Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

Taaürnap. 1962. november 25. Dér 9 Egy lemondás as indítóokai ABg műit fél éve annak, hogy lapunk egyik cikkében dicsérettel szóltunk azokról az eredményekről, amelyeket Takó András, a röszkei Aranykalász Termelőszövet­kezet kertészetének vezető­je elért az utóbbi három év- dolog, ben. A szövetkezet első évé- Az egyik gazdaság növénytermesztési bői ez a féltékenység, ez az bevételi tervének, s a másik irigység. A lemondott kertész kétharmad a 800 holdnyi kö- nem megy el a tsz-ből. Azt zös szántóra van tervezve, mondja, ott marad, hogy lás­ilyen arányok mellett a ker- sa, mint teszik tönkre egy év tészet haszontalanságára hi- alatt azt, amit ő három év vatkozni nagyon érthetetlen alatt megteremtett. Rendjén van ez így? Jól vezetőségi tag, van ez így? Ezt kívánja a ben melegágyi ablakok nél- Tóth Antal azért megpróbál- tagság érdeke? Nem lenne kül 5 kataszteri hold homok­ról a tervezett 100 ezer forint helyett 180 ezer forint jöve­delmet adott a kertészet. A következő évben 15 kataszte­ri holdra nőtt a kertészet te­rülete, s a bevételi terv 260 ezer forint volt. Ezzel szem­ben 447 ezer forint jövedel­ta. Egyre azt hajtogatta ma- jobb mégis a megegyezés út­kacssággal, hogy a kertészet föleszi a pénzt a növényter­mesztés más ágai elől, hogy Takó mindent a kertészet­nek akar, s azt mondogatta, hogy bezzeg, ha a kertészet is egy vagon trágyát kapott volna holdanként, mint a ját keresni, s nem is önér­dekből, hanem mindenek előtt a tsz jövője, fejlődése érdekében. A nagy munkák ideje le­járt. A földek elnéptelened­nek lassan, jönnek a hosszú téli esték, amikor el lehet be­met ért el a Takó András ve- szántók, akkor nem ugrálhat- szélgetni, disputálni az élet zette kertészeti brigád. Az nának most ennyire Takóék. idén 397 ezer forint a kerté- 45 vagon szervestrágyát hasz­szet terve, s már most közel nált föl a 15 kataszteri hol­állnak az 500 ezer forinthoz don a kertészet az idén. Tóth a teljesítés terén, pedig a me- Antal azt a 30 vagon trágyát •egágyakból még karácsony sajnálta el a 15 holdtól, tájára i« jut zöldáru értéke- amely 500 ezer forint jöve­sítésre, ami tovább növeli delmet ad, ami a 800 hold majd a Jövedelmet- szántóterülethez viszonyítva _, _ _ annyira jelentéktelen meny­BU»S vagy hatvan 7 nyiség, hogy ott a termés aligha növekedett volna tőle. A szövetkezet érdeke — s Tóth Antal. Szabó Fe­józan ésszel merlegeive a té- renc és a többiek személyes nyeket — az volna tehát, haragján és elfogultságán túl, hogy Takó András vezesse valami nagyon káros, elavult továbbra is a kertészetet, sa szemlélet is megbújik ezek következő gazdasági évben mögött a „mondogatások* tovább növeljék annak terü­letét, gyarapítsák létesítmé­nyeit, gazdagítsák a növény­kultúrát újabb jövedelmező növényfélékkel, hogy a bevé­tel még tovább növekedjék, hogy ne 20 forint jusson egy munkaegységre, hanem 60 forint. Ezt tanácsoltuk az mögött. Tóth Antal nem hisz a kertészet jövőjében. Nem hisz a számoknak, a saját szemének sem. Mert ő még most is csak rozsban és ku­koricában gondolkodik. Ha rossz a rozstermés, számára rossz az év. Rossz akkor is, ha a gazdaság más ágai eset­említett cikkben mi is a taz ieg megsokszorozzák a szö­vezetőinek. vetkezet jövedelmét, s a ter­JftSSR i^JSfö ™ett 20 forint helyett eset­tanácsra. Az újabb fejlemé- leS egyszer csakugyan 60 fo­nyek legalábbis erre valla- rintot lehetne osztani egysé­nak génként Takó András, a kertészeb Ett51 _ hála a ^szkei brigád vezetője egy hónappal ezelőtt a tsz vezetőségének Aranykalász Tsz vezetősége meg nem értésére, elfogult- elmaradott gazdálkodási ságára hivatkozva, beadta a szemléletének — egyelőre lemondását Nem vállalja to- k n Taval az vabb a kerteszet vezeteset A ... . tsz-vezetősége ezt a lemon- Aranykalasz Tsz a kozseg dást egyetlen kérdő, vissza- leggyengébb szövetkezete tartó szó nélkül elfogadta. Még csak annyit sem tettek meg, hogy legalább — bár­mennyire is szálka lett a sze­mükben az utóbbi időkben Takó András — megköszön­ték volna háromévi fárado­zását, aminek elsősorban a szövetkezet látta a hasznát. Az meg senkit nem érdekelt, miért jutott erre az elhatáro­zásra ez a jó szakember, aki három évig szívügyének te­kintette a munkát. Felemás elképzelések Minket azonban érdekeltek Takó András elhatározásának indítóokai. S érdekeltek min­denekelőtt azért, mert q lé­pésnek kárát leginkább ma­ga a tsz láthatja. Az a tsz, amely a gazdaság egyéb ágai­ban eleddig se dicsekedhetett különösebben kiemelkedő eredményekkel. Márki Lajos, a szövetkezet elnöke kitért a nyílt színval­lás elől. Arról beszélt, hogy ők igenis fejleszteni akarják elmondta mindig, mindenütt jövőre a kertészetet. Aztán j tudatában Ez az 6szin_ kiderült az is, hogyan. Egy- , . „ , felől föl akarják emelni a teseg nem alkalmas arra, kertészet bevételi tervét, hogy barátokat, cimborákat másfelöl pedig csökkenteni a szerezzen. Különsképp nem a kultúrák számát. Elgondol- megbíráltak köréből. volt, s az marad alighanem az idén is. A tagság érdeke mást kíván De miért haragszanak any­nyira Takó Andrásra a tsz vezetői? Mindenekelőtt azért, mert kiállva a keze alatt dol­gozó 24 ember érdekében, megkövetelte, hogy azt a 28 ezer forint prémiumot, ami a tavalyi tervtúlteljesítésért megillette a brigádját, fizesse ki a szövetkezet. S a vezető­ség hiába mozgatott meg minden követ, hiába biztatta a tagságot a kertészek ellen, Takóéknak lett igazuk. A pénzt kl kellett fizetni. A prémiumot kifizették, de most Takó Andrásnak men­nie kell. Mennie kell talán azért is, mert három év alatt sohasem értett egyet a vezetőség el­avult gazdálkodási módsze­reivel. S ezt a véleményét nem tette véka alá, hanem kodtató mindjárt, hogy épp a primőrkultúrák esnének ki a kertészet profiljából a csök­kentés eredményeként, ame­lyek pedig a legnagyobb jövedelmet adják így jövőre bizonyosan nem tudná teljesíteni bevételi ter­vét a kertészet, bárhogy igye­kezne is Takó András veze­tésével a 24 tagú lelkesen dolgozó brigád. Lemaradná­nak, le kellene maradniok. S hát akkor már könnyű lenne arra hivatkozni, hogy íme, mégis ráfizetéses vállalkozás a Takó András vezette kerté­szet A eredmény kulcsa Az idén azonban, amikor mindenféle kiadást leszámít­va, a 15 kataszteri hold 210 ezer forint tiszta jövedelmet biztosit, amikor 15 kataszteri hold bevételi terve egyhar­madát teszi ki a szövetkezeti A lemondást tehát elfogad­ta a vezetőség. S ha maradna is Takó András, jóelőre meg­próbáltak gondoskodni arról, hogy jövőre a kertészet ku­darcot valljon. Hogy elma­radjon a prémium. Nem szép emberileg, s na­gyon káros a szövetkezet anyagi érdekei szempontjá­dolgairól. Jó lenne, ha a sok közül egy este jutna ennek a problémának a tisztázásá­ra is­Papp Lajos Szembeszálltak saját véleményükkel Ne mondja senki, hogy a alagutas kemencénél új nor­szavákkal játszunk, amikor mát állapított meg a mun­azt állítjuk: a Szegedi Ká- kaügyi osztály. Mi tagadás, belgyár mikroszeparátor le- lett is erre haddelhadd. Még mezkészítő üzemében dolga- a Vasipari Dolgozók Szak­zók szembeszálltak saját vé- szervezete Csongrád megyei leményükkei, versenyeznek bizottságához is elmentek né­egymással és az idővel. Ez hányan sérelmükkel, amit szó szerint igaz. Ha most így jegyeztek be az üzem­valaki el akarná vitatni ver- rósz házifüzetébe, a mun­senyiik, nemes vetélkedésük késők véleménykönyvébe. A sokoldalúságát, bizonyára kis, kék fedelű könyvecske szót emelnének. Pedig hét ma is őrzi e sorokat: „Mi, hónappal ezelőtt másként az ikergép dolgozói, sérel­vélekedtek munkájukról, mesnek tartjuk a normafel­versenyükről. Ezt nem is ta- mérést. ígéretet kaptunk a gadják. Természetesen nem munkaügyi osztály vezetőjé­azért, mert erről Írásos do- tői, hogy a termelési köve­kumentum van. telmény itt is azonos lesz a másik két gép normájá­A sérelem val. Ennél a gépnél most Még május elején történt, ^orsabban kell dolgozni, hogyaz üzemrészben az iker- «» » selejt, airu edcüg is akadalyoaott bennünket a norma teljesítésében. Még r Uj önkiszolgáló élelmiszerárudák Szegeden Az önkiszolgáló rendszer bevezetése Szegeden elsősor­ban az élelmiszerboltokban vált szükségessé. Ugyanis — mint a statisztikai adatok bizonyítják — az élelmi­szerüzletekben az állandóan növekvő forgalmat a meg­levő hálózat a hagyományos kiszolgálási formában már képtelen lenne lebonyolítani. A Szegedi Élelmiszerkiske­reskedelmi vállalatnál nem­régiben értékelték az önki­szolgáló boltok gazdaságos­ságát Kiderült, hogy az ön­kiszolgáló boltokban az üz­lethelyiség, továbbá a be­rendezés, tehát a technikai adottságok jobb kihasználá­sával az eladótér mintegy 25—30 százalékkal növek­szik. Csökken az eladók munkája is, s így idejükből több idő jut a vevők tájé­koztatására. A statisztikai adatokból kitűnik az is, hogy az önkiszolgáló árudák lé­nyegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a ha­gyományos rendszerrel mű­ködők. Az önkiszolgáló áru­dák fejlődésére jellemző, hogy az 1960-as évben meg­nyílt, Illetve üzemelő 11 ön­kiszolgáló rendszer beveze­tése eredményeként 26,1 százalékkal emelkedett a forgalom. A tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy az önki­szolgáló árudáknak van jö­vőjük. Ezért a harmadik ne­gyedévben eddig már négy új önkiszolgáló árudát léte­sítettek Szegeden. Az év vé­géig újabb három árudát nyitnak meg. így az év be­fejezéséig 23 élelmiszer ön­kiszolgáló áruda lesz Szege­den. Egy egészen friss eredmeny, november 22-én, csütörtö­kön: egy műszak alatt 3850 akkumulátor le mezt készítet­tek öten. Normájuk 3700. Kovács Istvánné és bri­gádja. összesen négyen 3550 lemezt gyártottak. Az üzem párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői tud­ják csak igazán értékelni azt a szép teljesítményt, ame­lyet a mikroszeparátor üzemrészben dolgozók elér­tek. Hiszen amikor Buda­pestről Szegedre telepítették a két régi gépet, s a pesti normával kezdték a terme­lést, hat főnek 3500 lemezt kellett készíteni egy műszak alatt Azóta természetesen sokat változott itt a munka­körülmény. tökéletesítették a gépet és a technológiát. Amit akkor hatan, azt ma már arra sincs időnk, hogy a vé- öten, és néha-néha már né­dőételt megegyük. Kérjük, gyen is teljesítik. Mindenki valamivel jobban dolgozik tartsák meg az eddigi nor­mát*. Ezt a bejegyzést többen is aláírták. Akkor a munka­ügyi osztályvezető a többi között így válaszolt: „A fennálló rendeletek értelmé­ben állapítottuk meg a tel­jesítménykövetelményt Az iamivel jobban ikergép gyorsabban műkő- ez a valami a dik, mint a régi, ezért a norma is magasabb*. A vita űj gondolatokat érlelt A szakszervezeti bizottság is megvitatta a brigádtagok­kal problémáikat, s a vita új gondolatot érlelt A má­jusi norma körüli vitát — De nemcsak a gépek, a munkafolyamatok változtak, az emberek is. Ök így fogal­mazzák meg: Mindenki va­dolgozik. S termeléke­nyebb és a jobb minőségű munkát jelenti. Amikor még májusban a fentebb írt so­rokat bejegyezték a munká­sok véleménykönyvébe, 5—6 százalékos selejttel dolgoz­tak és kevesebb lemezt gyár­tottak. Most a napi több mint 3 és fél ezer lemezből alig 15—20 kerül csak se­lejtbe. S ha egyszer-másszor a minőségi ellenőrök többet ahogyan itt mondják — „^mek mint húszat, ma­csakhamar elsodorta a kong­resszusi verseny lelkesedése, a maguk diktálta nemes ve­télkedés. a többre és jobbra törekvés. Ezt hirdeti a gyár verseny táblája is: A mikro­szeparátor üzemrészben Var­ga Mária szocialista címért küzdő brigádja, amely szin­tén az ikergépen dolgozik, októberben 106,2 százalékra guk járnak utána, hogy mi okozhatta az átlagnál több selejtet. Szóval jut idő már munkaelemzésre is. hogyne jutna hát a védőétel elfo­gyasztására és munkaközi apróbb pihenőkre. Nem elég csak egyszerűen feljegyezni a teljesítmény­százalékokat, s ezt közölni a versenytáblán, vagy az új­teljesítette tervét. Juhász ságban Többet' érdemeinek Jáncnsné és kollektívája egy másik műszakban dolgozik, s 105,7 százalékot ért el. Délszláv könyvnapot rendeztek Deszken Tegnap, szombaton dél- lu vezetőivel, a deszki ter­szláv könyvnapot rendeztek melőszövetkezetek, a szana­Deszken, abból az alkalom- tórium, az iskola és a lakos­ból, hogy Jugoszlávia és Ma- ság képviselőivel, s barátian gyarország között megkezdő- beszélgettek a falu életének dött. Illetve nagymértékben problémáiróL Ezt követően a budapesti Központi Délszláv Tánc­együttes mutatta be műso­rát. ezek az asszonyok az egy­szerű eredményhirdetésnél. Nemcsak szembeszálltak sa­ját véleményükkel, hanem le is küzdöttek mindazt, ami helytelen. Sikerrel verse­nyeztek egymással, s az idő­vel. S a versenyben nem­csak maguk, hanem az üzem is nyert. Ezért az újságíró itt elismerő szavakat vet pa­pírra, de bizonyára a dicsé­rő szót a vállalatvezetőség megtoldja majd jutalommal is az éves verseny értéke­lésekor. Nagy Pál kiszélesedett a rendszeres könyv- és kiadványcsere. A MÉSZÖV ezzel a céllal ren­dezte ezt a gazdag programú könyvnapot, hogy a falu dél­szláv nyelvű lakosságával megismertesse azokat a Este hét óra után a műve­lődési otthon nagytermében délszláv irodalmi est kezdő­dött. Megnyitót Radity Veli­mir, a deszki földművesszö­vetkezet délszláv művészeti együttesének vezetője mon­könyveket, amelyek a könyv- dott. A műsorban dr. Moku­csere keretében eddig ha- ter Iván az új jugoszláv iro­zánkba kerültek. A könyv- dalomról, az új jugoszláv napon részt vett