Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

• r-j :-,7' * - fímdfiílH. MSI. november 7: DÉL-MAGYARORSZÁG 9 Ahol a szemléltetés az oktatás alapja Sófa, kirándulás, utazás a süketnéma gyermekek iskolai Hátizsákokkal felszerelt úttörőcsapat halad át a szegedi hídon. Megszokott kép ez. Nekünk azonban feltűnik, hogy a gyermekek nem énekelnek. Rájuk köszönünk: "Előre, pajtások!* Az úttörők homlokukhoz emelik kezüket, köszönésük azonban eléggé bizonytalan. A kis csapat vezetőjéhez fordulunk. Tőlo tudjuk meg, hogy a kedves, virgonc gyermekek a szegedi süketnéma intézet úttörői. Hitetlenkedő fejosóváJ Hsunkra így hangzik az újabb válasz: "Igen, ezek a gyermekek nem mutogatnak, hanem beezélnek, mert erre tanítjuk őket, nem pedig jelek elsajátítására*. Egy osztály: 10—12 fő A beszélgetés megszakadt, mert a nevelőnek mennie kellett a csapat után. A hallottak azonban még jobban felkeltették érdeklődésünket. Felkerestük tehát a Bécsi körúti Murányi Antal Süketnéma Intézetet, ahol hallási fogyatékos gyermekek nevelése és oktatása folyik. Az intézet vezetői készséggel adtak bővebb felvilágosítást Két évig előkészítő osztályokban tanulnak itt a növendékek, nyolc éven át pedig az általános iskolák megfelelő tagozatán. Itt azonban csak 10—12 gyermek tanul egy osztályban, mert csak így biztosítható a speciális módszerek eredményessége. A hangos beszéd megtanítása céljából egyénileg foglalkoznak minden tanulóval. b'zázhatvan bentlakásos férőhely van az iskola tanulóotthonában, huszonheten pedig Szegedről és környékéről járnak be. Tanulnak itt Csongrád, Békés és BácsKiskun megyéből beiskolázott hallási ogyatékos gyermekek is. Az oktatást gyógypedagógusok végzik. A tanulók felügyeletét és gondozását jól képzett gyermekfelügyelőnők látják eL A módszerek sajátosak Az oktatásnak ebben az Intézetben az a célja, hogy a tanulókat megtanítsák a hangos beszédre, írásra, olvasásra és számolásra, valamint az, hogy az egyes szaktárgyakban szép eredményetanrendjében ket érjenek el. Végső fokon arra törekszenek a nevelők, hogy a süketnémákat beleneveljék, beleillesszék a pallók társadalmába. Módszereik természetesen eltérnek a normális iskolai módszerektől, illetve bizonyos iskolai követelmények itt fokozottabban érvényesülnek. Az oktatás alapja a szemléltetés. Közel kívánják hozni a tanulókhoz a valóságot, hogy helyes fogalmat alkothassanak az őket körülvevő világról. Itt fokozottabb jelentősége van a sétának, kirándulásnak, utazásnak. Voltak már a gyermekekkel Dunaújvárosban és az ország más vidékein. A Német Demokratikus Köztársaságban tett utazás mély nyomot, kellemes emlékeket vésett a gyermekek lelkébe. Szakkörök is működnek az intézetben, s ezeknek feladatuk az életre és a munkára nevelés. A háztartás vezetésétől kezdve a különféle népi hímzésekig és játékok készítéséig mindent tanulnak itt a gyermekek. S eredményesen működik a fotoszakkör, amelynek keretében megörökítik szép kirándulásaikat. A tornaszakkör tagjai versenyben mérik öszsze képességeiket az ország többi süketnéma intézetének tanulóival. A nyolcadik osztály elvégzése után szakmát tanulhatnak a fiatalok. A süketnémák továbbtanulásét az idén Budapesten megnyílt süketnéma-gimnázium hivatott biztosítani. A süketnémaság problémája Feladatuknak tartják az itteni nevelők azt iá, hogy széles körben ismertessék a süketnémaság problémáját A hallássérült gyermek jövője szempontjából rendkívül fontos a fogyatékosság minél korábbi felismerése. Ez annál is inkább szükséges, mert a normális hallástól a teljes süketségig a hallási fokozatoknak egész skálája van. A szülők sokszor nem is veszik észre, hogy gyermekük hallása nem tökéletes, pedig gyakran az úgynevezett rossza lkod ás is ezzel kapcsolatos. A mai fejlett módszerekkel már egészen kicsi korban pontosan kimutatható a hallás foka. Szocialista embertípusok nevelése a pedagógusok fő törekvése. Ennek érdekében november 7 tiszteletére minden évben megindítják az osztályok közötti versenyt.. Jelenleg is ez a verseny tartja izgalomban a tanulókat. Küzdenek az egyéni teljesítmények fokozásáért, amely az osztályközösségek győzelmi esélyeit is emeli. A napokban versenybizottság előtt adnak számot munkájukról, s a közösséghez való viszonyukról. F. N. I. DIVATPALETTA Az Idei ősz dávatszíneit a ködbe burkolódzó természettől kölcsönözte. Továbbra is divat a színes kabát, kosztüm, de tompábbak az árnyalatok, mintha szürke fátyolon szűrték volna ki a túlzott élénkséget a szövetek, selymek anyagából. A fűzöld hervadó lombszinűvé, a piros dércsípte szőlőlevéllé tompult, s a narancsszín a lehullott avar rozsdás árnyalataivá alakult. A ruhák vonala is megszelídült Nera olyan szélsőségesen nagyon bő, vagy nagyon szűk, mint a nyáron volt Egyszerűbben, puhábban követi a női formákat: a szabású*: lefelé bővü! kicsit felsőrész enyhén "sveifolt*, és 4 centivel takarja a termi g a szoknya "trapéz- det Csacsífogat HA VALAKI az irodalom és a dramatúrgia nagyágyúival lövöldözne a Csacsifogatra, a Kamaraszínház új zenés vígjátékára, kis erőfeszítéssel be tudná bizonyítani, hogy ez a darab végeredményben csacsi dolog. Csakhogy nem lenne igaza: magától a műfajtól, ettől az operettől csupán csak apparátusában, technikai adottságaiban és lehetőségeiben különböző zenés vígjátéktól nem várhatjuk az élet ismeretlen mélységeinek feltárását, újszerű konfliktusok bátor kibontását. Ez a műfaj egy kicsit mindig a felületen, a felszínen mozog, ha azonban a meséje épkézláb, vidám és ötletes, ha nem torzít a valóságon, el kell fogadnunk. A Csacsifogat is inkább részleteiben jó, mint a konfliktus, a probléma lényegét tekintve. Viszont ezek a részletek tényleg jók, mulatságosak, szellemesek, szórakoztatók. A részletek fejezik ki legjobban a mai valóságot is. A konfliktus bárhol és bármikor megszülethet — abból keletkezik, hogy a feleség akar gyereket, a férj nem —, de kibontásának részletei határozottan a mi mai életünkre utalnak. NINCS TEHÁT okunk arra, hogy a műsorra tűzés és a darab ellen tiltakozzunk. Annál inkább, mert a Szegedi Nemzeti Színház művészei — Hegedűs László rendezésében — mértéktartóan Zenés vígjáték a Kamaraszínházban ízléses, apró ötletekben gazdag, jó ritmusú előadásban vitték színre Kertész Imre és Fényes Szabolcs zenés vígjátékát. Külön színt, külön varázst adott a bemutatónak Papp Éva bravúros szereplése. A Szegedi Nemzeti Színház fiatal művésznőjét az elmúlt évadban kizárólag drámai szerepekben láttuk. Az idén már fellépett a Csárdáskirálynőben ls. De még azután se gondolta senki, hogy ennyire neki való ez a könynyed szerepkör és könnyed játék, mint ahogy ez a Kamaraszínház szombati premierjén kitűnt. A Csacsífogat bemutatójának az az érdekessége, hogy kiderült: Papp Éva jól helyt tud állni abban a szerep- és feladatkörben, amelyről Lehoczky Zsuzsa távozása után a nézők jó része azt hitte, üresen marad, nem lesz aki betöltse. Rajzunkon hat Ő6zi kosztümöt mutatunk: Sima szoknya, háromnegyedes köpenykabát nagy gallérral. Az oldalvarrás helyén 1 cm-e6 pié letűzve. Anyaga: rozsdabarna, bolyhos szövet. Cipzárral csukódó kiskosztüm. Olajzöld. Saját anyagából visszahajtott szegélyezés. Belegombolt selyemszál zöld-fekete-csau színű mintázattal. Grafitszürke trapéz-szoknya és mellényke (háromnegyedes ujjú). Színes csíkozású kötött blúz és sapka. Gesztenyeszínű kosztüm, barna bársonygallér, kézelő és zseb beállítással. Gallér nélküli, felszabott nyakú kosztüm. Szilvakék színben. A tűzésdísz világosszürke. Padlizsánlila szoknya. A felsőrész tompasárga. A kendő azonos színű, s a szoknya anyagából van bélelve és szegélyezve F. M. ROKONSZENVESEN játszottak a bemutató többi szereplői is. Várady Szabolcs könnyed. mértéktartó és mégis ötletes játéka dicsérendő. Bányász Ilona a Mama szerepében szeretetre méltó, modern, fiatalos, Igazi mai nagymamát mutatott be. Károlyi István Gusztáv bácsija kifejező, színes alakítás. A sikerhez jelentős mértékben járult hozzá Benkóczy István pontos, friss zongorajátéka. ÍJ. L IfŐLLWL&H Az ifjú technikus GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK 'kidt^gétuf. (25) — Rossz úton vagytok — mondta nyugodtan Kozma Albert felé. — Hát minek vétitek ti a pártot? Ha nem tudnátok, félmillió munkásból, meg parasztból állt össze. Olyan emberekből, amilyenek mi vagyunk. Meg olyanokból, akik nálunknál is többet érnek. Miféle hitvány gazemberekké változnánk, ha a testvéreink, rokonaink vérén akarnánk élősködni? Ebek harmincadjára kerülne az ország, egymást marnánk, mint a kutyák, aztán egy szép napon megint méltóságos úr lenne a főispán, nekem meg kirúgnák a sámlit a sánta lábam alól. El tudjátok ezt képzelni? Attól félsz Kozma Albert, hogy egyszer rád is sanda szemmel néznek. De akkor én sem lehetek kivétel, meg egyetlen munkaszerető ember se. Azt lássátok be végre-valahára, hogy egyetlen hatalom se zabálhatja föl a saját kölykeit. Mert akkor maga magát zabálja föl. Harapj a húsodba: fájni fog. Harapj a testvéredbe. Az is fájni fog. Hidd, hogy a gyerekeid boldogtalanok lesznek. Nyomban haszontalanná válik az életed. Hát akkor a kommunistákról miért gondolkodsz másképp? Most is az történt, mint már annyiszor: az öreg Kincses szavakká változott hite kiűzte a szobából az imbolygó kételkedést és a parasztok emberségesebbnek érezték magukat, hűsítőn szállt rájuk a csillapultság, örültek, hogy ők is hihetnek. — Te vagy köztünk a leggazdagabb. Kincses József — mondta békülékenyen a ráncos halántékű Tímár Szilveszter. Kozma Albert tűnődve bólogatott. — Dolgozni kell. Az a fontos. Ugy igaz, ahogy Kincses mondja. Ha rongyemberek vagyunk, akkor rongy lesz a csoport. Holnap inkább afelől tanakodjunk, amiből élünk. Itt a tavasz, barázdának kell akasztani az ekét. Pásztor Anti helyeslően toldotta meg: — Bizony, az idő már engedi. Csakhogy előbb tervezni kell. A nagyüzemmel nem lehet játszani. Szépen sorbavesszük, hogy melyik föld mit szeret a legjobban. Segítséget kérek a járástól, ott mégis jobban értenek hozzá. Szokatlanul könnyűnek érezte magát. Mellében megoldódtak a gúzsok, levedlett róla a szervezés gondja és szabadon tágulhatott benne a bizakodás. De mint a vad, amelyik földrengést neszel, megtorpant lelkendezésében. Valahonnan félelem rontott rá. Pillanatok teltek, mig fölismerte a veszedelmet. Belédöbbent, hogy a tavasszal együtt Kláriék is megérkeznek. Amíg odavoltak, türelmes fájdalommá tompult a lázongása. Most nagy robajjal roppant össze a nyugalma, arra gondolva, hogy visszajönnek. Lángrakapott benne a pokol, tudta: tüze egyre dühöngőbbé válik, ő pedig egyenes fej- | jel hordhatja önérzetét, mintha érzéseit gyógyultra simo- $ gatta volna a feledés. * 25. Fehér feüegnyájat csalogatott Pannónia fölé a jó idő. Míg legelészni széledtek az égi juhok odafönt a kék mezőkön, idelent pompába robbant a táj. Rakétacsokrok fakadtak a domboldalakon, színes tüzük illatot füstölt és a nektárrá nehezeit levegő szivárványosan fodrozódott a völgy felett, mint a tündértavak vize. A falu bódultan álmodott a dombok ágyékán, virágfürtökbe mártották ereszüket a háztetők, a kémények csendet lélegeztek, a lágy szalmakazlak kiszellőztették magukból a fagy.szagát és az idei napfényt a tavalyi nyár illetával fűszerezték. Mihelyt a völgyre pillantott Klári, elbizonytalankodott a járása. Letért az országút fakó-kék kövezetéről, belegázolt a rét fiatal gyapjába. megállt a magányosan mélázó, suhanc feketefenyőnél, ahonnan olyan picinek látta a falut, hogy akár a tenyerére vehette volna. Az áhítat süldőlánnyá varázsolta vissza, arcának asszonyosodó vonásait szűziesre lágyította az önfeledtség. Üj bőröndjét vigyázó mozdulattal állította bokája mellé, hogy minél szabadabban lélegezhessen. Érezte, mint válik serényebbé a vére a hazai illatoktól. Dani andalogva lépkedett utána. Vállán általvetős tarisznyát cipelt, jobb kezében pici deszkatáskát lóbált. Cókmókját a bőrönd mellé rakta. Kalapját levette, majd a fűbe ült. Hunyorogva, békés mosollyal nézte a falut A sok piros tető között, az egyetlen utca közepetáján magánál marasztalta tekintetét a szülőház. Mosolya elfakult, lomhán belemarkolt a májusi fűbe. — Mi lehet az én gonosz öregemmel? — kérdezte merengőn, hangosan gondolkozva. Klári letekintett rá. Emberének csak az erős vállát, meg a fekete üstökét látta. — Nincsenek itthon, Dani.. .' A férfi rendetlen fürtjei hevesen rezdültek, ahogy fölkapta a fejét. — Hát hol vannak? ... Az asszony elfelejtett levegőt venni. Dani kérdő tekintete hamuvá halványította arcán a pirosságot — Elköltöztették őket... Egy sárgarigó villant el a közelükben. Lent a faluban három kalapácsütés csendült. A cementszagú tarisznyára hangya tévedt, sietős-kusza barangolással szimatolta végig a zsák ráncutcáit, Dani lehajtotta a fejét, csizmája sarkával lyukat horpasztott a barna földben, fáradt rúgásaitól halkan roppantak a fűgyökerek. Most értette meg, miért nem akarta Klári, hogy a télen akár egyszer is hazajöjjenek, miért utazott hozzájuk inkább az öreg Kincses, váltig bizonygatva, hogy mennyire szeret a városban. A gödörnek feszítette sarkát, fölpattant és hagyva feleségét, csomagot, lazúdult a dombról, árkon-bokron át száguldott a faluba. — Csak át akartam szerelni légpárnásra! A hajótörött — Ki az? Gyűjtés autóra Erdei Sándor rajza - Héj,ajtónállók! Nyissatok kaput a királyotok előtt! FdVu T