Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

Csütörtök, 1962. november 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Felavatták a villamosított budapest—miskolci vasútvonalat Szombaton délelőtt 10 óra 6 pépekor befutott a mis­kolci Tiszai pályaudvarra az elsői villamos mozdonnyal vontatott gyorsvonat. "Ez alkalomból dr. Csanády Byörgy ünnepi beszédében ismertette azokat a hatal­mas beruházásokat, ame­lyeket az állam a vas­út további korszerűsíté­sére fordít A harmadik öt­éves terv végéig számos pá­lyaudvart és állomást átépí­tenek. Évente 350—400 kilo­méternyi hézag nélküli vá­gányt fektetnek le. Száz ál­lomást látnak el elektrodi­namikus biztosítóberendezés­sel. Már megkezdték a mis­kolci Tiszai pályaudvar ét­építését. A második és a harmadik ötéves tervben je­lentős beruházással bővítik, modernizálják a záhonyi, a szolnoki, a debreceni, a veszprémi, továbbá a pécsi pályaudvar vágányhálózatát forgalmi berendezéseit. Ezekkel az építkezésekkel, az új villany-, valamint Die­sel-mozdonyokkal, sok új kocsival a magyar vasút európai viszonylatban is a legmodernebbek közé tarto­zik majd. (MTI) A KGST szénbányászati ülése A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szénbá­nyászati állandó bizottsága Varsóban november 13-tól 17-ig ülést tartott. A bizottság megvizsgálta az európai népi demokrati­kus országok távlati fűtő­anyag- és energiamérlegével kapcsolatos kérdéseket. Aján­lásokat fogadott el a tudo­mányos műszaki együttmű­ködésre, különösképpen a nyíltszíni és föld alatti szén­feltárás automatizálására és gépesítésére, valamint a szénbányászok munkavédel­mének és munkahigiéniájá­nak további javítására. I I földgázbontó épül Szegeden biztonságosabbá, egyenletesebbé válik a gázszolgáltatás A várcei tanács, az anyagi lehetőségeket legjobban ki­használva, nagy gondot for­dít Szeged gázellátásának ja­vítására, korszerűsítésére. Idén — amint ezt már je­lentettük — a váro6 gázszol­gáltatásának korszerűsítésére 12 millió forintot költenek. A gázmű központi telepén, amint erről a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának vezetője tájékoztatta lapunkat, mintegy félmillió forintos költséggel még idén fel­épül és megkezdi a mun­kát az újabb földgázbontó berendezés. Szegeden már működik egy földgázbontó, s a feladata, hogy a földgázt 3800 kalória fűtési értékű városi gázra alakítsa át. A már működő földgázbontó berendezés se­gíti a gázellátást. Jelenleg naponként a város 18—19 ezer köbméter gázt kap. Ennek mintegy 30—40 szá­zaléka a bontott és a város hálózatába engedett földgáz. A második, most épülő föld­gázbontó berendezés elké­szülése után naponként mint­egy 7—8 ezer köbméter gáz­zal léphet be a város gáz­hálózatába. Munkába állítá­sa biztonságosabb, egyenle­tesebb gázszolgáltatást te­remt. A már meglevő földgáz­bontót időnként karban kell tartani, különféle Javításokat kell elvégezni rajta. Üzemel­tetés közben előfordulnak ki­sebb-nagyobb meghibásodá­sok is. Ilyen esetekben gon­dot okoz a megfelelő meny­nyiségü gáz szolgáltatása, mert a gázmű nyolc gázke­mencéje kevésnek bizonyul a szükséglet kielégítésére. Most majd, ha megépül az üj földgázbontó, akkor a másik bontóberendezés Javí­tása, meghibásodása alkal­mával sem lesz zavar. Végzik a városban a régi, avult és szűk gázvezeté­kek cseréjét is. Ez a munka egyik fontos ré­szét adja a gázhálózat, a gáztermelés rekonstrukciójá­nak. A vezetékcseréket jö­vőre is tovább folytatják majd, hiszen a gáztermelés rekonstruk­ciója több éves feladat. Az új földgázbontó munká­ba állításával lehetőség nyíl­na arra, hogy űjabb fogyasz­tókat kapcsoljanak be a gáz­hálózatba. Ennek akadálya azonban most. hogy kis ke­resztmetszetű sok vezeték, s ezért nem képes a több gáz továbbítására. Természetesen a további rekonstrukció so­rán megszűnik majd ez a hiányosság is. Gép, amely fényképről felismeri, hogy férfit, vagy nőt „lát' Beszélgetés Lerner professzorral Mint már lapunkban hírül adtuk, Alekszandr Jakovle­vics Lerner, a Moszkvai Automatikai és Társmecha­nikai Intézet kibernetikai la­boratóriumónak vezetője nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Szegeden, a Bolyai János Matematikai Társulat rendezésében. Elő­adása végén felkerestük az ismert szovjet kibernetikust, s megkértük, beszéljen mun­kájáról és szegedi tapaszta­latairól. Kibernetika és az emberek munkakörülményei — Tanulmányainak célja, hogy olyan eszközöket dol­gozzon ki. amelyek megha­tározzák a célszerű munka­szervezés feltételeit az em­beri tevékenység és a gép között. A cél az, hogy meg­találjuk a legjobb útját a gép és az ember közötti in­formáció, közlés cseréjének. Meg kell találni az ember számára a legelőnyösebb munkafeltételeket, hogy az embert ne fárassza a gépi erő igénybe vétele. A mun­kát élvezetessé kell tenni az ember számára mind eszté­tikai, mind pedig pszichikai értelemben. — Szükséges, hogy a kér­dések eldöntésére szabatos módszerek legyenek — mon­dotta Alekszandr Jakovle­vics Lerner professzor. — Például olyanok, amelyeket a fizika alkalmaz. A kísér­leti módszerekkel el lehet dönteni, hogy egy felfedezés helytálló-e, illetve egy folya­mat leírása pontos és he­lyes-e. A legérdekesebb kutatómunka — Ezzel kapcsolatban me­lyik az a legérdekesebb ku­tatómunka, amelyet az ön intézetében végeznek' — A legtöbbet ígérő mun­ka — mondotta — az alak­felismeréssel kapcsolatos ku­tatás. Ez ama kevés terüle­tek egyike, ahol szabatos matematikai módszereket le­het alkalmazni az ember pszichológiai gondolkodás­tevékenységének leírására. Az az elmélet, amelyet itt alkalmazunk, sok érdekes probléma megoldásához ve­zet. Ennek segítségével le­hetőség nyílik olyan gépek megépítésére, amelyek pél­dául képesek megkülönböz­tetni egymástól a férfi- és női arcképet fényképről. Ez a módszer elvileg már ki­dolgozott. s e módszernek az alkalmazása más területre is érvényest Tréfásan megkérdeztük, hogy ezzel a módszerrel ezek szerint azt is el lehet dön­teni, hogy ki a szép nő és ki nem? Lerner professzor mosolyogva válaszolta: — Ezt nem bízzuk a gép véleményére. Ennek eldön­tése változatlanul megmarad a férfiak ügyének. A szegedi tudósok eredményei — Mi a véleménye ma­gyar kibernetikai eredmé­nyekről? — A Szovjetunióban Jól ismerik ós figyelemmel kö­vetik a magyar tudósok munkásságát. Jól ismerik például dr. Kalmár László­nak és munkatársainak mun­kásságát a jelfogós áramkö­rök és véges automaták el­méletével kapcsolatban. S nagy öröm számunkra, ami­kor nemzetközi konferenciá­kon magyar tudósokkal ta­lálkozhatunk és kicserélhet­jük a véleményünket. Nem kételkednek abban, hogy a Magyarországon folyó kiber­netikai kutatás mind na­gyobb lendülettel folyik majd, s mind nagyobb ered­ményeket produkál a jövő­ben. Egy hét múlva államkölcsön-sorsolás Az év utolsó államkölcsön­sorsolását — a több éves gyakorlattól eltérően — de­cember vége helyett már no­vember 25-én és 26-án meg­rendezik. A kihúzott béke­kölcsön-kötvények tulajdo­nosai már december 6-tól felvehetik nyereményüket. Így év végére 431 000 köt­vénytulajdonos összesen 103 millió 100 000 forint birtoká­ba Jut. A november 25-én, vasárnap délelőtti második békekölcsön-sorsoláson 134 ezer kötvényt húznak ki, összesen 27 000 000 millió fo­rint nyereménnyel, illetve törlesztéssel. A november 26-án 172 0000 harmadik bé­kekölcsön-kötvényre 47 mil­lió 200 000 forintot, 125 000 negyedik békekölcsön-köt­vényyre pedig 28 900 000 fo­rintot sorsolnak ki. A három százezer forin­tos főnyereményen kívül 35 ötvenezer forintos, 35 hu­szonötezer forintos nagy nye­remény is gazdára talál. (MTI) I KONGRESSZUS ELŐTT K edden ül össze pártunk VIII. kong­resszusa. A kommunista mozgalom történetében mindig nagy jelentősé­gű volt a kongresszus, hiszen Itt összegezik az elmúlt kongresszus óta eltelt időszak eredményeit és elhatározzák a következő évekre szóló tennivalókat. A kongresszusi számvetés idején valamennyi pártszervezet megvizsgálja, hogyan készült fel a kong­resszusra. Megyénkben már közel egy éve folyik a kongresszusi munkaverseny az üze­mekben, a mezőgazdaságban. Sok kiváló szakmunkás, mérnök, művezető, állami gaz­dasági dolgozó, szövetkezeti gazda, agro­nómus valósított meg jó elgondolásokat, végzett több és jobb munkát a kongresz­szus tiszteletére. Megyénkben a kommunisták és a pár­tonkívüliek eredményesen dolgoztak az iparban az 1962-es évi tervek teljesíté­sén, a mezőgazdasági munkák sikeres el­végzésén. Az elmúlt négy esztendő legnagyobb eredménye, hogy befejeztük a szocializmus megalapozását, mezőgazdaságunkban győ­zelemre vittük a kollektív termelés rend­jét. Termelőszövetkezeteink többsége erős, szilárd, parasztságunk munkakedve jó, kommunisták és pártonkívüliek, szakem­berek és szövetkezeti parasztok közös erő­feszítésével Javul a közös gazdaság — és évről évre többet adnak a dolgozó nép asztalára. Ezek az eredmények persze nem homá­lyosíthatják el azt, hogy megyénkben talál­hatók gyenge termelőszövetkezetek, ame­lyekben a kívánt eredményt még nem ér­tük el a mezőgazdasági termékek mennyi­ségében és minőségében, sem a szövetke­zeti gazdáknak jutó jövedelem mértéké­ben. A kongresszusra való felkészülés idő­szakában fontos volt számunkra is, hogy megfelelő képet alkothassunk magunknak pártunk egységéről, pártunk belső politikai helyzetéről. Mivel pártunk eszmei egysége szilárd, szilárd politikai és szervezeti egy­sége is. Ebben az egvségben ls kifejezésre jut pártunk tő politikai irányvonalának ha­talmas ereje, az a tény, hogy pártunk fő irányvonala a marxizmus—leninizmus meg­ingathatatlan alapjain nyugszik, és a töme­gek legteljesebb, legnagyobb mértékű tá­mogatását élvezi. Legfontosabb, hogy az el­múlt években minden vonatkozásban he­lyesnek bizonyult pártunk politikája. Ügy­szólván társadalmunk minden rétege támo­gatja, segíti e politika végrehajtását Megyénkben is a kétfrontos harcban nyert védelmet és tömegméretű támogatást ez a politika. Elutasítottuk az elmúlt négy évben az osztályáruláshoz vezető revizio­nizmus és a szocializmus ügyét tönkrete­vő dogmatikus, szektás irányzatokat. Az elmúlt évek harca bebizonyította itt is, hogy a kommunisták a marxizmus—leni­nizmus tiszta és sérthetetlen elveinek, a néppel való összefond/inak. fiz igazi, tiszta, torzulásmentes kommunista politikának a hívei. Egészséges viták alakultak ki a párton belül és a párton kivül is. Igyekeztünk ér­vényesíteni mindenütt Központi Bizottsá­gunknak azt az elvét, hogy ösztönözzük, serkentsük vitára Párttagságunkat, a nár­ton kívüli dolgozókat; a politikai életben jelentkező kérdéseket jól megvitatva, azo­kat megértve dolgozzanak tiszta fejjel, szívvel-lélekkel, egvüttesen kommunisták és pártonkívüllek. Ne legyen zavar, ne ma­radjon nálunk lefojtott kérdés; legyen olyan légkör, hogy egészséges gondolatok, hibás elképzelések egyaránt az okos gyü­lekezetek színe elé kerüljenek. M ilyen viták voltak a leggyakoribbak az utóbbi hónapokban? Az egyik leglényegesebb probléma­kör a szövetségi politika kérdéseinek meg­vitatása volt. A munkásosztály szövetsége a többi társadalmi osztályhoz és réteghez. Osztályszövetségről van szó, amelynél az a döntő, hogy ha szövetségben van — mert szövetségben van és együtt dolgozik a mun­kásosztály vezetése alatt — a munkásosz­tály, a parasztság és az értelmiség, s mint ré­teg — de fontos réteg — a városi kispolgár­ság, akkor döntő, hogy milyen elvi alapon és milyen célból jött létre és működik ez a szövetség. Elvi és eszmei alapja ennek a szövetségnek a mi világnézetünk, a mar­xizmus—leninizmus, célja pedig a szocia­lista társadalom építése. Ezért ez a szö­vetségi politika helyes és a mi ügyünket erősíti. E problémakörrel kapcsolatos a tanuló­ifjúság származás szerinti kategorizálásá­nak törlésére irányuló javaslat. Bár ez csak a tanulóifjúságra vonatkozik és lényegében konkrétan, közvetlen kihatásában az egye­temi felvételeket érinti, mégis sokkal széle­sebb körű vita keletkezett megyénkben is e kérdésből. Némelyek már majdnem azt kiáltották az utóbbi hónapokban, hogy ve­szélyben a proletárhaza. Mások viszont azt mondták, hogy háttérbe szorulnak a mun­kások és parasztok gyermekei. Attól nem kerül veszélybe a proletárhaza, hogy más származású gyermekek is egyetemre kerül­nek, ezt most már minden gondolkodó em­ber megérti. De az viszont jogos kérdés, hogy ezután hogyan biztosítjuk a munkás­és parasztfiatalok bejutását az egyetemekre és főiskolákra. Azt a támogatást és segítsé­get, amelyre a munkás- és parasztgyerekek­nek szükségük van. Bizonyos, szinte eleve adott hátránnyal indulnak ugyanis, mert a szülők képzettségi foka nem nyújthatja a tanulásban számukra már a szülői házban azt a segítséget a tanuláshoz, amelyet más, műveltebb szülők nyújtani tudnak —, ne­künk, a társadalomnak kell biztosítani. S ez igen fontos kérdés. Ha a javaslat meg­erősítést nyer pártunk kongresszusán, nagy elősegítője lesz főiskolai és egyetemi mun­kánknak és megelégedést vált ki társadal­munk minden rétegénél. Fontos vita folyt a pártonkívüliek és a párttagok viszonyáról is. A párttagok és pártonkívüliek együttműködése a közös munkában való együttműködést jelenti. Eb­ből következik tehát, hogy a pártonkívüli­ek is vezető tisztségekhez juthatnak és jut­nak is egyre többen megyénkben. A párt­tagok és a pártonkívüliek együttműködé­se a szocializmus elvi alapján megy végbe, a szocialista társadalom építése érdedében. Milyen igényt támasztunk mi a párton­kívüliekkel szemben? Kádár János elvtárs a következőket mondja: Legyenek hűsége­sek a szocializmus ügyéhez, legyenek hű ál­lampolgárai a Magyar Népköztársaságnak, akarjanak a szocializmus építésén munkál­kodni —, ez az első igény. A második az, hogy jó szakmai kvalifikációjuk legyen. Ez a két igény van. Nem állunk tehát olyan választás előtt, hogy megbízható munkás­forradalmárt állítsunk-e valahová, aki nem érti a szakmát, vagy egy szakmát jól értő, reakciós, ellenforradalmi felfogással gya­nítható párton kívüli szakembert.« A kongresszusra való készülés idősza­kában folytatott viták mindenütt eleven, pezsgő ideológiai, politikai életet teremtettek. S ebben a legnagyobb jelentőségű tény az, hogy mindennaptöbben és többen értették meg és ennélfogva vál­tak harcosaivá pártunk politikájának ezek­ben a nagy jelentőségű társadalmi kérdé­sekben is. Pártbizottságaink sokoldalúan, alaposan felkészültek a kongresszusra. Nagy felelős­séggel és körültekintéssel készítették elő az üzemi, hivatali, intézményi, járási, városi pártértekezleteket. Elemző, ér­tékelő módon adtak számot az elmúlt négy évről és a pártértekezletek küldöttei meg­fontoltan, a szocializmus építésének ügye iránti felelősséggel vitatták községeink­ben, városainkban a tennivalókat. Vala­mennyi pártkonferencián világossá vált, hogy előrehaladásunk fő kérdése: gazda­sági épitőmunkánk meggyorsítása az élet minden területén. Nyújtson többet az ipar Csongrád megyében. Szegeden és adjon többet a mezőgazdaság — ez a gondolat jellemezte a tanácskozásokat. Nagyon sok megszívlelendő Javaslat, el­gondolás, határozat született meg a kong­resszusra készülés Időszakában. Ezekben a napokban a kommunisták vitatják, vizsgál­ják, hogy a javaslatokat, elgondolásokat és határozatokat hogyan valósítsák meg a gyakorlatban. A novemberi taggyűléseken szinte kivétel nélkül mindenütt arról be­szélnek, hogy az 1962-es gazdasági évet mi­nél eredményesebben zárják le és jól ké­szítsék elő az 1963-as évet. Termelőszövet­kezeteinkben a pártvezetőségek fő gondja az évi mérleget jelentő zárszámadást köz­gyűlések előkészítése és az 1963-as évi ter­melési tervek elkészítése: Nemcsak vezér­szólam, hanem a tettek alapja is az, hogy 1963-ban hogyan tudunk szövetkezeteink­ben gazdaságosabban, jobban termelni, többet nyújtani a szövetkezeti tagoknak. Sok-sok ezer és tízezer ember akarata, ere­je és esze egy célra irányul: megxmlósítani a szocializmus felépítését, s ehhez hozzá­adni minden termelőszövetkezetnek, mun­kacsapatnak, munkabrigádnak, üzemnek, üzemrésznek és minden embernek a ma­gáét. A mi küldötteink nem mennek üres kéz­zel a kongresszusra. Van mondanivalójuk bőven. Dicsekvés nélkül számolhatnak be a szép eredményekről és ugyanakkor el­mondhatják, hogy még nagyon sok gon­dunk és bajunk is van. M it kíván a kongresszustól megyénk, Szeged lakossága? Erre a kérdésre is választ adtak a küldöttértekez­leteket előkészítő taggyűlések, a küldöttér­tekezletek, a pártnapok, a különféle ta­nácskozások. összességükben a véleménye­ket úgy fogalmazhatnánk meg. hogy me­gyénk dolgozói az eddigi politika tovább­folytatását, megerősítését várják és azt. hogy gyorsabban haladjunk a szocialista építéssel, mert ezzel függ össze a munká­sok, parasztok, értelmiségiek, alkalmazot­tak anyagi ós kulturális jólétének gyara­podása is. Nincs szükség új politikára, hi­szen az elmúlt hat év igazolta, hogy ez a politika jó, eredményes és mindenki meg­találja a maga boldogulását, életcélját e politika alapján a magvar hazában. Pártértekezleteink demonstrálták min­denütt a szilárd, erős pártegységet. Kong­resszusunktól is azt várja népünk, hogy tovább erősítse, szilárdítsa pártunk egysé­gét, a tömegekkel való kapcsolatát, és adjon serkentést, lendítést szocialista építőmun­kánkhoz. Biztosak vagyunk benne: Csongrád me­gye és vele Szeged 18 ezer kommunistá­jának s több mint negyedmillió felnőtt la­kosságának nevében köszönthetjük pár­tunk VIII. kongresszusát. Sok sikert, ered­ményt kívánunk a kongresszus munkájá­hoz. A kongresszus döntéseinek, határoza­tainak megvalósításában Csongrád megye dolgozóira is nagy feladat hárul. Egysége­sen kell megvalósításukért szívvel, lélek­kel dolgoznunk, mert e határozatoknak végrehajtása jelenti hazánkban a szocia­lista társadalom felépülését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom