Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

Csütörtök, 1962. október 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 re a megtisztelésre. A vállalások teljesítése A pártkongresszusra való készülés a textil müvekben elsősorban a többtermelési és takarékossági vállalás teljesí­tésében nyilvánul meg. Fel­ajánlották például, hogy egy meghatározott átlagfinomság mellett nagyobb gépi terme­lékenységet érnek eL Ezt a célt szeptemberig el is érték: Élen járó brigádok Természetesen a brigádok­nak és az egyénileg verseny­ző munkásoknak köszönhető 3 millió 700 ezer forint ér- az egész gyár jó munkája, s tékü fonalat gyártottak ter­ven felül. A terv mennyiségi Hasai termésű gabonából együk a kenyeret! A kongresszusi tézisek 23. hatjuk le az időjárás ko- gedi járás tsz-eiben eleddig szakasza mondja töb- miszságából eredő termés- még seholsem próbálták meg bek között: "Gazdasági veszteségeinket. S ezt bizo- a kalászos gabonák téli fa­előrehaladásunk sarkalatos nyítanunk sem nehéz. Pél- gyon való fejtrágyázását. Idő­kérdése a mezőgazdasági ter- dául 530 milliméter évi csa- genkednek tőle az emberek melés gyors ütemű fejlesz- padékot alapul véve, egy-egy ma is. mert még senki sem tése...* -Legfontosabb ten- hold földre kereken 30 ezer világította meg előttük: ho­nivalónk az ország kenyér- hektoliter csapadék esik. E gyan lehetséges az, hogy a gabona-szükségletének telje- vízmennyiségnek hazai faj- téli fejtrágyázás — amikor sen hazai készletekből való tájú búzáink 13,5 mázsás át- teljesen szünetel a talajban fedezése...« lagtermés esetében csak a a nitrogénteltáródáe — két­Az 1962. évi II. törvény. 64 százalékát fogyasztják el. három mázsával is növelheti második ötéves népgazdasági A külföldi búzafajták pedig adott körülmények között a térvünk törvényének 56. pa- még ennyit sem használnak holdankénti átlagtermést, ragraíusa az előbbiekkel fel. A jobb minőségű talajo­összhangban így szól: "A kon — amint ezt a szakem­tervidőszak második felétől berek már régen bebizonyí­kezdve az ország kenyérga- tották — a jó búzatermés B izonyos, hogy az első sikerek után a maga teljes nagyságában Túlságosan szerények A kongresszusi verseny helyzete a textilművekben A kongresszusi munkaver- zalékra alakult a tervteljesí- dóan kiemelkedő munkát senyben élen járni megtiszte- tés, az első és a másodosztá- nyújtanak. De ha már szó ló dolog, hiszen a siker nem lyú áruk tették ki a termelés esett a műszakokról és a bri­önmagáért való: a népgazda- 95,8 százalékát. gádokról. néhány egyéni tel­ság erőforrásait növeli és A három műszak között jesítményt is érdemes meg­esélyt ad az MSZMP Köz- élénk, lendületes munkaver- említeni. Az előfonóosztá­ponti Bizottsága által kitű- seny bontakozott ki. A kong- lyon 103 százalékon felül tel­zött zászló elnyerésére. Jó resszusi verseny kezdete óta jesíti tervét például Tari Jó­lenne tudni, hogy a textilmű- háromszor lett első a tervtel- zsefné, aki most érte el a ki­'vek, Szeged nagy pamutfo- jesítés tekintetében az A-mű- váló dolgozó szintet azután nal gyártó üzcnie esélyes-e er~ szak, viszont ötször egymás- Molnár II Lászlóné' és Sza~ . 102 —«*­minőségi munkát tekintve is nal ls tobbet teljesít a gyű­a B-műszak — mely ezt a rűsfonón Hornok Sándorné, versenyt kezdeményezte — Pipicz Istvánné. Nagyiván aratta le legtöbbször a ba- Anna Balogh Töréz Székács Józsefné, valamint Orbán Istvánné. Valamennyien ke­vés hulladékkal dolgoznak, s kötözési minősítésük is jobb az átlagosnál. Talán túlzás lenne azt állí­tani, hogy a textilművek dol­az, ha egy-egy műszak szebb g02Ói biztos g^yel verse­túlteljesítése Tehetővé"" tette eredményeket könyvelhet el nyeznének a Központi Bizott­a munka termelékenységének magának, mint a többi. A ^g kongresszusi zászlójáért további növelését is, s most kongresszusi verseny idosza- bár az kétségtelen hogy mar 89,95 küometer fonal kaban hat új brigád indult a munkájuk _ hátha még SLrjuntka€fájáramUnkaS '^Usta Nyeréséért, az előtordutolibá­Nem sikerült ilyen jól az s a regiek csaknem mind ki- kat is, _ elismerésre méitó­anyagkihasználási szint ki- tettek magukért. ak Kár hogy a verseny szer_ SftóSSE^S' Maradtak! A gYÜrüsfonó A-müszakjá- vezöi túlságosan szerények még csaknem 98 ezer forint ban a Beloiannlsz-brigád at- voltak ahhoz, hogy a dolgo­adósságuk van. Azt is vál- lagteljesítménye 102,2 hulla- zók elé tárják a kongresszusi dékUkC8,T 3,06 SZáZalé« —4 eÜ,yeréSének lehetóS^ Jeíeiileg "talán SrammTitt'^én.Ts^ ki­"okból havonta^ tato fo. S a kotozés minősítésé 3,8. gét. Jutalom nélkül nem " • * - - " ^ " rint értékűt megtakarítanak, A B-műszak ifjúsági brigád- marad majd egyetlen élen de szeptemberig csupán 36,7 ja ugyanezeket a tényezőket járó dolgozó brigád vágy mű­ezer forintot nyertek ily mó- tekintve 101,6, 3,1 és 4,3-as szak sem, de a legszebb, leg­eredményt ért el. Példaként piagasztosabb elismerésre pá­lehotne említeni a C-műszak- iyazni kellene még akkor is, beli Vörös Csillag, az előfo- ha végül mégsem sikerül nó C-műszakjának Alkot- esetleg kiérdemelni! bona-szükségletét hazai kész- biztosításához szokásos évi bontakozik majd ki a harc letekből kell kielégíteni*. E csapadékunknak a 40—50 a több búzáért a mi szovet­célból a tervtől vény leszö- százaléka is elegendő. A fel­gezi, hogy 1965-ig 13,5 má- adatunk most tehát abban zsára kell emelnünk orszá- áll, hogy helyes tudomá­g06 átlagban is a búza hol- rtyos vízgazdálkodással, szak­dankénti terméshozamát. E szerű talajműveléssel, gyom­munkánkban igen biztató, irtással meg tudjuk óvni a hogy 1961-ben már búzából talajban az évi csapadék na­11,1 mázsás átlagtermést ér- gyobb részét. Tehát még a tünk el. Az állami gazdasá- legaszályosabb időjárás mel­kezeteinkben is. S erre a sze­gedi járásban különösen nagy szükség van. Bármerre járunk a tsz-ek földjein, ma még azt tapasztaljuk: a ta­lajelőkcszítésben az új mód­szereknek még csak az alap­elemeit sem tartják be. Még a legjobb tsz-ekben is isme­gok 16,3 mázsáig jutottak lett is mutatkoznak jelentős rétlen fogalom többek kö­előre, míg a Isz-eknek orszá­gosan kataszteri holdanként 10.5 mázsás termést sikerült elérniök 1961-ben. A tavalyi terméseredményekhez viszo­nyított 2,7 mázsás termés­emelkedés biztosítása két év alatt még szocialista mező­gazdaságunk számára is na­gyon komoly feladat. De egy­általán nem lehetetlenség! csapadékfeleslegek. zött a vetés, magtakarás utá­HP ni hengerezes. Pedig a jó tö­T ápanyagok dolgában rnités gyors kelést eredme­sem állunk rosszul. A nyez, hamarabb megerösöd­mostani tervidőszak het a növény, s kisebb a végére egy-egy hold búza- téli felfagyás lehetősége is. vetésterületre várhatóan Különösen nagy szerepe van mintegy 250 kilogramm mű- ennek a homokon, éppen ott, trágyaadagol tudunk biztosi- ahol eddig a legkevésbé is­tani. Viszont 13.5 mázsás bú- merik ezt a módszert. Ezek zatermés esetében csak 27 az egyszerű fogások, a köz­don 48 ezer helyett. Élénk vetélkedés mány, a lánccsévélő A-mű­Rosszul teljesítették a fel­ajánlást? Nem. Amivel elma­radtak, év végéig igazán rendbe jöhetnek. Hiszen az szak Szorgalmas, a B-muszak eddigieknél nem kevésbé ifjúsági, s a C-műszak Hala­l'ontos, hogy minden évne- dás nevet viselő munkacsapa­gyedben teljesítették a ter­melési tervet, ami pedig egy­re nagyobb feladatokat ró a vállalat dolgozóira. S a minő­ségre sem lehet különösebb Se szeri, se száma azoknak panasz- Míg például a har- a dolgozóknak, akik a kong­madik évnegyedben 100,4 szá- resszusi verseny idején állan­F. K. Érdemes megpályázni eseményeiből ÜJ PART-ALAPSZERVEZETEK Nemrégiben újabb párt­alapszervezetek alakultak Szegeden és kezdték meg működésüket. Az Orvostu­dományi Egyetemen az egye­temi hallgatók pártszerveze­te alakult meg. A Gyógype­dagógiai Intézetben, a gedói fordít arra, hogy mind po­litikailag. mind pedig álta­lában, műveltebbek legyenek a szövetkezeti gazdák. Ezért kezdeményeznek, s támogat­ják a tsz-tagok továbbtanu­lását. A szövetkezetből tízen mezőgazdasági technikumba járnak, 36-an pedig — miu­tán erre korábban módjuk új általános iskolában, a Si- nem voit _ most végzik el ketnémák Intézetében és a Beruházási Bankban is lét­rehozták párt-alapszerveze­tüket a kommunisták. A KONGRESSZUSI VERSENY SZÉP EREDMÉNYE A Szegedi Szalámigyárban a pártszervezet sokoldalú se­gítségével, kommunisták és partonkívüliek részvételével, szép munkasikerek szület­tek a kongresszus tiszteleté­re indult munkaversenyben. Az üzem dolgozói háromne­gyed éves tervüket 28 millió 166 ezer forinttal teljesítet­ték túl. A gyár kommunis­tái nagy gondot fordítanak arra, hogy az újabb eredmé­nyekért megvalósításra ke­rüljön a termelést segítő minden jó javaslat, észrevé­tel. TÁRSAD ALMI MUNKA AZ ÜJ ÜZEMHÁZÉRT A Délrost újszegedi tele­pén pártszervezetet alakítot­tak az üzem kommunistái: korábban az újszegedi szö­vőgyár egyik párt-alapszer­vezeteként működtek. A Dél­rost-telep kommunistái is, a dolgozók jobb munkakörül­ményeiért többször kezde­ményezték az új üzemház megvalósítását. Ez most ke­rül a megvalósulás útjára. Az új üzemház létrehozásá­ért a telep kommunista és pártonkívüli dolgozói társa­dalmi munkában, földmun­kát végeznek. TANULÓ SZÖVETKEZETI GAZDÁK A szatymazi Fehértó Tsz pártszervezete nagy gondot az általános osztályát. iskola nyolc íj bekötő út épül íjszegeden Újszegeden — mint isme­retes — nemrégiben új ut­cát nyitottak Egressy Béni névvel. Miután a Bérkert utcában és az Egressy Béni utcában az I. kerületi tanács több millió forintos költség­gel, folyamatosan építteti a csatorna- és az úthálózatot, szükségessé vált a Bérkert utcát és Egressy Béni utcát összekötő úttest korszerűsí­tése is. A tanács a lakosság kérésének eleget téve, 500 ezer forintot biztosított a mai követelményeknek meg­felelő bekötőút megvalósí­tására. A mintegy 220 méter hosz­szű úttest építését az aszíalt­útépítő vállalat kirendeltsé­ge végzi. vénykultúránk fejlődésében sincsenek olyan nagy táv­lati lehetőségek, mint a ke­nyér- és takarmánygabonáé­ban. Éghajlati viszonyaink a logramm foszfor és hozzá- sának alapismerete — ha aü­vetőlegesen ugyanennyi ká- kalmazzák is azokat — lium fogy el a talajból. Ha mind-mind hozzáadhatnak 50 figyelembe vesszük állán- —100 kilókat egy-egy hold dóan növekvő istállótrágya- kenyérgabona terméséhez, búzatermesztésre nagyon hozamainkat is, akkor jól Áldozzuk tehát téli estéink kedvezőek egyaránt segítik láthatjuk, hogy tervünk a nagyobb részét ennek a nagy a kifogástalan minőség és tápanyag-utánpótlás tekinte- társadalmi ügynek. Alkalma­mennyiség növekedését is ak- tében is teljesen megalapo- sak lesznek ezek a viták, ta­kor ha" a természeti adott- ^tt- kuk helyen máris van lálkozók arra is, hogy szá­ságök korszerű termelési lehetőség arra, hogy 13,5 má- mos, éppen kenyérgabona­technikával hozzáértéssel zsánál sokkal magasabb bú- termesztésünkkel összefüggő párosulhatnak Csongrád me- zatermés-átlagokat érjünk el. politikai kérdést is tisztáz­gyében is vannak már álla- Jogos tehát a megállapítás: zunk. Ma például a legbe­mi gazdaságok melyekben a gabonatermesztési céljaink osületesebb szövetkezeti gaz­30 35 mázsás holdankénti megvalósításához az objektív dák közül is sokan értetle­terméseredmények sem men- feltételek megvannak. S me- nül kérdezik: egyáltalán mi­nek ritkaság számba. gyénkben sincsenek olyan ért küzdünk mi kenyérgabo­tényezők, melyek a terv rea- na-gondokkal? Hiszen volt tények világosan meg- látását veszélyeztetnék. idő, amikor exportáltuk is E; NÁDFEDELÚ ISTÁLLÓ A VÁROSBAN? győznek bennünket ar- A további tények, tudomá- a búzát. Ez igaz is, csak­ról, hogy nem aka- nyos igazságok bizonyítása hogy abban az időben az runk képtelenséget, amikor azonban elsősorban a kuta- ország mezőgazdaságának 13,5 mázsás országos átlagot tők, a mezőgazdászok fel- csaknem kizárólagos fó nö­tüzünk ki célul. Ósdi, el- adata. E helyen inkább ar- vénye a kenyérgabona volt. avult nézet, hogy az időjá- ról kell szólni, hogy gabona- A nagybirtokosok és a kis­rás a gazda, s az szabja termesztésünk jelenlegi prob- árutermelő gazdaságok ha­meg a termés nagyságát, lémája sohasem oldódhat zánkban 3,7 millió kataszteri hogy van-e eső. vagy nincs meg a kutatóintézetek labo- holdon termesztettek évente Átlagos évi csapadékunk ratóriumaiban, kisérlett táb- kenyérgabonát. Ugyanakkor, még a száraz évjáratokban Iáin, Budapest vagy Szeged amikor exportálták a búzát, is 530—550 milliméter kö- aszfaltján. Ez a kérdés a több millió munkás es agrár, zött váltakozik. Igaz. hogy az falvakban, a tsz-ekben dől proletár a szó szoros értel­eloszlasa nem kedvező. Gyak- el. Hiába vitázunk a lehe- mében éhezett, s kenyérből ran nemcsak á nyár szá- tőségekről, egy lépést sem sem ehettek eleget az em­raz, aszályos, hanem egy- tehetünk előre a szövetkezeti berek. szer a tavasz, máskor pedig gazdák nélkül. Szövetkezeti A felszabadulás után tel­az ősz is. Szakszerű talaj- parasztságunk azonban kész jesen megváltozott a külön­müveléssel, vízgazdálkodá- arra. hogy haladjon. Nem féle növények vetcsterületé­sunk helyzetének iavításá hiányzik a készség, mert a nek aránya is. Érthető es ' neiyzetenex javitasa- munkasosztály festvéri segít- szükséges módon előrenyo­val, jo növényvédelemmel ^^ pártunk, kormányunk múlt többek között a szőlő-, azonban minimálisra szorít- jó politikája, és az ennek a gyümölcstermesztés. a j nyomán kialakult kölcsönös konyhakertészet, az apró­bizalom megvan. Rendkívül magtermesztés. Ebből ere­kedvezö a politikai légkör dően ma már koránt sincs ahhoz, hogy feltárjuk mind- annf búzával bevethető föl­' T. . ,_. . , ,, dunk, mint amennyi a azokat a tansadalmi tartale- Horthy-Magyarország elma­kokat, melyek a rendelkező- radott mezőgazdaságában sünkre álló tudományos és volt. Most 2,4 millió hold technikai eszközök segítségé- földön kel1 ugyanannyi, ha vei gabonatermesztési előre­haladásunkat biztosítják. M A hattyastclepi út mellett, a Szeged Rendező pályaudvar előtt az Üj Élet Tsz barkácsoló brigádja építi ezt a "nevezetességet*. Ügynevezett szerfásistálló lesz ez tég­lafallal és állítólag nádtetővel. Bizonyára jól szolgálja majd a tsz lovait ez az olcsó városi szállás, de úgy hisszük, a célszerűség mellett más tényezőkre is gondolni kel­lett volna. Mert nemcsak termelőszövetkezeti gazdasági épület lesz ez a város bel­területén. hanem bizonyára idegenforgalmi érdekesség is, mert minden vasúti szerel­vény, amelynek végállomása a Szeged-állomás, elhalad majd e frissen emelt épület mellett. Bizonyára úgy gondolják majd az emberek: ha már a régi nádtetejes épü­leteket korszerűbbekre cserélték ki, Szegeden vannak, akik ápolják a régi hagyomá­nyokat, ezért építenek új nádíedcles épületet Alsóvároson. ost már hamarosan túl leszünk sürgős őszi teendőinken. A hosz­szú téli estéken minden köz­ségben bőségesen lesz idő arra. hogy magukkal a gaz­nem sakkal több búzát, ro­zsot termelni, mint ameny­nyit a Horthy-rendszer leg­kedvezőbb évjárataiban elő tudtak állitani az országban. A búzatermesztés nívója nem emelkedett egyenes arányban a lakosság szapo­rodásával és a fogyasztási igényekkel. Ezért követke­dákkal tárgyaljunk, vitatkoz- «« be, hogy exportáló or­szagból gabonannportalok lettünk. A fejlett agrártudo­mányok és szocialista terme­lési lehetőségeink mellett nem kérhetünk sokáig ke­nyérgabonát a Szovjetunió­tól és többi szocialista szom­EZ zunk ebben az ügyben. Cél­ra törő szocialista tudatfor­máló munkánk nyomán bizo­nyos. hogy rövid idő múl­tán sok-sok lelkes, világo­san látó agitátora lesz az szédunktól. ügynek a dolgozó parasztok között is. ök lesznek azok, akik a helybeli népfrontbi­zottságokban szervezői lesz­nek a falusi társadalmi erő­ket mozgásba lendítő viták­nak, tapasztalatcseréknek. A növénynemesítés, kutatás nagy sikereinek ismeretében ők tudják majd legjobban: mit tettünk eddig rosszul, s hol kell leginkább változtat­ni a búzatermesztési mód­szerek egyes fogásain. Kü­lönös, hogy például a sze­zért kell hát most ele­mi erővel hozzáfog­nunk a munkához, s minden becsületes dolgozó embert, akinek csak köze van ehhez, alkotó cselekvés­re bírni. Jók és nagyok a lehetőségeink ahhoz, hogy a jövőben már hazai termésű búzából ehessük a kenyeret. S bizonyos, hogy lesz idő, amikor népgazdaságunknak ismét lesz eladó búzája is. A szocialista építőmunka gi­gászi ereje a biztosíték erre. CSÉPI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom