Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

Kedd. 196S. október 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 lz országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Az országgyűlés kereske­delmi bizottsága hétfőn Friss István elnökletével ülést tar­tott a parlament Gobelin­termében. A bizottságot Tausz János belkereskedelmi miniszter és Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tájékoztatta a belkereskede­lem raktározási helyzetéről. A beszámolókat követő vitá­ban többen felszólaltak. A felszólalásokra Tausz János és Molnár Károly válaszolt. (MTI) Meggyorsít ják a gyalogjárdák felújítását Újabb munkásokat alkalmaz a Köztisztasági Vállalat A Szegedi Köztisztasági zása, s egy téglajárdaépité6 téglagyalogjárdát épít a vál­Vállalat útépítő részlege a maradt Az előbbiekből há- lalat. Ennek befejezése, il­rom terven felüli munka. lctve az átadás ideje a hely­Most különösen nagy szor- beliektől is függ. Az utca fel­galonimal kell dolgozniok az töltését ugyanis útépítő munkásoknak, hiszen bármikor várható az esős. üi Elet Termelőszövet­kedvezőten idő beköszönése. kezet gazdái vállalták. Az építések meggyorsitá- Ha hamarabb végzik el ezt a harmadik negyedév végére az 1962-re tervezett járda­felújítások zömét már elvé­gezte. Az év hátralevő hó­nupjaira csupán kilenc utca gyalogjárdájának aszfalto­Napirenden: 4 HÁZI MULATSÁGOK Nincs abban semmi ki­vetnivaló, hogy általában divatossá váltak a házi összejövetelek, szórakozá­sok, ha úgy tetszik mulat­ságok. Magánügy ez mind­addig, amíg nem zavarják vele a szomszédokat, a résztvevők nem duhajkod­nak, s megtartják a köz­erkölcs írott és íratlan sza­bályait. Sajnálattal tapasz­talható azonban, hogy a házi szórakozások több­ször megengedhetetlen mó­don elfajulnak, sértik az adott ház rendjét, nyugal­mát. Sőt: előfordultak bot­rányok is, melyeket a házi »buli* rendezői és a velük együtt szertelenkedő meg­hívottak okoztak. Ez már nem magánügy! A Teleki utca 6. 6zámú házban, T.-né lakásában nemrégiben rendezett házi mulatság felbolydította nemcsak a házat, hanem szinte az egész utcát is. A háziasszony, T.-né legény­sorba alig serdült csemeté­je és a többi "kedves ven­dég*, szintén fiatalok, lá­nyok és fiúk mértéktelenül fogyasztották a szeszt. En­nek hatására aztán ékte­len ordítozásba fogtak, s úgy táncoltak, hogy szinte beleremegett a ház. Ez azonban nem volt elég. A szeszgőzös íiatalok gorom­báskodni cs erőszakoskod­ni kezdtek a lányokkal, ebből általános zűrzavar, verekedés támadt. így lett aztán az egész esetből rendőrségi ügy. Mindaz, ami a Teleki utcában történt, sok tanul­sággal szolgál. Az egyik legfontosabb, hogy a szü­lőknek valóban törődniök kell gyermekeikkel, még a házi összejöveteleken is. Szabjanak határt a szesz­fogyasztásnak, a táncnak, vegyék elejét a duhajko­dásba fulladó fiatalos len­dületnek. Nem durvul er­kölcstelen tivornyává a Te­leki utcai összejövetel sem, ha a szülő nem hagyja magukra a fiatalokat. De ezt tette, mint többen má­sok, s így akarva-akarat­lan, sarkig nyitotta az aj­tót a szertelenségnek. Az emberek, különösen a fiatalok, szeretnek szó­rakozni, és ez természetes is, helyes is. A köznyugal­mat sértő házi "bulikra* azonban semmi szükség. Ütját kell állni ezeknek, ha nem is gyakran for­dulnak elő. Elsősorban a szülők kötelessége, hogy óvják, védjék fiukat, lá­nyukat a házi összejövete­lek buktatóitól. sára ezért újabb negyven dolgozó felvételét engedé­lyezték a vállalatnak. Az új munkások nagyobb része már munkába állt. így biztosftottnak látszik a fel­újítási program teljesítése, sót több járdát a vállalt határ­idő előtt bocsátanak a la­kosság rendelkezésére. munkát, hamarabb kezdheti az építést a Köztisztasági Vállalat. November 20-ra vállalták az útépítők a Má­tyás tér déli oldalának, a Szent Antal és a Földműves utca közötti járdaszakasznak az aszfaltozását. Most októberben készülnek el a Zoltán és a Felhő utca gyalogjárdájának felújítá­sával. Az alábbiakban a befejezés A Zoltán utcában már meg­e'őtt álló, vagy még hátrale- építették a szegélyeket, s vő járdaépítéseket ismertet- rakják a kohósalakot, jük azzal, hogy mikorra vár- Hasonló gyors ütemben . , • „ ... készíti el a vállalat terven hato az elkészítesuk. felül a Csáktornyái utca asz­Az I. kerületben — mint faltgyalogjárdáját, mely a hírt adtunk erről — a Juhász Tolbuhin sugárutat köti ösz­Gyula utca évek óta kifogá- Sze az Ottovaiteleppel, s a solt macskaköves gyalogjár- jövőre építendő társasházak dáját cserélik ki. A vállalat környékével. Esetleges kése­itt november 15 -re fejezi be delmet itt csupán az okozhat, a munkát. ha késik a már megrendelt A XX. kerületben a Hattyú cement szállítása. A Csáktor­és a Szatymaz utca lakói nyai utca befejezése után kö­kaphatják meg végre, még vetkezik még a Borbás és a e hónapban új aszfalt gya- rövid Oltványi utca, mellyel logjárdájukat. A vállalat tervén felül még 1500 négy­zetméter aszfaltjárdát épít a kerületben, előreláthatólag november végére készülnek el. Koszorúzás! ünnepség Schőnherz Zoltán emléktáblájánál Húsz éve, 1942. október 9-én gyilkolták meg az egykori Margit körúti fegyházban Schőnherz Zoltánt. Az évfor­duló alkalmából hétfőn a Mártírok útján ünnepélyesen megkoszorúzták Schőnherz Zoltán márvány emléktáblá­ját. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kiss Dezső és Szerény! Sándor, a KISZ Közponli Bizottságá­nak koszorúját Pullai Árpád és Pataki László helyezte cl. TÖRETLENÜL "... Sokat dolgoztam és abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiá­nök hamarosan vezéralakja lett a szlovákiai ifjúmunká­sok mozgalmának. 1934-ben bavaló. Ha még egyszer szü- a Szlovák Ifjúsági Szövetség lelhetnék és újból élnék, ak- titkárává választották. 1935­kor sem tudnék másképpen élni! Töretlenül állok itt, mint egé|z életemben és úgy is halok meg.* ben gárt először a Szovjet­unióban, mint a Kommunis­ta Ifjúmunkások Csehszlová­kiai Szövetségének küldötte. Húsz évvel ezelőtt írta Nagy érdeklődéssel tanul­ezeket a sorokat búcsúleve­lében Schőnherz Zoltán, a mányozta a nemzetiségi kér­dést, lévén Csehszlovákia is magyar munkásmozgalom több nemzetiségű ország. mártírhalált halt nagy alak­ja. 1942. szeptember 29-én ítélte kötél általi halálra Őt A szlovák nacionalista kor­mány nem nézte jó szemmel Schőnherz Zoltán munkáját. Horthy vésztörvényszéke, sasa fiatal kommunista vezető halálos ítéletet október 9-én reggel végrehajtották. "Harcoljatok a szabad, független, demokratikus Ma­gyarországért!* — ezt kiál­totta messze hallatszó han­gon a bitófa alól, s utolsó szavaival a békét éltette még. Egész élete harc volt, s mindig töretlenül állt helyt ezekben a harcokban. Cseh­korán megismerkedett a lő­csei és illavai fegyház cel­láival is. A megpróbáltatá­sok azonban csak még job­ban megerősítették, s akara­tát. és forradalmi bátorságát acélossá edzették. Schőnherz Zoltán 1939-ben kapcsolódott be a munkás­mozgalom magyarországi küzdelmeibe. A párt megbí­zásából Kulich Gyula, az Szlovákiában kapcsolódott be Országos Ifjúsági Bizottság a kommunista mozgalomba, s a széles műveltségű, sokol­dalúan képzett elektromér­a Tápéi sortól a körtöltésig, a József Attila sugárút mind­két oldalán. A városból ki­felé menet bal oldalon azon­ban csak a fodortelepi ház­sortól kezdik az aszfaltozást, mert azon innen a gedói parkosított terület van. A III. kerületben a mi­hályteleki Lenin utcában át. Idén már működik Szegeden az Aj tüdőszűrő állomás Lapunkban már korábban ségügyi osztálya úgy dön­hírt adtunk arról, hogy a tött, hogy itt rendezi be a városi tanács a Kálvin tér stabil-szűrőállomást, amely és a Vidra utca sarkán országosan is a legkorsze­épülő új bérház földszintjét rűbbek közé tartozik, egészségügyi célokra adja Az elmúlt napokban mű_ A városi tanács egész­GERENCSÉR MIKLÓS: VADGALAMBOK Erre még Klári sem gondolt. Homorú háttal ült a ba­kon, csatos cipellős lábát az ülés alá húzta. Néha hátra­szakilag átadták az épüle­tet. A több százezer forin­tos röntgengép már megér­kezett, egyelőre a Rákóczi téri tüdőgondozó intézetben helyezték el. A tervek sze­fCitH&Qény. I. Megjött hát az ősz, a szegény fazekasok messiása. Indulhattak a kölcsönfogatok szerte a tájak mélységeibe, hogy a nyáron égetett cserépedények kenyérré változza­nak. Óvatosan gördült a kocsi, álmosan poroszkált a por­ban a két almásderes. Mintha máklevet ivott volna az egész világ, gyenge álmosság bódított embert, tájat, álla­tot. A dombok vállain hányaveti erdőpalástok hevertek, a felelte: völgyek öléből fiatalító illatok páráztak, a távoli hegyek sejtelmes reményként kéklettek át a verőfény lusta rez­gésén, az út felett rovarok kavarogtak, amott meg pille libbent a vakító fehér kilométerkőre, tearózsaszínű szár­nyait éberen rezegtette. Érett asszony volt az ősz. Almos kéjjel bontotta ki a haját, vágyakozását a világra sóhajtotta, és a táj megtelt súlyos szerelemmel. Kustán Dani, a lovak gazdája fájdal­mas gyönyörűséggel hagyta heverni tekintetét a szépség­től roskatag szülőföldön. Minden lélegzetvételtől csendes dallam ébredt a mellében, mintha harmonikává változott volna a tüdeje. Sok-sok tarkaság kápráztatta a szemét, de a pillája akkor nehezült el legjobban, ha a mellette ülő Kincses Klárira tekintett. A lány hallgatagon nézelődött előre a-lovak ingó feje fölött. Mogyoróbarna, selyemfényű haja lazára oldódott a rázódástól. A nefelejcsvirágokkal telehintett fehér keszkenő is hátracsúszott, csak a dús konty fölé borított szűzi sátrat, amely alá itt-ott beszűrődött a napfény, s ettől olyan gyönyörű derengés halványodott a nyakán, hogy Dani imádkozni szeretett volna. Nem akarta elhinni a legény azt az őrjítő szerencsét, hogy három hétig Vele lesz a lány, idegen tájakon, idegen i i i •• „i i /l _ • ». lriilXnVxnn nt+Al lval _ pillantott, hogy nem kocolódnak-e nagyon a szalmába *rint idén novemberben már ágyazott edények. Langyos borzongással futott rajta vé- S működik az egészségügyi gig a bizonytalan ijedelem, ha az eljövendő három hét t szűrőállomás Ezzel lehető­jutott eszébe. Szép, kerek arcát pirossal vonta be az őszi • nyíijk arra hogy Sze­nap, kék szeme ráérősen merengett bele a távolságokba.! ged lakosságát 10 éves kor­Félt Danitól. Félt tőle, mert tetszett neki. Nem is ­mert ránézni. Csak azt hallotta, hogy balról, a füle köze­lében halkan fütyörészik a legény. Finoman, kényelmesen lebegett a hajlékony fütyörészés a kocsizörgés fölött. Klári az imént szomjas volt, s mostanra megnedvesedett az ajka. — Valaki nagyon bánja, hogy most együtt kocsiká- I zunk — mondta Dani szelíden, dallamosan, mintha szóval j folytatta volna az imént fütyült nótát. | Klári tágabbra nyitotta szemét, tűnődő sajnálkozással t i tói fölfelé rendszeresen és | évenként tüdőszűrő vizsgá­| latnak vessék alá. Az új sta­| bil szűrőállomás jövőre • kezdi meg rendszeres mun­I káját. Magyar kereskedelmi küldöttség utazott Szófiába — Ha így igaz, akkor se tehetek róla. Nógatta valami sejtelem, hogy nézzen hátra, győződ­jön meg: nem szegődött-e a nyomukba az. az ember, akire mindketten gondoltak, de a nevét elhallgatták? Nem pil­lantott vissza, félénkké tette a bűntudat, amelyet egy soha el nem követett vétekért érzett. Pásztor Anti, aki testvére volt — nem vér szerint, ha­nem az együvétartozás másfajta törvényei folytán — fel­ültette mögéjük a szekérre a féltékenységet. Klári szerette Antit, pontosan úgy, ahogy a legjobb testvért szokás, de még könnyelműségből sem bukkant föl benne a talán, hogy hátha szerethetné szerelemmel is? Pedig az értelem­nek nem lehetett oka a tiltakozásra, ha csak az nem, t Népköztársaság és a Bolgár hogy a legény éppen egyidős volt vele, márpedig totejük közötti csak nagyritkán házasodtak össze azonos korúak. Miután JÍNepKoztarsasag Kozottl­Anti félárva lett — apját meghökkentő hirtelenséggel vitték el a nyilas csendőrök 1944 novemberében —, az öreg Kincses fogadta szárnyai alá és a lányával együtt nevelte becsületes emeberré. Antinak két otthona lett: ragaszkodását megosztotta anyja, meg a három testvére és Kincsesék között, s ahogy férfiasodott, egyre jobban készülődött, hogy a két családot végérvényesen egyesítse. Dehát az élet tele van kaján és szeszélyes kötekedés­Bíró József külkereskedel­mi miniszterhelyettes vezeté­sével magyar delegáció uta­; zott Szófiába, a Magyar 1963. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv megkö­tésére vonatkozó tárgyalá­sokra. titkára kereste föl Kassán. 1940-ben néhány hónapot is­mét a Szovjetunióban töltött, majd a Komintern megbízá­sával érkezik Budapestre és lát hozzá a kommunista mozgalom központi irányító szerveinek létrehívásához. 1941 áprilisában megalakul a Függetlenségi Bizottság, s 1942 február elsején ipegje­lenik a párt illegális lapjá­nak, a Szabad Nép-nek az el­só száma is, amelynek vezér­cikkét "Szabad nép szabad országban* címmel Schőn­herz Zoltán írta. A Horthy-íasizmus rendőr­ügynökei 1942 júliusában fogják el Schőnherz Zoltánt. Válogatott kínzásoknak ve­tik alá, az ő hitét azonban sem fizikai, sem lelki terror nem tudja megtörni. A vész­törvényszék előtt az utolsó szó jogán is a ntagyar nép elnyomottságáról beszél, s arról a sanyarú állapotról, amelybe az évezredes elnyo­más taszította ezt a népet. S bátran szemébe vágja a tárgyaláson jelenlévő von Jagow német nagykövetnek is, hogy ez a nép nem kér mások érdekeinek szolgála­tából, szabad és lüggetlen akar lenni. Nem töri meg a halálos ítélet kihirdetése sem. "Nem hal meg azért mindenki, akit a földbe tesznek* — irja be­fejezésül a búcsúlevelében. Schőnherz emléke valóban él, töretlenül, mint ahogy ő élt és harcolt. S él tanítása is, mint a dal. amelynek ő szerezte a zenéjét: »A harc­ban nem szabad megállni.. .* P. L. emberek között. Csitította az örömét, különben attól kel , lett tartania, hogy parazsas mellében lángot fog az osz sel — ugy latszik, minden halad a maga utján, ahogy az lobbanékony -levegője, és elég itt az úton, mielőtt a kékes -"*-'— ——• messzeségben rejtőző boldogsághoz érne. Pedig, amikor egyezséget kötöttek Kincsessel, Klári apjával, a sánta, hóttszegény kommunistával, szóba sem került a szerelem. Az üzlet másképpen volt szent, mint az ő szerelme: hidegen és szürkén, akár az isten paran­csai. Ügy szól't az egyezség, hogy Kustán Dániel nagy­gazda kölcsönadja a fogatot a bevétel feléért. Minden kö­csögért, fazékért, tálért és egyéb cserépholmiért annyi búzát kér a fazekas, amennyit púpozottan telíti a porté­kát. Itthon feleznek. Amíg a fuvar tart, a lovak eleségé­ről a kölcsönkérő köteles gondoskodni. Hát így indulhattak útnak. Az öreg Kustán nem jö­hetett — csak nem aljasítja le magát ilyen cigánykara­vánkodással. A sánta Kincses meg azért maradt otthon, mert ez időre a három holdacskája is munkáért sivalko­dott. Nem féltette a lányát, Daniról is tudta, hogy nem tartozik az állatkodó- legények közé. Sok mindenre gondolt, csak arra nem, hogy útközben életre serken a sok-sok zománcvirág a vázákon, tányéro­kon, salátás tálakon. alkalom kínálja, aztán egy szép napon kiderül, hogy gya- | korta más ösvényen jár a valóság, s megint máson a f remény. J Klári régóta tudta, hogy nem viszonozhatja Anti sze­relmét. Mint ahogy nem tehetett arról, hogy haja mogyo­róbarna, szeme lenvirág színű lett, arról sem tehetett, hogy sejdülő szerelme éppen Kustán Danit választotta. S ha már megszületett az érzés, cinkosává édesgette az értel­met is, hogy a vágyak helyénvalóságát a józan ész is szen­tesítse. Dani megsokallotta a szótlanságot. Töprengőn fürké­szett oldalról a lány kedvetlen arcába. — Mégis megbántad, hogy eljöttél? — kérdezte. — Előre kell azt tudni, amit megbánhat az ember — felelte a lány, s rebbenésnyi ideig Danira nézett. Megint hallgatásba feledkeztek. (Folyt, köv.) Szovjet vasutas folyóirat „magyar" száma A Moszkvában megjelenő Zseleznij nodorozsnij Transz­port (Vasúti Közlekedés) szeptemberi száma teljes egészében a Magyar Nép­köztársaság vasúti közleke­désével foglalkozik. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a szovjet vasutasok, az egész szovjet néppel együtt, szívből örülnek a rövid tör­ténelmi időszak alatt a fej­| lődésben óriási utat megtett • szocialista Magyarország si­í kereinek. A cikkben felso­! rolt számok és tények be­mutatják a magyar népnek az ipar, a mezőgazdaság, a közoktatás, a tudomány es a művészet fejlesztésében el­ért eredményeit. A folyóirat első cikkét Kossá István posta- és köz­lekedésügyi miniszter írta az ország közlekedésének fejlő­déséről. A folyóirat közli Magyarország vasúthálóza­tát, valamint az ország köz­lekedésének fejlődését szem­léltető illusztrációkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom