Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. november 22. Folytatódik pártunk VIII. kongresszusának tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) gyclembe véve ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban nemcsak eszeveszett háborús gyújtogatok vannak, hiszen a lakosság széles körei. és felelős társadalmi személyiségek is, józanul értékelik a világ mai erőviszonyait, és tudatában vannak a termonukleáris háború katasztrofális következményeinek. A maximális kitartás és meggyőződés erejét tanúsítva a levélváltás folyamán, a szovjet kormánynak és Nyikita Szergejevics Hruscsovnak végeredményben sikerült az éles és veszélyes válság leküzdésére vezető, ésszerű kompromiszszumot elérnie. Így győzött az értelem a bonyolult nemzetközi kérdés eldöntésében. Sikerült egyidejűleg megvédeni Kuba szabadságát is, és elcrni az atomháború megelőzését is. Soha ezelőtt az amerikai kormány nem tett ígéretet a forradalmi Kuba függetlenségének tiszteletben tartására. A kubai válság kritikus időpontjában a háborús kaland legőrültebb hívei az Egyesült Államokban arra számítottak, hogy sikerül bennünket meggondolatlan tettekre provokálni. s ezáltal az általuk óhajtott módon indokot szolgáltatni a termonukleáris háború kirobbantására. De elszámították magukat. A Szovjetunió a világbéke megrendíthetetlen támasza maradt. Igaz, hogy egyes, a forradalmi Kubától távol élő személyiségek ugyan — gondolok itt az albán vezetőkre — most azon lármáznak, hogy egészen másként kellett volna cselekednünk, önök, elvtársaim, természetesen általában ismerik az albán vezetők szakadár szerepét. A referátum teljes joggal ítélte el káros tevékenységüket, élesen elítélték őket más testvérpártok képviselői is. Az albán szakadárok azonban a kubai kérdéssel kapcsolatban ismét régi szerepkörükben lépnek fel. Mellüket verve olyan marxistáknak—leninistáknak adják ki magukat, akiknél különbek nincsenek a világon, s azt állítják, hogy a Szovjetunió, amikor a kubai kérdésben kölcsönös kompromisszumban egyezett meg, eltért a leninizmus elveitől. Az ilyen nagyszájú, szélső „baloldali" kritikusok bátran csörtetnek a szó fegyverével a világimperializmus előtt, a valóságban azonban alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy a forradalmi Kubának akár a legcsekélyebb gyakorlati segítséget is nyújtsák az imperialista agresszió elleni küzdelmében fűzte hozzá, és utalt arra a küzdelemre, amelyeket annak idején már Lenin folytatott a szocialista forradalom sorsára veszélyes és káros „baloldali kommunisták" ellen. Meg kell értenünk — mondotta —, mit jelent ma az ál-forradalmi frázisokkal való dobalódzás, az imperializmus előtti „kapituláció"val való felelőtlen vádaskodás. Ez azt jelenti, hogy akarva nem akarva csapást mérnek a világ kommunista mozgalmának marxista—leninista egységére, a történelem tapasztalata pedig azt bizonyítja, hogy e szent egységnek a megbontására irányuló kísérletek eddig még senkinek sem váltak becsületére és dicsőségére. Elvtársak! Az emberiség megmentése a termonukleáris katasztrófától — lehet-e a világon más probléma, amely háttérbe szoríthatná korunk e nagy feladatát? Mit jelent ma a világbéke megszilárdításáért folytatott harc? A békeharc legfontosabb konkrét formája az általános és teljes leszerelésért vívott küzdelem lett. A leszerelés — korunk erőteljes követelése. Világszerte óriási lelkesedéssel fogadták a Szovjetuniónak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett történő általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát. Es nemcsak hálával, hanem nagy reménységgel is fogadták. A Nyikita Szergejevics Hruscsov által kitűzött jelszó: -Békét, fegyverek nélkül, békét, háborúk nélkül" sok milliós tömegeket hozott mozgásba minden világrészen, minden országban. Ezután rámutatott, hogy a leszerelés követelése ma már a népek harci zászlaja és gyakorlati küzdelmének ügye. A leszerelésért folyó küzdelem élén a szocialista államok haladnak. Ezek maguk is birtokában vannak olyan hatalmas anyagi erőknek, amelyek kikényszerítik a tiszteletet ezen országok béketörekvései iránt. Nem jellemző-e, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén egyetlen imperialista hatalom sem tartotta lehetségesnek, hogy felszólaljon az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslat ellen? Kénytelenek voltak, legalábbis színleg egyetérteni ezzel a javaslattal, bár a legkülönbözőbb akadályokat gördítik annak gyakorlati megvalósítása elé. A Szovjetunió erejét nem kímélve küzd azért, hogy előrehaladás történjék ebben a rendkívüli fontos ügyben. Kormányunk kcsz arra, hogy megvitasson bármilyen építő javaslatot, bárkitől is származzék az, ha utat mutat a leszerelés felé, és ha fokozatosan is, de közelebb visz bennünket a probléma megoldásához. A legfontosabb ma az, hogy fokozódjék a népek aktivitása a háború elleni küzdelemben, és erősödjék az összes békeszerető erők akcióegysége. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz azért, hogy megerősödjék a béke megőrzéséért síkraszálló társadalmi és politikai erők szolidaritása. Pártunk óriási jelentőséget tulajdonít barátságának azokkal a fiatal államokkal, amelyek nemrég vívták ki nemzeti függetlenségüket Ezek az államok hatalmas és növekvő erők az imperializmus elleni küzdelemben. Mi nagyra becsüljük hozzájárulásukat a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, nagyra értékeljük békeszerető politikájukat. Mindent megteszünk, hogy tovább fejleszszük együttműködésünket ezekkel az országokkal. Beszéde végén Kuuszinen elvtárs hangoztatta: nagy és felelősségteljes feladatok várnak korunkban a világ kommunista mozgalmára. Ez a mozgalom emeli magasra az imperializmus elleni küzdelem, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás zászlaját Saját soraink egysége, a marxista—leninista pártok testvéri családjának, a világ szocialista összefogásának egysége döntő feltétele a demokratikus, imperialistaellenes erők egész szövetsége tartósságának. A szovjet kommunisták szent kötelességüknek tartják, hogy erősítsék a szocialista országok, valamennyi marxista—leninista párt barátságát és együttműködését. Beszédét e szavakkal fejezte be: Nagyra értékeljük a Magyar Szocialista Munkáspárt hozzá járulását a világ kommunista mozgalma egysegének megerősítéséhez. Az MSZMP küldöttsége az X960. évi moszkvai értekezleten mélységes megértést tanúsított azon követelmények iránt, amelyeket a jelenlegi körülmények között a nemzetközi kötelesség támaszt minden marxista—leninista párttal szemben. Mélységes meggyőződésünk, hogy a magyar kommunisták minden marxista—leninistával együtt továbbra is vállvetve fognak küzdeni a nemzetközi kommunista nak megoldásáért, a békéért adjam kongresszusuknak a és munkásmozgalom egy- és a társadalmi haladásért Szovjetunió Kommunista ségéért, folytatott harcban. Pártja Központi Bizottságakorunk alapvető problémái- Engedjék meg, hogy át- nak üdvözletét. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete a Magyar Szocialista Munkáspárt VlEl. k ongresszusána k Kedves Küldött Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának. Központi Bizottsága forró testvéri üdvözletét küldi önöknek, és önökön keresztül minden magyar kommunistának, a Magyar Népköztársaság dolgozóinak, és kongresszusuk munkájához sok sikert kíván. Az MSZMP VII. kongresszusa óta eltelt években hazájuk dolgozói, marxista—leninista pártjuk vezetésével, nagyszerű győzelmeket arattak. Befejezvén a szocializmus alapjainak felépítését, pártjuk biztos kézzel vezeti népüket tovább, a szocialista társadalom teljes megvalósítása útján. Pártjuknak ez a mostani, VIII. kongresszusa úgy vonul be a történelembe, mint az a kongresszus, amely nemcsak összegezi egy fontos és dicsőséges időszak eredményeit, hanem kijelöli a magyar nép még magasztosabb győzelmeinek távlatait is, a szocializmus győzelméért folytatott harcában. A magyar kommunisták sikerei mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot egész tevékenységében rendíthetetlenül vezérlik a maxista—leninista tanítások. Az MSZMP hűsége Marx és Lenin győzelmes zászlajához, a szocialista nemzetköziség elveihez, a szocialista országokkal való tartós barátsághoz, a legszilárdabb biztosítéka a magyar nép alapvető létérdekei biztosításának, becsülete, szabadsága és függetlensége megvédésének. A magyar nép éppen ezért fordul pártjához egyre növekvő bizalommal, és támogatja azt mind erőteljesebben. A Szovjetunió kommunistái büszkék azokra a győzelmekre és eredményekre, amelyeket magyar elvtársaik — testvéreik az osztályharcban és a nagy közös célokban — érnek el. Mélységesen örülünk annak, hogy országaink és népcink barátsága, és minden oldalú együttműködése egyre erősödik A Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt hozzájárulását a világ kommunista és munkásmozgalma sorainak egységéért vívott küzdelemhez, a marxi—lenini elvek, és a testvérpártok 1957. és 1960. évi értekezletein kidolgozott elvek következetes végrehajtása alapján. A Magyar Népköztársaság éppen úgy, mint a többi szocialista ország, következetesen síkraszáll a különböző társadalmi felépítésű államok békés együttéléséért, a népek közötti béke és barátság politikáját folytatja, és tevékenyen küzd az imperialisták agresszív cselszövései ellen, az új világháború elhárítása érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága szívből kíván a magyar kommunistáknak és a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának új eredményeket a szocialista építésben, a magyar nép javáért és boldogulásáért, az általános béke megszilárdításáért folytatott küzdelméhez. Éljen a magyar nép kipróbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság! Éljen a szocialista összeforrottság és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megbonthatatlan marxista—leninista egysége! Éljen a marxizmus—leninizmus mindent legyőző zászlaja! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletének elhangzása után {tercekig zúgott az ünneplő taps; majd Ottó Kuuszinen átadta a kongresszusnak a szovjet testvérpárt ajándékát, az ipar és a mezőgazdaság dolgozóinak összefogását jelképező szobrot. Hozzászólások, vita a beszámolók fölött Miután a keddi ülésen Fodor Gyula elvtárs, a Központi Revíziós bizottság elnöke ismertette a bizottság beszámolóját, elmondotta, hogy a Központi Revíziós Bizottság rendszeresen ellenőrizte a Központi Bizottság gazdálkodását, a pártapparátus ügyvitelét, s a dolgozók Cseterki Lajos: bejlentéseinek, panaszainak intézését, részletesen szólott arról, miként alakult a párt lapjának, folyóiratainak példányszáma, ismertette a párt kiadójának munkáját, szólt a pártoktatás eredményeiről, s számos más kérdésről, a vitában elsőként Cseterki Lajos elvtárs szólalt fel. Tisztelet, szeretet övezi pártunkat Bevezetőben hangsúlyozta, hogy mai életünkre, alkotó, felszabadult légkör a jellemző. Ahogy telnek az évek, nemcsak népünk ismerj meg jobban a part politikáját, hanem a párt is mind többet tanul a néptől. Egyebek között ez magyarázza, hogy pártunkat, s annak Központi Bizottságát mélységes tisztelet, őszinte szeretet övezi. A továbbiakban Borsod megye életéről, fejlődéséről beszélt. Cseterki elvtárs ezután elmondta, hogy az irányelvekről folytatott beszélgetések során Borsod megyében is több szó esett az osztályviszonyokról, az osztályharcról. A felszólaló hangsúlyozta, abból kell kiindulni, hogy aki a kezét nem ellenünk emeli fel, hanem a szerszámokon. a gépeken, a terveket rajzoló ceruzán, a laboratóriumi eszközökön Takács Imre: tartja, hogy segítse szocializmust építő munkánkat, az velünk van. Az előttünk álló feladatoknál abból kell kiindulni, hogy az építés bármelyik területén is dolgozik valaki, munkájával, alkotó tevékenységével a szocializmus megvalósítását segíti elő. Ma, a megváltozott körülmények között, a szocializmus alapjainak lerakása után az osztályharc megváltozott formái: harc az iparban a termelékenység fokozásáért, a minőségért, a világszínvonal eléréséért; harc a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek megerősítéséért, a magasabb terméshozamokért; harc a szocialista tudat kialakításáért, a kispolgári nézetek elsősorban a nacionalizmus ellen. Ami pedig a módszert illeti: az építés szervezése, a meggyőződés, a nevelés. Ha dogmatikus, betűrágó módon közeledünk ehhez a kérdéshez, nem jutunk semmire. ruházások a leggyorsabban jut a megvalósulásig. Elsőmegvalósuljanak. Sokszor sorban a tervezésnél meglevő hibákat kell kijavítani, még mindig túl hosszú idő mégpedig a határidők pontelik, amíg egy beruházás el- tosabb megtartásával. Rajlei Sándor: Búza- és kukoricatermeszténünk felzárkózhat a világszínvonalhoz Rajki Sándor, a Martonvásári Kutatóintézet igazgatója megállapította: az elmúlt néhány év folyamán a búza extenzív növényből intenzív növénnyé, kis termést és kevés jövedelmet adó növényből bőven termő, jövedelmező növénnyé változott az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein. — Jelenleg egy katasztrális hold búzatermés önköltsége 6—8 mázsa búza árának felel meg. Húsz mázsás átlagtermés esetén 12—14 mázsa búza ára a holdankénti tiszta jövedelem. Ez nem lebecsülendő. Ráadásul a búzatermesztésnél minimális a kézi munkaerő ráfordítás. A búzatermések növelésében két termelési tényezőnek van alapvető jelentősége: a fajtának és a műtrágyázásnak. Intézetünk 1957 óta a külföldi intenzív búzák meghonosításáért harcol. A VII. pártkongresszus évében még csak ezer katasztrális holdon arattunk ilyen búzát, a VIII. kongresszus évében, 1962-ben pedig már 800 000 katasztrális holdon. Rajki Sándor ezután elmondotta: teljes gyommentesség esetén a kukorica kétszeres termést ad. Hangsúlyozta az anyagi ösztönzés jelentőségét, mert a helyes premizálás is hozzájárult, hogy az idei példátlanul aszályos nyár ellenére a vártnál jobb kukoricatermést takaríthatunk be. Csökkentette az aszály káros következményeit a hibrid kukorica széles körű alkalmazása, és a nagyüzemi gazdálkodással járó jó talajművelés is. A jelenlegi helyes általános és gazdasági politika folytatása, a termelési feltételek továbbfejlesztése mellett állíthatjuk, néhány esztendő alatt hazánk búza- és kukoricatermesztése felzárkózhat a világszínvonalhoz — mondotta végül Rajki elvtárs. Pullai Árpád: Ifjúságunk cselekvő részese a szocializmus építésének Pártszerü légkörben Takács Imre, a dunaújvárosi pártbizottság titkára Fejér megye és a Dunai Vasmű üzemeinek eredményeiről, munkasikereiről számolt be. s ismertette a Fejér megye! pártértekezletek tanulságait. Nagyszerű érzés tapasztalni a pártszerü légkört, a bírálat és önbírálat őszinte hangját, amely a Központi Bizottságtól a legkissebb alapszervezetekig áthatja a pártéletet. A továbbiakban a beruházások néhány problémájáról szólt. Helyes az a törekvés — mondotta —, hogy az építőipar egyre inkább szerelő jellegűvé váljék, s hogy a beA következő felszólaló Pullai Árpád elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a párt VII. kongresszusán sok elismerő, meleg szó hangzott el a magyar ifjúságról. Vajon rászolgált-e ifjúságunk továbbra is erre a megtisztelő bizalomra? — lette fel a kérdést, majd így folytatta: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: igen. A magyar ifjúság túlnyomó többsége tevékenyen támogatja pártunk politikáját, egyre csclckvőbb részese szocialista hazánk építésének. Az elmúlt években mély hatást gyakorolt a fiatalokra ről évre növekszik azoknak a párt helyes politikája. Év- a fiataloknak a száma, akik tudatosan magukénak vallják a marxizmus—leninizmus eszméit, harcos terjesztői és aktív végrehajtói pártunk politikájának. ök alkotják a párt szilárd ifjúsági bázisát, amelynek gyarapodása az egész magyar ifjúság fejlődésének meghatározó tényezője lett. Vannak még pesszimistái;, akik hajlamosak arra. hog; a fogyatékosságokat eltúlozzák és helytelenül ítéljék meg az ifjúságot. Gyakran halljuk tőlük, hogy a fiatalok csak úgy »tessék-lássék« teljesítik kötelességüket; hogy életelvük -egyszer vágynánk fiatalok, élvezzük az életet ..." Nem tagadjuk, akadnak még ilyenek. De őket sem kezelhetjük ei veszett