Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
6 DÉL-MAGYARORSZÁG -Vasárnap, 1962. december 2. VERSE TÖRVÉNY Qózief cAttila ka!alának 25. é a /övdiL ló jára K ét nagy költőt vesztett el u magyarság negyedszázaddal ezelőtt. Juhász Gyula halálakor az egykori tanítvány, József Attila még a mesterétől tanult formában, szonettel búcsúzott atyai pártfogójától és költői útjára indítójától, hogy fél évvel utóhh maga is kövesse őt az önkéntes halálba. Huszonöt esztendeje lesz holnap, hogy a szárszói tehervonat kerekei szétroncsoltak a harmadik forradalmi költő-klasszikusnak, Petőfi és Ady öröksége folytatójának, a proletárlfrikusból a nemzeti költészet, majd u világirodalom magaslataira emelkedő nagy magyar poétának fiatal testét. „Teste a földé" — mondjuk azokkal a szavakkal, amikkel ő Advru emlékezett. Ám lelke — a proletár utókoré. Verse törvény és édes rllmu(sthnn kő buli s a kastély abl.iku | zttrOg — eke haaft barázdát üj Ihúsában, meri virágnál, mert i-let |és lirők. Életműve napjainkban válik a magyarul értők, a verset szeretők közkincsévé. Jövendölése most teljesül be: Énbennem öleli meg hősét az újnak készülő világ! József Attila a mi hősünk, u szocializmust építő magyar nép köllő-(grradainrAra. Pá emlékezünk ezeken a hasábokon, amikor életművének tanulságos sorsát, világirodalmi hírnevét ismertetjük, kortársa visszaemlékezését közöljük. A kölfő életművéhez ELÉGTÉTELÜL ÉS PÉLDAKÉNT >»A mű, amit a költő halá- költeményt ugyan 1938 óta Iáig alkot, halálával hirte- tartalmazzák a kiadások, de len egész lesz ... A versek — amint közlője, Grezsa Fesugurat vetnek egymásra, a renc helyesen mutatott rá nagy versek megragyogtat- (Irodalomtörténet, 1962. 1. ják a közömbösebb darabo- sz.) — az előkerült kézirat kat is... Minden töredék, az eddigieknél pontosabb, minden papírlapon talált sor hitelesebb, s mivel a költő adalék lesz, adalék az élet- legutolsó szándékét őrzi, enmühöz, a nagy egészhez, nek van helye a további kimely lezárt, szigorúan befe- adásokban, jezett, és összetartozó im- A költő bécsi korszakából már. Befogadni, magához k(jt helyről is nyilvánosságöleim hajlandó minden ap- ra kerültek verskéziratok, lóságot...« Abramovics Irénnél maradt Radnóti Miklós írta ezt fönn a Nem én kiáltok egy 1941-ben József Attila hát- értékes dedikációja, és a Szerahagyott makói és szegedi tetők lázadása címú vers, verseinek kiadásakor Akkor melyet az Élet és Irodalom már Németh Andor (1938) és 1960. február 5-i számában Bálint György (1940) gondo- Szőke György ismertetett. A zásában egyre bővülő, gaz- bécsi Collegium Hungaricum dagodó tartalommal jelentek egykori igazgatójának, Lámeg József Attila összes bán Antalnak özvegyénél versei. A fölszabadulás után pedig hat vers ismeretlen tovább gyarapodott az élet- változata, és egy teljesen ismű: jó néhány vers, amely meretlen kis költemény kézaddig politikai okokból nem irata maradt fönn, és került jelenhetett meg a költő kö- Kunszery Gyula földolgozáteteiben (Szocialisták, Töke- sában (Irodalomtörténet, haszon ballada, Tömeg, Le- 1960. I. sz.) közlésre. bukott, Búza stb.) 1945-ben Közelebbről meg nem jekapta meg méltó helyét az jölt forrásból közölte az Élet oeuvre-ben. és Irodalom 1961. december 1952-ben jelent meg a köl- 2-i számában Magyar tő összes verseinek szöveg- László a költőnek tizenkét kritikai kiadása, majd — versszövegét. Valamennyi isújabb alkotásokkal bővítve mert ugyan, de fontos szö— ennek második kiadósa vegváltozatokat tartalmaz, 1955-ben. A fölszabadulás és értékes keltezéseket, ameutun előkerült kéziratoknak iyelc a versek időrendjének jelentős része makói és sze- tüzetesebb megállapításához gedi eredetű. segítik hozzá a József AttilaNem meglepő, hogy a kutatást. Ugyanezt a célt sekrittkai kiadás óta is buk- giti elő szintén Magyar kannak még föl értékes, az Lászlónak közlése a Légy életművet módosító kézira- ostoba című vers kéziratáról tok. Ha arra gondolunk, hogy a Dél-Magyarország 1962. pár éve találták meg a ku- jan. 11-i számában. tatók Balassi Bálint Szép .... magyar komédiáiét, s hogy öz elmu" esztendőben nemrég is még két ismeret- vált hozzáférhetővé a kritilen Petőfi-versei publikál- kai kiadás tehát 1955 óta a tak. akkor természetesnek legnagyobb és legjelentősebo tartjuk, hogy a legfiatalabb Kéziratanyag, amely megint forradalmi klasszikus kéz- "ak a makói és a szegedi iratai még mindig lappang- korszak termését gazdag!tolhatnak. Így például annyi és tette világosabba Ezemakól kutatás után is csak a ket a kéziratokat — két telközeimúltban került elő Jó- Jes füzetet, számos változatzseí Attila híres szonettko- tal. és mintegy husz ismeretszorújának. A kozmosz éne- en verssel és töredékkel, kének teljes kézirata. Ezt a két különálló kézira lapot, és egy kiadatlan levelet — Saitos Gyula őrizte meg. Saltos Gyula a költő makói barátainak és pártfogóinak egyike. Kilenc évvel volt idősebb József Attilánál, s a Makói Friss ÜJság szerkesztőjeként, az elsők között biztosított lapjában nyilvánosságot a fiatal diákköltőnek. József Attila u Megfáradt ember cimű versének dedikációjában -legelAi és legkedvesebb szerkesztőjének* nevezte. A fölszabadulás Ungvárott érte, s onnan csak az elmúlt esztendőben tért haza Magyarországra. Most Rábacsanakon él, s nemrégiben fejezte be kétszáz lap terjedelemben József Attila makói korszakáról írott könyvét, amelyet jövőre a Magvető Könyvkiadó jelentet meg. A négy évtized viszontagságain keresztül megőrzött kéziratokat Szabolcsi Miklós tette közzé (Irodalomtörténeti Közlemények 1961. 6. sz.). A szövegváltozatokon és az ismeretlen versek szövegein kívül igen értékes lelet még ebben a kéziratanyagban az a három verscimjegyzék. amely a fiatal diákköltő első verseit sorolja föl. Ezekből ugyanis a fiatalkori versek pontosabb időrendje rekonstruálható, s emellett néhány, korábban elkallódottnak vélt versnek már ismert, de más című Verssel való azonosítása is elvégezhető, tehát csökkent az elveszett versek száma is. Érdekessége még a Saitosféle kéziratoknak, hogy a költő egyik füzetében több lapnyi gyorsírásos versfogalmazvány található. Ilyet eddig ugyancsak a makói anyagban egyet ismertünk, amelyet Péter László közölt a költő gyorsírástanárának, Maros-Matusik Istvánnak megfejtése alapján a Csongrád megyei Hírlap 1961. április 9-i számában. A Saitos-féle kéziratok gyorsírásos szövegét László János fejtette meg: ez is sok értékes versvariánst tett ismertté. Az 1955 óta előkerült kéziratok figyelembevételével készült a Szépirodalmi Könyvkiadónál nemrégiben megjelent, bibliapapírosú, Hincz Gyula művészi rajzaival gazdagon díszített József Attila összes versei (1962) kötet. Szabolcsi Miklós gondozásában. Ez tartalmazza a Saitos-féle anyag mintegy húsz ismeretlen versét, töredékét, s új, hűségesebb időrendben nyújtja az 1921—23 közötti zsengéket és verseket. Ez tehát jelenleg a legteljesebb és legpontosabb József Attila-kiadás. József Attila szegedi arcképe I924-b«l Gábor Endre fölvétele A NAGYVILAG VALASZA „Ma hat földrészre iiylllk Iblmbaja tSzép szivem óriás, piros [virág", (József Attila: A legutolsó harcos) JzóvieiuruÁ Oroszul először a Külvárosi éj befejező szakasza jelent meg 1946-ban, az Ogonyok címú hetilap hasábjain. Az első József Attilakötet 1949-ben látott napvilágot a Szovjetunióban; Sapovál Mikola ukrán műfordító tolmácsolta a költő 35 versét. Az 1948—1952 között készült Magyar költészet antológiája 15 József Attila-verset tartalmazott. 1958-ban pedig orosz nyelvű fordításgyűjtemény tette még ismertebbé a költő nevét. Az idén a mostani évfordulóra teljes József Attila-kötet jelenik meg Moszkvában. A kötet szerkesztője Kun Ágnes, a versek tolmácsolói a legkiválóbb műfordítók, köztük Martinov, a kitűnő költő, aki már tizenöt éve foglalkozik József Attilával. olvasóinak. Az első gyűjtemény előszavát nem kisebb francia költő, mint Tristan Tzaro. írta, s ez az antológia ilyen méltó címmel látott napvilágot: Francia költök tiszteletadása József Attilának. 'Tlémet TtemóluaUkuá "fáS-ttáuadág. A Sinn und Form címú folyóirat közölt először 1958ban németül József Attilaverseket Stephan Hermlin fordításában. Egy évvel később ugyanitt Franz Fühmann adta ki az Oda nagyon szép tolmácsolását s ugyanekkor jelent meg némei nyelven Szabolcsi Miklós József Attila-tanulmánya is. Az eddigi német fordítások betetőzése az 1960-as Gedichte cimú kötet, amely a költő 35 versét tartalmazza J^ugMílduia. Egy éve, hogy megjelent az első szerb József Attilakötet, Danilo Kis, az ismert költő és kritikus fordításában. A Külvárosi éj c. öszszeállítást az újvidéki Fórum kiadóvállalat bocsátotta ki. jUnglia Angliában nemrég Cushing professzor antológiája mutatta be a költő három költeményét a szigetország olvasóinak. Ebben az évben előreláthatólag önálló József Attila-kötet megjelenése várható. CdeÁdálov-ikta A Sarló, a radikális szlovákiai fiatalok mozgalma már a 30-as évek elején sokat tett megismertetéséért. Első szlovák fordítása 1938-ból való, a kitűnő költő és műfordító, Jan Smrek nagy József Attilaantológiája pedig 1952-ben jelent meg. A cseh irodalomban is korán ismert, hu lálakor cseh barátai is elsiratták a prágai ' lapokban, verseinek antológiájára azonban csak 1959-ben került sor. K. S. 1. Itáliában nagyon népszerű József Attila költészete. Egy 1939-es nápelyi kiadású magyar nyelvkönyv például már közli az Altató-t. 1941ben egy fiumei olasz lap közöl több versfordítást, s 1948—49-ben is több versét fordítják olaszra. Az itáliai közvélemény figyelmét azonban mégsem ezek az elszórt fordítások keltették fel elsősorban. hanem a legnagyobb modern olasz filozófus és irodalomtörténész. Benedetto Croce 1942-ben írott meleg hangú elismerő cikke Egy gyönyörű költemény-ről, a Mnmá-ról. A József Attila-fordítók között különleges helye van a firenzei egyetem fiatal, görög nyelvet tanító professzorának, Umberto Alöfainek. aki pisai egvetami hallgató korában a költő kedvéért tanult meg magyarul. Több fordításgyúitemény összeállítója. legutóbb 1957-ben 80 verset tartalmazó antológiát adott ki. SAITOS GYULA: Találkozás a IVlaslerrel (Liebmann 'elv.) József Attila neve díszíti az. egyetem rv* «>iuc» téri központi épületének homlokzatát Az oldalt PÉTER LÁSZLÓ állította össze fianciaMdtág. A Mama még a költő életében. 1936-ban megjelent franciául, s csak 1955—• 1961 között három válogatás mutatta be a költőt francia 1922. február 25-én a makói Kereskedők Egyletében, amely a baloldali értélmíségieknek is találkozóhelye vdlt, Kiss József emlékestet rendeztek. A rendezőség Espérsit János útján, aki a költő legmeghittebb barátja, és otthonában gyakori vendéglátója volt, Juhász Gyulát kérték fel az ünnepi emlékbeszéd tartására. Juhász vállalta a szereplést, és az est lezajlása • után Espersit lakásán pihent meg. Baráti társaság vette itt körül, s az egybegyűltek között ott szorongott József Attila is, akinek Espérsit már előzőleg megígérte, hogy megismerteti a költővel, és megmutatják neki verseit. A baráti társarég lelkesen ünnepelte ós erősen lefoglalta a költőt. s Attilára jó Ideig nem kerülhetett sor Amikor jó későn a vendégek távoztak, végre ez is megtörtént, de korántsem úgy, ahogy. tervezték, s ahogy abban Attila reménykedett. Juhász Gyula ekkor már a szerepléstől és a számára mindig terhes ünnepléstől fáradtan hallgatta Espérsit beszámolóját a fiúról és a verseiről, majd a szemmel láthatólag megilletődött és elfogult fiú versmondásait. Alig szólt valamit a hallottakhoz.de emlékezetem szerint szavaiban komoly biztatás volt és a versformák dolgában a szonettformáról ma. gyarázólag hoszszabban is beszélt. A későre járó idő és Juhász fáradtsága, fejfájása miatt megállapodtak abban. hogy Attila másnap délután eljön a költőhöz hosszabb beszélgetésre. Másnap délelőtt azxmban Juhász Gyula visszautazott Szegedre, amit Attila végtelen szomorúsággal vett tudomásul. Vigasztalásul az elkeseredett fiú kezébe Ju hász két verseskötetét nyomta Espersit. és vigasztalgatta azzal, hogy Juhász tehetséget lát benne, jónak találta több versét, csak még szorgalmas tanulásra és olvasásra biztatja.