Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

Kedd. ím. október 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 8 Az utazás Németh László vígjátéka a Szegedi Nemzeti Színházban A szerző személye és Az utazás műfaji minősítése már maga is fél­élénkíti az ér­deklődést a Szegedi Nem­zeti Színház idei első bemu­tatója iránt. Németh László a mai magyar irodalom egyik reprezentánsa, sokat Vitatott alkotóv de egy­szersmind ün­nepelt szerző is. Azok is ün­neplik, akik vi­tatkoznak vele, elismerve őszin te és bátor ku­tató, mélyreha­tó, igazságkere­ső szenvedélyét, s azt a magas művészi kvali­tást, amellyel ez az írói törek­vés párosul. A műfaj pedig tüzénél meg is süti az el­— a vígjáték — még inkább lonzék a maga politikai pe­csábító ezek ismeretében, hi- csenyéjét. A jóhiszeműek pe­szen Németh László tiem hu- dig a jó ügy szolgálatát vélik morizáló írói alkat. Szemléle- teljesíteni módszereikkel. De munkájából nem jutott elég te komoly — olykor talán ko- ezen a tűzön épphogy el nem figyelem a színészi játék nior is —. ezért hát a jó ér- ég maga Karádi! összhangjának telemben vett kíváncsiság . , _ sére. kétszeres: vajon hogyan a. bo.ny°lult. Igazi élményszerű alaki »-mozog« ebben a műfajban a Galilei és A két s/prtólG'' ­,r ,. , rendkívül gazdag mondanlva- logikai és lelki motívumok Hadd mondjuk meg mind- tóbon>8amit mond, az végül között, s ezzel Igen jelleg­járt: sajatos, eredett modon. is pregnánsan jut kifejezés- zetes színt adott az öreg tá­Nem alkot szokvány vigjate- re Nem kuicsmü Az utazás, nár szerepének. Egyes jele­kot, nem törekszik varatlan vagy ha az> egy érdekes és netei _ mlnt például a má­es meghökkentő fordulatok- eilentmondósos korszak meg- sodik felvonásban a családi kai vígjátéki hatasokrá; nem értéséhez próbál kulcsot ad- vita — valósággal átforrósí­nevettet könnyelműen es ni a nézőnek. Próbál, mert tották a színpadot és a né­mindenáron: az ő mosolyé- Wszen nem minden osetben nak pillére a tudatos realiz- taJál fá a valódi okokra Szl_ (Liebmarm felv.l Jelenet a második felvonásból. Balról jobbra: Környei Oszkár, Kormos Lajos, Radnóthy £va és Katay Endre. te a mű eredeti kesernyés­groteszk humorát és inkább szatirikus oldalait hangsú­lyozta. Kár, hogy gondos megterémté­Lm . '. SSfS. M Ezekbő/ beri-társadalmi tást nyújtott Karádi tanár Bolyai viszonyokból is kitetszik, hogy úr szerepében Kormos La­Németh László új darabja j0s. Megfelelő arányt találta zóteret. A bemutató közön­sége percekig tartó tapssal jutalmazta ezért a művészi élményért. Kár volt, hogy a premier izgalmai miatt több­ször megbotlott a szöveg­mondásban. Kitűnően elta­lálta s szellemesen karlkíroz­_ ta Király Levente, a sok­groteszk ellentmondásokon— art'láttatni is akarja. A hoz- oldalú fiatal művész, Zsi­a cél és eszköz egykori disz- hazó, de bizonyos dol- zsik, az élősdi és gátlástalan harmóniáján. Ezért aztán, gokban fenntartásokkal élő úgy érezzük, rokonsagban iró jóhiszemű segítőkészsége van ez a "vígjáték" a trage- ez diával is. Hogy mégsem afe- Sokan _ az irodalmi plety­mus. a társadalom iránt jo- gQru disztinkciója ellenére indulatú és progresszív sza- ^ jól helyesen határozza tíra. A főhős, Karadi tanar lncg péidául a nép és a ve?,e­úr kálváriája nem bohozatos, tök vigzonyát, hogy csak a nem jellembeli gyongesege- két öv szirnbóiUmára emlé­ken s vígjátéki véletleneken keztessünk De keres, éber épüU hanem valoságos és szemmel kutat> 8 amit iát> Miért késett a nyugdíjak kézbesítése? Módosítás előtt a kezelési eljárás a gyorsabb adminisztrációért múlt nyugdíjas kifizetése á hét szombatjára. A megszokott időben! Egyébként Szeged sok ezer nyugdíj tételének adminiszl­A múlt héten sokan pa- szervektől kapott téjékoata­naszkodtak Szegeden, hogy tás szerint ismertetjük a a szokottnál napokkal ké- nyugdíjak kifizetésével kap­sőbb kapták Csak meg nyűg- csolatos helyzetet, díjukat. Akadtak olyanok, . , , akik a korábbi gyakorlatban Késiek az utalványok bízva már 23-én várták }á- „ „ • randóségukat, de még 28— A nyugdíjasok járandósá- ráctója, az összegek kézbe­28-án is hiába kérdezték a e«t tulajdonképpen minden sítése legalább öt-hat napot postást1 a pénz nem érke- hó 22—30-a között fizetik, kíván, még a fenti túlórák Nem törvényszerű tehát, hogy valaki éppen 22-én, vagy 23-án kapja meg a pénzét. Abban azért Igazuk van R nyugdíjasoknak, nogy lehe­tőleg be kellene tartani az évek óta megszokott ütemet. Nyugdíj Intézet. A posta egészen az utóbbi kezelési eljárása zett meg. AB Illetékesek véleménye Tegnapig azonban csak­nem minden érdekeltnek kézbesítették a nyugdíjat. Néhány "csellengő" tétel maradt csupán e hétre, olya­felhasználúsával is. Ezért arra nem lehet számítani, hogy mindenki egyszerre kapja meg járandóságát — arra viszont már igen, hogy gyorsabb és tervszerűbb lesz a kézbesítés. Az Országos ügyrendje, módosítás időkig általában biztosította előtt áll. Előreláthatólag ezt. A viszonylagos pontos- egyszerűsítik az. adminiszt­jasa, hogy mi is a helyzet a járandóság folyósításával? Van-e megbízható időpont, amire számítani lehet a ház­tartásban, vagy továbbra is —L. 1 • • i , „ viaíwii.yiosua LH.VO^iubiua HÍ. OVII imiirw.. ­S iti im «*« annak volt köszönhető, rációt - valószínűleg el­MfLrfíLhi^aJEÍ h°ey az Országos Nyugdíj hagyják a bevételi és ellen­ffiS^Jm^TSS^ 7 Intézet már * Ml'" hónap őrzőszám-bélyegrést stb. n^ 22*ére mindig megküldte az s ez meggyorsítja a munkát 1*L utalványok zömét Szegedre, mind a nyugdíjkifizetések Ezeknek u gyors folyosilasa előtt, _ mind pedig utana. Er­érdekében az 1. számú posta- re még ebben a hónapban hivatal havonta kisegítő sor kerül, s utána nem lesz munkaerőket állított be, és az a huzavona, ami az át­átlag ötven-hatvan túlórát állás idején, az Utóbbi két olyan változó lesz a kézbe- fizetett ki mindén ilyen al- hónapban volt. sítés mlnt az utóbbi két hó- kalommal, s erre a jövőben A nyugdíjasok tehát biza­nhnn' is hajlandó. Most ellenben kodhatnak abban, hogy a napnan. csak szeptember 27-én érke- jövőben általában a megszo­Több panaszos, illetve ér- ^ff meg ^ utalványok iaö- kott időben kapjak meg já­űeklődő kérésére az Illetékes me. s ezért maradt sok száz randóságukat. Növekedett a megye vadállománya Gazdag „szüret" előtt a vadászok — Az új idényben sok nyúl és fácán kilövését tervezik lé fejlődik, annak az író ka bajkeverői — éppen ezért progresszív történelemszem- Németh László valóságos lélete, erőteljes realizmusa az szovjetunióbeli utazásával oka. A történelem s a világ hoztók közvetlen összefüg­szüntelenül emelkedik — gésbe vígjátékát, de talán fö­vallja Karadi tanar ur — s löglegeg magyarázni ennek ő úgy tekinti önmagat, min- képtelenségét. Németh Lász­den jogos sérelme ellenere, ló nem elöször került közei­mint egy nagy korszak sebe- ségbe társadalmunkkal. A sültjét. Ezzel a szemlelettel Karádl tanár urak viszont talán oda a nagy vígjátéki ^^ jobban beleilleszked­lehetőség — de megmarad a nek a ggociaiiKmUs munkás hitelesség. Van azért víg- hétköznapjaiba, egyre job­játéki ütkozopont is: Karadi ban kikopnak társadalmunk­tanár úr és környezete ko- ból a velük szemben tenyész­zött — akár a Macskasik, tett előítéletek. Ez Az utazás akár a Zsizsikek, Hantaik es legrövidebben summázható Forgácsok között. Ez azonban tanulsága és mondanivalójá­mégís inkább vergődés: egy nak gerjnce is. Vergődéses út becsületes, érző és gondol- ez még manapság is, de a be­kodó ember őszintén szánal­mas vergődése a két abszur­dum között. E két abszurdum azbaa mindemellett valóban egész­séges humor forrása is. Mennyi mellékszereplő, epi­csületes ember számára, mint Karádi tanár úr szómóra is: önmagával tisztázza a hova­tartozását. E folyamatban nemcsak Macskáslk és Zsizsi­kek kísérik, hanem olyanok is. akik a hitet táplálják, akik nem akarnak az erősza­kos lelki beavatkozás eszkö­zsurnaliszta típusát. Ugyancsak kiemelkedő mű­vészi munka Hegedűs László típusteremtő Hantalja, Rad­nóthy Éva, Simon Erika, Mentes József, Környei Osz­kár, Mécs Károly, Károlyi István és Gémest Imre ala­kítása. Macskési szerepében Kátay Endre a kelleténél többet fordított külső jel­lemzésre, s ezzel úgy állítot­ta be azt a típust, ahogyan 15 esztendővel ezelőtt szo­kás volt. Kis szerepben Is igényes, művészi feladat há­rult Kovács Jánosra: a gaz­dagon érző és gondolkodó kommunista típusát kellett megformálnia. Sikerült ezt a típust a maga igazi, termé­szetes melegségében, közvet­lenségében hitelesen ábrá­zolnia. Jellegzetesei nyúj­tott Katona András, s villa­násnyi jeleneteiben Marosi Károly, Gát Ferenc, Zddori István és Putnik Bálint. Egyszerűségével ' kifejező keretet teremtett az előadás­hoz Sándor Lajos díszlete. Se. Simon István — Elérkezett az ősz. hamaro­san kezdődik a vadészidény. Csongrád megye csaknem ezer vadásza készül e szó­rakoztató és hasznos sportra, mélynek eredményeiből a lakosság is részesül: friss vadhús kerül majd az üz­letekbe. A vadállomány helyzeté­29 túzokot akarnak elej­teni. Külön említésre méltó, hogy idén nagyobb tételben sze­retjei a fogoly, amelyik pe­dig két-három éve már ki­veszőben volt. A kilövési az ű) va­A kilövésen kívül idényben a tavalyinál több éld dat Is befognak. A tervek szerint négyezer fácánt és hétezer nyulát szállítanak majd az ország más részeibe vérfrissítés cél­tervben egyébként nem sze repelnek az állami erdögaz- jából. ezenkívül külföldi daság üzemi erdőiben, a megrendelőknek. Az élő va­ről, az idei kilátásokról és Magyar Vadászok Országos dakat Deszk. Algyö, Ktszom­tervekről biztatóan nyilatko- Szövetségének árpádhalmi bor, Makó. Hódmezövásár­zott Varga József megyei va- rezervátumában és az állami hely és Szentes környékén gazdaságok kláramaiori te- fogják nagyobb számban, rületén ejtendő vadak. Gazdag -szüret" előtt ál­lanak tehát megyénk vadá­szai. A fácán- és nyúlszezon hamarosan kezdődik, eddig őzbakokra vadásztak. Idén nyáron több külföldi dászalí felügyelő ós Balla Pál, a választmány titkára. Megyeszerte átlag 12—12 és fél száza­lékkal növekedett a törzs­állomány, annak ellenére, hogy a hosz­szan tartó tél, a kedvezőt len tavaszí időjárás sok ve- vendég is Vadászott Csong­szélyt jelentett. Ezek elhá­rításában nagy szerepet ját­szott, hogy a vadásztársasá­gok mind szervezettebb, gon­dosabb vadgazdálkodást foly­tatnak, megszívlelik a szak­irányítást. Munkájukat se­gíti. hogy idén már ötven­háromra emelkedett a hiva­tásos vadőrök száma, továb­bá, hogy a megyei választ­mány tagjai rendszeres lá­togatásaik során helyszínen adnak gyakorlati tanácsokat és gyorsan intézkednek az ügyes-bajos dolgokban. A vadak elszaporodása az új idényben nagyobb lehető­séget nyújt a kilövésre. A társaságok megyei összesített terve szerint október dere­kától a vadászidény befejezléig 36 400 nyulat, 16 700 fácánt. 260 özet. 2600 fogott és rád megye területein. Az ö zsákmányuk tizenhat őzbak élő nyulat és és három túzok volt. értékesíteni. Különösen kiemelkedik a deszki társaság terve. Az itt folyó szakszerű vadgazdálkodás eredményeképpen a húszezer holdas területen szépen el­szaporodtak a nyulak és fá­cánok. Az új idényben egye­dül ez a társaság ezer-ezer fácánt kíván zódista torz., közönségesen ' az nevetséges vagy "szeplős" ar- . ' , ... . . nevetséges vagy "szeplős ca villan fel! A fenekedő vő, a "taktikus" Macskisi, a nyüzsgő Zsizsik, a merev Forgács, a fontoskodó Han­tai... Ezeknek a társadalom­hoz és Karádi tanárhoz való viszonya kihasznált szatiri­eszme és a becsület rokonsá­gában. Csárdáskirálynő i, t • „ Mindannyian Ismerjük és Papp Éva közreműködése Ax utazás volukePPcn Kellér Dezső konferanszát a tette érdekessé. Persze ők esy e"™er színházi válságról és a Csór- sem léphették át a műfaj belső világát, cszméleseit es d6gkirályn6ről. Azt mondja kereteit, de az operett szín­vívódásait vetíti ki, s ezt a el p/ a h(reggé vált szelle- vonalén belül jót és rokon­, u_4A A- us képet motiválják a mellek- elmélkedés, hogy a szín­kus lehetőség. Babok, jó .szereplök: torzítják vagy éle- hé amlkor nagy bajba ke­ügyet rosszul képviselők, kon_ sftlk. Művészi megformálás rUlt' _ amlkor tehát annak­junktúralovagok vagy se- szempontjából ezért egy iga- idején feltalálták a filmet, relémből és dacból ellenző- zán nagy szerepet kínál csak aZtSn később a rádiót, a kieskedök. a darab: a Karádi tanár úrét. hangosfilmet, a televíziót, Karádit mesterségesen Ská- A rendezés dolga, hogy ele- és az emberek kezdtek el­szenveset nyújtottak, kedve sen, frissen, tehetségesen ját­szottak. Makal Péter rende­zése láthatólag törekedett arra, hogy a mű giccses, ér­zelgős, szentimentális ele­meiből minél többet lefarag­tulyázták az ellentáborba, venné és szemléletessé t«- pártolni a színháztól, kiürül- jon és inkább a humorra, a át a amely maga közé fogadta, gye ezeket a kapcsolatokat, s 1ek a nézőterek —, a szín­helyesebben odatartozónak ezzel ls frissítse, élénkítse az ház minden alkalommal a ítélte sérelmei miatt, s kap- előadás tempóját. A pszichl- cstydásklrálynövel segített va kapott rajta, mlnt erköl- kai motívumokban oly gaz- magán. esi lobogón. Fantommá nőtt dag mű ezt megkapta Versé- Most, hogy a Szegedi ez az ember, s jelképpé, jól- nyi Ida rendezőtől. Még Az Nemzeti Színház félújította a lehet ő maga sohasem tartó- utazás epikus részleteit is fel Csárdáskirálynőt, senki ne zott oda érzelmileg, legfel- tudta *élénkíteni a helyzetek gondoljon semmilyen na­jebb helyzete miatt. Ez a fo- beállításával, a színpadi le- gyobb bajra, válságra, ilyes- Oyörgyi, Zádori István bő nák szituáció groteszk, mo- vegő állandó megőrzésével. A mire. A szegedi színház humorú alakítása, Irón Mar­vidámságra helyezte hangsúlyt Az említett két fiatal szí­nész játékán kívül kiemel­kedett még az együttesből Gémesi Imre erőteljesen szatirikus eszközökkel meg­formált öreg herceg, Décsy solyt idéz elő. Az utazás — "vígjáték" műfaji meghatóro- nincs olyan nagy bajban, a Szovjetunióban tett hivata- zós nem kötötte meg a kezét: hogy a Csárdáskirály nővel ios látogatás — után minden- a szükséges mértékig engedte kellene segítenie magán. ki a maga igazolását várja érvényesülni a szereplők A felújítást ezúttal két fia­Karáditól, s tapasztalatainak ilyen hajlandóságát, megőriz- tal színész, Király Levente git. Bordás Dezső és Katona András játéka. A zehekart Szalalsy István vezényelte. ö. L, NAPIRENDEN: R felelőtlen kerékpárosok A z utóbbi hónapokban ugrásszerűen növeke­dett Szegeden s a megye területén a szabályok meg­szegéséből eredő közleke­dési balesetek száma. A statisztikai jelentésekből kitűnik, hogy a szabályta­lankodók, a balesetet oko­zók között a motorkerék­párosok után a kerékpáro­sok viszik el a -pálmát". Fontos tehát keresni a mó­dot, hogyan lehetne a bal­eseteket elkerülni, a sza­bálytalanságokat megszün­tetni. Szinte mindennapos je­lenséggé vált már Szege­den az elmúlt hetekben egy igen veszélyes szabály­szegés a járdái kerékpáro­zás. Eddig is több balese­tet okoztak már a fegyel­mezetlen, embertársaik testi épségével nem törődő jár­művezetők. Sok esetben vi­szont a véletlen, s az idő­ben közbelépő rendőrőr­szem éberségén múlt, hogy a Járdáról leküldött, figyel­meztetett kerékpárosok nem okoztak balesetet. A szép szó azonban több ember­nél, a tapasztalatok szerint, legfeljebb csak gz adott percekben használ, mert később újra vígan kerék­pároznak a járdán, elütve iskolás gyermekeket, idős, nehezen járó embereket. Szót emelt már e tűrhetet­len állapot ellen lapunk hasábjain a közvélemény is. Mégis, az elmúlt napok­ban. ismét növekedett a felelőtlen kerékpárosok bűnlajstroma, s a rendőr­ség most már a figyelmez­tetések után büntetett is. Egy éven belül már har­madszor szegte meg a köz­lekedési szabályokat Rácz Pál, a konzervgyár dolgo­tője. Szeged. Szabadsajtó utca 22. szám alatti lakos. A Petőfi Sándor sugárút gyalogjáróján nem is egy­szer több mint 10 kilomé­teres sebességgel kerékpá­rozott. Rácz Pált 180 forint pénzbüntetéssel sújtották. Patyi István, Szeged, Ápri­lis 4 útja 34. szám alatti lakos, a kéziszerszómáru­gyér dolgozója 18 kilomé­teres sebességgel szágul­dott kerékpárjával a Pulcz utca járdáján. Szintén volt mór figyelmeztetve ittas ve­zetés miatt. Őt 80 forintra büntették. Makra Lajosi, a ruhagyár dolgozóját, Jósika utca 43. szám alatti lakost a közleked6éi rendőrjárőr a Veresács utcában érte tet­ten, amint nagy sebesség­gel a gyalogjárdán kerék­pározott. Miután hasonló cselekményért már figyel­meztették, 150 forintra büntették. Értsék még mindazok, akiket jllet, hogy nem azért kell a közlekedési szabá­lyokat megtanulni és meg­tartani. hogy a rendőrség­nek kedvében járjanak, hanem azért, mert így le­het csak biztonságos a köz­lekedés. Ha erre gondol­nak. ha ezt megértik, bi­zonyosan kevesebb lesz a szabálysértés, s ezzel pár­huzamosan csökken a köz­lekedési balesetek száma is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom