Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

2 i DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 196?. november 11. Az UNESCO közgyűlése nem tárgyalja a Kínai Népköztársaság tagságának elismerését Magyarország képviselője is felszólalt a közgyűlésen Az UNESCO közgyűlése zottságnak azt az állásfogln­Jemen délkeleti vidékén kormánycsapatnk megsemmisítették a zsoldos egységeket szombaton állapította meg napirendjét. A Szovjetunió javaslatot terjesztett elő a Kínai Népköztársaság tagsá­gának elismeréséről. Több küldöttség a szovjet javas­lat mellett szólalt fel. Nagy­Britannia és más nyugati or­szágok képviselői ellenezték lását. amellyel elzárkózott az elől, hogy több nemzetközi demokratikus szervezet meg­figyelőivel képviseltesse ma­gát az UNESCO közgyűlésén. A felszólalók között volt Jó­boru Magda is. A magyar küldött rámutatott, hogy az ifjúságnak a béke és a nem­a szovjet javaslatot. A sza- zetközi együttműködés szel­vazusnál 33 ország a Kínai Népköztársaság mellett fog­lalt állást, 48 pedig a javas­lat ellen szavazott, 17 kül­döttség tartózkodott a szava­zástól. 10 pedig távolmaradt. Az UNESCO 12. közgyűlése tehát az idén nem foglalko­zik a Kfnai Népköztársaság jogainak elismerésével. A közgyűlésen több felszó­laló bírálta a végrehajtó bi­temében való nevelése, vala­mint az Írástudatlanság el­leni harc az UNESCO köz­gyűlésének legfontosabb pontjai közé tartozik. Az olyan nemzetközi szervezetek bekapcsolódása, mint a DÍVSZ, vagy az oktatási dol­gozók nemzetközi szövetsége, értékes hozzájárulást jelent­hetne az UNESCO munkájá­hoz. Mint az Al Ahram című lup jelenti, pénteken a szaud­arábial és jordániai zsoldo­sok kétszer kíséreltek meg betörést jemeni területre. Szada körzetében, az or­szág északi részén a zsoldosok páncélautók be jemeni földre. Ebben az szőtt ellenünk Jemen keleti ütközetben a jemeniek amerikai gyárt­mányú fegyvereket zsák­mányoltak. Az Al Ahram a jemeni fegyveres erők parancsnok­és déli határán. Anglia csa patokat küldött ellenünk. E katonák be akartak hatolni területünkre, de megsemmi­sítő csapást mértünk rájuk*. támogatásával átlépték a ságától szerzett értesüléseire határt, de súlyos veresé­get szenvedtek, s 300 halottat és 200 sebesül­tet hagytak maguk után. Ezen kívül a csatatéren ma­radt több páncélgépkocsijuk is. A köztársasági kormány katonái 20 zsoldost foglyul ejtettek. Jemen délkeleti vidékén a kormánycsapatok bekerí­tettek és majdnem teljesen megsemmisítettek több zsol­dos-egységet, amely Bejhan emigrátus területéről hatolt hivatkozva közli, hogy Szaúd­Arábiában 3000 jordániai ka­tona és tiszt tartózkodik. Szalal elnök a nemzeti gár­da újoncainak többek között ezeket mondotta: "A jemeni nemzeti forradalom megren- _ dítette Szaud és Húszéin ki- gagagi elnök, az rály trónját, s Arab Köztársaság A közép-keleti hírügynök­ség jelentése szerint az Egyesült Arab Köztár­saság és Jemen közös ka­tonai védelmi szerződést írt alá szombaton Szanaa­ban. A szerződést Jemen részé­ről Szal.11 tábornok, köztar­Egyesült részéről ásafrifr*1 félelmet keltett Anvar Szadat, az EAK al­áz elaggott brit birodalom- nöki tanácsának tagja írta ban, amely összeesküvést alá. A jemeni kormányküldöttség tagjainak látogatása Maiinovszkij marsallnál Kilenc éve független Kambodzsa Kambodzsa népe pénteken ünnepelte hazája független­né válásának kilencedik év­fordulóját. Ebből az alka­lomból a fővárosban felavat­ták a függetlenségi emlék­művet. A Pnom Penh főte­rén lezajlott emlékünnep­ségen felszólalt Norodom Szihanuk herceg, államfő is. Szihanuk beszélt az ország függetlenségéért vívott hősi harcokról, majd hangsú­lyozta: — Noha külső erők aka­dályt gördítenek utunkba, to­vábbra ia távolmaradunk mindenféle csoportosulástól, a a szigorú semlegesség útját járjuk. . va$amar.^ A Szovjetunió alapot teremtett a Kuba körül támasztott válság megoldásához — De Gaulle a személyi uralom kiszélesítésére tör — Az amerikai kongresszusi választások nem hoztak lényeges változást A világpolitika események­kel teli iramában a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 45. évfordulója a számvetés éa a merész, de szilárdan megalapozott jövő­betekintés nagy pillanata volt E pillanat egyszerre do­kisérletre való áttérés edőes- sok nem hoztak lényeges el­téjén tette. tolódást. Kennedy demokra­A Szovjetunió és a nemr ta pártja kétharmados több­zetközi béke megőrzésén fá­radozó erők moet arra irá­nyítják erőfeszítéseiket, hogy az Egyesült Államok konk­rétan ós megbízhatóan sza­bogtatta meg a Szovjetunió, vatolja Kuba szuverénitásá­a szocialista tábor országai népeinek és a szocializmus­ért és békéért világszerte harcoló minden embernek a szivét, abban a szilárd meg­győződésben, hogy az emberi társadalom feltartóztathatat­lanul halad elöra legszebb álmai megvalósulásának út­ján. Most azokat a népeket, amelyek a szocializmust épí­séggei rendelkezik a szená­tusban, és kis veszteséggel megtartotta többségét a kép­viselőházban is. A 35 kor­mányzó közül mintegy húsz úgyszintén demokrata. Kennedy győzelme mégis nak tiszteletben tartátát. A béke megszilárdítása a Karib- félgyőzelem csupán, mert kü­tenger térségében azt is meg- lönösen a szenátus személyi követeli, hogy létesítsenok összetételében nem követke­féSbe^^v^Xe! « ^ sült Államok ós a többi la- 10208 ós így a déli államok­tln-amerikal ország területé- bell reakciós demokraták az nek azt a részét, ahonnan új szenátusban ls meg fogják támadást indíthatnak Kuba . ,-,„. „ „ talalm a kapcsolatot a koz­^m m. m ellen. Ez a rendszabály " tik és azokat a népeket, akik egyébként szerves részét ké- társaságparti szenátorokkal, szabadságukért és független- pezl U Thant kompromisszu- akikkel szorosan együttmű­ségükért harcolnak a kaplta- mos javaslatának. Tény ködve eddig is sorra-rendre [Izmus eltén, elsősorban a vl- azonban, visszautasították Kennedy a maga számára különleges tobb mint szerenynek nevez­ellenőrző és felügyeleti Jogo- hetö belpolitikai javaslatait £?. kA,Ve!eló kétolda,ú ga,;an- Komor Imre ciákról hallani sem akar. Több mint indokolt John Bernal professzornak, a Bé­ke Világtanács elnökének az a megállapítása, hogy a Ku­ba körül felidézett válság nem tekinthető megoldott­éig békéje megőrzésének szent ügye foglalkoztatja. A Szovjetunió erőfeszítései a Kuba körül felidézett vál­ság megoldása érdekében el­ismerést váltottak ki az egész világon. A Szovjetunió lelki­ismeretesen teljesíti, amdt vállalt Kubában már lesze­relték a rakéta-kilövő pá­lyákat éa a nagy hatóerejű A jemeni kormánykül­döttség tagjai, akik — mint Ismeretes— pénteken érkez­tek a szovjet fővárosba, szombaton látogatást tettek Mallnovszki) marsall hon­védelmi miniszternél. A kül­döttség tagjait Al Akva, a Jemeni Arab Köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvi­vője kísérte. Szovjet részről a megbe­szélésen Crecsko és Zaha­rov marsallok és más hiva­talos személyiségek is részt vettek. Később Mallnovszkij mar­sall ebédet adott a küldött­ség tagjai tiszteletére. a tömegek mozgalmát gyen­gítő kommunistaellenességet. . Algériában még nem lehet egységes pártot létrehozni Az Algériai Kommunista litikai Bizottságát, vesse cl Párt nyilatkozatban szögezte le álláspontját a kommunista összejövetelek betiltásával és az FLN Politikai Bizott­sága által szorgalmazott egy­pártrendszerrel kapcsolatban. Az Algériai Kommunista Pórt nyilatkozatában kitart ismert álláspontja mellett, hogy a jelenlegi helyzetben a legcélszerűbb, ha a kü­lönböző hazafias forradal­mi szervezetek független­ségüket megőrizve a nem­zeti frontban egyesülnek. A párt nyilatkozata végül hangoztatja, továbbra ia építő módon akarja támogatni az algériai kormány pozitív intézkedé­seit, de felkéri az FLN Po­Tüntetés New Yorkban a fegyverkezési hajsza ellen A new york-i tőzsdére ér­kező ügynökök nem min­dennapi eseménynek lehet­tek tanúi. A börze hatalmas épülete előtt tüntetők me­neteltek. Feliratos tábláikon a következők voltak olvas­hatók: -Békét akarunk!, szüntessék meg a fegyver­kezési hajszát* A tüntetők tiltakoztak az Egyesült Államok gazdasági életének militarizálása mii att és felszólították a tőzs­dére érkező üzletembereket, ne fordítsák tőkéiket fegy­vergyártásra. Brazília minfsziaralnttke: A béke védelme leszerelést követel! Hermes Lima, Brazília mi­niszterelnöke és külügymi­nisztere kijelentette: "A bé­ke védelme mindenekelőtt megköveteli a leszerelést, ami nélkül a világ egyre in­gatagabbá válik*. Hermes Lima a sajtónak adott nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy "Brazília kül­politikájának legfontosabb célja a béke védelme*. "Bra­zília — mondotta a minisz­terelnök — a béke védelme­zésével saját létét és egyben más népek lótét is védi*. rakétákat, cs megkezdték ez nak, amíg az Egyesült Alla­utóbblak visszaszállítását a mok Kubát blokád alatt tart­Szovjetunióba. A Szovjetunió Ja, diszkriminációnak veti hozzájárult ahhaz. hogy alá. amíg amerikai katonai nyílt tengeren, a szovjet ha- támaszpontok fenyegetik a jók fedélzetén vizuálisan el- Karib-tenger körzetében a lenőrizhessék a Kubából el- Kubai Köztársaságot szállított fegyvereket. Ezt az ^^ ellenőrzést a Szovjetunió be- W leegyezéeévol amerikai hadi­hajók végzik. A Szovjetunió és Kuba megegyeztek azok­ban a fontos intézkedések­ben, amelyek által ellenőriz­hető. hogy a Szovjetunió a továbbiakban nem szállít az Egyesült Államok által tá- „ ,. , . , . madónak minősített fegyve- 1 ^SS^SL reket Kubába. U Thantnak, ro*ag elutasította Gaston az ENSZ ügyvezető főtitká­rának javaslata szerint a E héten Franciaországban törvényerőre emelkedett az október 28-1 népszavazáson az összes szavazók mintegy 46 százalékénak szavazatával keresztülhajszolt alkotmány­módosítás. A de Gaulle állal •niimimniöir—m tv—ei*ini""mieifn>ia?ifM'f ti'MM'"M'" Porszemek és hegyek A zon a két mindent. Nemzetközi Vöröskereszt szerveit fogják igénybe ven­ni ENSZ felügyelet alatt a Kubába tartó hajók ellenőr­zésének lebonyolítása céljá­ból A Szovjetunió megfon­tolt és körültekintő intézke­dései tehát konkrét alapot teremtettek n Kuba körül támasztott válság megfelelő megoldásahoz. Eddig azonban nlncsennek konkrét, jelei annak, hogy az Egyesült Alamok hasonló szellemben járna el. Kennedy amerikai elnök szóbeli nyi­latkozata Kuba függetlensé­gének és terület sérthetet­lenségének szavatolásáról, az Egyesült Államok és szövet­ségesei részéről, egyelőre csak puszta ígéret. Ezzel szemben a tények azt mutat­ják, hogy az Egyesült Álla­mok éppúgy folytatja Kuba elleni mesterkedéseit, aho­gyan ezt a nyílt agressziós rikai kongresszus valaszta­Monerville szenátusi elnök­nek az alkotmány megváltoz­tatása ellen benyújtott sem­mlségi panaszát De Gaulle felettébb felhá­borodva a népszavazás ala­csony szavazási arányától, most a kisebbség igenjét elégségesnek tartja ahhoz, jj hogy elnök létére nyíltan i beavatkozzék a jövő heti parlamenti szenátusi válasz­tásokba, es a személyi ura­lom további kiszélesítéséért tartson kortesbeszédet A de­mokratikus erőkön a sor, hogy a népszavazáson elért nem lebecsülendő sikereket kiszélesítsék a parlamenti éa szenátusi választásokon, szembe szögezzék a szemé­lyi uralom ellenzőinak nagy egységét, a személyi uralom allén a francia demokrácia megvédésóért. A napokban lezajlott ame­napon megmértünk Háborút és békét, múltat és jövőt. Reális és irreális ér­veket dobtunk a serpenyőbe — s mégsem lehetett akkor »okos* senki sem. Egyikünk sem henceghetett utána, hogy no, én megmondtam, ugye, hogy minden úgy történt, ahogy én láttam! Nem azért, mintha vak vé­letlenekre lett volna bizva az emberi­ség sorsa, inkább azért, mert a meg­szállottak cselekedetei kiszámíthatat­lanok. A blokád felvonult, hideg acél­gyűrűt vont a kis forradalmas ország köré, a Szovjetunió pedig kötelesség­szerűen kijelentette: Kubát meg kell védenünk a rablókkal, az erővel zsa­rolókkal szemben! Csavargattuk, kí­noztuk a rádiót, próbáltunk a bábeli hangzavarból tiszta hangokat kiszűrni és valamennyiünknek az is meleg vigaszt jelentett az idegtépő percek­ben, hogy sugároztak az adók, beszélt Budapest, Moszkva. London, Párizs; nem dördültek lövések a Karib-ten­ger térségében, aminek következmé­nyeként minden égtájon megszólal­hattak volna a fegyverek. Nem voltunk ugyan tétlenek, de ki­csit abban a hiszemben éltünk: raj­tunk már nem múlik semmi, itt a vi­lágtörténelem legnagyobb erői mér­kőznek egymással, a zöld asztalnál is, a legmagasabb katonai parancs­nokságokon is. Nekünk, egyes embe­reknek egyetlenegy fegyverünk volt: a torkunk, a hangunk. Tiltakoztunk minden lehető fórumon — gyárban, hivatalban, iskolában, kisgyűléseken és a parlamentben, egyénileg és együt­tesen. S e tiltakozási hullámban tör­tént az az eset, amiről most tulajdon­képpen szólni akarok. Azt mondta ne­kem egy ismerősöm, egy barátom: -Tiltakozom! Követelem, hogy szün­tessék meg a blokádot Kuba ellen! És akkor mi van? Mi történik? Ken­nedy majd megijed, mert én azt mon­dom, hogy el a kezekkel Kubától? Visszafordulnak vajon a hajók, mert a nőszövetség, meg a népfront, meg mindenféle intézmény táviratokat küld?* Azután legyintett rá, » inkább keserűen, mint cinikusan hozzátette: "Porszemek vagyunk, ez az Igazság. Itt már a mi akaratunktól, vágyaink­tól függetlenül történik minden, ma­gasabb érdekek kormányozzák a dol­got! Olyanok vagyunk egyenként, mint az ordító egér!* E szavakra valamennyiünkben meg­mozdult a kétkedés szelleme. Való­ban, mit tesz az én hangom, a mi hangunk azoknak, akik törvényeket és eszméket gyaláznak meg? Ha re­kedtre kiabálom is magamat, változ­tatok valamit? Viselt fülek már azok, nem érzékenyek se jajszóra, se ke­mény tiltakozásra. S egy kis porsze­met, mint amekkora az egyes ember a világegyetemben, el lehet fújni, ör­dögbe is, ilyen kicsinnyé zsugorodik az ember az Ember századában? S az is lehet, hogy követségi papírko­sárban vész el a hangom, visszhang­talanul, jelentéktelenül... Érdemes hét akkor? IV e siessük el Azokban a a következtetést, napokban megszó­lalt egy ősz ember, egy öreg ember, aki saját életétől már nem sokat re­mél. Azt írta: "Közöljék velem, ha bármit is tehetek .. .* Bertrand Rus­selnek hívják. Igen, igen, de én nem vagyok Bertrand Russel, ml nem va­gyunk ilyen messzehangzó szavú em­berek. Az ő üzenetére figyelnek, mert egv nagy szellem szava szól, amit meg kell hallani! Ez a hang keresz­tülhasltja a párnás ajtókat, ez betör a Pentagon falai mögé is. Arra a vé­leményre figyelni éa adni kell, mert a korszellem ad neki nyomatékot, a tudós hozzáértés. Kovács Péter kő­műves. Nagy Antal lakatos, Csányi Gizella Iktató nem szólhat Ilyen eséllyel... Lehetetlen belenyugodni ebbe. Mert hiszen lehet, sót biztos, hogy az egyes ember porszem. De vajon nem por­szemekből van-e a sivatag? Nem apró porszemekből, molekulákból állnak-e a hegyek? Az emberiség nem én, nem te, s nem ők — az emberiség mi vagyunk, együtt. Ha egyedül szó­lok — cincogás; ha együtt kiáltunk — dörgedelem. A porszemet el lehet fújni, a sivatagot és a hegyeket nem. Ha az én hangom meg a többiek hangja egyetlen kórussá egyesül, meg­remegteti a Wall Street ablakalt! Eb­ből pedig természetesen adódik az elemi kötelesség: az én hangom, a mi hangunk is zúgjon, amikor a makacs lidércet el kell űzni! Egy kiáltás: egy ember, egy kéz, egy fej. s ha kell, hát egy puska ls! Vagy egy halott! — kísért újra a hitetlenség. Mert kl fe­lel az őrültért, akinek pokolgép van a kezében? Ha megnyomja a gombot, hullik az élet. S akkor már mindegy a kiáltónak, hogy az őrült le elpusz­tul. Akkor már nincs győztes, mikor a mai fegyverek elkezdenek feleselni. És ezt a helyzetet ki akarják hasz­nálni. Van egy nagy társadalmi erő, amely felelősséget órez az emberisé­gért, amely mindent megtesz, hogy ne kelljen a végső eszközhöz nyúlni. Ezt az erőt zsarolni próbálják. Pusz­tán azzal, hogy a kiélezett helyzetben engedékenységre akarják bírni, újra és újra feszítik a húrt, próbálgatják a türelmet, a józanságot saját vitorlá­jukba fogni. Vállalod a háborút? — így adják, így akarják feladni a lec­két, mert tisztában vannak azzal, hogy a szocialista országok irtóznak még a gondolattól is, nem gyengesé­gük, hanem a következmények miatt. Az ilyen hangra is meg kell felelni. Vannak szent érdekek és eszmék­melyekért mindent vállalni kell; van­nak szituációk, melyekben vissza kell szólni keményen: "Igen, ezért min­dent vállalok!* Látszatra úgy tűnik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom