Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-03 / 231. szám

Szerda, 1962. október 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Intézkedések a lakosság jé őszi, téli ellátásáért Péksüteményt megfelelő választékban! Terv a Royal Szálló bővítésére A városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága teg­nap ülést tartott. A többi között megtárgyalták Far­sang Lászlónénak, a városi tanács kereskedelmi osztá­lya vezetőjének jelentése alapján a kereskedelem te­vékenységét az ünnepi he­tekben. valamint a kereske­delem felkészülését az őszi. téli hónapokra. E napirend tárgyalásánál ott voltak a vá­ros kereskedelmi hálózatá­nak képviselői is. A végre­hajtó bizottság megállapítot­ta. hogy az idei ünnepi he­tekre, játékokra a kereske­delem jól felkészült, általá­ban kielégítően oldotta meg feladatait. Ezért köszönetü­ket fejezték ki az ellátásban közreműködő Belkereskedel­mi Minisztériumnak, főosz­tályainak. valamint a város­ban tevékenykedő kereske­delmi dolgozóknak. Megál­lapították azonban, szüksé­ges, hogy a játékok előtt és után is tartsa a kereskede­lem az árusítás színvonalát kulturáltságban, udvarias­ságban egyaránt. A játékok idején nőtt a város idegenforgalma. A szállodákban, kollégiumok­ban, a turistaszállóban több mint 26 ezer vendéget he­lyeztek el. Felmerült ismét, hogy a szállodákban kevés a férőhely. Jövőre azonban — a tervek szerint — átadják rendeltetésének a helyreállí­tás alatt álló Tisza Szállót. Ez azonban még mindig nem oldja meg a problémát. Ezért a tanács intézkedik, hogy ha lehetséges, terven felüli beruházásként a Royal Szálló melletti öreg, avult, földszintes épületek helyén tovább bővítsék a Royal Szállót. A lakosság jobb el­látását szolgálja, hogy a le­hetőség szerinti időben a Takaréktár utcai elavult ha­lászcsárdát elbontják, helyé­be korszerű halászcsárdát építenek. Miután a Royal földszinti részéből új telep­helyre költözik a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, létrehozzák a Ro­yal Szálló kávéházát. Egyik feladatként jelölték meg a közétkeztetés további javítását, valamint, hogy több üzletben megfelelő vá­lasztékú és minőségű péksü­teményt kell árusítani. Meg­oldásra vár, hogy a sütőipar időben, már a kora reggeli órákban az üzletekbe szállít­sa a péksüteményt. A ke­reskedelem — állapították meg — megtette a szükséges intézkedéseket, hogy burgo­nyából, zöldségből és más árukból biztosítsák az ellá­tást ősszel, télen. Végül a végrehajtó bizott­ság közérdekű előterjeszté­sekben döntött. A sajtológép mellől Bővülnek kulturális kapcsolataink a baráti országokkal Eddig kétezer fiatal szerzett diplomát külföldön A Művelődésügyi Minisz­térium nemzetközi kapcsola­tok főosztályán kedden saj­tóértekezletet tartottak. Ke­leti S'ándorné főosztályvezető a többi között elmondotta, hogy kulturális kapcsolata­ink a baráti országokkal év­ről évre szorosabbak, és a kulturális élet csaknem va­lamennyi területére kiterjed­nek. Az elmúlt években mintegy kétezer magyar fia­tal szerzett diplomát kül­földi, • égyetemekeP. föiskolá­kon. Jelenleg a barátt államok­ban ötszázötven egyetemi és főiskolai hallgató végzi tanulmányait. A hazai egyetemeken és főiskolákon 50 országból 650 diák folytatja tanulmányait. Ezek egyharmada a baráti országokból, kétharmada az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai or­szágokból érkezett hoz­zánk. A külföldi diákok 40 szá­zaléka műszaki egyetemeken — Budapesten és Miskolcon —. 20 százaléka orvostudo­mányi egyetemen — Buda­pesten, Pécsett, Szegeden, Debrecenben —, és 15 száza­léka a közgazdaságtudomá­nyi. illetve agrártudományi egyetemen tanul. Ezenkívül az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen és művé­szeti főiskolákon is képez­nek külföldieket. Ebben az esztendőben ezer magyar hallgató külföldön és ugyan­ennyi külföldi diák végezte nálunk a termelési gyakor­latot. A kulturális tervek az év utolsó hónapjaiban gazdag programot ígérnek. A buda­pesti zen© hetek alkalmá­val látogat el hozzánk a vi­lághírű cseh énekkar, to­vábbá a lipcsei Gewand­hausorchester, amely Buda­pesten kívül Szegeden, Kecs­keméten és Szolnokon is be­mutatkozik. A november 7-én kezdődő szovjet film­hétre háromtagú küldöttség érkezik hozzánk. Magyar kormány­küldöttség átázott Tanganyikába Mulató János külkereske­delmi miniszterhelyettes ve­zetésével kedden magyar kormányküldöttség utazott Tanganyikába, hogy tárgya­lásokat folytasson a két or­szág között kötendő árucse­reforgalmi egyezményről. Ez az első alkalom, hogy hiva­talos magyar delegáció láto­gat Tanganyikába. (MTI) Félmeztelenül áll a 250 tonnás sajtológép mellett. Hosszú fogóval nyúl a rőtre izzított, előreszabott vasért, aztán egy mozdulatára műkö­dik az óriás gép: a sablon­ban megfelelő icimát kap az anyag. Ismét és ismét, gyors egymásutánban mozog az ember, a gép. Hűvös az éjszaka, de a be-, hemót géptől tán méterre le­vő olajfűtésű, vasat izzító ke­mence forróságot lehel. Ve­rejték csillog a barna arcon, az izmos háton S ő, a 34 éves Csányi János, a Szege­di Kéziszerszámárugyár egyik gépi kovácsa ügyet sem vet erre. Erős, akár az acél. Nyu­godt, kimért és mégis gyors minden mozdulata. • Munkás, mint a többiek, és ez rang. Ugyanazt csinálja, mint a gyár huszenegynéhány gépi kovácsa. »Csak« valami­vel többet vállal az átlagnál Egy a városi pártértekezlet résztvevői közül — Ugy ismeri itt Csányi Jánost mindenki, hogy szó­kimondó ember, ami a szivén, az a száján. Ami rossz a munkában, annak szervezésé, ben, azt nem szívleli. Egyik jellemző vonása ez a munkásnak. Az elkészített sajtolószerszámok, sablonok úgy kerültek a raktárba, hogy jók. Aztán, amikor használni akarták azokat, ki­derült, hogy rosszak. Hát ez is bosszantja. Mert miatta a gépi kovácsok egyike-mási­ka 2—3 napig nem végezheti tulajdonképpeni munkáját. Pedig a sajtoló adja a meg­Űlést tartott az ÉDOSZ Központi - Vesetősége Az Élelmezési Ipari Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége októ­ber 2-án megvitatta a szak­szervezet feladatait, az MSZMP VIII. kongresszu­sának irányelvei tükrében. A referátum és a hozzászó­lások alapján a Központi Vezetőség megszabta a to­vábbi feladatokat. Különö­sen a szakszervezeti munka módszereit, a munka stílu­sát kell javítani. Biztosíta­ni kell a mozgalmi munka társadalmi jellegét a munkában, közhasznú dol­gokban. Neki ez is természe­tes, egy világért nem említe­né. Sőt azt mondja: — Olyan munkás vagyok, akár a társaim, a fajtám. S társai, a gépi kovácsok, ha úgy tetszik, az egész üzem érdekében háborgott néhány órával előtte aznap is, hogy az éjszakában a gyárat fel­kerestük. Mert micsoda do­log" az, hogy a szerszámfel­fogás igen keserves és hossza­dalmas a rossz, kopott kul­csok miatt. Ezért fél óra he­lyett másfél, két órát is el­bajlódnak a szerszámfelfo­gással. • — Jancsinak igaza volt, jo­gosan mérgelődött — állapít­ja meg az ügyeletes műveze­tő, Kolláth Tibor. Aztán hoz­záfűzi: seri űj feladatok vagy törvényszerű­ségek kerülnek előtérbe. A kulturá­lis forradalom feladatainak végrehaj­tása például a szocializmus teljes fel­építésének szakaszában hangsúlyozot­tabban kerül előtérbe, mint a szo­cializmus alapjainak lerakása idején. Mi szükséges tehát a szocializmus, teljes felépítéséhez? 1. a szocializ­mus anyagi-technikai bázisának meg­teremtése; 2. a szocialista nemzeti egység kialakítása; 3. a kulturális forradalom végigvitele. Mit értsünk a szocializmus anyagi­technikai bázisán? A leghelyesebb, ha Lenin erre vonatkozó általános út­mutatását vesszük alapul: „Az erő­források biztosításának, a szocialista társadalom megteremtésének valósá­gos és egyetlen alapja csakis a nagy­ipar ... Jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szo­cializmusról ..." Mint látjuk, a szo­cializmus anyagi alapjául Lenin a jól megszervezett gépi nagyipart je­löli meg, azonban ezt sem általában, hanem a nagyipar meghatározott szín­vonalát. Majd megállapítja: „A szo­cializmus anya© alapja csakis a gé­pi nagyipar lehet, amely a mezőgaz­daság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az ál­talános tételre. Ezt konkretizálnunk kell." Lenin útmutatásában — a ter­melőerők oldaláról vizsgálva — „a legmodernebb technika színvonalá­nak megfelelő" jól szervezett gépi nagyipar jelenti a szocializmus anya­gi-technikai bázisát. Az irányelvek az utóbbi évek fejlő­dését tekintve, megállapítja: „Az ál­lami iparban megnőtt a nehézipar részaránya, ezen belül a gépipar és a vegyipar emelkedett jelentősen." A gépipar és a vegyipar gyors ütemű fejlődése az, ami leginkább viszi elő­re a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtését. A Központi Bizottság irányelv© gazdasági tevékenysé©ink vezérlő el­veként a gazdaságosság fokozását, a termelékenység emelését, az önkölt­ség csökkentését jelölték meg. Ennek eszköze a technika és a technoló©a fejlesztése, gyártmányaink korszerű­sítése, magas műszaki színvonalon való előállítása, valamint iparunk szerkezetének és vezetésének további javítása. Gazdasági fejlődésünk má­sik fontos feltétele a mezőgazdasá© termelés gyors ütemű fejlesztése, ezért a mezőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagyüzemi termelés anyagi-technikai bázisát. Mindezek árért óriási jelentőségűek, mert a szo­cializmus teljes felépítése kizárólag saját anya©-technikai bázisán lehet­séges. Pártunk és munkásosztályunk, poli­tikai tapasztalatai alapján, tisztában van azzal, hogy csak széles osztály­szövetség megvalósításával viheti győ­zelemre a szocializmus teljes felépí­tését. A termelőerők és a termelési viszonyok, az osztálystruktúra meg­változásából pártunk Központi Bi­zottsága megfelelő politikai következ­tetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk továbbfej­lesztése szempontjából most már cé­lul tűzhetjük a szocialista nemzeti egység kialakítását. Hogyan tudjuk röviden summázni a szocialista nem­zeti egység kialakításának ismérveit? A szocialista nemzeti egység vezető ereje: a munkásosztály és marxis­ta—leninista pártja; alapja: az új tartalmú munkás-paraszt szövetség. amely ma már két testvéri szocialista osztály szövetsége; tartalma: a békéért, a szocializmus teljes győzel­méért folyó küzdelem, hűség a rend­szerhez, harc a nemzeti függetlenség megvédéséért, küzdelem a belső ést külső osztályellenség ellen. Megköny-| nyíti a helyzetet, hogy az alapok le-f rakásával a szocializmus teljes fel-f építésének feladatai összhangba ke-1 rültek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egység foko-| zatos kialakulásával változás megyf végbe a proletárdiktatúra államának | funkcióiban, és lépésről lépésre ki-1 fejlődnek benne az egyetemes népi* államra jellemző vonások. Társadal-! munk szocialista egységének kialaku-f lása egyben azt is eredményezi, hogyj a munkásosztály élcsapata az egész X nép pártjává válik. | A szocializmus teljes felépítésének f időszakában kell győzelemre vinnünk í a kulturális forradalmat. A szórta-X lista társadalom felépítésének nélkü-f lözhetetlen feltétele népünk művelt-1 sé© színvonalának emelése, dolgozó-j ink műszaki képzettségének és öntu- x datának növelése, továbbá, hogy az | élet minden területén uralkodóvá te-g gyük a marxizmus—leninizmust. A • köznevelés, a tudomány, a művésze-J tek, az irodalom, a tájékoztatás és nevelés valamennyi eszközével ezt a célt kell szolgálnunk. Ezek összessé­gükben oda hatnak, hogy kialakulja­nak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista társadalom emberére jellemző erkölcsi normák, | hogy az emberek megtanuljanak szó­rt a lista módon élni, dolgozni, gon­dolkodni. BOROS BÉLA munkálásra az anyagot, hogy ezt győzzék, három műszak­ban dolgoznak. Szóval, za­vart. jelenthet a hiba a ter­melésben, ami valóban elke­rülhető lenne nagyobb kö­rültekintéssel. Arról is szó van, hogy a hiba idején hol ez, hol az a gépi kovács je­lentősen kevesebbet keres, mert valamiféle "tedd ide, tedd oda* munkát végez. Ne gondolja senki, hogy a »nyugtalan« Csányi János ha_ ragban van a műszaki veze­téssel. Szó sincs erről. Be­csüli a műszaki értelmiséget, mindazt a sok jót, amit tesz­nek. De mint aki a termelés sűrűjében van, közvetlenül érzi a műszaki vezetés, szer­vezés némely baját is. Ezeket nyíltan szóvá teszi, hogy gyá­ri összhaszonnal változtassa­nak rajta. • Mi sarkallja, hogy szóljon? — e.zt kutatom. A válasz több összetevőből áll. Az öntudat­nak fontos szerepe van, és ... — Nem élünk rosszul, de gondtalanul sem — mondja. — A gondunk nem a ke­nyér, hanem kinek az új ru­ha, kinek a televízió, vagy új bútordarab. Takarékosan, beosztással előbbre jutunk. Általában 1600 forinton fe­lül keresünk havonta. Mi, munkások azonban még töb­het, jobbat akarunk, többre vágyunk, mert vágyhatunk is. A jobbért kicsit jobb munka is kell. Azt hiszem, hogy velünk együtt éppen a mű­szaki vezetés is sokat tehet ezért." A kovácsok közül egy né­pes csoport brigádba tömö­rült. A brigád — amelynek vezetőjéül Csányi Jánost vá­lasztották munkástársai — célul tűzte a szocialista cím elnyerését. Dolgoznak, mint a testvérak, de azért egymás hibáit is nyesegetik. Az első hat hónap eltelt a brigád alakulása óta. Sze­retnék azonban tudni az il­letékesektől, hogy megfelel­tek-e a követelményeknek. Valahogyan azonban — és az sem tetszik — kicsit megfe­ledkeztek erről mindazok, akiknek ez kötelességük len­ne. Az utóbbi időben felfelé ívelt a munka a kéziszer­számárugyárban. Ez a mun­kások, a gyári vezetés, a műszakiak közös érdeme. A kölcsönös együttműködés zá­loga a további eredmények­nek. Ennek egyik résZe, hogy a problémákat tudat­va azok megoldásához még bátrabban kérje a műszaki vezetés a munkások vélemé­nyét. Az első fél évben 56 ezer forintos selejtkárral dolgoz­tak a kovácsok. Sok ez, igen nyugtalanítja Csányit és társait. Ha "menetközben* általában ismerik a selejt alakulását, hát útját állják. De nekik kellett külön kér­ni, hogy közöljék, mennyi volt összességében a selejt­kár. • A Csányi János vezette brigád tagjai közül hárman technikumba járnak, hatan pedig az általános iskola nyolcadik osztályát végzik. A brigádvezető, volt té©a­gyári munkás gyermeke, ré­gen az általános iskola hat osztályát 'végezhette el. Az­tán kijárta az általános is­kola hetedik és nyolcadik osztályát. — Közben beteg volt a feleségem, aránylag hosszú ideig nem dolgozhatott. Ak­kor nem volt könnyű. Egy keresetből éltünk: én, fele­ségem és három gyerme­kem. Akkor — bár gondol­tam rá — nem iratkoztam be a technikumba. Most me©nt erősen az jár a fe­jemben, hogy tovább tanu­lok. Mert igy is csak ha­ladni kell! — Felesége dolgozik-e most? — Igen, itt munkás ő is a kéziszerszámárugyárban. K©ten általában igencsak 3 ezer forintot keresünk ha­vonta. Családi tervük, hogy új bútordarabokat vesznek Fel­támadás utcai lakásukba. Gyűjtik majd a pénzt arra is, hogy jövőre televíziót vehessenek. S a nehéz, egész embert kívánó napi 8 órai munkaidő után jut idő ol­vasásra is. Csányi János sze­reti a könyveket. Színház­ba, moziba is eljárnak. Va­sárnap jő családapaként sé­tára indul gyerekeivel: a kis Jánossal, Erzsébettel és An­nával. Aztán vasárnap dél­után, ha itthon játszik a SZEAC, kimegy a pályára és szurkol a csapatnak, hiszen kedveli a labdarúgást. Néha kovácstársaival egy fröccsöt, pohár sört is meg­isznak, közben diskurálgat­nak. Tréfálkoznak is egy­mással, mert a "nyugtalan* ember nemcsak szerény, ha­nem vígkedélyű és közvet­len is. • A gyár kommunistái Csá­nyi János elvtársat küldöt­tül választották az október 18-án kezdődő városi párt­értekezletre. Érkezik a nagy sajtoló mellől, munkásvéle­ményt kíván majd tolmá­csolni. Most jó a politika, tetszik a párt őszinte szava, amely nem lakkozza a va­lóságot. De az kell, hogy mindenütt következetesen végrehajtsák a jó politikát, ami a kommunisták és pár­tonkivüliek közös munkájá­val valósul meg. Aztán: gyárban és másutt javítani kell a vezetést, mert ez is a fejlődés követelménye. A kovács új cigarettára gyújt. Már megint a hatal­mas sajtóiénál áll. Elnézem és Gorkij szavai jutnak eszembe: kommunista az, aki tudja, hogy minden csele­kedete egyszerre történj k szeretteiért, valamennyi em­bertársáért. Morvay Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom