Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

Szerda, 1962. november 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 KATONA SÁNDOR: B barátság és testvériség legyében It^fxeick a Ilonán HépUa<ztácsa&á$ fát A Bukarestben eltöltött két nap után indultunk el a program szerinti hatnapos országjárásra, amelyre elkísérte küldöttségünket Anton Moicescu, a Román Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Stefan Ticea, a Minisztertanács néptanácsokkal foglalkozó szervének vezetője, Maria jában 600 munkás tanul. Az egészségügyi feladatokat 600 ágyas üzemi kórház és 22 üzemi orvos látja el. A munkások átlagkeresete 1000— 1200 lei havonta. Az üzem minisztériumi irányítás alá tartozik. Az üzemben lefolytatott beszélgetéseink kedves epizódja volt, amikor üzemi láA petróleumipari berendezéseket gyártó üzemben Manulescu, a Román Nőszövetség országos elnöke, Flórián Borz nemzetgyűlési képviselő, a Külügyminisztérium protokollfőnökének helyettese. Az első napos Ploestibe, a román kőolajipar központjába utaztunk. A városba érkezve a tartományi néptanács székházában találkoztunk a tartomány és a városi néptanács vezetőivel, és folytattunk baráti beszélgetést A Ploesti tartomány területe több mint 1 millió hektár, amelyből 480 ezer hektár szántó, 430 ezer hektár erdő és 33 ezer hektár szőlőterület. A tartománynak nyolc rajonja és négy városa, valamint több mint 1 millió lakosa van. A tartomány székhelye, Ploesti, közel 130 ezer lakosú. Románia kőolaj-termelésének egyharmadát itt nyeri. Legnagyobb üzeme a Május 1, mely petróleum- és olajfúró berendezéseket, kutakat, szivattyúkat, kompresszorokat gyárt. Ebben az üzemben 8 és fél ezer munkás dolgozik. Termelésének 54 százalékát exportálják. Komoly hő- és vízi erőmű is van a városban A tartomány területén négy textilüzem is működik, a tartományi néptanács irányítása és ellenőrzése alatt. Ez a város a második világháború utolsó éveiben az amerikai repülők bombázása következtében rengeteget szenvedett. Épületeinek 85 százaléka, lakosságának 70 százaléka pusztult el. Érdemes megemlíteni, hogy Romániának felszabadulása előtt — a királyság idején — nem volt petróleum, olajfúró iparági berendezéseket gyártó üzeme. És negyedszáz idegen, kapitalista tőkéscsoport húzta a hasznot Ploesti természeti kincseiből, a kőolaj-termelésből. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának érdeme, hogy Európa egyik legkorszerűbb petróleumipari berendezéseket gyártó üzemét hozta létre Ploestiben. Itt olyan fúróberendezéseket gyártanak, amelyekkel 2000 mélységen túl is be lehet hatolni a föld mélyébe. Az üzem nyersanyag-szükségletét — több üzem kooperációja révén — a román ipar állítja elő. Az üzemnek önálló acélöntő villamos kemencéje is van. Termelése 4—5 év óta állandóan és egyenletesen emelkedik: 1960-ban 20 százalékkal, 1961-ben 25 százalékkal teljesítette túl éves termelési tervét. A termelékenység évente 15—16 százalékkal növekedett. Az üzem szakközépiskolátogatásunk végén Papp Károly képviselő társam, a Zala megyei nagylengyeli olajbányák igazgatója arra kérte az üzem vezetőségét: a megrendelt fúróberendezéseket szállítsák le mielőbb a magyar kőolajiparnak, hogy a feltárást mi is fokozni tudjuk. fy+AM. ütemű kidtwiáüd (ejjtődé* A tartomány korszerű ipara mellett szembetűnő a gyorsütemű kulturális fejlődés is. Évente 24—25 iskolát építenek ebben a tartományban. Jellemző a múltra, hogy a királyság idején Ploestiben 2000 ügyvéd látta el a különböző kapitalista tőkéscsoportok érdekvédelmét Ma, a volt ügyvédi kamara hatemeletes székházának 80 termében a tartományi és városi művészeti tanács irányításával komoly kulturális élet folyik. Itt is folyik az építkezés. Ebben az évben 5300 lakást építenek Ploestiben — kétharmadát előre gyártott elemekből, a legfejlettebb technika alkalmazásával. A jövő évi lakásépítkezési tervek itt is elkészültek, s már folyik felülbírálatuk, jóváhagyásuk. A tervek szerint 1963-ban 190 millió leit fordítanak lakásépítkezésre. Ebben a tartományban — de ezt tapasztaltuk minden tartományban — két önálló tervezőintézet működik; egyik 210 dolgozóval az Építésügyi Minisztérium irányítása alá tartozik. Itt tervezik az üzemi és a közületi építkezéseket. A másikban, a tartományi néptanács tervezőintézetében 170-en dolgoznak, s fő profiljuk a lakások tervezése. A román népigazdaság különböző üzemeiben a termelési érdekeltség úgy i6 jelentkezik, hogy a megtakarítást, a vállalati nyereségtöbbletet lakásépítkezésre használja fel a népitanács végrehajtó bizottsága a következő évben. Természetesen az üzemek dolgozói részére. A néfUtutáodóti munkája Ploestiben — a várcenézés mellett — megismerkedtünk a tartományi és a helyi néptanácsok munkájával is, amelyeknek ügyrendje, szakigazgatási szerveinek felépítése hasonló a mi tanácsi rendszerünkhöz. A tartomány nálunk a megyének, a rajon a mi járásunknak felel meg, csak természetesen jóval nagyobb területet fognak össze. A tartományi néptanács 143 tagja negyedévenként tartja üléseit. A végrehajtó bizottság havonta kétszer ülésezik. Szakigazgatási szervei az ipari, egészségügyi, kommunális gazdálkodási, kereskedelmi osztályok. A mezőgazdasági tanács a mezőgazdasági termelés, a művészeti tanács a kulturális élet irányításával foglalkozik. Nagy érdeklődés kísérte a város környékén — az úgynevezett Nagyhegyen — a Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomáson tett látogatásunkat. Ez a kísérleti állomás több mint. 30 ezer hektár szőlőterületen fejt ki tevékenységet. Az állomás kutatórészlegében 13 kutató 1000 hektár szőlőterületen folytat termelési és fajtanemesítő kísérleteket. Az állomáson 3 irányú tevékenység folyik: termelési, kutatási és szakoktatási, önálló szakközépiskolájának tanulói a kutató és a gyakorlati munkában tevékenyen részt vesznek. Az állomás borkombináti üzemrésze korszerű gépi felszerelése névén a szőlő feldolgozásától a piezsgő készítéséig minden borászati, borkezelési folyamatot ellát. Naponta 10 vagon szőlő kerül sajtolásra, feldolgozásra. A fehér és a vörös bort adó fajták feldolgozása külön történik. A borkombinát 8 és fél ezer hektoliter befogadóképességű erjesztőtartályokkal rendelkezik, amelyekben a must — mesterséges stabilizáció segítségével — 6—7 nap alatt kiforr. Az automatizált gépi felszereléssel óránként 200 hektoliter bort tudnak kezelni. A kutatóáUamM iQatg&tája Énnek a kutatóállomásnak az igazgatója egy magyar származású fiatal szakember, László István, aki igen jól ismeri a magyarországi szőlő- és bortermelési viszonyokat is. A szőlőföldeken megtett több kilométeres gyaloglás után bizony nagyon jólesett az ebéd és a —bor. »Útimarsallunk« alig tudta a küldöttség tagjait a késő délutáni órákban a Brassóba induló autókba "beszervezni*. Mintegy 30 kilométeres út után derült ki, hogy Papp Károly és Lehotkai István képviselőtársaim a szívélyes búcsúzkodás közben le is maradtak az indulásról... Fejlesztik a megyei tájkultúrákat Hatszáz holddal növekszik az öntözéses paprikaterület Csongrád megye két világhírű tájkultúráját, a szegedi fűszerpaprika- és a makói hagymatermesztést jelentős mértékben fejlesztik már a következő gazdasági évben. A cél az. hogy biztonságosabbá tegyék a termelést és függetlenítsék az időjárás szeszélyeitől e terményekkel való ellátást. A fűszerpaprikánál évtizedek óta visszatérő probléma az aszály, amelynek hátrányait érzik a gazdaságok gyakran már a palántázás idején.Az 1963-as év lesz az első, amikor jelentős változás történik ezen a téren. Idén megyénkben legfeljebb négyszáz hold fűszerpaprikát öntöztek. Jövőre öt új, nagyteljesítményű esőztető berendezést helyeznek üzembe. Ezek segítségével további hatszáz holdra tudnak vizet vezetni. Az öntözött területen huszonöt-harminc százalékkal növekszik a terméshozam. Az új esőztető berendezéseket a legjobb paprikatermő földeken a szegedi Üj Élet és Táncsics, a gyálaréti Komszomol, valamint a röszkei Kossuth, Lenin és Petőfi Termelőszövetkezetek tábláin kívánják üzemeltetni. A makói hagyma jól tűri az aszályt, de a jégverés gyakran tesz benne kárt. Megfigyelték azonban, hogy a jégkártétel rendszerint csak bizonyos területsávokat szokott érinteni. Efeért az elemi csapás okozta kieséseket a termőterület szélesítésével akarják csökkenteni. Az idei hatezerről hétezer holdra növelik a hagymaterületet. Űj "hagymás* táj van kibontakozóban Hódmezővásárhely határában és a szegedi járás tiszántúli földjein. Természetesen arra vigyáznak, hogy a hagymaterület növelésével ne szenvedjen hátrányt a fűszerpiaprikatermesztés. Újabb fiszai zárógátak építésével segítik az öntözéses termelés fejlesztését MI5K0LC « TtSlÁLÖK! , VÍIlÉPttO Már többször írtunk arról, hogy a tiszalöki vízlépcsőhöz hasonló vízzárógátak építését tervezik a Tisza más piontjain is. Olvasóink közül többen kérték, adjunk bővebb felvilágosítást a létesítendő új vízművekről, s az ezzel párhuzamosan bővülő öntözéses gazdálkodásról, vízellátásról. Többek kérésére közöljük ezt a térképiét a tiszai öntözhető területekről, megjelölve a már meglevő és tervezett vízzárógátak helyét is. A földrajzi adottságoki miatt hazánkban a térképen jelölt úgynevezett Tisza-völgy vízigények kielégítése jelenti a legtöbb gondot. A terület jelentősége az ország életében igen nagy. Ugyanis a Tisza magyarországi vízgyűjtő területe több Less-e jó bor, sógor ? Vége felé a szüretnek Ilyentájt minden esztendőben megkérdezik a szőlősgazdák egymástól: lesz-e jó bor, sógor? A minap én is ezt akartam megtudakolni az egyik rúzsai magyartól. Azért választottam öt, mert úgy néztem, ő csak tudja. A jobb lába valahogyan mindig elébe állt a balnak. Még szerencse, hogy nem az ő csapásán vágott magának utat a Tisza, mert akkor még sokkal kacskaringósabb lett volna. A sógor azonban nem fogadta a köszönésem sem. Ehelyett megcélozott az udvaron egy jókora mérleget. Keményen megmarkolta a mázsa deszka támláját, és egyre csak ezt kérdezte tőle: hát kend kicsoda? Mondom, szóra sem méltatott a sógor, de aki látta öt, az igazán megérthette: bolonditó tüze van már az idei murcinak. Semmivel sem lehet hitványabb, mint a tavalyi. Megállapítottam, hogy igen jó lehet, ha már a mázsát is sógornak nézik tőle, de mégis felkerestem G ác s Lászlót, a Csongrád-vidéki Állami Pincegazdaság főborászát. Mégis ő, mint oz alföldi borok egyik hivatalbéli fókóstolója mutatná be lapunk olvasóinak az idei termést. Segített a bemutatásban P rie g er Ferenc főmérnök is. Ezt hallottam tőlük: — Az idei szőlőtermés kicsit »megcsalt* bennünket. Még a szeptemberi becsléskor is 14 és fél mázsás körüli átlagot vártunk, most meg már a tizenötöt is jócskán meghaladtuk. Mire teljesen kész lesz a szüret, bejön a 15 mázsa 50 kiló szőlő holdanként. Vannak olyan községek, mint Röszke, meg Sándorfalva környéke, ahol az 1958-as rekordot is meghaladta a mostani termés. Várakozáson felül termett a pusztamérgest rizling is. Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre még több palackos bort tudunk majd készíteni, mint az idén. Kifogástalan lett a Kistelek környéki kövidinka is. A kisteleki pincészet eredetileg 8 ezer hektó mustra és szőlőre kapott felvásárlási tervet. Eleinte attól féltek, nem sikerül majd teljesíteni, most pedig már túl vannak a 12 ezer hektoliteren is. Szeged vidékén és újabban az alföldi bikavér hazájában, Csongrádon is — ahol a híres kadarkát termelik — nagy kedvet kaptak a termelök a pótszerződések kötésére. Jó pár ezer hektót még behoznak ezekre is. — Jellemző volt az idei szüretre — folytatta a főborász —, hogy a termelők sokkal de sokkal nagyobb gondot fordítanak a jó minőségre, mint máskor. Az összes termésnek mintegy a 70 százalékát fajtisztán, válogatva szüretelték le. Ennek természetesen az a magyarázata, hogy a fajtiszta áruért most lényegesen több pénzt kapnak. Kényelmes, szép szüret volt az idei — mondották a szakemberek. Szépséghibájául talán csak annyit említhetnénk, hogy itt-ott valamivel alacsonyabb lett a cukgrfok a szokásosnál. — Es ez mit jelent? — kérdeztem. — A fogyasztók számára semmi hátrányt — mondotta a főborász. — Ugyanis a kevésbé cukros mustokat sűrítéssel megerősítjük, akár 13—14 Maligánd-fokos minőségi borokat is előállíthatunk belőlük. Megtehetjük ezt, mert a mennyiségben nincs hiány, hiszen kellemesem, csalódtunk. Vállalatunknak a mostani utolsó negyedévre 70 ezer hektoliter felvásárlási terve van. Még nincs is készen teljesen a szüret, máris 55 ezer hektónál tartunk. Nem úgy, mint más esztendőkben, most edényekben sem volt hiány. Százháromezer hektoliter bort tud tárolni szükség esetén a pincegazdaság, s mint elmondották, amint növekszik a termés, évről évre növekednek a Csongrád megyei pincék is. Például 1965-ben tnár 260 ezer hektoliter bort tárolhat a Csongrád-vidéki Állami Pincegazdaság. Nos hát, ha még olyan kevés eső esett is a nyáron, mégis sok nóta termett a tőkéken. Jöhet már a szüret utáni nagy lakodalmi szezon, s folytatódjanak a kiadós disznótorokkal. Cs. J. mint 44,5 ezer kilométer, az ország területének csaknem fele. Az ország szántóterületének piedig 60 százaléka. A Tisza-völgy csapadékban legszegényebb területünk s ezen a vidéken legnagyobb az átlaghőmérséklet és a napfénytartam is. Ezért a párolgás is nagyobb ezen a vidéken, mint máshol. A csapadék sok évi átlaga alig éri el az 550 millimétert. Nyári hónapokban sokszor igen hosszú szárazság sújtja a Tisza völgyét: Tizenkét napnál hosszabb szárazság általában háromnégy évenként jelentkezik; húsz napnál hosszabb pedig 10—15 évenként fordul elő. Az eddigi leghosszabb idejű szárazság 1921-ben és 1961ben volt, 78 nap. A tiszavölgyi öntözőrendszerek kiépítése nemcsak a mezőgazdaság érdekét érinti. A szerteágazó öntözocsatornák lehetőséget nyújtanak az ipar nagyobb mértékű decentralizálására. A vízlépcsők járulékos módon, évi 450 millió kilowattóra vízi energiát szolgáltatnak majd. A térképen számokkal jelzett körzetek egy-egy már megépült, vagy létesítendő öntözőrendszert jelentenek. Ezek közül Csongrád megye területén van a szentesi 7es, a percsorai 8-as, a hódmezővásárhelyi 10-es, az algyői 9-es és a Maros völgyi 11-es körzet. Légágyúk oltalma alatt készül a szegedi marhagulyás A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, amely fokozatosan éleimiszeripari kombináttá alakul, bevezette a marhagulyás és a húslevespior gyártását. A nyershús tárolásához igen érdekes eljárást dolgoztak ki, amelynek fő kelléke az úgynevezett légágyú. A megfelelő hőfokra lehűtött levegőt az agyúszerűen kiképzett különleges berendezéssel közvetlenül a húsra fúvatják, így nincs szükség a hűtőkamrákban szokásos bonyolult és költséges csőrendszerekre. Az alacsony hőmérséklet előállításához 50 százalékkal kevesebb villamos energia kell. mint a hagyományos módszerekkel. A légágyúval felszerelt üzemrész építkezése megkezdődött és jövőre, az üzembehelyezés után 30 vagonnal tudják növelni a gulyás és a húslevespor gyártását.