Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1962. november 1. Erdey Dezső hagyatéki kiállítása Erdey Dézsó szobrászművész nem érhette már meg munkáinak első szegedi kiállítását, amelyet a Móra Ferenc Múzeum rendezett emlékére a Horváth Mihály utcai képtárban. Erdey ugyan nem Szegeden született, de itt töltötte gyermekkorát. A szegedi tanyavilágban szerzett drámai erejű élményei viaszatükröződnek későbbi alkotásaiban. Vízhordó fiú című beszédes szobrában, a munkába görnyedt gyermek alakjában például felismerjük a művész élményeit. Egykor ő maga is cseléd volt a szegedi tanyák egyikén. Erdey Szegeden 1919-ben Gergely Sándor szabadiskolájában kezdte tanulmányait, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Nemsokára Párizsba kapott ösztöndíjat, majd Olaszországba ment tanulmányútra. A képzőművészetnek e két központja, a modern irányzatok és a régi művészetek tanulmányozása üj lendületet adott munkájához. Kifürkészte az építészet és a szobrászat együttes hatásának törvényszerűségeit, s innen ered müveinek épületplasztikai kulturáltsága, mély kifejező ereje. Számo6 munkája közül bizonyítja ezt a szegedi Dóm oldalfalán elhelyezett Szent Antal kútszobra la. Szinte minden anyaggal mesterien tudott bánni. Kő, bronz, fa ellenállhatatlanul alakult a keze alatt. így születtek meg a kedves, karakteres fejecskék is. Ezek közé tartozik a kiállítás legszebb darabja, a Jancsi című portré is. Életének utolsó fellángolásával alkotta az Inotai Erőmű lakótelepén felállított Korsót vivő lány és a Zalaegerszegi Ruhagyár előtt álló 011Ó6 nő című kompozíciót. Mindkét mű plasztikusan tükrözi Erdey útját a portiétól az alak kibontakoztatásáig, s jellemzi meeterségVízbordó fiú beli tudását, nemes hangvételét és egyenletes fejlődését. Gazdag életművét igyekeztek lehetőleg teljességgel bemutatni a kiállítás rendezői, s fényképekkel illusztrálják azokat a műveket is. amelyek} köztereken állnak, vagy épületek díszeiként élnek tovább. L. F. Rádióműsor Csfltörök KOSSUTH-KADIO 4.36 Rakoczl-induló. 4,30 Ifirak. 4,40 Vidáman, frissen. Heteben: 5.30 Hírek. 6,00 Falurádió. 6,15 Néhány perc tudomány. 6.59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7.10 UJ könyvek. 7,10 Müsornaptar. 7,50 Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés. 8.10 Vidám motívumok. 0,55 Édes anyanyelvünk. 9.00 A hat cimbora. Mesejáték. 1,40 Gyermek-zene. 10,00 Hirek. 10,10 Kürtlo-szabadegyetcm. 10,35 Zenekari muzsika. 11,50 Napirenden ... 12.00 Déli haranasxO. 13,15 Tánczene 13J0 Egy falu — egy nóta. 13,50 Utasítás vagy megbízás" 14,00 Operarészletek. J5.00 Hírek, köriemények. 15,00 Időjárásjelentés. 18.10 A Gyermekrádtó enekszakköre. 18,30 A kakasok hangja. Kibeszél ós. 15.80 Szív kUkU... 18.88 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 17,10 Moszkvai tudósítónk Jegyzete. 17,20 Wllhelm Backhaus zongorázik. 17.35 Lányok, asszonyok. 47,50 1949-ben mutatták be. . . 10.35 Ifjú figyelő. 18.* OJ tánczenei felvételekből. 10,48 Megjegyezzük . .. 10.50 Jő éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.28 A MR rá Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. A szünetben: 30,55—21.10 F.mber es Jövő. Versek. 21,40 Broadway! éjszaka. Elbeszélés. 82.00 Hirek. 22.18 Tanítók, tanárok fóruma. '72,30 Louts Armstrong műsorából. 22.45 Fény és árnyék. Versek. 33,00 Banchlerl: Éljen a tavasz és a virágok — kantáta. 23,86 Éjfél előtt — éjfél után. Közben: 24,00—0,10 Hírek. 0,30 Himnusz. PETÖFI-RADFÖ 8,50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 6,25 Müsorismertetes. 6,30 Torna. 0,00—8,10 Hirek. 14,00 Időjárás- es vízállásjelentés. 14,18 Műsorismertetés. 14,20 Könnyűzene. 18.08 17 év magyar novellaterméséből. 18.30 Filmzene. 15,80 A külföldi sajtó hasábjairól. 16,00 Hírek. 16,05 Zenekari muzsika. 10.50 lflOW sz0 franciául 17.00 Színes népi muzsika. 17,40 Erdei zenekar. 18,00 Hírek. 18.05 Műsorismertetés. 18.10 Miért szép? 18,30 Kodály: A magvar népzene. V. 19.00 Hirek. 19.06 OperahiradO. 10.50 Gyógyszereinkről. 20,00 Egy kis tavasz — ősszel... 21.00 Hirek. 21,05 Nlluspartl randevú. Zenés Játék. 22.30 Llebner János barytonon játszik. 23,00 Hírek. 23,15 Műsorzárás. Tolevizlómúsor 17,* Beszélgessünk oroszul! 17.50 Kicsinyek műsora. 18,20 Talalkozas. 18,35 Az ismeretlen Budapest. 19,05 Telesport. 10,30 TV Híradó. 18,45 A Jövő hét műsora. 19,85 Ahány ház — annyi rejtvény . .. Törénelmi rejtvénysorozat. I. 20.25 A negyvenegyedik. Magyarul beszélő szovjet film. (14 éven alul nem .íjanlotl!) 22,00 Hírek. TV Híradó. Csodaüveg A moszkvai szakemberek olyan >• csodaüveget* állítottak elő, amely hússzorta szilárdabb, mint a közönséges üVeg. A közönséges üveg simának és tisztának tűnő felületét valójában 20—40 mikron mélységig hatoló apró repedések és karcolások borítják. Ezen úgy lehet segíteni, ha az üveget különleges savoldatba mártják. Ha erre az új üveglapra 3 méter magasból nehéz fémgolyót ejtünk, a golyó felpattan, mint a labda, és semmiféle kárt nem tesz az üvegben. A vízcseppek az üvegről gyorsan legördülnek, s a legkisebb nyomot sem hagyják. Az új üveg gázégőn 30 percig melegíthető, míg a közönséges üveg 20 másodperc alatt elpattan. Munkaügyi tanácsadó Mi vonható le a munkabérből éa az egyéb járandóságokból ? Az érvényes szabályok értelmében a munkabérből ál* tálában legfeljebb 33 százalékot szabad levonni. A jogszabályban meghatározott egyes kivételes esetekben azonban a levonás a munkabér 50 százalékáig terjedhet. így tartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség megfizetése, a tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett munkabér, a társadalombiztosítási szolgáltatás (pl. táppénz, családi pótlék stb.) visszafizetése, továbbá a társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítése és a természetbeni juttatások térítése díja fejében: a munkabér 50 százaléka erejéig lehet levonást eszközölni, ötven százalék fölé a levonás azonban akkor sem emelkedhet, ha több címen indokolt. Mint azt a rendelkezések hangsúlyozzák, a levonás alapja a munkabért terhelő adó- és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a béralap terhére kell kifizetni. A tartozások sorrendje A jogszabály rendelkezést tartalmaz arra az esetre is, ha a dolgozó munkabéréből több címen indokolt levonás. Erre sorrendet állapít meg a kielégítésre, ami azt jelenti, hogy a sorrendben hátrább álló követelés kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a sorrendben előbb álló követelést már kielégítették. A tartozások kielégítésének sorrendjében első helyen áll a gyermektartásdíj és a szülési költség. Levonások a táppénzből, nyugdíjból A hatályos rendelkezések szerint a táppénzből csak a tartásdíjakat, valamint a táppénz címén tévesen kifizetett összeget szabad levonni. A levonás együttes összege azonban a táppénz 33 százalékát nem haladhatja meg. A nyugellátásból (nyugdíjból, baleseti járadékból stb.) a jogszabályban felsorolt sorrendben bármely követelés levonható. A levonás általában itt is a nyugdíjnak legfeljebb 33 százaléka, gyermektartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség, tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett nyugellátás esetén azonban a levonás 50 százaléka lehet. Miből nem lehet levonni ? A tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére járó családi segélyből csak a munkabért terhelő adónak és a tartásdíj címén fennálló tartozásoknak akkora hányadát szabad levonni, amekkora hányadát alkotja a családi segély a munkabérnek. A levonások együttes összege azonban a családi segély 50 százalékát nem haladhatja meg. A családi pótlékból csak a családi pótlék címén jogosulatlanul felvett összeget, továbbá annak tartásdíját lehet levonni, aki után a családi pótlék jár. A kiküldetési díjból, külön, élési díjból és egyéb illetményekből, valamint — bizonyos kivétellel — az újítási és ésszerűsítési díjból, továbbá segélyekből és jutalmakból nincs helye levonásnak. Dr. K. J. Termelőszövetkezeti jogászok tanácskozása Szegeden A Csongrád megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezete és a Szegedi Ügyvédi Kamara szerdán délelőttre tanácskozásra hívta össze a Csongrád megyei termelőszövetkezetek jogi képviselőit. Szegeden a megyei tanácsháza épületében rendezett értekezleten Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa tartott bevezető előadást, majd dr. Bánsági Károly jogügyi főelőadó értékelte a termelőszövetkezeti jogi képviselet eddigi eredményeit, s vázolta a jövő feladatait. A beszámolót vita követte. A felszólalók elmondották, hogy a szövetkezetek termelési és értékesítési szerződéskötéseiben, a vezetésben sok segítséget nyújtottak a jogi képviselők, helyesen képviselték szövetkezeteik érdekelt vitás ügyekben. Cfllmhír tk A NAGYVILÁGBÓL A -Beograd Film* több dokumentumfilmet készít. Többek között Vladimír Bunujac forgatókönyve alapján Branko Kadalics a háború előtti haladó költők törvényszéki tárgyalásairól forgat rövidfilmet Költők a bíróság előtt címmel. Marco Ferreri olasz rendező készülő filmjének címe A méhkirálynő — Ape Regina — főszereplői Marina Vlady és Ugo Tognazzi. * LoHobrigida Hippolita szépsége — La Bellezza D'Ippolita — című új filmje Elio Bertolini regényéből készült, rendezője Alfredo Bini. A film szerelmi viszonyokról és a boldogtalanságról szól; a férfi főszerepet Bnrico Maria Salerno játssza. 4 • A nyugatnémet filmgyártás súlyos gondokkal küzd. A mozik bevétele 32 százalékkal csökkent a múlt évihez viszonyítva. Bár az a terv, hogy a jövő évben 117' filmet forgatnak, minden jel arra mutat, hogy még a felét sem tudják teljesíteni. • Szélesvásznú, színes film készül A spártai oroszlán címmel, amelyben Leonidas királyt Richárd Egan, Themistoklest Sir Ralph Richardson személyesíti meg. A filmben megelevenedik: a thermopylei csata. * A Láng az utcákon —' Flame in the Streets — című angol film a faji problémával foglalkozik, s a jamaicai négerek helyzetét tárja fel. * Kambodzsában, az Angkor Vat-templom festői romjai között forgatta Marcel Camus a Paradicsommadár — L'Oiseau de Paradis — című filmjét. Ebben a filmben Is, mint A fekete Orfeusz-ban, benszülöttek és táncosok játsszák a főszerepeket GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK "ICidUfénif. 120) Egyszer, amikor éjszaka utazott haza Budapestről, gyárat látott tündökölni valahol Kelenföldön a robogó gyorsvonatból. Varázslatba ejtette az ablakok káprázatos verőfénye, petróleumlámpához szokott pupillái szomjasan kitágultak és boldognak hitte azokat az embereket, akik ennyi ragyogásban dolgozhatnak. Nem tudta, miféle gyár volt az, amely reázúdította a kékesfehér fények tiszta özönét, de a felépült textilkombinátot csak ilyennek képzelte el. Miközben fázós kezefejét a vékony kabát zsebében próbálta kiengesztelni, a lányokra gondolt, a friss és szapora beszédű lányokra, akik majd a meleg oltalma alatt, könnyű köpenyekben fogják cserélgetni az orsókat a fonodában és munka után szépen autóbusz röpíti őket randevúra. Ábrándjaiban ez volt a boldog jövő. ha nem is olyan távoli beteljesülés, amikor ők ismét, otthon lesznek már, itt pedig úgy élnek tovább az emberek, mintha a most épülő gyár a világ kezdete óta állna. De a jövő vigasztalása kevés volt ahhoz, hogy feledhesse a mostani árvaságot. Meglopottnak, haszontalannak érezte magát, nem sokkal többnek, mint az országút mentén silbakoló, kopárra tépázott eperfák. Asszonyisága, amely gyönyörű egészséggel született eszméletre, megszégyenülten menekült vissza az ösztönök mélyére, s csak az emlékezet szólongatta bátoritón a megsérült boldogságot Daniban sokkal haragosabban háborgott a szégyen. Pedig az embereket látszólag oktalanul kárhoztatta, azok nem alázták meg, hiszen jó szándékkal foRadták őket maguk közé. Kaptak ruhát, kenyeret, tiszta ágyat a szálláson — csakhogy mindegyikük más-más barakkban. Így ha kettesben akartak maradni, csak a szabad égtől, az erdőtől és a dombok sáncai mögött rejtőző völgyektől remélhettek megértést. Szégyelték magukat egymás előtt, noha csillagkárpit alatt ismerték meg a szerelmet. De öntudatlanul is megtanulták azóta: büszkén vállalhatók az erdők őszinte törvénye, amíg az emberi rend nem veszi tudomásul a náazt, de ha már betű is hitelesítette, akkor kérhetik a bebocsátást az emberek közé. Kérték, szótalan esdcklessel, mégsem akartak nekik helyet szorítani. A termeszet is fukar lett, teljesen elszegényedett, s mintha sajnálkozva mondta volna, hogy nem tudok szállást adni, magam is didergek, bízzatok az emberekben. Estéről-estére ugyanaz a kálvária ismétlődött: alattomosan kiosontak a szállásról, az építkezés bejáratánál zazartan köszöntek az aggastyán portásnak, az országúton egymásnak bújtak és siettek a távolba, a sötétség köpenyege alá- Volt úgy, hogy a város felé kószáltak el, de arra zaklatta őket a forgalom, így hát Inkább az ellenkező iránnyal barátkoztak meg. Csalta, űzte, hitegette őket a vágyakozás, napról-napra zsarnokabb lett, de a szemérem mindig visszariasztotta őket Tehetetlen dühükben, kétségbeesett szerelmükben aléltra csókolták egymást, aztán megértőbb holnapot remélve vánszorogtak vissza a ricsajos, harsány emberekkel teli szállásra. Ezen az estén sem történt másképp. Kilenc óra is elmúlhatott már, amikor visszaérkeztek az építkezésre. Egymással törődve bandukoltak el a portás deszkabódéja előtt, amelyen tenyérnyi ablak világított és fehér füst bokrétázott bádogkéményéből. Éppen búcsúzkodni akartak, amikor utolérte őket a portás vénségtől hajladozó hangja. — Hé! Vadgalambok!... Dani kételkedve kapta hátra a fejét. •»- Csak nem nekünk szól, Istók bácsi? — Pedig igen. — Nem vagyunk mi vadgalambok. Az öreg nyugodalmasan lépkedett feléjük, földig érő subájában. — Így beszél rólatok mindenki. Mert kettesben jártok, az emberektől is odébb rebbentek. Segítsetek ki, aranyos lelkeim. Most este jött haza a sorból a katonaunokám. Ha nem láthatom azon melegében, hát nem érem meg a reggelt, őrizzétek egy kicsit a bódét. A gyárat meg úgysem lopja el senki. Csak egy órácskára hadd szaladjak el, gyermekeim... Kláriék szótlanul visszafordultak. Az öreg már be sem ment velük. Éneklőn hálálkodott és olyan fiatalosan cipelte a subáját, vintha valami tréfás legény öltözött volna aggastyánnak. A deszkabódét csaknem szétvetette a meleg. Törpe kályha hevült a sarokban, barnára pörkölte a falra ragasztott cementes zsákot. Kék vizeskanna, hevenyészett lóca és asztal, meg egy zsírosnyelű fokos népesítette be a bódét. Klári leült, fejét aléltan a falhoz támasztotta. Fölfelé nézett, bele a gyenge fényű villanykörtébe. — Vadgalambok... — mondta boldogan és lehunyta a szemét. — Emlékszel, amikor elindultunk?... Sokáig futottak a lovak előtt. Mi meg mentünk ... mentünk ... Színek lángjában fürdő erdők, ígéretes tájak felé kígyózó országutak, önnön tisztaságukban henyélő fellegek vonultak el Dani szeme előtt. Aldó mozdulattal simította le Klári fejéről a kendőt, varázsintésére sátorrá oldódott a sűrű konty. Asszonya így volt igazán az övé, mert 'ilyenkor csak ő látta. A konty a józan nappalé volt, a takarosságot és az érinthetetlenséget jelentette — de visszajött az első ölelés éjszakája, ha lebomlott. 21. A hideg, gyémántos reggelben úgy vöröslött a püffedt nap a szomszéd portája mellett, mintha a falu tartozéka lett volna. Idős Kustán Dániel állt a tornácon, kékítős köténye lelógott a csizmaszárig. Hosszú, keskeny pengéjű kést vizsgálgatott. Hüvelykujjának állította az acél élét, majd a kaszakőre köpött és fente tovább a kést. Felesége észrevétlen árnyékként vándorolt ide-oda a tornácon, edényeket rakott ki a könyöklőre. Az udvar túloldalán, a szalmatetejű ólban csndbefagyottan várakozott a hízó. Nem röffentett moslékért, mint más reggelen. Nagy csodálkozással várta sorára a pontot, amely e pillanatban még a kés hegyén szikrázott, amint az öreg Kustán ráérősen fente az acélt. Kosárnyi kucsmában, ujjatlan birka bekecsben állított be Kulcsár Bertalan. Hatalmas csizmatalpa sötét foltokat hagyott az udvar vértől hamvas agyagján. Kedvetlenül köszönt — Áldás, békesség. Kezdhetjük? Az asszony nem szólt, csak az embere felé mozdította fejét hogy ő tudja. Kustán gyermeki örömmel mosolygott rá a fénylő késre. — Lina. hozd a vájlingot. Berci, kerülj beljebb. Elébb iszunk egy kis pálinkát. Ráérősen, csaknem lustálkodva kászálódtak a konyhába, ahol fekete vasfazekakban lobogott a víz a téglából rakott tűzhelyen. Kustán Dániel maszatos pohárkákat válogatott ki az ablakmélyedés kacatjai közül, s a törpe demizsonból törkölypálinkát csöpögtetett a kupicába. Kulcsár hűsos, lilaeres arcán az látszott, mintha roszszul aludt volna. Vörhenyes bajusza rendetlenül burjánzott duzzadt szája körül. Titkon a körülöttük settenkedő asszonyra figyelt, szótlan maradt mindaddig, amíg Kustanné ki nem ment a konyhából. Kelletlenül nyúlt a kupicáért. — Te, Dani. Amikor jöttem, rendőröket láttam a községháza előtt. Meg három idegen szekeret. Mit gondolsz, miért jöttek?... % Kustán derűs közönnyel vonta fel a vállát. [Folytatjuk]