Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

Csütörtök, 1962. november 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA Veszélyes útpadkák Garázs az udvarban Több gépkocsivezető javaslatát tolmá­csoljuk, amikor azt szeretnénk, hogy a kövesutak mellett levő több mint két mé­ter széles padkákon a tizméterenkénti mély kivágásokat, amiket általában az út­munkások ősszel és tavasszal készítenek, szüntessék meg. Ezek a kivágások veszé­lyesek, és nagyban hozzájárulhatnak köz­úti balesetek előidézéséhez, mert előzés során a keskeny úton a gépjármű köny­nyen leszalad a padkára, és rugótörést szenvedhet, vagy a kivágás kivetheti a gépjárművezető kezéből a kormányt. Gépjárművezetők * Érdeklődtünk a Közúti Igazgatóság sze­gedi kirendeltségénél, milyen lehetőségek állnak e javaslat megvalósítására. Sajnos, a padkákat átszelő kivágásokat nem szün­tethetik meg, mert ezzel biztosítják a kö­vesútró! a víz lefolyását. A padkák kikö­vezésére viszont egyelőre nincs mód, hi­szen a makadám utak felújítása az első­rendű feladat. A kivágások nélkül esőzés esetén a víz elöntené az utat és kimosná a padkákat. Ezért továbbra is az óvatos vezetés szükséges az ilyen keskeny utakon. Házunk udvarán szeretnek játszani a gyerekek, azonban ennek lehetősége le­csökkent. Egy garázs építéséhez kezdtek a napokban, ami ellen tiltakoztak a lakók. Ezt már 1958-ban sem engedélyezték, fog­lalkozott vele a Dél-Magyarország is. Most viszont nem kérdezték meg a lakókat, és hiába tiltakoztunk az Ingatlankezelő Vál­lalatnál, választ nem kaptunk, és a ga­rázs épül az udvarunkban. Hajnóczy utca 26. számú ház lakói * Az Ingatlankezelő Vállalat vezetői tá­jékoztattak bennünket arról, hogy való­ban engedélyezték as említett ház udva­rán a garázs építését a Pécsi Geodéziai Vállalat szegedi kirendeltségének. Mint mondották, felsőbb utasítás szerint a KIK­nek kötelessége, ahol erre valamilyen mód van, lehetőséget nyújtani a gépjárművek parkírozására. A Hajnóczy utca 26. 6zámú ház nagy udvarán erre mód vaa, anélkül, hogy a lakók a garázs elhelyezésével lé­nyeges hátrányt szenvednének. Természe­tesen ideiglenes építmény létesítésére ad­tak engedélyt, amíg a vállalat nem t®ál megfelelőbb garázsirozási helyet. A József Attila Tudományegyetem és a leningrádi Pedagógiai Főiskola szerződése Dr. Antalffy György nyilatkozata A közeli napokban tért ha­za tíznapos szovjetunióbeli útjáról dr. Antalffy György professzor, a József Attila Tudományegyetem rektora, aki jelenleg Csongrád megyei küldöttként a pártkongresszu­son vesz részt. Leningrádban együttműködési szerződést írt. alá az A. I. Herzen Peda­gógiai Főiskola és a József Attila Tudományegyetem kö­zött. Megkértük dr. Antalffy Györgyöt, nyilatkozzék a szerződés jelentőségéről. — A világhírű leningrádi intézettel eddig is voltak már közvetlen kapcsolataink — mondotta a professzor. Fiatal oktatóink közül többen is ott fejezték be tanulmányaikat, mint például dr. Duró Lajos docens és dr. Katona Péter adjunktus. Most a két orszá­got érintő kulturális munka­terv keretében megtisztelő feladatot kapott egyetemünk. — Milyen területre terjed ki a most megkötött együtt­működési szerződés? Kölcsönös tájékoztatások — Mindkét felsőoktatási intézmény rendszeresen tájé­koztatja hallgatóit a két or­szág legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális ese­ményeiről. Ezen alapvető ten­nivalókon túl, a kapcsolatok további elmélyülését szolgál­ja a hasonlóan rendszeres tá­jékoztatás a népművelés és a tanárképzés fejlődéséről. Ezenfelül kicseréljük a tu­dományos anyagokat, prog­ramokat, tanterveket, tan­könyveket, jegyzeteket. Adott esetben, amennyiben az ak­tuális kérdések mindkét in­tézményt érdeklik, kicserél­jük tapasztalatainkat a peda­gógiai és tudományos mód­szertani kérdésekben is. II háztulajdonos ás a lakó Évekig tartó takarékosko­dással értük el azt, hogy 1950-ben vettünk egy kis há­zat 400 négyszögöl telekkel, abban a reményben, hogy majd egyszer bele is költöz­hetünk. Megindult a hajsza a lakás után — a házunk­ban levő lakóval. Két évvel ezelőtt elkezdtük, és most októberben végre sikerült egy olyan lakást találni, amit elfogadott a lakó: írás­ban kötelezte magát, hogy elköltözik. Ez reggel történt, este viszont a már átadott lakáskulcsot visszadobták, és nem hajlandók kiköltözni. Sajnos, egy házigazda is ke­rülhet nehéz helyzetbe, sőt el sem tudjuk adni a házat, mert a lakó be sem engedi a vevőt a lakásba. Nem sze­retünk pörösködni, el sem fogadják panaszunkat, hová forduljunk? Vőneki Mátyásné, Újszeged, Bal fasor 46. * A háztulajdonos felmon­dási jogát a rendelkezések ez év végéig felfüggesztet­ték. Tehát bármennyire is iga­za van ebben az esetben a ház­tulajdonosnak, nem tudja ér­vényesíttetni kivánságát. Ab­ban az esetben, ha később a háztulajdonos és a lakó vi­szonyában újabb rendelke­zések születnek, és ismét jo­ga lesz a háztulajdonosnak felmondásra, ilyen szerződé­ses megegyezés után a bíró­ság teremt igazságot. Keresik a megoldást A Vadász utca 8. számú ház lakói nyáron türelmesen megvárták, amíg a ház előtt a kocsiútra felhalmozott épí­tési anyagot és a szomszédos házépítés befejezése után odahordott törmeléket az építő vállalat elhordatta és az utcát a közlekedés szá­mára felszabadította. A téli tüzelőt addig nem tudtuk ho­zatni, mert teljesen el volt az út zárva. Most a Kossuth Lajos sugárút sarkán eme­letráépítéshez készülnek, és újból elzárják a lehetőségét annak, hogy a tüzelőt a le­dobóablaknál rakattassuk le a gépkocsiról. Még nem min­denki tudott tüzelőről gon­doskodni, mások pedig a szükséges mennyiség egy ré­szét -vásárolták csak meg. Vajon most egy újabb esz­tendeig ismét elzárják a Vadász utca 8. számú ház­hoz vezető utat? Nem mind­egy, hogy a tüzelőt a ledobó­ablaknál rakják-e le, vagy 20—30 méterről kell behor­dani, ami jelentős többlet­kiadással jár. Úgy gondol­juk, egy kis jó akaratra, be­látásra van szükség: hely van bőségesen a sarki ház Vadász utca felőli oldalán. Az előző építés idejéből meg­hagyott felvonulási épület­nek zárható ajtaja van, fe­lesleges odáig kerítést emelni. Kelemen Sándor, Vadász utca 8. * A Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalat építésvezető­ségénél egyetértenek a la­kók kérésével. Megértően válaszolták: megkeresik a megoldást, hogy a Vadász utca 8. számú ház szénledo­bó-ablakát kocsival meg le­hessen közelíteni. NAPIRENDEN: Pincérek és ittas emberek A szegedi vendéglőkben, különösen a kiskocsmák­ban, a talponállókban ál­talában sokan megfordul­nak naponként, különféle szeszesitalt fogyasztva. A baj ott kezdődik, hogy némely pincér minden to­vábbi nélkül literszámra hordja a bort azoknak az embereknek is, akik vala­melyik más vendéglőből ténferegnek az újabba. Nyil­vánvaló, hogy a pincérek nem tudhatják, hogy egy­egy vendég mennyi italtól rug be. Ez különböző, s így megesik, hogy a szeszt sze­rető ember becsíp abban a vendéglőben, ahova józanul lépett be. Nem is az ilyen eseteket tesszük szóvá, ha­nem azt kifogásoljuk, hogy kiszolgálják a részegeket is. Pedig jó néhány ven­déglőben ott a tábla is: It­tas embert nem szolgálunk ki! Persze a részegnek ez semmit nem mond, így te­hát pincérfigyelmeztető, amit komolyan is kell ven­ni. A Kossuth Lajos sugár­úton, a volt MEGA borozó­ban a minap éppen becsí­pett emberek ordítoztak, italt követelve. Helyesen tették, hogy ezt megtagad­ták. De itt sem mindig így történik ez. s megfigyeltük, hogy részegnek is vittek italt. A Búza vendéglőben — néhány példát említünk csak — olyan társaságnak is vitték a bort amelynek tagjai szinte az asztal alá itták már magukat. Tud­juk, hogy nehéz a részeggel szót érteni, hiszen követeli az italt, s nem egy közü­lük fenyegetőzik is. Ennek ellenére a pincéreknek. — akik társadalmunk becsült dolgozói —. mindig erköl­csi kötelességük, hogy se­gítsék az alkoholizmus el­leni hadakozást. Műszaki szervezési intézkedések a tervekben és a valóságban Exporttermékeink sikerei, a küfödi megrendelők, fel­használók mind gyakoribb elismerése bizonyítja, hogy a szegedi vállalatok termé­kei is felveszik a versenyt más országok áruival. Eb­ben szerepe van a gyártmá­nyok tökéletesítésének, a műszaki fejlesztésnek is. El­bizakodottságra azonban nin­csen ok. Sokat kellene még tennünk minden üzemben, iparágban, hogy ne csak gyártmányaink egy része, például a szalámi, a papri­ka, cipő, hanem nagy több­sége, szinte minden készít­ményünk és a gyártási eljá­rás is korszerű legyen. Alacsony termelékenységgel — drágán Gyáraink berendezései a Szegedi Kenderfonó, az Új­szegedi Kender-, Lenszövő, s a többiek gépei igen elavul­tak, s ahol már fel is vál­tották a régit, az új nem mindenütt járt együtt a technológia felújításával, tö­kéletesítésével. Ezért általá­ban alacsony termelékeny­séggel és drágán készülnek áruink. Több helyen a2t mond­ják erre: „adjanak pénzt és tökéletesítjük a technikát". A pénzen beruházást érte­nek, amiből pedig nincs az a sok, ami elég lenne. Köz­ben megfeledkeznek a mű­szaki fejlesztés néhány ki­használatlan tartalékáról. Ezek a rejtett tartalékok rendszerint nem is olyan rejtettek. Feltárásukhoz, hasznosításukhoz gyakran nem is annyira a felisme­résre, mint inkább a cse­lekvőkészségre van szük­ség. Egy évre előre Általában a tartalékok fel­ismerésével nincs probléma, ezt bizonyitják a műszaki fejlesztési és újítási feladat­tervek. Ma már szinte min­den üzemben készítenek ilyen terveket. Egy évre előre megszabják a tenni­valókat, s ezekhez kérik a munkások, műszakiak se­gítségét. Igaz, nem minde­nütt tartalmazzák ezek a tervek a legfontosabb és legsürgősebb feladatokat, de általában jó alapot nyújta­nak ahhoz, hogy saját erő­ből, házilag is tökéletesít­sék egy-egy vállalat techni­káját, a gyártás technoló­giáját. A Csongrád megyei üze­mek, köztük a szegediek is, összesen több mint 1300 mű­szaki szervezési intézkedést terveztek 1962-ret Ezek kö­zű 231-et a termelékenység növeléséért, 101-et a minő­ség javításáért akarnak megvalósítani. Közel 140 rögzíti új technológia beve­zetését. Eddig 164 a terme­lékenységet növelő, 64 a mi­nőséget javító intézkedést valósítottak meg a terve­zettből. Néhány vállalat — mint a Szegedi Falemez­gyár — a harmadik negyed­év végéig a tervezett intéz­kedések felét sem valósítot­ta meg. Viszont a Szegedi Bútorgyárban, a jutaáru­gyárban, a Szőrme- és Bőr­ruhakészítő Vállalatnál, a Szegedi Kenderfonógyárban közel annyi intézkedést va­lósítottak meg az éves ter­ven kívül, mint a terv alap­ján. Ne csak papíron! Üzemeink — a múthoz ké­pest — összehasonlíthatat­lanul nagyobb önállósága nemcsak jogokkal ruházza fel a munkásokat, mérnö­köket, s a vállalat vezetőit, hanem fokozottabb köteles­ségekkel ls. Az idei, műsza­ki fejlesztési, szervezési, in­tézkedési tervek teljesítésé­nek tapasztalatai több he­lyen arról tanúskodnak, hogy a fokozottabb köteles­ség nem éreztette hatását a gyakorlati munkában, a ter­vek megvalósításában. A műszaki fejlesztés, ipari ter­mékeink korszerűsítése, a gyártási eljárások napjaink­ban az iparfejlesztés köz­ponti célkitűzése. Vállalata­ink műszaki szervezési in­tézkedéseinek is ezt a célt kell szolgálnia, de nemcsak papiron, hanem a gyakor­latban is. Csak így öregbít­hetjük üzemeink jó hírne­vét határainkon túl és ide­haza egyaránt, és valósíthat­juk meg a második ötéves tervben vállalatainkra háru­ló feladatokat N. P. Verdi-opera első magyarországi bemutatója A rendező és o karmester a Szicíliai vecsernye holnapi bemutatójáról Holnap, pénteken este mu­tatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi Szicíliai vecsernye című operáját. A müvet 1884 óta nem játszot­ták Magyarországon. Holnapi előadása tehát szinte ősbe­mutatónak számít. — Nemcsak ezért tekinthe­tő a szegedi előadás igazi, eredeti premiernek — mond­ja Versényi Ida, az előadás rendezője, akivel a tegnapi főpróba egyik szünetében be­szélgettünk. Verdi ezt a mű­vét Párizsban írta, ott is mu­tatták be, 1855. június 13-án. Nem sokkal a bemutató után Verdi olaszra fordíttatta mü­vét. A cenzúra azonban meg­csonkította az operát. Cselek­ményét portugál környezetbe kellett áthelyezni, s "Giovan­na di Guzman* címmel mu­tatták be. Nálunk Magyaror­szágon — egy évvel a párizsi premier után — az opera cenzúrázott változatát mu­tatta be a Nemzeti Színház. Mi most itt Szegeden a mű­vet eredeti, csonkítatlan alakjában adjuk elő. Ebben a formában a mű tehát most hangzik el először Magyaror­szágon. — Miért érezte szükséges­nek a színház az opera bemu­tatását? — kérdeztük Vaszy Viktort, a színház igazgatóját, a produkció zenei vezetőjét. — A Szicíliai vecsernye Verdi egyik legnagyobb re­mekműve. A Trubadur után és az Álarcosbál előtt írta. Érett korszakának, annak az időnek a terméke tehát, ami­kor Verdi már rátalált a drá­mai erejű bel canto kifeje­zésre. Bizonyos tekintetben ez a mű kapunyitás Verdi későbbi korszakának nagy re­mekei, a Don Carlos és az Otelló felé. A méltatlanul el­felejtett Szicíliai vecsernyé­nek tartalma, mondanivalója aktuális és megfelel a szín­ház eszmei céljainak. Mind­ez együttesen magyarázza a darab műsorra tűzését. — A Szicíliai vecsernye az olasz nép szabadságharcából vette tárgyát — mondja Ver­sényi Ida. — A francia zsar­nokság ellen lázadó szicíliai­aknak állít nagyszerű emlé­ket. Cselekménye az 1282-es március 30-án kitört palermói felkeléshez kapcsolódik. A művet egyébként Dalos Lász­ló új. modern fordításában mutatjuk be. — Meg kell valósitanunka tapasztalatcserét a munkára való nevelés eredményeiről, és a hallgatók oktatási gya­korlatával kapcsolatos kérdé­sekben is. Különösen a hall­gatóknak az önálló munká­ban jártasságáról, valamint a politikai nevelőmunkára való felkészítésük módszereiről, továbbá az előadásokról és a szemináriumi foglalkozások lefolyásáról. A két intézmény kapcsolatában fontos szere­pet játszanak a diplomamun­kák, szakdolgozatok elkészí­tésének módszereit tárgyaló kölcsönös tájékoztatások. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy kicseréljük tapaszta­latainkat a levelező oktatás­sal kapcsolatos teendőkről. Tudományos együttműködés — Széles körű lehetőségek nyílnak a tudományos mun­kák cseréjére. Rendszeresen tájékoztatjuk egymást a leg­fontosabb tudományos kér­désekről, amelyeket az okta­tói kar dolgozott ki, s hason­lóképpen a tanszékek tudo­mányos munkatervéről és a tudományos konferenciákról. A tudományos együttműkö­dés elősegítése céljából mind­két felsőoktatási intézmény tervbe veszi komplex témák megvitatását a pedagógiai oktatás legfontosabb kérdé­seiről. Megvalósítjuk azt is, hogy a két intézmény okta­tói, a két ország közötti kul­turális és tudományos együtt­működés alapján, közvetle­nül is kapcsolatot teremtse­nek egymással, kölcsönös lá­togatások formájában. Iz oktatási reform segítője — A Leningrádban meg­kötött együttműködési szer­ződés alapján készítjük majd el a két intézmény kapcsola­tát dokumentáló munkater­vet Számunkra nagy öröm ez az együttműködés, mert a reformmal szorosan össze­függő oktatási feladatainkat nemzetközi szinten is meg­tárgyalhatjuk annak az inté­zetnek vezetőivel és tudomá­nyos dolgozóival, amely a felsőfokú oktatásban eddig is nagy eredményeket ért el. A *él előre ö? Európában A szerdára virradó éjjel az első hóeséssel a Keleti­tenger partvidékén bekö­szöntött a tél. összefüggő hótakaró még nincs, de több helyen a földeket két centiméteres hóréteg fedi. Jugoszláviában kedden nagy hóviharok voltak. A Zágráb és Fiume közötti or­szágútat hó borítja. Párizsban is leesett az el­ső hó a szerdára virradó éjszaka, azonban a hajnali órákban a hóesés esőbe ment át. Közép-Franciaországban a hőmérséklet öt fokkal fagypont alá süllyedt, hó esik és az útak eljegesedtek. Országszerte a KST-betétek A dolgozók házi bankjai­nak többsége befejezte az év végi zárást, s szerdán or­szágszerte megkezdték az évi megtakarítások visszafizeté­sét. Ezzel kapcsolatban az Országos Takarékpénztárban elmondották, hogy ma már a legnépszerűbb takarékossági formának mondható a KST. Jelenleg az országban több múlt ötezer Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működik 757 251 taggal. Egy-egy tag már átlagosan 101 forintot tesz félre havonta. Így egy megkezdték visszafizetését év alatt 960 millió forint gyűlik össze a dolgozók ta­karékjaiban. Évközben eddig 661 millió forint rövidlejá­ratú kölcsönt is adtak tag­jaiknak a KST-k. A most fizető téli Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztá­rakban az idén mintegy 744 millió forint gyűlt össze, s így novemberben és decem­berben — a kamatokkal együtt — 760 millió forintot fizetnek vissza a dolgozók­nak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom