Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

vttjus proletárjai* esresouman A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 261. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1962. november 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mindig irányt mutat számunkra is Díszünnepség a Szegedi Nemzeti Színházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei és szegedi bizottsága, a Csongrád megyei és szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága, a Hazaíías Népfront Csongrád megyei és szegedi bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából kedden este dísz­ünnepséget rendezett a Szegedi Nemzeti Szinházban. A díszünnepség elnökségében foglalt he­lyet dr. Papp Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának póttagja, Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára, Siklós János és Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának titkárai, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első •• titkára, Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Biczó György, Szeged városi tanács vb elnöke. Török József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, Juhász József, az SZMT vezető tit­kára, a megyei pártbizottság tagjai; Árendás György, a szegedi Felszabadu­lás Termelőszövetkezet elnöke, Csukás István, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatója, Sípos Géza, az MSZMP városi bizottságának osztályvezetője, dr. Márta Ferenc, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára, dr. Kovács La­jos rendőrőrnagy, a városi és járási kapi­tányság vezetője, Kelemen Sándor, a sze­gedi munkásőrség parancsnoka. Katona András munkásmozgalmi veterán, Nagy István, a Hazafias Népfront szegedi bi­zottságának titkára, a városi pártbizott­ság tagjai, Czakó Gyuláné gyu­fagyári munkásnő, dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanár, Gudmon Mihály alezredes, a honvédség szegedi helyőrségének parancsnoka. Katona Sán­dor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára, Kovács II. Andrásné ruhagyári munkásnő és Savanya Imréné kábel­gyár! munkásnő. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet a szovjet hadsereg képviseletében A. Sz. Jelszakov ezredes és V. K. Jal>­lonszkij őrnagy. Az ünnepség résztvevőinek soraiban megjelentek politikai, gazdasági és kul­turális életünk Csongrád megyei, szege­gedi vezetői. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Biczó György, a szegedi megyei jogú városi tanács elnö­ke nyitotta meg az ünnepséget, majd át­adta a szót Siklós Jánosnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága titkárának, az ünnepi gyűlés szónokának. Siklós János elvtárs ünnepi beszéde (Dér István rajza) Beszéde bevezető részében megemlékezett Siklós János elvtárs a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történel­mi jelentőségéről, majd a továbbiakban részletesen ele­mezte azokat a tanulságokat, amelyeket e világtörténelmi eseményből napjainkban le­szűrhetünk a nemzetközi munkásmozgalom és pártunk tevékenységének hasznára. — Az Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai kö­zül — folytatta Siklós elv­társ — legdöntőbb a néptömegek­kel összeforrott kommu­nista párt szerepének meg­értése. A mi szempontunkból ez kü­lönösen fontos, hiszen nagy győzelmeinket marxista—le­ninista pártunk vezetésével értük el. A munkásosztály megszerezte a hatalmat, megszervezte a dolgozó tö­megeket a szocializmus épí­tésére. Győzelmeink szervezője, irányítója felszabadulá­sunk pillanatától kezdve marxista—leninista tunk volt. S amikor a párt a marxista —leninista elmélet gyakorlati végrehajtásában eltért a le­nini normáktól: meglazult a párt es a tömegek kapcso­lata. Ezután arról beszélt, hogy az ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt megvizsgálta a korábbi években elkövetett hibákat, ezekből megíeleiő tanulságokat vont le. Ebben is segítségünkre volt a Nagy Október számos tapasztalata. Ugyanígy hasznosítottuk gaz­dasági epitőrnunkánkban, társadalmunk szocialista fej­lesztésében a nagv orosz for­radalom tapasztalatait, me­lyek továbbra is irányadók partunk és az egesz mun­kásmozgalom számára. — A nemzetközi munkás­mozgalom tapasztalatai meg­erősítik a marxizmus—leni­nizmusnak azt a hogy par- a munkásosztály csak a dolgozó nép élén széles szövetségben viheti győze­lemre a békéért, a demok­ráciáért és a szocializmu­sért vívott harcát — mondotta. Az osztál.vszövetség tartal­ma, terjedelme és formája a konkrét törtenelmi helyzet kívánta feladatoktól, vala­mennyi társadalmi osztály és réteg politikai magatartásá­tól függően változik. A mi pártunk sikereinek döntő té­nyezője volt, hogy vézetésé"­vel megvalósult a munkásosz­tály, a parasztság és a vá­rosi kispolgárság tartós szövetsége. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 45. év­fordulóján úgy ünnepelhe­tünk igazán, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban a szocializmus felépítésének gyakorlati kérdéseit fejlett ga zdaságszervező munkával tanítását, valósítottuk meg Gazdasági (Folytatás a 3. oldalon.) Díszünnepség Budapesten november 7 évfordulóján Komócsin Zoltán elvtárs mondott ünnepi beszedet A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45 évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága. a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa kedden este díszünnep­séget rendezett az Erkel Szinházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Mün­nich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zol­tán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagjai. politikai, társadalmi és kulturális életünk több kiváló személyisége. Az elnökségben, foglalt helyet V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg, majd Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Népszabadság főszerkesztője mon­dott ünnepi beszédet Az emberiség történelmének fordulópontja Négy és fél évtizede, hogy megkezdődött a Téli Palota ostroma, a pétervári munká­sok fegyveres felkelése, és ezzel az emberiség legna­gyobb történelmi sorsfordu­lója: a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom — kezd­te beszédét Komócsin Zol­tán. S még néhány hónapja — folytatta —, hogy a Szovjet­unióban. a Nagy Október hazájában megvalósították a páros űrrepülést, az alkotó szellem, az emberi munka eleddig legnapmbb teljesít­ményét. A Téli Palota ost­romától a világűr ostromá­ig, az Aurora matrózaitól a Vosztok-pilótákig: ami ennek a magasba szokó ívnek kezdete és mai ma­gaslata között végbement — bátran mondhatjuk —, ez a legjelentősebb és a legnagy­szerűbb, amit az emberiség történelme során véghezvitt. Amikor októbert ünnepel­jük, a kizsákmányolás és az elnyomás láncaitól megsza­badult ember diadalát ünne­peljük, aki úrrá lesz a ter­mészet felett is: — az em­ber nevében, az ember ja­vára. As SZKP XXII. kongresszusa Komócsin Zoltán ezután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi je­lentőségéről, majd a szovjet állam négy és fél évtizedes fejlődéséről, páratlan gazda­sági és tudományos sikerei­ről beszélt, majd így foly­tatta: — A közelmúltban emlé­keztünk meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának első évfor­dulójáról. De erről a kong­resszusról bizonyára még év­századok múltán is meg fog­nak emlékezni az emberek Történelmi jelentősége ab­ban van, hogy meghirdette a kommunizmus program­ját, A fejlődés legfontosabb tény ezője Komócsin Zoltán a továb­biakban a szocialista világ­rendszer kialakulásának je­lentőségét méltatta. — Az új szocialista orszá­gok, a népi demokráciák — mondotta —, a fennállásuk óta eltelt másfél-két évtized alatt ugyancsak lenyűgöző sikereket értek el. További fejlődésük még biztatóbb, mivel előrehaladásukbari mind fontosabb tényező a testvéri együttműködés, amelyre ugyancsak a Szov­jetunió mutat újra meg újra áldozatkész példát. A legutóbbi hónapokban üzem­be helyezett Béke-lávvezc­lék es Barátság-olajvezeték is meggyőző bizonyítéka mind az együttműködésben rejlő óriási lehetőségeink­nek, mind. a Szovjetunió nagyvonalú segítőkészségé­nek. Komócsin Zoltán elvtárs befejezésül a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről beszélt. Beszéde végén Komócsin Zoltán elvtárs éltette a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 45. évfordulóját, a Szovjetuniót, a Szovjetunió lenini Kommunista Pártját, a magyar—szovjet barátsá­got, a világ kommunistáinak marxista—leninista egységét, és a békét. (Somogytné felv.) A szegedi ünnepség résztvevőinek egy csoportja a Him­nuszt hallgatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom