Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

Vasárnap, 1962. november 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 243 Megváltozott igények — korszerű lakás Szocializmust építő hazánk­ban az építészeket is az az elv hatja át, hogy a lakások a dolgozó ember számára készülnek. Egy cél van csak, a dolgozók igényeinek minél teljesebb és minél korábbi kielégítése. Az elosztást is ilyenformán csak a szükség­letek határozzák meg. Ná­lunk a lakbérek a keresetek 5—10 %-át teszik. Fontos az otthonosság A korszerű lakás fogalma: általában vízzel, gázzal, köz­ponti fűtéssel, melegvíz-szol­gáltatással felszerelt és mo­dern bútorral berendezett lakások. De az ilyen lakás­sal szemben támasztott alap­vető követelmény az, hogy a lakásnak megfelelő helyen, környezetben kell lennie, hogy a lakás megfeleljen a pihenés, a kultúra követel­ményeinek. Tehát parkoknak, óvodának, napközinek, üzlet- étterem­hálózatnak és sportolási lehe­tőségeknek, játszótereknek a közelben kell lenniük. Végül a lakótelepeket olyan be­építési arányok, eszközök betartásával kell tervezni, melyek emberi közelséget, otthonosságot adnak. Ki kell elégítenie a szocialista em­ber társadalmi igényét is, mivel nemcsak a lakások belső kialakításában, hanem külsőleg, környezetében is tükröződnie kell. Természe­tesen mindez nem jelenthe­ti a lakás belső alaprajzi és formai, funkcionális követel­ményeiben az alárendeltsé­get. Elrendezés A megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági vi­szonyok — a megváltozott igények, az új életforma — átalakították a lakással kap­csolatos fogalmainkat is. A két világháború között, bár fejlődés tapasztalható volt. mégis a telkek minél »jobb« kihasználása miatt kialakult a nagy beépítési mélység, mely hallos lakások elterjedéséhez vezetett. Ilyen lakás akár még 20 évvel ezelőtt is csak kiváltságo­soknak jutott. Akkor ez mégis haladást jelentett, ma már viszont közel azonos értékű és nagyságú szobáik­kal, másodlagos megvilágítá­sú halijukkal, nagyméretű konyháikkal e lakások sem felelnek meg a gazdasági és használati követelmények­nek. A mai korszerű lakás irányzata, fogalma és tartal­ma lényegesen eltér ezektől Van bőven tűzhely, vaskályha es fustcso A vártnál kevesebb hordozható cserépkályhát kap a kiskereskedelmi vállalat gyen "felfűzve* több kisebb szoba. Ez a többteres lakás. A lakás területének jó ki­használása érdekében modu­lizált (méretegységesített) va­riálható, beépíthető szekré­nyek, bútorok szükségesek. Régi bútorzattal, kombinált szekrényekkel a korszerű la­kások igen zsúfoltak lenné­nek. A tipizálás biztosítja a korszerű, nagyüzemileg gyár­tott szerkezetek szériagyár­tását, amely lehetőséget ad a gazdaságosság fokozására, a gyorsított építésre, az épí­tési idő lerövidítésére. Az egyedi épületekkel szemben több lakás építését teszi le­hetővé. Tehát a közlekedő- és üze­mi helyiségek területének csökkentésével egy nagyobb (a család együttes tartózko­dására alkalmas) nappali és egy vagy több kis alapterüle­tű helyiség alakítható ki, gyerek, magános szülő, vagy dolgozóhelyiség részére. így viszonylag kisebb alapterüle­ten is lehetővé válik a szü­lök. a gyerekek elkülönített elhelyezése, mely biztosítja a család tagjainak sokszor egy időre eső pihenését, vendég­fogadását, a tanulást stb. A Szegedi Kiskereskedel­mi Vállalat jól felkészült a téli tüzeléssel kapcsolatos igények kielégítésére. Hatfé­le, zománcozott, samottos vaskályhát tart elegendő mennyiségben raktáron. Változatos a kínálat a tűz­helyekből is: nyolc típust árusítanak különböző mére­tekben, zománcozottan, díszí­tett vagy egyszerűbb kivitel­ben, krómozott védőcsővel ellátva vagy anélkül. A hordozható cserépkály­hák iránt oly nagy az érdek­lődés, hogy a negyedik ne­gyedévre négyszázat rendel­tek a szarvasi és az orosházi gyártó vállalatoktól. Az utób­binál időközben — az elmúlt hónapokban — árrendezés történt, s ez idő alatt nem volt folyamatos a termelés. Ezért és egyéb okok miatt akadályokat jelentett be a szállító, s így százötvennel kevesebb hordozható cserép­kályhát kap a kiskereskedel­mi vállalat. Mindenesetre a hiányzó mennyiség legyártá­sát januárra megígérték, te­hát, ha késve is, még e télen jut elegendő a vásárlóknak­A korábbi években előfor­dult, hogy nem lehetett füst­csövet kapni. Most ezt is biz­tosították, továbbá a javítá­sokhoz szükséges tűzrácso­kat, kereteket, egyéb öntvé­nyeket és az apróbb tüzelési eszközöket is. (Somogyiné felv.) Minden kályhaigényt ki tud elégíteni a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat. Bő a vá­laszték, s mint képünk is mutatja: sok kályha vár eladásra a lakástípusoktól. A ma és jövő embere igyekszik új életformáját kielégíteni la­kása elrendezésében és be­rendezésében is. Például ebédlőbútort ma már senki nem igényel, ugyanakkor a gyerekszoba ma épülő laká­saink többségénél elmarad­hatatlan követelmény. Átala­kul a konyha és nappali fo­galma is, például főzőfülke' épül konyha helyett, de kor­szerű technikai berendezé­sekkel ellátva, a nappali pe­dig a családot összetartó, központi helye lett a lakás­nak. Többteres megoldás Mindezek az új igények azt teszik szükségessé, hogy fekvőhelymentes, nagyobb méretű nappali szobára le­Érzelmek, vérnyomás, autóbaleset A közlekedés nem a szelíd emberek foglalkozása — mondotta dr. Horváth László Gábor, a biológiai tudomá­nyok kandidátusa, a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium Alkalmasságvizsgáló Intézetének vezetője. — A kritikus közlekedési helyze­tek helyes és gyors megoldá­sához feltétlenül bizonyos Ha­tározott, szinte agresszív ma­gatartás szükséges, amit azon­ban rendes körülmények kö­zött ésszerű korlátok közé szorít az értelem ellenőrzése. Baleseti veszély akkor kelet­kezik, ha félelem, vagy ha­rag, szorongás vagy düh — tehát valamilyen érzelmi be­állítottság — irányítja az Divat-e nőknek a nadrág? ló viselet a pulóver is Az utóbbi évek divatjára 8 praktikusság a jellemző. A divatos ruhamodellek alkalmazkodnak a dolgozó asszonyok és lányok élet- és munkarendjéhez. A tél elen­gedhetetlen öltözéke a nad­rág Kitűnően bevált ruha­darab. Ma már munkához, sporthoz, utazáshoz elenged­hetetlen kellék. Az idei kel­lemes ősz miatt alig találko­zunk még nadrágban járó nővel. Talán ezért keresett fel bennünket kérdésével több nő: divatos-e még a nadrág? Kérdésüket továbbítottuk a Szegedi Állami Szabóság szabászához: Nagy Ernőhöz, akitől a következőket tudtuk meg. Változatlanul divatos viselet a nadrág. Erről a sza­bók nemcsak a hazai és a külföldi divatlapokból érte­sültek, hanem a szegedi lá­nyok és asszonyok nadrág megrendeléseiből is erre kö­vetkeztetnek. mert mióta di­vat a nadrág, most van a legtöbb megrendelésük. S ha már itt tartunk, azt is megkérdeztük Nagy Ernő­től, milyen a legdivatosabb nadrág. A kérdésre rövid választ kaptunk: nem túl­zottan szűk, sima — tehát felhajtó nélküli — nadrág. A legkülönbözőbb hosszúságú nadrággal találkozunk. Külö­nösen a fiatalabb lányok igen rövid, szúk nadrágot viselnek. Ez viszont nem di­vatos. Á legideálisabb hosz­szúságú nadrág bokáig ér. Igen divatos öszi-téü vise­let a jersey ruha is. magasí­tott övresszei. Az elmúlt két évben a leg­több nadrág fekete szövetből készült. Az üj, az 1962-es, 63-as divatév szabályai sze­rint a fekete elvesztette pri­vilégiumát és a színes szö­vetből készült nadrágok ve­zetnek. Különösen sok nad­rág készül az utóbbi időben kockás férfi szövetből. A külföldi divathírek sze­rint is igen divatos a nadrág. Néhány luxusszalonban kü­lön tv-nézésre is szabnak­varrnak nadrágot. Ezek a mi gyermekeink kertésznadrág­jához hasonlóak. A nadrágot egybeszabják a mellényszerű felsőrésszel s a ruha hátul cipzáros. A nadrágviselet kiegészí­tőiről is beszélnünk kell. A legjobban bevált nadrághoz a pulóver és a kardigán. Ma már az állami kereskedelem­ben bő választék áll a dolgo­zó asszonyok, lányok rendel­kezésére. Az utóbbi időben ismét nagy divat a kötés. Pu­ha, laza fonalból vastag kö­tőtűvel készítenek kardigánt vagy polóvert az asszonyok. Változatlanul divatos a hor­iolt pulóver is. A kötésnek •s a horgolásnak nagy szak­rodalma van, így mindenki ízlésének és testalkatának megfelelően választhatja meg a téli viselet, pulóver- és kar­digán-darabjait. ember viselkedését, és nem érvényesül az értelem ellen­őrző szerepe. Kritikus helyzetben Csaknem 17 000 gépkocsi­vezető vizsgálata alapján megállapították, hogy amint a volán mögé ül valaki a mai nagyvárosi forgalomban, vér­nyomása abban a pillanat­ban körülbelül 5—10 higany­milliméterrel magasabb lesz. Amikor pedig kritikus köz­lekedési helyzetbe kerül, az irányítást a központi ideg­rendszer által vezérelt belső elválasztásé mirigyek termé­kei veszik át és az értelem uralkodó szerepe háttérbe szorul. Ilyenkor a vérnyo­más további 20—30 higany­milliméterrel növekszik. Azoknak a szervezetében, akik — mint például a hi­vatásos gépkocsivezetők — gyakran kerülnek ilyen hely­zetbe, e folyamatok "pályái* kicsiszolódnak, vérnyomásuk mind könnyebben növekszik meg. És ha egyébként is haj­lamosak rá, 35—40 éves ko­rukra már tisztán felismer­hető rajtuk az állandósult magas vérnyomás: a hiper­tónia betegség. Zavaró körülmény A hipertónia önmagában véve senkit sem tesz alkal­matlanná a gépkocsivezetés­re, de következményei jelen­tősen zavarhatják a veszé­lyes helyzet gyors felismeré­sét és a szükséges mozdula­tok azonnali, kifogástalan végrehajtását. A szem lassabban alkal­mazkodik a világos és a sö­tét váltakozásához, látótere — "környi látása« — meg­szűkül, a mozdulatok vagy lassúbbakká, vagy éppen el­lenkezőleg, gyorsabbakká, de ugyanakkor kapkodókká, el­lenőrizhetetlenekké válnak. A hipertóniások ingerléke­nyebbek, hajlamosak arra, hogy "elveszítsék a fejüket*. Mindez pedig adott esetben megnehezíti a fenyegető bal­eset elhárítását. A megoldás A hipertónia kifejlődését tehát — különösen a hiva­tásos gépkocsivezetőknél — feltétlenül meg kell akadá­lyozni. Az intézet vizsgála­tai erre is megadták a "re­ceptet*. Bebizonyosodott, hogy sem a dohányzás, sem a végzett munka fárasztó jel­lege, sem a magasabb élet­kor stb. nem vezet hiper­tóniára, hanem — s ezt a tényt először éppen az inté­zet vezetőjének kutatásai bi­zonyították be — a magas vérnyomás elsősorban azok­nál fejlődik ki, akik családi, vagy egyéb viszonyaik, kü­lönböző megoldatlan problé­máik, esetleg idegrendszeri gyengeségük miatt amúgy is állandó idegfeszültségben él­nek. A megoldás tehát a ren­dezett, nyugodt, kiegyensú­lyozott élet megteremtése otthon és általában a ma­gánéletben. Magyar akvarista sikere Hazánkban a több mint tízezer akvarista mintegy 120 . féle díszhalat tenyészt, s nem egy érzékeny, egzotikus faj­tát honosítottak már meg a magyar tenyésztők. A díszhalak közül jelenleg az egész világon a dél-ame­rikai diszkosz hal a sláger. Meghonosítása esemény­számba megy, különleges ér­demnek, dicsőségnek számit' Hazánkban is sokan próbál­koztak tenyésztésével, ered­ménytelenül. Most egyetlen magyar ak? varistának, Zsilinszki Sán­dornak sikerült nemcsak megtartani, hanem szaporíta­ni, egyben meghonosítani ezt a ritkaságot. Gt/crnicksarok A medvetáncoltató A hold mesélte azon az estén, mikor legfényesebben ragyogott: — Jó pár évvel ezelőtt történt egy vidéki városban, a hírlapok is megemlékez­tek róla, de nem oly részle­tesen, mint én, ki szemta­núja voltam az esetnek. Az ivószobában vacsorá­zott a medvetáncoltató, mi­alatt medvéje, mely senki­nek nem ártott — dacára annak, hogy elég vad kiné­zése volt —, az udvaron egy farakás mögé kötve várako­zott. Fenn a padlásszobában há­rom kisgyerek játszadozott, kik közül a legidősebb kö­rülbelül hatéves lehetett, a legfiatalabb két évesnél nem idősebb. — Bum, bum — hallat­szott a lépcső felől. Vajon ki lehet az? Az ajtó felpat­tant, a nagy medve volt, a nagy bozontos medve! Unat­kozott egyedül lenn az ud­varban és addig cibálta a kötelet, míg az engedett, el­szabadult, meglátta a lép­csőt, melyen az út felfelé vezet. A gyerekek rettentően megijedtek a nagy bozontos megdvétől és mindegyik a szoba más-más sarkába me­nekült. A medve meglátta mind a hármat, megszag­lálta, szeretettel nyalogatta, de nem bántotta őket. _ — Ez biztosan valami nagy kutya — gondolták a gyere­kek, előbújtak és simogatni kezdték a közben a padlóra feküdt medvét. A legkisebb feltápászkodott rá, bújósdit játszott aranyhajú fejecské­jével a sűrű, fekete szőrmé­ben. Ekkor a legidősebb elő­vette játékdobját és úgy be­levágott, hogy az félelmesen felnyögött. A medve erre felemelkedett hátsó lábaira és oly táncba kezdett, hogy öröm volt nézni. A másik két gyerek elő­vette puskáját, a medvének is a mellső lábára tették a harmadikat, melyet az le­hető ügyesen tartott. Remek bajtársnak bizonyult és ka­tonásan menetelni kezdtek: — Egy kettő, egy kettő. A nagy lárma lehallatszott a vendéglőbe is. Ekkor va­laki lenyomta a kilincset, az ajtó felpattant és ott állt — a gyermekek anyja. Lát­ni kellett volna megszólalni nem képes ijedelmét, kréta­fehér sápadt arcát, félig nyitva felejtett száját és megmerevedett szemeit. De a legkisebb gyermek lelkes örömmel integetett neki és kitörő lelkesedéssel kiabálta csiripelő hangján: — Csak katonásdit ját­szunk! Az ajtóban ekkor jelent meg a medvetáncoltató. H. Andersen

Next

/
Oldalképek
Tartalom