még sehol semmi... Hirtelen elkedvetlenedik; talán nem is igaz az egész, csak Kulka találta ki, hogy jt bosszantsa ... Hat óra felé végre mégiscsak megcsikordul a hó az ajjp mellett. — Itt van apa! — ugrik fel anya. — Feri, n©ss ki! lloldogan szökik fel — tudja ő jól, hogy nem apa, W 3J nem Erdélyi Paliék cipője bersenti odakint a havat Szélesre tárja az ajtót, a fiúk belépnek. Ketten vannak: fif" délyi és Krenner. Éppen Krenner! — Szevasztok — mondja csodálkozó pillantással; fej, szen tudja, úgy kell tennie, mint aki nem sejt semmit. — Szevasz — mondja kissé elfogódottan Erd©yi Fali ¥ ügyetlenül forgatja a kezében tartott csomagot. * — Kezicsókolom — jut eszébe a köszönés Krennentfk Elmosolyodik. — Megjött a Jézuska, néni kérem. Anya ©őrejön, ©nyílt szemmel nézi a két fiút. Az#> megismeri Palit. — Hozta Isten, aranyoskám. Hát mi járatban itt minálunk? 7" JÓ emberek adományát hozzuk — mondja kínlódva Erdélyi Pali; a nyakáig vörös. — Ha megengedi a néni,.. — Tessék, gyerekeim, tessék. Csak hálásak lehrtühk azoknak a jp embereknek. I 1