Gyukity könyvkiadásról tartott elő­Voja, a jugoszláv nagykő- adást. A művészeti együttes vétség kulturális attaséja, tagjai a 19. és 20. századi Zlokolica Milos konzul, dr. szerb—horváth irodalom Mokuter Iván, a Pécsi Ta- klasszikusainak alkotásaiból nárképző Főiskola szerb— adtak elő. Szerepelt a mű­horváth tanszékének vezető- sorban az együttes tánccso­je, valamint a MÉSZÖV és portja és tamburazenekara a járási tanács több veze­tője. A könyvnap a község mű­velődési otthonának nagyter­mében rendezett könyvkiál­lítás megnyitásával kezdő­dött. Itt mintegy tízezer fo­rint értékben, körülbelül 320 könyvet állítottak ki. A meg­hívott vendégek ezután a község délszláv és magyar kiadványokból álló könyvtá­rát tekintették meg, majd délután a községi tanács épületében találkoztak a fa­is. Különösen nagy sikert arattak a színjátszók Nusics Gyanús egyén című darab­jából előadott részlettel, amely a harmincas évek bü­rokráciáját gúnyolja ki. Ugyancsak tegnap este Magyarcsanádon, a községi művelődési otthonban nem­zetiségi népgyűlés keretében Sztevanovity Milutin a Na­rodne Novine főszerkesztője beszélt a magyarországi dél­szláv lakosság helyzetérőL Szeged a hazai lapokban 26. HALASZ Árpád: Saját portánkon is nagytakarítást végzünk. Népi Ellenőrzés. 1962. október. (A Csongrád megyei népi ellenőrzési bi­zottság tapasztalataiból.) Csognrád megyei rajzta­nárok kiállítása. Rajztanítás. 5. sz. GERGELY Mihály: A tanyai kislány. Kortárs, no­vember. (Karcolat.) OSVÁTH Béla: Az utazás Szegeden. Kortárs, novem­ber. (Németh László vígjá­tékának bemutatójáról.) (H): Szocialista brigádmoz­galom egy tanácsi üzemben. Elsők akarunk lenni! Taná­csok Lapja, nov. 7. (A Sze­gedi Fémfeldolgozó és Fi­nommechanikai Vállalatról.) A fordító [Kere&ztury De­zső] az Egmontról. Film, Színház, Muzsika, nov. 9. (A szegedi bemutató kap­csán. üzemi iskola Népszabadság, A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Magyar ttifami Népi Egyiif e; 1982. december 3-án, hétfőn délután fél 5 és este fél 8 órakor a SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN BEMUTATJA FERGETEGES című új műsorát MŰVÉSZETI VEZETŐ: RÁBAI MIKLÖS KOSSUTH-DlJAS. Jegyek előre válthatók: Színház jegyirodában,,Kárász u. 15. sz. de. 10—4-ig, szombaton 10—2-ig. Tel.: 33-65, a szín­háznál du. 2-től, vasárnap 11—l-ig és du. fél 3-tól. Színházi helyár! s 78030 Harminc Szegeden, nov. 14. H. B.: Okuljanak a kez­dők. Ludas Matyi, nov. 15. (Panasz a Hági főpincérére.) Pettyeshátú búvár Vad­vízországban. Esti Hírlap, nov. 16. [CSERHALMI Imre]: Év végéig pótolják az elmara­dást a Szegedi Textilinű­vekben. Népszabadság, nov. 17. Kitüntetéses doktorrá ava­tási ünnepség a szegedi egyetemen. Népszabadság, nov. 18. BÁNFALVI József: A Szegedi Vasutas SE házatá­ján. Népsport, nov. 20. (GYŐRI Imre): A kétfron­tos harc tanulságai Csong­rád megyében. Népszabad­ság, nov. 22. (Fölszólalás a VIII. kongresszuson.) [CSERHALMI Imre]: Két vélemény a Szegedi Kender­fonóból. Népszabadság, nov. 23. (A VIII. kongresszusról.) [CSILLAG István] (csil­lag): Egy Verdi-opera elő­ször Magyarországon. Ma­gyar Nemzet, nov. 23. (A szicíliai vecsernye.) Verdi-premier Szegeden. Film, Színház, Muzsika, nov. 23. IJJAS Antal: Egy elom­lott kor restaurátora. Beszél­getés Juhász Kálmánnal. Űj Ember, nov. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom