Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

I 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1962. november 21. Szegeden is meg lehet oldani Mérnökök a továbbtanulásról — Lenyomtam öt évet- az egyetemen. Elég volt a ta­nulásból. — Gondolja, hogy most már mindent tud, ami a szakmájához tartozik? — Hát... annyit azért igen, amennyi kell, hogy bol­doguljak. * Ennek a párbeszédnek egyik résztvevője mérnök­ember volt. Nem is igen kell hozzátenni, hogy a legifjabb korosztályból való, aki még nem jött rá. hogy az egye­tem elvégzése nem a világ. Majd ráébred. Ha más­képpen nem. a saját kárán. Sok szegedi mérnök azon­ban szívesen tanul, s még több tanulna, ha lenne hol. * — A mérnöktovábbképzés nem lehet a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségének a feladata, mert ehhez nem áll rendel­kezésre megfelelő erő. — Ezt a mondatot sokszor hall­hatjuk külön bözö MTESZ­értekezleteken. Tehát a mérnök-tovább­képzés úgynevezett állami feladat. Az MTESZ-nek ugyanis tökéletesen igaza van- abban, hogy mérnök mérnököt nem igen tanít­hat. _ Márpedig Szegeden nincs műszaki egyetem. Nincs közgazdasági sem. De van jogi kar. * — Kétéves mérnök-köz­gazdász továbbképzőre je­lentkeztem néhány évvel ezelőtt. Szerencsétlenségem­re Miskolcra "profilíroztak* — meséli Árvái László, a vasöntöde főtechnológusa. — Egyszer el is mentem a kon­zultációra, de azután le­mondtam az egészet. — Nem érte volna meg a fáradságot? — Ha csak fáradságról lepne szó, nagyon is meg­éri^ ^ kiszámítottam . vt­i,. i szont, hogy sem pénzzel, sem szabadsággal nem bír­tam volna az ilyen nagy tá­volságú iskolázást. Ezt akár­ki beláthatja, aki utánaszá­mol, hogy mennyi pénzt emészt fel az utazgatás, és hány napot vesz igénybe egy-egy évben a konzultá­ciókon és a vizsgákon való részvétel. Nemcsak én mond­tam le róla ilyen alapon, mások is. Mihez kezdjen tehát Ár­vái László, s a többiek, akik hasonlóképpen jártak? Az önképzést nem igen veszik figyelembe. Finoman szól­va: annak nincs is doku­mentális • értéke egyesek előtt. S valljuk meg őszin­tén, ilyen papírtisztelő min­denütt akad. Ha valaki beiratkozik a politikai akadémiára, vagy netalán a marxista—leninis­ta esti egyetemre, nagyon jól teszi. Haszna is lesz be­lőle. Ám a szakmai tovább­képzést nem pótolhatja vele. * A kéziszerszámgyár fő­mérnöke, Juhász Géza, ép­pen most fejezi be a buda­pesti mérnök-közgazdász to­vábbképzőt. — Nem is annyira a dip­lomára van szükségem — mondja —, persze nagyon Jó, hogy meglesz az is. ha­nem a közgazdász művelt­ségre. Ügy hiszem, enélkül manapság már nem lehet meg egyetlen egy vezető be­osztású dolgozó sem. A budapesti műegyetemre jár Tölgyesi Béla is, az üzem technológusa. — Nemcsak nekik jó, hogy tanulnak — szögezi le Pántya József igazgató —, hanem elsősorban a gyár nyer vele, mert több, na­gyobb szakképzettségű dol­gozója lesz. Én nem csak nekik adok meg minden tá­VógOii, |||l!!'TiWH\\VIIWWIIM«"»llll"lllum,,,'""m OMSSPAI^ MUN ROUSSEAU: VALLOMÁSOK A Helikon Klasszikusok­aorozat legújabb kötete a francia felvilágosodás plebe­jus demokrata szárnyának képviselőjét mutatja be az olvasónak. A Iciadó Rousseau születésének 250. évfordulójá­ra jelentette meg ezt a szép könyvet, amely nem más, mint őszinte, kíméletlen nyíltvégű önvallomás. Az öre­gedő Rousseau visszatekint benne élétére. kendőzetlenül ír önmagáról, botlásairól úgy­annyira, hogy szinte kultuszt Oz a szubjektivitásból. "Ha emlékem velem együtt múl­na cl... zokszó nélkül tűr­ném az igaztalan és múló gyalázatot; de mert nevem végüí is élni fog, vele együtt igyekszem tovább adni a sze­rencsétlen ember emlékét is, aki viselte.. .* — írja az utókornak szánt Vallomások­ban. Humanizmusából, írói önmegfigyeléséből azonban nem szabályszerű önéletrajz született, hanem egy, a vi­lágirodalomban szinte párat­lan érdekességü regény, mert a nagy forradalmár realista módon ábrázolja magit és korét. A mű Benedek Marcell es Benedek István méltó tolmá­csolásában és Szávai Nán­dor tanulmánya kíséretében löstül most az olvasó kezébe. MÓRICZ ZSIGMOND REGÉNYEI ÉS ELBESZÉLÉSEI A nagy magyar regényíró müveinek ebben a kötetében a Jószerencsét, A fáklya, a Légy jó mindhalálig, a Hd­zasságtöréé és A kis veresha­jú című Í914 és 1922 között írt öt regényt találja az ol­vasó. Már megszoktuk, hogy a Magyar Helikon nagyon szép könyveket ad közre, de erről a kötetről minden túl­zás nélkül elmondható: rend­kívül "ízléses. A 12 kötetre tervezett teljes Móricz-ki­adásnak ez a második kö­tete. Az Athenaeum Nyom­dában készült bibliapapíron, 10 ezer 200 példányban, eb­ből 1100 példány bőrkötésben, typográfiáját és kötését Hai­man György tervezte. A soro­zat szerkesztő bizottságának tagjai:, Cjine Mihály, Nagy Péter és Vargha Kálmán. A teljes sorozat, amelynek négy utolsó kötete elbeszéléseket tartalmaz, 1964 végéig jelenik meg, s méltó dísze lesz nem­csak a közkönyvtáraknak, hanem a magángyűjtemé­nyeknek is. JÓKAI MÓR: EGY MAGYAR NÁBOB Az Egy magyar nábob ed­dig tizenöt új kiadást ért meg, a különböző Időpontok­ban megjelentetett lenyoma­tokkal együtt pedig összesen negyvennégy ízben került az olvasóközönség elé. Jókai az Egy magyar nábob-ot és foly­tatását, a Kárpáthy Zoltán című regényét még öreg ko­rábán is legkedvesebb mun­kájának tartotta. A különc parlagi főnemes élettörténete valóban ' páratlan népszerű­ségre tett szert. A reformkor pezsgő társadalmi életét megjelenítő munka az író egyik legszebb, legköltőibb alkotása, fényes bizonyítéka rajongó hazaszeretetének. A Bach-korszak legsötétebb éveiben is a nemzeti öntu­datra ébresztés céljait szol­gálta, s a magyar nemzeti ér­dekek felismerését segítette elő. Magávalragadó elbeszélő kedvével közel férkőzik ol­vasói, elsősorban a fiatalok szívéhez, és ma is nemes tet­tekre ösztönöz. Az Akadémiai Kiadónál megjelenő Jókai kritikai ki­adás 5—6. köteteként jelent meg az Egy magyar nábob. A regény keletkezéstörténe­tének feldolgozása, a szerep­lők élő mintáinak bemutatá­sa Jókai műhelytitkaiba en­gedi bepillantani az érdeklő­dő^ mogatást, hanem valameny­nyi továbbtanuló számára, akár mérnök, akár techni­kus, akár munkás. * Sajnos, azonban nem min­denütt gondolkoznak úgy, mint a kéziszerszámgyár­ban. Nem is mindig főmér­nök, vagy technológus az, akinek mérnöki diploma van a zsebében, és tovább sze­retne tanulni. Tény, hogy Szegeden nincs biztosítva a mérnökök rend­szeres továbbképzése. A be­tanított munkás szakmun­kássá lehet, a szakmunkás technikussá, a technikus ki­sebb-nagyobb szerencsével bejuthat a műegyetemre, de ha nem, a MTESZ biztosít­ja, hogy ne maradjon el szakmájának fejlődésétől. Néha úgy tűnik, mint hogyha mégis csak a beve­zetőben említett ifjú mér­nöknek lenne igaza: — Elég egv életre a tanu­lásból. De nem azért, mert nem akarnak az emberek tanul­ni. azért, mert csak elvétve van rá mód. Mégsem jó az, ha egy mér­nök jogásznak áll. — Szerintem a szegedi egyetem égisze alatt arány­lag könnyűszerrel megszer­vezhetnék a mérnök-közgaz­dász továbbképzést — veti fel Árval László. — A szak­szervezet és az MTESZ leg­alább harminc hallgatót tud­na hozzá biztosítani, sőt még többet is, ha számítás­ba vesszük a hódmezővá­sárhelyi és a más környék­beli kollégákat is. A kon­zultációk vezetését jeles sze­gedi közgazdák is elláthat­nák, az általános tárgyat, a politikai gazdaságtant hely­beli egyetemi oktatók adhat­nák elő. S ha havonta lejön egy-egy szaktekintély Bu­dapestről, hogy a mérfiöK­közgazdász hallgatókkal fog­'nlkozzék, még mindig egy­rerűbb, mintha harminc -nber járna fel Szegedről idapestre. Nem is szólva arról, hogy kkor, mint most is, nem harmincan lennének, hanem sokkal kevesebben. * Régen szóbeszéd tárgya már a szegedi mérnökök körében, ami most ismét papírra került. De hiába be­szélnek róla, ha nem segí­tenek a problémán azok, akiket illet. Fehér Kálmán* EGY ÓRA A HÍRADÓ MOZIBAN Ma mar egyáltalán nem tünk, s így mit sem tudunk luxus, ha valaki délelőtt is moziba megy. A Fáklya Film­színház délelőtti híradóveti­téseit mindennap százak lá­togatják, és mindig mások. Vannak persze hétről hétre visszatérő törzslátogatók is, akik minden friss filmet a háborúról, annak borzal­mairól. Majd elmeséljük az üzemben társainknak is. hogy nézzék meg ezt a fil­met és tudják, hogy miért emelik fel tiltakozó szavu­kat a háború ellen. a nagy mozik műsorait is megnézi. — Ifjúsági bérletem is van. OUmí — a (etedéit Az előadás kezdetére vér édesapjával egy kislány is, Nagy Margit, a Dugonics utcai általános iskola máso­Egy kisfiú alig ér fel a megnéznek. Ezeknek a sza- pénztár ablakáig. Ha nem , , binuIAi;, ma a legjelentősebb A látnám fején az ipari tanulók ^ nyári időszakban például vörös bársonysapkájat, ötö­naponta 400—450-en is voltak. djk osztályos általános isko­És most? A számuk változó. iaj tanulónak vélném. — Most nincs tanítás? — kérdezem tőle. — Nincs, csak délután. — És a munkahelyeden nem keresnek? — Nem, mert ezt a délelőt­töt otthoni tanulással kellene Kik látogatják mégis a hír­adó filmszínházat? Diákok, nyufdijadok Nagyobbrészt fiatalok, fő­leg iskolások, akiknek dél­után van tanítási órájuk Nagyon sok nyugdíjas is eltöltcnem, viszont én még tegnap és tegnapelőtt meg­tanultam a leckét. Pálfi Lász­lónak hívnak — mutatkozik be udvariasan —, a C9erzy Mihály utcai Cipő- és Csiz­rendszeresen megnézi a friss híradófilmekét. Sokan má­gukkal viszik a gondjaikra bízott kisunokát is. Pénztár­nyitás után közvetlenül nyol­can-tizen sorakoznak most is jegyet váltani-. A filmszínház 10 órakor nyit, s egyhuzam­ban délután 2-ig játszik. Két fiatalember egymás után váltja meg jegyét. Szóba ele­gyedek velük. Egyikük Dobai Gábor, la­katos a Szerszámkovács Ktsz­ben. — Most nem dolgozik, \ agy délutáni műszakos? — kérdezem. — Szabadságom utolsó napját töltöm, s gondoltam, beugrók a legfrissebb híradó­ra. Kettőötvenért hol talál­nék olcsóbb szórakozást dél­előtt? Egyébként is. ha időm engedi, rendszeresen megné­zem a legfrissebb híradófil­meket. HÜ étdeUÍ? Mint kiderült, a két fiú együtt van. Barátok. Szabad­ságukat is egyidőben vették ki. A másik fiú Szalma Ist­ván szalámigyár!" dolgozó. Mondom nekik, hogy előző nap többen reklamáltak a pénztárnál, a híradóban mi­ért vetítenek hosszabb há­borús filmet. Főleg a gyen­gébb idegzetűek hagyták ott a vetítést. Műsoron szerepel ugyanis a híres dokumen­tumfilm. atnely Így történt címmel mutatja be a hitle­rizmus barbár támadását Lengyelország ellen, A két fiú szinte egyszerre válaszol: — Minket éppen ez érde­kel. Akkor még nem is él­A kislány jelesrendűségével az édesapa. Nagy István nyugdíjas dicsekszik el. — Magitka azért jár velem moziba — mondja—. mert nagyon szépen tanpl. Minden friss híradót megnéz velem, s után rendszerint fnegbe­széljük a látottakat. Közben csengetnek, s Ji várakozók bemennek a néy zőtérre. Nagy Margitka és' édesapja mellé ülök, s együtt nézzük a pergő filmkocká­kat. A kislány időnként édes­apja füléhez hajol, hogy megkérdezze, amit a film­ből nem ért. S a papa, Npgy makészítő Ktsz tanulója va- István suttogva magyaráz a gyok kislánynak, aki majd délután ' . , ,. , ., , az iskolában elmeséli társai­Laci eldicsekszik. hogy nak hogy ^ }&UAt & ^ nemcsak a híradó filmszínhaá> újabb híradóban. ba jár rendszeresen, hanem L. F. Cjalib öntözőtelepek épülnek A baksi Űj Élet Tsz gazdái kataszteri hold nagyságú ha­is mind jobban ki akarják lastavat is. használni a Tisza közelségé- A legnagyobb méretű ön­ből adódó jó öntözési lehető- tözésfejlesztési beruházásokat ségeket. Jövőre azonban a tápéi Tiszatáj Tsz több százezer forintos be- gazdái valósítják meg. ruházásból 300 kataszteri A már működő 100 holdas holdas öntözőtelepet lé- öntözéses kertészet mellett tesítenek. A telepen a legkorszerűbb esőztető rendszerű öntözési eljárásokat alkalmazzák. Ugyanakkor létesítenek a szövetkezet gazdái eddigi ter­méketlen területeiken 200 újabb 500 holdra juttatják el jövőre a Tisza vizét. Az új öntözőtelepek terv­dokumentációin már javá­ban dolgoznak az Alsó-tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság szakmérnökei. Itt a vásárlók beszélnek Vélemények a szegedi kereskedelemről A szegedi kiskereskedelmi vendéglőkben a \ártyajáté­vállalatok és a városi tanács kot. Többen bírálták a Szó­kereskedelmi osztálya rend- ke Tisza bárjának zenekarát. szeresen érdeklődik, tájéko­zódik a vásárlóktól az áru­ellátásról. Közte arról, mi­lyen igények maradnak ki­elégítetlenül. A kereskedelmi vállalatok a legkülönbözőbb formákat felhasználják a Főleg a fiatalok jó dzses&z­zenekart kértei: a hajóra. Sokan javasolták, főleg, a külvárosiak, hogy a vendég­látóipari vállalat rájuk is gondoljon, s létesítsenek presszót a város külső ré­vélemények gyűjtésére. A ja- szeiben is. A fiatalok közül Érdekeit újdonság: Univerzális épületek a mezőgazdaságban Az illetékes szerv dönté- zetűek, míg az áthidaló szer­se szerint a mezőgazdaság- kezet vasbeton. farácsos, nak olyan épületekre van vagy idomacélos szerkezettel szüksége, amelyek bármi- készül. Így nagy előnye az lyen mezőgazdasági célra, ilyen elemekből összeállított gépszínre, csibenevelőre, hiz- épületeknek, hogy laldának. vagy fiaztatónak is alkalmazásukkal belső osz­egyaránt fel lehet használni kisebb alakítással, nagyobb erejű beruházás nélkül. Az univerzális jellegű vá­zas épületek egyébként a je­lenleg nagyon elterjedt szer­fás építkezéseket hivatottak majd helyettesíteni, még ak­kor is, ha az új építkezési mód többe kerül az építtető­nek. Az épület azonbap éppen sokcélú felhasználása és lopok nélküli helyiséget alakíthatunk ki. De ha szükséges, például egy olyan tehénistállónál, ahol nem két, hanem négy sorban kívánjuk a teheneket tartani, akkor belső oszlo­pokkal is megépíthetjük az istállót, mert az univerzális épület ter­vei ezt lehetővé teszik. Kétségtelen, hogy ez a ha­tározat forradalmasítja a mezőgazdasági építkezést. Az hosszú élettartama miatt "yen univerzális vázakkal lényegesen elönyősebb, mint a szerfás építkezé­seké. Az univerzális vázakra vo­natkozó tanulmány-típuster­vek háromféle szerkezeti és százféle méretváltozatban készülnek el. Furcsán hang­zik ugyan, de az univerzális vázak — még felépítés után is — tetszés szerinti helyre szál­líthatók. vagy az ezekkel készült épületek könnyen átalakíthatók, ha újabb rendeltetési célra akarjuk felhasználni. A vas­szerkezetek oszlopai minden változatban vasbetonsaerke- tik. már az idén hozzálátnak a kísérleti épületek felállítá­sához. Az elemek nagy tömegű gyár­tásához pedig a jövő évben kezdenek. Egv új építőbri­gád szervezetet is létrehoz­nak. Ezek a speciális, mező­gazdasági vándor építőbrigá­dok folyamatos építési mód­szerrel összeszerelik a szerkezeti vázakat. A vázak közötti kitöltőfala. kat, nyílászárókat és az egyéb szerelési munkákát már a termelőszövetkezet' építőbrigádok is elvégezhe­vaslatokat munkájukban hasznosítják, s igyekeznek a lehető leggyorsabban megfe­lelő áruval kiszolgálni a ve­vőkét. többen a Belvárosban is szólíd, zenés presszó létesí­tését javasolták. Egy fiatalasszony arról pa­naszkodott a kereskedelmi • • . , osztály dolgozóinak. hogy A gyorsabb kiszolgálásért ugyan látszatra nagy a vá­laszték télikabátból, mégis A Szegedi Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalatnál leg­jobban bevált módszer a ve­vőankét. Ezek iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A vásárlók ezeken el­nehezen talált ízlésének meg­felelőt. Véleménye szerint, mielőtt a konfekcióipar az új szezon kabátjainak készí­téséhez fogna, tartson véle­ménykutatást az üzemek­mondják. hogy nyoma sincs ben A ruházaü ellátással a korábbi idegenkedésnek, kapcsoiatban kifogásolták, megszerettek, s igen jol be- hogy még mindig nincs extra váltak az ui kereskedelmi méretbon megfelelő válasz­formák. Többen jogosan ker- ték a legkülönbözőbb ruha­ték. hogv csűcsforgalmi ido- féleségekből ben több pénztárt működ­tessenek. mert ugyan az /\min változtatni kell! árut gyorsah megkapjak, de a fizetésnél sokat kell vára- Férfiak és nők egyaránt kozniok. Ezenkívül arra hív- kifogásolták a cipők szárao­ták fel az élelmiszer-kiske- zását. Egész kivételes alkal­reskedelmi vállalat figvel- makkor kaphatók a cipő­mét, hogy a pénztár körül szaküzletekben feles szá­építtessen pultokat, ahová a mok. Pedig ezek igen hiá­vásárlók csomagjaikat le- nyoznak, A dolgozók el­rakhatják. mondták, hogy igen elége­A Ruházati ,Bolt„ a Kiske- dettek a konfekcióipar által reskedeími Vállalat, vala- gyártott öltönyökkel és i-u­mint a kereskedelmi osztály hákkal. dolgozói pedig a vállalaté- A háziasszonyok, s a dói­kat, hivatalokat keresik fel, gozó nők joggal több félkész s véleménykutatás formájá- süteményt kértek, és sürget­ban összegezik a kereske- ték a Milerit-áruk forga­delemről alkotott vélemé- lomba hozását. A Vélemény­nyeket. A légutóbbi kutatás kutatás során a megkérde­eredményeként jó néhány zettek többek között eimond­hasznos észrevételt és javas- ték azt is, hogy az apró­cikk-bolt megnyitása sok bosszúságtól kíméli meg őket, de még mindig akad bőven hiánycikk. Így többek között hiányzik a háztartá­sokban szinte nélkülözhetet­latot kapott a szegedi keres­kedelem. Presszó és talponálló Igen érdekes, hogy legtöb­ben a vendéglátóipari válla- len zsebtelep. Ennek hiánya latról mondtak véleményt. Nem egy asszony kérte, hogy Szegeden szüntessék meg a talponállókát. Ugvan­csak javasolták, hogy tiltsák meg az éttermekben és kis­igen bosszantó, hiszen az utóbbi időben igen sok gyer­mekjátékot hoznak forga­lomba. melyeknek működte­téséhez zseblámpa-elemre lenne szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom