Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-13 / 265. szám

Kedd, 1982. november 13. DÉL-MAGYARORSZÁG A* Elénk, friss a képzőművészeti élet Szegeden Közgyűlést tartottak a szegedi festők, szobrászok és grafikusok A szegedi festők, szobrászok és grafikusok közgyűlésen tanácskoztak szombaton este a Képzőművészeti Alap Tábor utcai kollektív műtermében. Szelesi Zoltán műtörténész, a szegedi munkacsoport titkára tartott beszámolót az 1962-es év képzőművészeti eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak különösen eredményes volt Szegeden minden negyedévben három kiállítást rendeztek. Ezek közül különösen kiemelkedett a III. Szegedi Nyári Tárlat és a Szegedi Tanárképző Főiskola festőművész tanárainak munkáiból rendezett kollektív kiállítás. Figyelemre méltóak voltak az egyedi kiállítások is, amelyeket leginkább a Képcsarnok Vállalat Klauzál téri szalonja, illetve a Móra Ferenc Múzeum rendezett. Kitekintés a nagyvilágba — A mai szegedi piktúrát egyre inkább jellemzi — mondotta Szelesi Zoltán — a kitekintés a nagyvilágba. Számos művészünk alkotásai bizonyítják ezt. A külföldön tett utak jó hatással vannak művészeink fejlődésére. A biztató jelenségek arra engednek következtetni, hogy a szegedi művészeti élet felfrissülése nem ideiglenes, hanem tartós. A művészi sikerekhez hozzájárul művészeink elmélyülése az ideológiai és esztétikai kérdésekben. Sorainkból több művész elvégezte tanulmányait a marxista—leninista egyetem esti tagozatán, mások viszont most folytatnak hasonló tanulmányokat. Kapcsolat a brnói képzőművészekkel A közgyűlésen Szelesi Zoltán vázolta a jövő évi szegedi képzőművészeti élet fontosabb eseményeit. Már most felhívta a művészek figyelmét a jövő évben is megrendezendő Szegedi Nyári Tárlatra, hogy mindenki időben elkészüljön az erre a kiállításra szánt alkotásával. Brno, Szeged testvérvárosa képzőművészeinek alkotásaiból Szegeden rendeznek majd kiállítást, s viszonzásul szegedi művészek alkotásainak reprezentáns tárlatát rendezik meg Brnóban. Jelentős számú szegedi festőművész is rendez műveiből önálló kiállítást jövőre. Többek között bemutatják majd a közönségnek Pintér József, Fontos Sándor, Szegfű János, Füstös Zoltán, Vincze András, Szabó Miklós, Túri Mária újabb alkotásait, hogy csak néhány nevet említsünk a számos kiállító művész közül. Az új kiállítások egy részét a Képcsarnok Vállalat rendezi majd. Felajánlotta segítségét továbbra is a Móra Ferenc Múzeum. Üzemben is rendezzenek kiállítást! A beszámolót követő hozzászólásokban elhangzott, hogy a nyári tárlattal egyidóben szegedi nagyüzemben, vagy termelőszövetkezetben is rendeznek kollektív kiállítást az alkotó művészek munkáiból, úgy, ahogy erre legutóbb jó példát mutattak Hódmezővásárhelyen. Többen kifogásolták, hogy Szegeden még mindig nincs elég lehetőség több tárlat rendezésére. Kevésnek tartják a Képcsarnok Vállalat szalonjában rendezendő évi négy kiállítást, s kifogásolták, hogy a szegedi festőművészek idősebbjei ritkán szerepelnek önálló kiállítás rendezésével. Közéjük tartozik például Erdélyi Mihály is. Szó esett arról is, hogy az építőművészek és a festőművészek találják meg rövidesen az egymáshoz vezető utat, hiszen közös problémáik megoldásában kölcsönösen segíthetnek egymásnak. A szegedi képzőművészek közgyűlése azzal zárult, hogy hamarosan felülvizsgálják a munkacsoport tagságára pályázó fiatal művészek eddigi munkásságát, amelynek alapján nyernek majd felvételt. Hasonlóképpen többen kérték tagfelvételüket az idősebb művészek közül a Magyar Képzőművészek Szövetségébe is. KATONA SÁNDOR: U barátság és testvériség jegyében le^zetck a /lomon Héplcövtácsosáyfról 7. Rádióműsor Kedd KOSSUTH-R.4DIO 4,2í Rákóczi-Induló. 4,30 Hírek. 4,40 Vidáman — frissen! Közben: 5,30 Hírek. »,oo Falurádió. 6,35 Pillanatfelvétel. 7,00 Hirek. 7,10 UJ könyvek. Kb. 7,30 Színház- és moziműsor. 8,00 Műsorismertetés. 8,10 Moha bácsi, a törpe. 8,30 A Gyermekrádio érvekszakköre. 8,50 A Telefongyár Vasas énekkara énekel. 9,05 Pénteken este... Közben 10,00 Hirek. 10,10—10,15 Napirenden.11,50 Műsorismertetés. 12,00 Hírek. 12,55 Zenekari muzsika. 13,50 Nesz és Zörej. 14,00 Meszsze Szibériában... 14,40 Hazafelé. Elbeszélés. 15,00 Hirek. 15 óra 10 Toronyzent. 15,25 Törvénykönyv. 15,40 Cica, kutya és a többiek... 16,05 Megtudtuk, elmondjuk ... 16.25 Bartók: v. vonósnégyes. 17,00 Hírek. 17,15 Farkas Ferenc: Szóret. 17,30 Ady, a novellista. 17,51 Ady-dalok. 18,00 Brahms: rtl. (F-dúr) szimfónia. 18,40 Horizont. 19,00 Operettrészletek. 19,25 A Szabó család. 19,55 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti Krónika. 20,25 Tánczene. 20,45 Arrne Christie. Rádiódráma. ."2,00 Hírek. 22,15 Mai szemmel. 22,25 Kodály: Székelyfonó. 23,40 Könynyűzene éjfél előtt — éjfél után... Közben: 24,00—0,10 Hírek. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,50 Hírek. 8,00 Reggeli zene. Kb. 6,25 Színház- és hangversenyműsor. 6,30 Torna. 8,00—8,10 Hírek. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,20 Részletek Mascagnl operáiból. 14,50 Tánczene. 15,10 A méter története. 15,25 Glazunov: Az évszakok. 16 óra Hirek. 18,05 Operettrészletek. 16,55 Kórusok, hangszere szólók. 17,20 Időszerű nemzetközi kérdések. 17,30 Magyar szerzők táncdalalbóL 18,00 Hírek. 18,10 Rádióegyetem. 18,40 Magyar nóták. 19,00 Hírek. 19,05 Zsuzsira nagyon vigyáznak. Elbeszélés. 19,20 Róbert Casadesus zongoraestje. 20.30 Több mint magánügy! 20,50 Népdalok. 21.00 Hírek. 21,05 1950-ben mutatták be. . . 21,55 Könnyűzene. 22,45 Az üzlet üzlet. Elbeszélés. 23,00 Hírek. 23,15 Műsorzárás. Televízió műsor 17.45 Legyecske Lenke. 17.53 Ifjúsági műsor. 18,55 Falujárő kamera. 19,15 A Duna ékszerei. 19,30 TV-Hiradó. 19,45 Nemzetközi kaleidoszkóp. 20.00 A TV mesekönyve. 20,05 A feledés útján. 21,35 Jubileumi évkönyv. 21,50 Hírek. TV-Hiradó ismétlése. Bukarestbe visszaérkezve, az esti kivilágításban tündöklő repülőtéren azok a barátaink vártak bennünket, akiktől Moldva tartomány székhelyén, Bacauban elváltunk. Bár hatnapos körutunk alatt eléggé elfáradtunk — kárpótoltak ezért az élmények és tapasztalatok. Fél óra múlva azonban már ismét úton voltunk: az Operába mentünk, ahol a tiszteletünkre rendezett díszelőadáson vettünk részt. A -Hattyúk tava- című balettet láttuk fiatal művészek kitűnő előadásában. o4 rnüitédteli képliilan Másnap megtekintettük a Komán Népköztársaság Művészeti Képtárát, ahol a klasszikus olasz, spanyol, német, holland, francia és magyar művészek alkotásai mellett láttuk a XIX. század, a polgári forradalmak idején gyors fejlődésnek indult román képzőművészet remek alkotásait. Ennek az időszaknak legkiválóbb képviselője N. Grigorescu volt. a román Munkácsy, aki örökbecsű képeivel hozzájárult a múlt század nagy európai művészetéhez. Alkalmunk nyílt itt betekinteni a szocialista realista realizmus útján haladó mai román festészet, szobrászat, fafaragó művészetbe is, amelyek magas szinten képviselik a Román Népköztársaság kultúráját, fejlődését. A Párttörténeti Múzeumban a román munkásmozgalom hősi harcának történetével ismerkedtünk meg a Kommunista Kiáltvány megjelenésétől napjainkig. A Múzeum gazdag dokumentációs anyaga hitelesen mutatta be a szabadságért, a függetlenségért, a népi hatalom megteremtéséért vívott harcot, amelynek legnagyobb eseménye 1944. augusztus 23-a volt, a nemzeti felkelés napja. A Párttörténeti Múzeum megtekintése után fogadta delegációnkat az Államtanács Elnöksége. A fogadáson őszinte, baráti légkörben folytatott beszélgetésben cseGERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK Hiöteyény (28) — Ez pártszerűtlen, Kincses elvtárs — mondta végül akadozva, megszeppenten, de egy kis feddés is volt a hangjában. — Ügy tesz, mintha semmit se tudna a termelés pórtellenőrzéséről. Meg a demokratikus centralizmusról. Kincses hevesen szuszogott, hogy a friss levegővel lohassza haragja tüzét. — Az én pártellenőrzésem itt van — és öklével akkorát ütött a mellére, hogy Csuka önkéntelenül hátrakapta a fejét. — Ha meg ennek nem hisznek, akkor a pártszerüségről se tudja, hogy mi fán terem. Csuka Péter igen óvatosan, szinte lábujjhegyen lépkedett a motorkerékpár felé. Megmarkolta a kormányt, visszanézett az öregre. Meglepetéséből magóhoz térve, harciasan tartotta föl az orrát. — Más a maga baja, Kincses elvtárs! Nem tetszik, hogy a kuláknak tilos a szövetkezet! Hát akár tetszik, akár nem. a párt álláspontját én képviselem! Sietve fordította meg a motort, egyetlen rúgással beindította, és futtában pattant nyeregbe. Elrobogott, s az út felett még sokóig lengedezett az égszínkék benzinfüst. Pásztor Anti dermedten bámult utána. Elhűlve motyogta: — Nagy baj lesz ebből, Józsi bácsi... 28. De még kicsi baj se lett, legalább egyelőre. Fontosabb munka akadt országszerte. Megválasztották a tanácsokat: a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetét, a népi államhatalom helyi szerveit — ahogy a plakátokon és újságokban olvasgatták ez időben. Karcagi úr nem ment tyugdíjba, jegyzőből tanácstitkárrá vedlett, tanácselnöknek pedig Tímár Szilveszter szövetkezeti parasztot választotta meg a falu. Ez is elmúlt, folyhatott a munka tovább, zöldelhettek a vetések, lassacskán a kukorica első kapálására is készülődhettek. Ekkor kapta a hírt Pásztor Anti, hogy menjen be a járási pártbizottságra. Itt állt hát megint, a teremnyi szobában, melynek halovány zöld falain jégvirágokra emlékeztettek az ezüstminták. Ugyanaz a bordó posztós tanácskozóasztal, s Szekeres, az első titkár sem változott. Vasból öntött alkatóra megint a bőrgalléros, bőrujjú lemberdzsek feszült. — Mi újság maguk felé? — kérdezte közvetlenül, társalkodó hangon. — Semmi említésre méltó, Szekeres elvtárs — válaszolta Anti illedelmesen. Tudta, hogy nem csevegni hívták, ezért a csevegő hangot afféle szándékos csillapítónak vélte, amilyennel az orvosok szokták elaltatni a betegek gyanúját. , A titkár kedélyes latolgatással ejtette a szavakat: — Mit szólna hozzá, ha beleegyeznék, hogy a fiatal Kustán belépjen a szövetkezetbe? — Jól járnánk vele — mondta Anti gyanútlanul. — Én nem vonom kétségbe — nézegette a titkár olyanformán, mintha tetűt látott volna a gallérján. Elhallgatott, de fürkészésése egyre élénkült, úgy, hogy forróság csorgott végig Anti gerincén. — Nem vonok kétségbe mást, csak a maga ítélőképességét. Szóval: véget kell vetni ennek a nyugtalanító állapotnak. Semmi jó nem származhat abból, ha egy kulákivadék ott lődörög a faluban. Mellőzni szeretnénk az adminisztratív módszert. Hiszen közvetve mégiscsak egy régi forradalmárról van szó. Beláthatja, őt nem kérhetjük meg, hogy küldje el a faluból a saját vejét. De magának belátásra kell bírni. Nézze meg, merról fúj a szél, aztán induljon utána, csak a faluban nem maradhat. A Kincses-lánynak pedig azt magyarózza mag, hogy váljon el a saját érdekében. Ismerjük az életet, tudjuk, hogy a fiatalok sokszor hajlandók a hebehurgyaságra, de nekünk tovább kell látni. Nem tréfálhatunk a pórt tisztaságával. Persze, a tapintatról nem szabad megfeledkeznie. Az ilyen lelki ügyekben nem árt egy kis pedagógiai érzék. Pásztor Antit nem kínálták ugyan hellyel — a járási titkár is állt —, remegő keze mégis székért nyúlt. Leült a tanácskozóasztalhoz, amelynek hatalmas felülete végtelen síksággá nyújtózkodott káprázó szeme előtt. A titkár, az ablak, a páncélszekrény, a telefonok valahonnan a meszsze távolból figyelték őt. Ködös agya mélyén, valahol, egyetlen ponton váratlan világossággal fogalmazódtak meg a gondolatok. Hónapokig tartó vergődése egycsapásra félbeszakadt, a vitázva kavargó érvek, érzések özönére egyik j pillanatról a másikra kapta meg a választ A járási titkár indulattalan, hűvösen átgondolt tanácsa • eszméltette rá: Danit nem szabad többé gyűlölnie, Klárit j akkor szereti emberhez méltón, ha örül a boldogságának, j ha semmiféle ártással nem háborgatja szerelmét. Ha Dani; sötét senkiházi lett volna, önként tanácsolja a közbeié-; pést, de tudta, hogy nem akar mást a szerencsétlen, csak j háboritás nélkül élni és dolgozni. Viszont a pártbizottság kívánságát se tagadhatta meg. j Hogy erre gondolt, elfogta a rémület — Várjunk még egy kicsit — tanácsolta könyörögve.' — Én nem akarom védeni a kulákokat. Elég sok a bitang közöttük. Meghajtottak engem is, ha náluk dolgoztam. De ez a fiatal Kustán más. Még akkor kitagadta az apja, amikor a kulákok még magas lóról beszéltek. Szeret dolgozni, j bennünket pártol. Talán másképp kellene vele bánni. j (Folytatjuk.) réltük ki az államtanács vezetőivel romániai látogatásunk tapasztalatait. Vass Istvánné, az Országgyűlés alelnöke, parlamenti delegációnk vezetője köszönetet mondott a Román Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének a meghívásért, a gazdag program összeállításáért, a testvéri szeretetért, a figyelmességért, a bizalomért és az őszinteségért, amelyben részesültünk. Romániai látogatásunk programjának befejező aktusa a Bukarest mellett levő December 30. Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kombinát megtekintése volt. A gazdaság központi épületei, feldolgozó üz«mei remek parkban, 65 hektár területen fekszenek. összterülete 1350 hektár, amelyből 960 hektár a szántóterület. A gazdaságban 600an dolgoznak. A Román Népköztársaság minden nemzetisége képviselve van a gazdaság dolgozói között, akik jó egyetértésben dolgoznak. Románia felszabadulása előtt a gazdaság a román király birtoka volt Hét Miéi Hektárnyi üueyHát, Az állami gazdaság kétirányú tevékenységet folytat: egyik a mezőgazdasági termelés, a másik a mezőgazdasági termékek feldolgozása a főváros lakosságának jobb ellátása érdekében. A gazdaságban hét és fél hektár modern üvegházat építettek, amelyet 1965. év végére 12 hektárra fognak növelni. Az állatsűrűség is igen jó, mert hektáronként egy tehén és egy borjú az átlag a gazdaságban. Azonkívül kitűnő fehérhús sertéstenyésztést és fejlett nagyüzemi baromfitenyésztést láttunk. Saját vágóhídja, hús, zöldség és konzerv feldolgozóüzeme van, amely ez év október l-ig 2300 tonna árut (60 millió lei értékben) termelt és szállított a főváros ellátására. 1965-ben termelési tervük szerint 100 millió lei értékű árut termelnek. Bukarestben korszerű kereskedelmi üzletháza van a gazdaságnak, ahol saját termékeit, készítményeit árusítja. Az 1962. évi termelési eredmények alapján a várható nyereségrészesedés 3 millió 700 ezer lei. Kitűnő szakember törzsgárdája és munkáskollektívája van a gazdaságnak. Az üzem irányítására 18 hangszóróval ellátott rádióközpont létesült. Saját üzemorvosa van a gazdaságnak. 400 személyes étkezde áll a dolgozók ellátására, amelyben a háromszori étkezés naponta 8 leibe kerül. A- kultúráltan berendezett munkásszállásokon kivül 37 lakást építettek 1961-ben a törzsgárda részére. Húdletmeléei piaMétnák Megtekintettük a kiváló fehérhús sertéstenyésztést, ahol agy kg sertéshús előállítása 5 leibe kerül. Az élősúly kg szerződött felvásárlási ára a sertéseknek kg-ként 10 lei. A baromfitenyésztés azonban már nem ilyen kedvező ebben a gazdaságban sem, mert egy kg csirkehús előállítása magas, 21 lei, amivel a gazdaság vezetősége sincs megelégedve. Korszerű, modern üvegházakat láttunk, automata fütő- és öntözőberendezéssel. Ezek megépítése igen olcsóba került: négyzetméterenként 270 lei és már az első évben 86 lei bevételt biztosított négyzetméterenként a gazdaságnak. Az Erfurtban megrendezett nemzetközi kiállításon 7 arany, 3 ezüst és 3 bronz érmet nyert a gazdaság kiállított termékeivel. Delegációnk tagjai kitűnően érezték magukat a dolgozók között A kíséretünkben levő Román Távirati Iroda az AGERPRESS munkatársa kifejezésre juttatta: a román és a magyar nép egészségesen fejlődő barátságának további erősödéséhez a magyar parlamenti delegáció tíznapos romániai látogatása komoly mértékben hozzájárult A Romániában eltöltött felejthetetlen szép napok után indultunk haza, Magyarországra. Az ünnepélyes búcsúztatáson megjelentek a Nagy Nemzetgyűlés, az Államtanács Elnökségének tagjai, Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, aki a ploesti és brassói tartományokba is elkísért bennünket Bukarestben töltött napokon pedig állandóan velünk volt a különböző látogatásokon. Stefán Ticea elvtárs, a Román Minisztertanács néptanácsok nagyváradi tartomány párt és néptanácsa vezetői láttak bennünket vendégül. A határon kísérőinktől és a tartomány vezetőitől elbúcsúzva ügyeivel foglalkozó vezetője, a Külügyminisztérium képviselője a határig elkísértek bennünket A határon a úgy éreztük, hogy hazatérésünk után lelkiismereti kötelességünknek tartjuk képviselői és közéleti tevékenységünkben őszintén elmondani választóinknak a Romániában szerzett tapasztalatainkat. Munkaterületünkön kifejtett politikai tevékenységünkkel elősegítjük a Román Népköztársaság népe iránti bizalmat, testvéri barátságot, ahogy nagy költőnk, Ady Endre megénekelte: "•Dunának, Oltnak egy a hangja«... (Vége.) Dr. Ruszovák István előadása Szegeden Az Orvosegészségügyi Szakszervezet és a Szegedi Orvostudományi Egyetem rendezésében ma, kedden délután 5 órai kezdettel a Szemészeti Klinika tantermében tudományos ülést tartanak. Az ülés előadói: Thuránszky Károly, H. Meessen, a düsseldorfi kórbonctani intézet professzora és dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Villany-' szerelőt felveszünk világosító munkakörbe. Jelentkezés 13-án 9 órától. Gyémánt Mihály fővilágosítónál a színháznál. s. 72849 PM sí. számú A. Ep. Ip. keres budapesti munkahelyére kubikosokat Szállást is kedvezményes étkezést térítés ellenében biztosítunk Jelentkezés: Munkaerőgazdálkodásnál Budapest, V.. Petőfi Sándor utca 9. (bejárat a Pilvax közben.) L.