Délmagyarország, 1962. december (52. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG -Vasárnap, 1962. december 2. VERSE TÖRVÉNY Qózief cAttila ka!alának 25. é a /övdiL ló jára K ét nagy költőt vesztett el u ma­gyarság negyedszázaddal ezelőtt. Juhász Gyula ha­lálakor az egykori tanít­vány, József Attila még a mesterétől tanult formá­ban, szonettel búcsúzott atyai pártfogójától és köl­tői útjára indítójától, hogy fél évvel utóhh maga is kö­vesse őt az önkéntes halál­ba. Huszonöt esztendeje lesz holnap, hogy a szár­szói tehervonat kerekei szétroncsoltak a harmadik forradalmi költő-klasszi­kusnak, Petőfi és Ady öröksége folytatójának, a proletárlfrikusból a nem­zeti költészet, majd u vi­lágirodalom magaslataira emelkedő nagy magyar poétának fiatal testét. „Teste a földé" — mond­juk azokkal a szavakkal, amikkel ő Advru emléke­zett. Ám lelke — a prole­tár utókoré. Verse törvény és édes rllmu­(sthnn kő buli s a kastély abl.iku | zttrOg — eke haaft barázdát üj Ihúsában, meri virágnál, mert i-let |és lirők. Életműve napjainkban válik a magyarul értők, a verset szeretők közkincsé­vé. Jövendölése most tel­jesül be: Énbennem öleli meg hősét az újnak készülő világ! József Attila a mi hő­sünk, u szocializmust építő magyar nép köllő-(grra­dainrAra. Pá emlékezünk ezeken a hasábokon, ami­kor életművének tanulsá­gos sorsát, világirodalmi hírnevét ismertetjük, kor­társa visszaemlékezését közöljük. A kölfő életművéhez ELÉGTÉTELÜL ÉS PÉLDAKÉNT >»A mű, amit a költő halá- költeményt ugyan 1938 óta Iáig alkot, halálával hirte- tartalmazzák a kiadások, de len egész lesz ... A versek — amint közlője, Grezsa Fe­sugurat vetnek egymásra, a renc helyesen mutatott rá nagy versek megragyogtat- (Irodalomtörténet, 1962. 1. ják a közömbösebb darabo- sz.) — az előkerült kézirat kat is... Minden töredék, az eddigieknél pontosabb, minden papírlapon talált sor hitelesebb, s mivel a költő adalék lesz, adalék az élet- legutolsó szándékét őrzi, en­mühöz, a nagy egészhez, nek van helye a további ki­mely lezárt, szigorúan befe- adásokban, jezett, és összetartozó im- A költő bécsi korszakából már. Befogadni, magához k(jt helyről is nyilvánosság­öleim hajlandó minden ap- ra kerültek verskéziratok, lóságot...« Abramovics Irénnél maradt Radnóti Miklós írta ezt fönn a Nem én kiáltok egy 1941-ben József Attila hát- értékes dedikációja, és a Sze­rahagyott makói és szegedi tetők lázadása címú vers, verseinek kiadásakor Akkor melyet az Élet és Irodalom már Németh Andor (1938) és 1960. február 5-i számában Bálint György (1940) gondo- Szőke György ismertetett. A zásában egyre bővülő, gaz- bécsi Collegium Hungaricum dagodó tartalommal jelentek egykori igazgatójának, Lá­meg József Attila összes bán Antalnak özvegyénél versei. A fölszabadulás után pedig hat vers ismeretlen tovább gyarapodott az élet- változata, és egy teljesen is­mű: jó néhány vers, amely meretlen kis költemény kéz­addig politikai okokból nem irata maradt fönn, és került jelenhetett meg a költő kö- Kunszery Gyula földolgozá­teteiben (Szocialisták, Töke- sában (Irodalomtörténet, haszon ballada, Tömeg, Le- 1960. I. sz.) közlésre. bukott, Búza stb.) 1945-ben Közelebbről meg nem je­kapta meg méltó helyét az jölt forrásból közölte az Élet oeuvre-ben. és Irodalom 1961. december 1952-ben jelent meg a köl- 2-i számában Magyar tő összes verseinek szöveg- László a költőnek tizenkét kritikai kiadása, majd — versszövegét. Valamennyi is­újabb alkotásokkal bővítve mert ugyan, de fontos szö­— ennek második kiadósa vegváltozatokat tartalmaz, 1955-ben. A fölszabadulás és értékes keltezéseket, ame­utun előkerült kéziratoknak iyelc a versek időrendjének jelentős része makói és sze- tüzetesebb megállapításához gedi eredetű. segítik hozzá a József Attila­Nem meglepő, hogy a kutatást. Ugyanezt a célt se­krittkai kiadás óta is buk- giti elő szintén Magyar kannak még föl értékes, az Lászlónak közlése a Légy életművet módosító kézira- ostoba című vers kéziratáról tok. Ha arra gondolunk, hogy a Dél-Magyarország 1962. pár éve találták meg a ku- jan. 11-i számában. tatók Balassi Bálint Szép .... ­magyar komédiáiét, s hogy öz elmu" esztendőben nemrég is még két ismeret- vált hozzáférhetővé a kriti­len Petőfi-versei publikál- kai kiadás tehát 1955 óta a tak. akkor természetesnek legnagyobb és legjelentősebo tartjuk, hogy a legfiatalabb Kéziratanyag, amely megint forradalmi klasszikus kéz- "ak a makói és a szegedi iratai még mindig lappang- korszak termését gazdag!tol­hatnak. Így például annyi és tette világosabba Eze­makól kutatás után is csak a ket a kéziratokat — két tel­közeimúltban került elő Jó- Jes füzetet, számos változat­zseí Attila híres szonettko- tal. és mintegy husz ismeret­szorújának. A kozmosz éne- en verssel és töredékkel, kének teljes kézirata. Ezt a két különálló kézira lapot, és egy kiadatlan levelet — Saitos Gyula őrizte meg. Saltos Gyula a költő ma­kói barátainak és pártfogói­nak egyike. Kilenc évvel volt idősebb József Attilá­nál, s a Makói Friss ÜJság szerkesztőjeként, az elsők kö­zött biztosított lapjában nyil­vánosságot a fiatal diákköl­tőnek. József Attila u Meg­fáradt ember cimű versének dedikációjában -legelAi és legkedvesebb szerkesztőjé­nek* nevezte. A fölszabadu­lás Ungvárott érte, s onnan csak az elmúlt esztendőben tért haza Magyarországra. Most Rábacsanakon él, s nemrégiben fejezte be két­száz lap terjedelemben Jó­zsef Attila makói korszaká­ról írott könyvét, amelyet jövőre a Magvető Könyvkia­dó jelentet meg. A négy évtized viszon­tagságain keresztül megőr­zött kéziratokat Szabolcsi Miklós tette közzé (Iroda­lomtörténeti Közlemények 1961. 6. sz.). A szövegválto­zatokon és az ismeretlen versek szövegein kívül igen értékes lelet még ebben a kéziratanyagban az a három verscimjegyzék. amely a fia­tal diákköltő első verseit so­rolja föl. Ezekből ugyanis a fiatalkori versek pontosabb időrendje rekonstruálható, s emellett néhány, korábban elkallódottnak vélt versnek már ismert, de más című Verssel való azonosítása is elvégezhető, tehát csökkent az elveszett versek száma is. Érdekessége még a Saitos­féle kéziratoknak, hogy a költő egyik füzetében több lapnyi gyorsírásos vers­fogalmazvány található. Ilyet eddig ugyancsak a ma­kói anyagban egyet ismer­tünk, amelyet Péter László közölt a költő gyorsírás­tanárának, Maros-Matusik Istvánnak megfejtése alap­ján a Csongrád megyei Hír­lap 1961. április 9-i számá­ban. A Saitos-féle kéziratok gyorsírásos szövegét László János fejtette meg: ez is sok értékes versvariánst tett is­mertté. Az 1955 óta előkerült kéz­iratok figyelembevételével készült a Szépirodalmi Könyvkiadónál nemrégiben megjelent, bibliapapírosú, Hincz Gyula művészi rajzai­val gazdagon díszített József Attila összes versei (1962) kötet. Szabolcsi Miklós gon­dozásában. Ez tartalmazza a Saitos-féle anyag mintegy húsz ismeretlen versét, töre­dékét, s új, hűségesebb idő­rendben nyújtja az 1921—23 közötti zsengéket és verse­ket. Ez tehát jelenleg a leg­teljesebb és legpontosabb József Attila-kiadás. József Attila szegedi arcképe I924-b«l Gábor Endre fölvétele A NAGYVILAG VALASZA „Ma hat földrészre iiylllk Iblmbaja t­Szép szivem óriás, piros [virág", (József Attila: A legutolsó harcos) JzóvieiuruÁ Oroszul először a Külvá­rosi éj befejező szakasza je­lent meg 1946-ban, az Ogo­nyok címú hetilap hasáb­jain. Az első József Attila­kötet 1949-ben látott nap­világot a Szovjetunióban; Sapovál Mikola ukrán mű­fordító tolmácsolta a költő 35 versét. Az 1948—1952 kö­zött készült Magyar költé­szet antológiája 15 József Attila-verset tartalmazott. 1958-ban pedig orosz nyelvű fordításgyűjtemény tette még ismertebbé a költő ne­vét. Az idén a mostani év­fordulóra teljes József Atti­la-kötet jelenik meg Moszk­vában. A kötet szerkesztője Kun Ágnes, a versek tol­mácsolói a legkiválóbb mű­fordítók, köztük Martinov, a kitűnő költő, aki már ti­zenöt éve foglalkozik József Attilával. olvasóinak. Az első gyűjte­mény előszavát nem kisebb francia költő, mint Tristan Tzaro. írta, s ez az antoló­gia ilyen méltó címmel lá­tott napvilágot: Francia köl­tök tiszteletadása József At­tilának. 'Tlémet TtemóluaUkuá "fáS-ttáuadág. A Sinn und Form címú fo­lyóirat közölt először 1958­ban németül József Attila­verseket Stephan Hermlin fordításában. Egy évvel ké­sőbb ugyanitt Franz Füh­mann adta ki az Oda nagyon szép tolmácsolását s ugyan­ekkor jelent meg némei nyelven Szabolcsi Miklós József Attila-tanulmánya is. Az eddigi német fordítások betetőzése az 1960-as Ge­dichte cimú kötet, amely a költő 35 versét tartalmazza J^ugMílduia. Egy éve, hogy megjelent az első szerb József Attila­kötet, Danilo Kis, az ismert költő és kritikus fordításá­ban. A Külvárosi éj c. ösz­szeállítást az újvidéki Fó­rum kiadóvállalat bocsátot­ta ki. jUnglia Angliában nemrég Cu­shing professzor antológiája mutatta be a költő három költeményét a szigetország olvasóinak. Ebben az évben előreláthatólag önálló Jó­zsef Attila-kötet megjelené­se várható. CdeÁdálov-ikta A Sarló, a radikális szlovákiai fiatalok mozgal­ma már a 30-as évek ele­jén sokat tett megismerteté­séért. Első szlovák fordítá­sa 1938-ból való, a kitűnő költő és műfordító, Jan Smrek nagy József Attila­antológiája pedig 1952-ben jelent meg. A cseh iroda­lomban is korán ismert, hu lálakor cseh barátai is elsi­ratták a prágai ' lapokban, verseinek antológiájára azon­ban csak 1959-ben került sor. K. S. 1. Itáliában nagyon népszerű József Attila költészete. Egy 1939-es nápelyi kiadású ma­gyar nyelvkönyv például már közli az Altató-t. 1941­ben egy fiumei olasz lap közöl több versfordítást, s 1948—49-ben is több versét fordítják olaszra. Az itáliai közvélemény figyelmét azon­ban mégsem ezek az elszórt fordítások keltették fel el­sősorban. hanem a legna­gyobb modern olasz filozó­fus és irodalomtörténész. Benedetto Croce 1942-ben írott meleg hangú elismerő cikke Egy gyönyörű költe­mény-ről, a Mnmá-ról. A József Attila-fordítók között különleges helye van a fi­renzei egyetem fiatal, görög nyelvet tanító professzorá­nak, Umberto Alöfainek. aki pisai egvetami hallgató korában a költő kedvéért tanult meg magyarul. Több fordításgyúitemény összeál­lítója. legutóbb 1957-ben 80 verset tartalmazó antológiát adott ki. SAITOS GYULA: Találkozás a IVlaslerrel (Liebmann 'elv.) József Attila neve díszíti az. egyetem rv* «>iuc» téri köz­ponti épületének homlokzatát Az oldalt PÉTER LÁSZLÓ állította össze fianciaMdtág. A Mama még a költő életében. 1936-ban megje­lent franciául, s csak 1955—• 1961 között három válogatás mutatta be a költőt francia 1922. február 25-én a makói Ke­reskedők Egyleté­ben, amely a bal­oldali értélmísé­gieknek is talál­kozóhelye vdlt, Kiss József em­lékestet rendez­tek. A rendező­ség Espérsit Já­nos útján, aki a költő legmeghit­tebb barátja, és otthonában gya­kori vendéglátója volt, Juhász Gyu­lát kérték fel az ünnepi emlékbe­széd tartására. Juhász vállalta a szereplést, és az est lezajlása • után Espersit lakásán pihent meg. Ba­ráti társaság vet­te itt körül, s az egybegyűltek kö­zött ott szoron­gott József Attila is, akinek Espér­sit már előzőleg megígérte, hogy megismerteti a költővel, és meg­mutatják neki ver­seit. A baráti társa­rég lelkesen ün­nepelte ós erősen lefoglalta a köl­tőt. s Attilára jó Ideig nem kerül­hetett sor Ami­kor jó későn a vendégek távoz­tak, végre ez is megtörtént, de ko­rántsem úgy, ahogy. tervezték, s ahogy abban At­tila reménykedett. Juhász Gyula ek­kor már a szerep­léstől és a számá­ra mindig terhes ünnepléstől fá­radtan hallgatta Espérsit beszámo­lóját a fiúról és a verseiről, majd a szemmel látha­tólag megillető­dött és elfogult fiú versmondásait. Alig szólt valamit a hallottakhoz.de emlékezetem sze­rint szavaiban ko­moly biztatás volt és a versformák dolgában a szo­nettformáról ma. gyarázólag hosz­szabban is be­szélt. A későre járó idő és Ju­hász fáradtsága, fejfájása miatt megállapodtak ab­ban. hogy Attila másnap délután eljön a költőhöz hosszabb beszél­getésre. Másnap délelőtt azxmban Juhász Gyula visszauta­zott Szegedre, amit Attila végte­len szomorúság­gal vett tudomá­sul. Vigasztalásul az elkeseredett fiú kezébe Ju hász két verseskötetét nyomta Espersit. és vigasztalgatta azzal, hogy Ju­hász tehetséget lát benne, jónak ta­lálta több versét, csak még szorgal­mas tanulásra és olvasásra biztatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom