Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. november 16. 3óliikeriilt kanrjneriemj (Debuiiy műveihúl Debussy műveiből adtak sikeres hangversenyt szerda este a Zeneművészeti Szak­iskola növendékei. A nagy francia zeneszerző születésének századik év­fordulója alkalmából rende­zett koncerten Berniczky Zsuzsa. Bollók Mariann, Csá­nyi Katalin, Gécs Ilona, Meskó Enikő, Török János és Ormándlaky Zsuzsa szere­pelt. Valamennyien tehetsé­gük és felkészültségük leg­javát nyújtva arattak szép sikert A zongorakísérő feladatát Hercz Lili és dr. Simor Fe­rencné látta el, Debussy munkásságát és a műveket Bozalyi Attila, a szakiskola fiatal tanára ismertette igen magas szinten. Felborult-e a természet naptára? A rendkívül száraz, csapa­dékban szegény ősz, s az át­lagon felüli bőséges napsü­tés elcsodálkoztatja az em­bereket. Kérdezik, hogy fel­borult-e a természet naptá­ra? Érdekes, ritka jelenség ötlik szemünkbe, ha csak rö­vid időre is látogatást te­szünk a madárvilágáról hí­res Fehértón. Itt az északi búvár Dr. Beretzk Péter ornito­lógus Fehértó szokatlan je­lenségeiről a következőket mondotta: — Megjelent nálunk a pet­tyes hátú. sötétszürke északi búvár, amely csak a téli idő­ben látogat meg bennünket. Ez annál is érdekesebb, mert az elmúlt tiz esztendő alatt mindössze 2—3 pél­dányt láttunk csak belőle. A Menehülés a börtönbe99 99 Űj Guinea Port Moresby városának fehérbőrű ható­sága kénytelen volt a bün­tető törvénykönyvet átala­kitani, ha valaki visszaeső bűnös, az nem kerülhet fegyházba. Ennek a sajátos rendelke­zésnek okát abban kell ke­resnünk, hogy az utóbbi idő­ben a bűnesetek száma nagy mértékben elharapózott, ép­pen azért, mert a pápuák leghőbb vágya, hogy bizo­nyos időt börtönben tölthes­senek el. A fegyházban a bennszü­löttek nemcsak jól szóra­koznak (a primitív életkö­rülmények között tengődő pápuák rengeteg új tárgy­gyal és új emberekkel is­merkednek itt össze), hanem sokkal jobban is élnek. A sziget őslakossága olyan hihetetlen szegényes körül­mények között él, hogy csak a börtön tudja számukra az állandó fedélt biztosítani. Csak így van lehetőségük a rendszeres táplálkozásra és az ingyenes oktatásra, mert a börtön iskolája az egyet­len, ahol nem kell fizetni az oktatásért. Sőt munkájukat egyedül itt fizetik meg töb­bé kevésbé elviselhető mó­don, heti 2 shilinget (kb. 7 forintot) kapnak. Gyakorlatilag Űj-Guinea fehérbőrű hatóságai mit sem törődnek a bennszülött la­kossággal. Egyedül börtönö­ket építettek, hogy a pápuá­kat itt átneveljék, s ha más­ra nem, de legalább a ma­gántulajdon szentségére megtanítsák. Valójában nem átnevelésről van szó, mert a börtön az első hely, ahol valamit foglalkoznak a pá­puákkal. A falvakban a börtön vi­seltek a törzs elitjéhez tar­toznak, hisz távollétük alatt annyi újat láttak és tanul­tak, hogy mindenki tiszte­lettel néz fel rájuk. Ezért az a nagy bűnözési hullám, hogy minél többen bejuthas­sanak a civilizáció egyetlen irigyelt intézményébe. (Sz. £.) Szovjet tablók érkeztek a bélyegkiállításra A szovjet posta Moszkvá­ból tíz hatalmas, Ízléses, szép tablót küldött a szegedi bélyegkiállításra. A tablókon a legújabb űrhajós-bélyege­ket ós bélyegzéseket mutat­ják be, valamint a Moszk­vában nemrég felavatott űr­hajós-emlékmű felavatásá­nak ünnepségén kiadott bé­lyegeket és blokkokat. A szovjet posta tablói a sze­gedi bélyegkiállitáson. a Mó­ra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában no­vember 18-án, vasárnap este 6 óráig tekinthetők meg a kiállítás egyéb anyagaival együtt. magas északnak ez a kedves madara korán látogatott el hozzánk, bizonyára azért, mert a még be nem fagyott vizeken bőségesen talál hal­táplálékot A lehalászott ha­lastavak tocsogós vizében úgyszintén sok ezer bibic ke­resi napi élelmét, mert egye­lőre a fagy nem űzi el őket a mediterrán zónába. A si­rályok este csapatostól húz­nak be a szántóföldekről, s ugyanezt csinálják a nagy polingok is, amelyek csak éjszakázásra húzódnak meg a tavak körül. A napokban öt szürkegémmel is találkoz­tam, holott a természet rend­je szerint már régen Afrika közepében kellene tanyázni­uk. őket is a táplálékbőség tartja vissza, hasonlóképpen az ezüst- és heringsirályo­kát is, amelyek az első fagy­gyal elhúznak majd a tengerek mellé. Megér­keztek a fenyőrigók, ame­lyek szintén északon ta­nyáznak és csak decem­berben szoktuk őket látni ezen a tájon. Bizonyára ide szorította őket a szokottnál korábban, az északi időjá­rás. E madaraknak kedvez a hosszú ősz, de bizonyára itt ragadnak már a szürke­gémek., amelyeket a napok­ban láttam. Ezek ugyanis nem tudnak egyik napról a másikra elvonulni, mint más jó röptű madarak, amelyek meg tudnak birkózni az erős széllel. A Fehértón ragadt néhány gémnek már vállal­nia kell a tél veszélyeit Növények másodvirágzása A természet rendjének „változását" hamar észrevet­te a növényvilág is. Érzéke­nyen reagált például a nap­sugárban gazdag őszre a szubtrópusi növényvilág kép­viselője, a Széchenyi téren található magnólia, ismer­tebb nevén tulipánfa, ame­lyen megjelentek már a zöld rügyecskék. — Hajtásra készteti őket a viszonylag meleg ősz — mondja dr. Csongor Győző biológus. — Máskor is elő­fordult már, hogy a növény­világ számos képviselője má­sodvirágzásba borult. Láthat­tunk például Szegeden is másodszorra virágozni akác­fákat, sőt egyáltalán nem ritka jelenség a harmadvi­rágzás sem. Mindez nem cso­dálatos esemény, a klímavál­tozásokkal függ össze. Ha az évszakok változásában ki­sebb-nagyobb zavar keletke­zik, a növény- és állatvilág ezt hamar észreveszi. Lát­tam már például, amikor ja­nuári napsütésben virágzott ki a pitypang, s lehettünk szemtanúi márciusi hóviha­roknak. Mindez nem botani­kai, hanem elsősorban mete­orológiai probléma, amely­nek okait kutatják a tudó­sok. , I naptevékenység következménye — Az időjárási rendelle­nességek végső fokon a nap­tevékenységgel kapcsolatosak — mondja dr. Kiss Árpád, a József Attila Tudomány­egyetem Éghajlattani Intéze­tének adjunktusa. — Az évszázad legszára­zabb ősze azonban nem a mostani. Az 1953-as ősz volt a legkisebb csapadékú, ami­kor szeptember 1-től novem­ber 30-ig 33 milliméter csa­padék esett Szegeden. Na­gyon kemény télnek voltunk viszont szenvedő alanyai 1953-ban. Az 1907-es év őszén is hasonló szárazság volt, amikor mindössze 39 milliméter csapadék hullott Ezt az időszakot azonban nem követte erős tél. A hi­deg alig volt fölötte az át­lagosnak. I száraz ösz után — Ezek szerint nem tör­vényszerű, hogy a hosszú, napsütéses ősz után kemény tél következik? — kérdeztük. — Egyáltalán nem. Az idei hosszú napsütéses ősz szá­razságban nem is hasonlít­ható össze az 1953-as évivel, mert mostanáig, november közepéig már 34 milliméter csapadékot mértünk Szege­den. S még ezután is meg­szüntetheti „lemaradását" az időjárás. Országszerte persze ennél sokkal több csapadék esett S bár bőségében va­gyunk most is az átlagon fe­lüli napsütésnek, a tavalyi ősz melegebb volt, mint az idei. A három őszi hónap­ban 13,9 középhőmérsékletet mértünk. Ennél melegebb ősz az évszázadban 1926-ban volt, amikor 15 fok meleget mértek Szegeden is. Mindezek után biztatóan nézhetünk a tél elé. A hosz­szú, száraz őszi időjárást a meteorológiai tapasztalatok szerint nem okvetlenül köve­ti zord, kemény téL S bizo­nyára hamarosan helyreáll a természet "felborult* nap­tára, s majd elegendő csa­padékot kapnak a földek. L. F. lHHIf'ViflfmillllllMIMIIwmMMUIIMI—••»•••• SZTJHAT MIKLÓS: AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ÉS A MAGTAR MEZŐGAZDASÁG AZ 1930-AS ÉVEKBEN A Gazdaságtörténeti Ér­tekezések 3. köteteként adta közre az Akadémiai Kiadó Szuhay Miklós munkáját, a fenti címmel. A könyv a magyarországi állammono­polista kapitalizmus kiépí­tésének problémaköréhez kapcsolódik. Hatalmas for­rásanyagot dolgozott fel ben­ne a szerző, marxista szem­szögből elemezve azokat. Az állami beavatkozási politi­kát széles nemzetközi ösz­szehasonlítás keretében vizs­gálja, összekapcsolva azt a mezőgazdasági fejlődés leg­főbb vonásainak megrajzolá­sával. Nagy gondot fordít a terményértékesítő szövetke­zetek tevékenységének áb­rázolására. gazdasági és po­litikai jellemzésükre és az ellenforradalmi rendszer gaz­daságpolitikájában betöltött szerepükre. Az egész köny­vet áthatja az állami be­avatkozási politika osztály­jellegének vizsgálata. A kö­tetet haszonnal forgathatják a történészek, közgazdászok, mezőgazdászok. politikai gazdaságtan szakos egyetemi tanárok és egyetemi hallga­tók. DRECHSLER LÁSZLÓ: AZ ÁRVÁLTOZÁSOK MÉRÉSE A szerző értekezése sorra veszi az. árváltozások méré­sének módszertani problé­máit. Legrészletesebben az indexek súlyozásának kér­déseivel foglalkozik. Újsze­rű módon rendszerezi az ez­zel kapcsolatos különböző felfogásokat, az egyes for­mulák több olyan tulajdon­ságára mutatva, amelyek eddig háttérbe szorultak. Teljesen újszerű része a ta­nulmánynak a burkolt ár­változások mérésével foglal­kozó fejezet. Gyakran talál­kozunk olyan jelenségekkel (például minőségváltozások, új termékek aránytalan áron való megjelenése stb.), ame­lyet a szó mindennapi ér­telmében nem nevezünk ár­változásnak, kihatásukban azonban nagyon hasonló jel­legűek. Az Akadémiai Ki­adó segítséget nyújtott e könyv megjelentetésével a közgazdászoknak és statisz­tikusoknak. Rádióműsor Péntek KOSSUTH-RADIÖ 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 Hí­rek. 4,40 Vidáman — frissen! Közben: 5,30 Hírek. 6,00 Falu­rádió. 6,35 Jó reggeltl 7.00 Hírek. 7,10 UJ könyvek. Kb. 7.30 Színház- és moziműsor. 8.00 Műsorismertetés. 8,10 Részletek vígoperákból. 8.50 Urai önélet­rajz. 9,00 iskolai kórusok éne­kelnek. 9,10 Könnyűzenei Hír­adó. 10,00 Hírek. 10,10 Az óvo­dások műsora. 10,30 Chopln-zon­goraművek. 10,59 Lottóeredmé­nyek. 11,00 „A nemzet csinoso­dása". 11.25 Dallal, tánccal a világ körül. 12.00 Hirek. 12,15 A műsor összeállítottak a hall­gatók. 13.55 Szemben a vihar­ral. Regényrészlet 14,15 Köny­nyűzene. 14.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáróL 15 óra Hirek. 15,10 Kétpárevezős szerelem. 15,30 Zenekari muzsi­ka. 16,05 Periszkóp. 16.25 Nép­dalok. népi táncok. 17.00 Hí­rek. 17,15 Ötórai tea. 17,45 Megjegyezzük ... 17,50 Rádióis­kola. 18.45 Margaret Tynes éne­kel. 19.05 Menyasszonyok, vő­legények iskolája. 19,25 Könnyű­zene. 19,54 Jó éjszakát, gyere­kek! 20,00 Esti krónika. 20,25 Családi körben... 22,00 Hí­rek. 22,20 Zenekari muzsika. 23,25 Könnyűzene. Közben: 24,00 —0,10 Hirek. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,50 Hírek. 6,00 Reggeli zene. Kb. 6,25 Színház- és hangver­senyműsor. 6,30 Toma. 8,00— 8,10 Hirek. 14,00 Időjárás- és vízállásj elentés. 14,20 Mozart­müvek. 14,50 Tánczene. 15,45 Brigádnapló. 16.00 Hirek. 16.05 Fúvószenekar. 16,25 Ezer szó franciául. 16.35 Fokvárosi lexi­kon. 17.15 Küllel Angéla (zon­gora) és Mezőn Tibor (ének) hangversenye a stúdióban. 17,45 A Vasas Központi Művész­együttes ének- és zenekarának müsorábóL 18,00 Hirek. 18,10 Könnyűzene, tó.00 Hirek. 19.05 verbunkos-muzsika. 19,25 Hol tart a magyar ipar? 19,40 Szá­zadunk zenéjéből. 21.00 Hirek. 21,05 Operettrészletek 31,45 Sporthíradó. 22.00 A rádió ének­kara énekel. 22,20 Láttuk, hal­lottuk . .. 22.40 Táncra hiv a zenekar... 23,00 Hirek. 23,10 Műsorzárás. Telovixlóműsor 10,00 TV-Híradó (ism.) 10,15 Telesport (lsm.) 10,30 Orgonát­negyed. 12,00 A Jövő hét mű­sora. Utána Hirek. Hasznos tanfolyamokat indít a nőtanács Az elmúlt években azasz­ezonyok érdeklődésének meg­felelően tanfolyamokat szer­vezett a Szeged városi nőta­nács. A tapasztalatok fel­használásával idén is az őszi és téli hónapokban az asz­szonyok kérésére érdekesnek ígérkező tanfolyamokat in­dít. A kerületi nőtanácsok az igényeknek megfelelően sza­bás-varrás és kézimunka­foglalkozásokat szerveztek. Népszerűnek ígérkezik a modern otthon takarításával kapcsolatos új oktatási for­ma A termelőszövetkezeti asszonyok kérésére a nőbi­zotteág ismerteti a terme­lőszövetkezetek szervezeti szabályzatát, a szociális és kulturális alap felhasználá­sát, ezenkívül több hasznos ismeretet nyújtó előadásso­rozatot szervez. Így többek között az őszi-téli tojáster­melés növelésének módsze­reiről hallhatnak előadást a tsz-asszonyok. Idén is rendesen megtart­ja foglalkozásait a háziasz­szonyok klubja. A nőtanács ezenkívül "Útitársunk a mu­zsika*. "Jó barátod a szín­ház* kulturális kérdésekkel foglalkozó klubokat is szer­vez. Az ujszegedi nőtanács a Bérkert utcai általános is­kola szülői munkaközösségé­vel szülők akadémiáját in­dít, ahol nevelési kérdések­kel foglalkoznak. Áthelyezik a Takaréktár utcai autóbuszállomást A szegedi 10-es számú Autóközlekedési Vállalat je­lenlegi Takaréktár utcai autóbuszállomását az itt fo­AZONNALI BELÉPÉSRE keresünk szegedi lakosú 3 fő segédmunkást és B órás munkára fiatalkorú lányo­kat. Szegedi Magteldolgo zo, Felső Tisza-part 32/b. 18313 lyó építkezések miatt no­vember végén a Deák Fe­renc utcába helyezi át. A közalkalmazottak Ju­hász Gyula Művelődési Ott­hona ideiglenesen két helyi­séget ad át a 10-es AKÖV­nek. itt helyezik el majd az irodákat, az autóbuszok pe­dig a Deák Ferenc utcába érkeznek, illetve innen in­dulnak. GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK "TClóttgény (32) A másodtitkár sokáig összezárva tartotta a száját, úgy, hogy még azok a keskenv ajkak is eltűntek. Alig észreve­hetően, néhány milliméterrel följebb emelte a fejét. Hangja szelíd volt, mint a türelmes tanítóé. — Rossz ügyet szolgál az önfejűségével, Pásztor elv­társ. Emellett az eljárása meglehetősen naiv. Jelentéktelen ügyről van szó, egyedül is elintézhette volna. De ha már megkeresett, legalább annyi haszna legyen belőle, hogy érezze magát fölhatalmazva a nagyobb önállóságra. Az öreg Kincses lányától kérje el a tagkönyvet, mivel a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülés jóváhagyja a kizárását. Most pe­dig búcsúzzunk el. Sok a munkám. Bocsánatkérően mosolygott, Antihoz sietett, megrázta a kezét. A párnázott ajtóig kísérte, búcsúzóul a hátára tette könnyű tenyerét Anti süketen és vakon, agyában nagy-nagy csendes­séggel, lelkében csalóka közönnyel ténfergett ki az előszo­bába. Ott ijedten csodálkozott rá a fekete hajú, nagy szemű titkárnő, egy fiatal és vékony csontú gépírólány. Nem kérdezett semmit. Fölállt, így nézte végig, hogyan ván­szorog ki némán a szobából a nyurga parasztlegény. Délelőtt tíz óra sem volt, amikor Pásztor Anti kilé­pett a megyei pártbizottság épületéből, de még délután öt­kor is zsibbadtan lődörgött a városban. Álomszerű nemtö­rődömség lett rajta úrrá. Akaratereje, öntudata csak arra szorítkozott, hogy el ne üssék a járművek, hogy az utcasarkoknál irányt változtasson, teljesen ötletszerűen. Szeme mindent lefényképezett, de az értelme jóformán semmiről sem vett tudomást. Látott papokat, amint csopor­tosan siettek át a székesegyházba a püspöki palotából, fur­csa értetlenséggel nézte a rozoga villamosokat, amelyek fekete postaládát vittek a farukon, utat engedett a csen­gettyűző fagylaltos-biciklinék, fülén áthatolt az ezerszínű lárma anélkül, hogy meghallotta volna. A forróságban ráizzadt a posztóruha, lába belepüffedt a csizmába, s any­nyira elfáradt, hogy csaknem kipottyantotta kezéből a via­szosvászon aktatáskát. Végül a város virágoktól ékes főterén állapodott meg, hullott madárként roskadt az egyik padra, in­nen figyelte a muskátlikkal babráló kertészt, a sötétkalapos, csipkegalléros vénasszonyokat, a tej bőrű, nevetgélő, tracs­csoló diáklányokat. Szomjas volt, mégsem kívánt inni, éhes volt, de viszolyogva gondolt az aktatáskában árválkodó elemózsiára. Miközben az a lehetetlen kívánság járt az eszében, hogy jó lenne kicserélődni, hogy ne ő, hanem valaki más kérje el a tagkönyvet Kláritól, meglátta a karcsú gépírólányt. A fiatal titkárnő, aki kopottkék köpenyt i'iselt munkahelyén, most valóságos dáménak hatott, amint sárgakockás ruhában, fehér szandálban, fehér gyöngysorral a nyaltSn közelített feléje. Irigykedve gondolta, hogy milyen jó ennek a lány­nak. Váge a munkaidőnek, szabadabb a fellegeknél, s an­nak, hogy párttag, csak az előnyeit élvezi. Mégis megőrült a lánynak, mert mielőtt bejutott a másodtitkárhoz, bizalom­mal elbeszélgetehetett vele, igazat adott neki, megnyugtatta, hogy feltétlenül segítenek. — Maga még mindig itt? — kérdezte csodálkozva a lány, amikor hozzá ért. — Csak este tízkor kapok vonatot — mondta bágyadtan Anti. Látszott rajta, hogy semmi kedve a beszédhez. A lány leült mellé, sárgakockás, viruló ruháját legyező­alakban terítette a padra. — Ne legyen már ilyen anyámasszony katonája. Inkább jöjjön velem. Itt olyan meleg van, hogy megüt a guta. Fagy­laltozunk, jó? A legény savanyú pofát vágott, öregesen simogatta a térdét, majd váratlan élénkséggel csapott a combjára. — Nem bánom. Vaníliaszagú, nyikorgó padlójú, ódon cukrászdába vezet­te a lány. Hűvösséget árasztottak az egylábú márványaszta­lok, álmosítón zümmögött a fagylaltgép, divatjamúlt nyá­jassággal döcögött hozzájuk a buggyos süveget viselő, nagy­pocakú cukrász. A lány két fagylaltot kért, magának tiszta csokoládét, Antinak vegyeset. Közelhajolt a legényhez, ekkor látta Anti, hogy mennyi komolyság van csodálatosan tiszta szemében. — Mondtam már, hogy a nagyapám is Zalaegerszegen volt internálótáborban. Hátha ismeri Kincses bácsit. Innen egyenesen hazamegyünk. Megkérdezzük nagyapámat. Nem akárki. Osztályvezető a megyei tanácsnál Minden fejes ad a szavára. Jön? ... Antit valósággal fölmosdatta aléltságából a fekete hajú, törékeny lány kedves biztatása. Bárgyún és boldogan hálál­kodott: — Köszönöm... — Én már ki is gondoltam valamit — újságolta izgatot­tan suttogva a lány. Közben visszaérkezett a cukrász. Al­pakka kelyhecskékben hozta a fagylaltot. Megvárta, amíg a pocakos ember elhúzódik a pult mögé, csak azután folytat­ta: (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom