Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-28 / 253. szám

Vasárnap, 1962. október 22. DÉL-MAGYARORSZÁG A kisteleki „csoda" földet, 30-tól 70 mázsáig fu- esetben a közös haszna teljes tott fel holdanként a bur- mértékben az övék. gonya. Hízott sertést erre az Eleinte sokan szorgalmaz­esztendőre négyszázat ter- ták a csőszök megfogadását. veztek, most úgy látszik, az Az elnök azonban azt mond­ötszáznak sem le6z híja. Egymilliós új érték A tsz majorjaiban itt is. ott is frissen rakott falak, új épületek láthatók. A házi ta, nem kellenek csőszök, mindannyian -csőszök" le­szünk majd. És nem téve­dett. Ma mindeki úgy őrzi itt a közös vagyonát, mint a szeme fényét. Ebben a tsz-ben nem egy építőbrigád munkáját dicsé- család van most, melv 80— Nagyon sokan keresik, ku­tatják manapság a fiatal tsz­ekben: melyik lenne az a módszer, amely leginkább előre lendítené a gazdálko­dást? A szegedi járásban is van már sok biztató kezdet, a legjobb azonban úgy lát­szik, ez idő szerint a kis­teleki Felszabadulás Tsz gazdáié, özv. Sisák Lajosné idős parasztasszony mondta a napokban: — Most már hisszük, hogy tényleg sokkal jobb a közős a régi egyéninél. — A tsz akoltelepén Sisák Imre ser­tésgondozó pedig így kedett szövetkezete és ___ maga munkájáról: hát a Felszabadulás £sz éle- Erre már nem volt szükség — A Felszabadulás Tsz tében ezt a 180 fokos for- a tervezett közös haszon biz­idén egymaga több húst, hl- dulatot? A vezetőségnek si- tosításához. zott sertést ad az államnak, került egy olyan jövedelem- JÓ előre ki tudták számi­mint a falu másik három elosztási formát kidolgoznia, tani jövedelmüket az egyes szövetkezete együttvéve. És mely mindenkit a legtelje- emberek is. Aki például ho­amikor évi jövedelme felöl «ebb mértékben érdekeltté érdeklődtünk, hamiskás mo- tett a közös munkában. Oly­soly szökött az arcára és így annyira, hogy a háztáji föld szólt: szerepe is teljesen elenyé­— Ügy gondolom, 30 ezer szett, forintban nem lenne érde- A Felszabadulás Tsz gaz­mes kiegyeznem a tsz-szel. dáinak módszere alighanem országosan is egyedülálló. rik. Mint összeszámoltuk, eaek az épületek magukba véve is közel 1 millió fo­rintnyi új értéket képvisel­véle- nek. saját Jogos kérdés, mi okozta 100 mázsa kukoricával ren­delkezhet szabadon. Hason­lóképpen jutott nekik más terményekből is. Például a köztes vetemények termésé­ből semmit sem kért a tsz. Óriási változások Busa Vilmos elnök — aki szintén jelen volt a beszél­getésnél — azonnal hozzá­tette: — Mert az a 30 ezer forint csak a hízók után jár! Leg­alább ugyanennyi jut Si­sák Imrének és családjának a szőlő, a gyümölcs és a szántóföldi növénytermesz­tés eredményeiből is. Nem érdemtelen megjegyez­ni, hogy ezek a beszélgeté­sek egy olyan tsz-ben hang­zottak el, amely 12 eszten­dőn át okozott súlyos gon­dot a megye és a járás ve­zetőinek. Évről évre jelent­keztek a százezer forintokat kitevő gazdálkodási vesztesé­gek. Így volt ez még tavaly is. Amikor az egy munka­egység értéke még a 15 fo­rintot sem érte el egészen. Most pedig? Az elnök rövi­den így jellemezte az utóbbi nem egészen egy év alatt megtett változás nagyságát: — Tavaly ilyenkar 7,6 mázsa csöveskukorlca-ter­mést takarítottunk be hol­danként. Az összes kukori­S a kisteleki emberek, szövet­kezeti vezetők okos találé­konyságát, nagy életakaratát dicsérik. Eddig a legfejlet­tebb jövedelemelosztási for­mának azt tartottuk, amikor a közösség előre garantál­hatja tagjai jövedelmét a végaett munkák után. Ma­gyarul havifizetést biztosit. Kisteleken megfordították ezt olyképpen, hogy a gaz­dák garantálják a szövetke­zetet nyeresége, tiszta jöve­delme felől. S ami ezen fe­lül terem, az az övék lesz a munkadíj fejében. Az év­elején 2 millió 241 ezer 330 forint értékű, növénytermesz­mokon kapált meg egy hold­nyi kukoricát, 9 mázsa ter­mést adott most a tsz-nek, s bevitt még ugyanennyi ta­karmányszárat is, a többit pedig hazavitte. Minőségi burgonyából 17 mázsa ter­mést kapott meg egy-egy hold után a közösség, a töb­bi szintén azé lett, aki a földet megművelte. Miért nem készülnek el határidőre Szegeden az emeletráépítések? A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata Ki ne értett volna egyet kezésre a műszaki előkészí­a Szegedi Kenderfonógyár tési munkához szükséges küldöttválasztó pártértekez- ideiglenes címjegyzék, létén elhangzott egyik szen­vedélyes felszólalással: időre kifizettük az emeletráépítési költségek első summás ré­szét, s a különböző szervek, vállalatok egymásnak tolo­gatják az aktákat, de a la­kás nem épül. Az illetéke­sek erejének nagy része ab­ban merül ki, hogy gyűjtö­getik a -fedezékül" szolgáló igazoló papírokat. A szegedi partértekezleten is több bí­ráló megjegyzés hangzott el az emeletráépítés hibái mi­att. Az építtetők és még az építőmunkások is azt mond­ják, nehéz kiismerni magu­kat az emeletráépítések kö­rüli -dzsungelben". Segítő vizsgálat A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az el­Hosszú ez az „út" A városi tanács tervosztá­lya még 1961 szeptemberé­ben felterjesztette az Orszá­gos Tervhivatalhoz Szeged 1962. évi tervezésigényét. Ebben szerepelt az eredeti­leg tervezett 100 emeletrá­építéses lakás is. Az Orszá­gos Tervhivatal az igényelt tervezői kapacitásnak csak 50 százalékát tudta biztosí­tani. Ezért a tervezői ka­pacitás még az. eredetileg tervezett 100 lakásra sem volt biztosított. Az emeletráépítés előké­szítési ideje a korábbi évek a jelenleg folyó beruhá 34., 82., Gogol utca 2. és sok más épületnél. A Szegedi In­gatlankezelő Vállalat pedig ezt a késést hallgatólagosan tudómásul vette és nem ki­fogásolta. Terv, amit nem lehet megvalósítani Késleltették a munkát a különböző közületektől át­vett emeletráépítések. Ko­rábban ugyanis egyes kö­zületek voltak 9 épület eme­letráépítésének szervezői. Ezek részben vállalatoktól, másrészt magántervezőktől rendelték meg a tervet. A legtöbb bonyodalmat ezek az emeletráépítések okozták. Például a Takaréktár utcai 2., 4., 6. számú épületek be­ruházója a József Attila Tu­zások tényleges adatai alap- dományegyetem volt. A kivi­jén általában 8 hónap, ha teli terveket a Csongrád Me­időközben nem bukkannak gyei Tervező Vallalattol ren­elő rendkívüli akadályok. A delte meg, amit aztán ze­Előrelátással A tsz gazdái szeptemberi közgyűlésükön már nemcsak jövőre, hanem 1964-re is megszavazták ezt a gazdál­kodási formát. A vezetőség pedig kötelezettséget vállalt, hogy decemberben minden munkacsapat, vagy család birtokába veheti azt a földet, amit az új gazdasági évben művelni fog. Az állattenyésztésben is hasonló módszerhez folya­tásból származó jövedelem modtak a kistelekiek. A biztosítására volt szükség terv szerint a rentábilis gaz­dálkodáshoz. Megvalósult program A siker, mint most kide­rült, nagyobb lett, mint gon­dolták. A rossz időjárású, nehéz esztendő ellenére is a tsz-nek minden növény­ből sikerült teljesíteni ter­melési programját. Az új módszer teljesen megváltoz­haszonállatok gondozásáért járó jövedelmet is az ab­szolút nyereségtől tették füg­gővé. Sisák Imre aertésgon­dozó például a nyereség 25 százalékát kapja. Így fűző­dik személyes érdeke ahhoz, hogy legalább 100 sertéssel túlteljesítse a tsz éves hizla­lási tervét. A kisteleki szövetkezeti gazdák az idén igazán meg­tanulták becsülni, szeretni a közös gazdálkodást. Büszkék arra, hogy ennyi termésük múlt hetekben megvizsgálta beruházási kódex végrehaj- sőbb az Ingatlankezelő Vál­rendelete alapján a lalat átvett. A Takaréktár ruházó! megbízástól számít- utca 2. szamu haz terve mar va hét ós fél hónap szük- elkészült, amikor a tervező séges addig, míg elkészítik bejelentette, hogy nem java­a terveket megszerzik az solja annak kivitelezései, építési engedélyt biztosítják mert a korábbi években ke az 1962. évi emeletráépíté sek előkészítését, lebonyolí­tását. Más szóval igyekezett tájékozódni a -dzsungelben", és megállapítani, kit milyen mértékben terhel felelősség azért, hogy nem épül fel az idén Szegeden több mint kétszáz emeletráépítéssel ter­vezett lakás, s egyúttal se­gítséget nyújtson a megszüntetéséhez. Szegeden az 1962. évi terv­javaslatok előkészítésekor 100 lakás építését tervezték eme­letráépítésből. Ezt a terv­számot a városi tanács ja­vaslatára az Országos" Terv­hivatal újabb százzal meg­emelte. A pótigény bejelen­tésével nehéz feladatot vál­lalt a megyei jogú városi ta­nács, és hárított az irányí­tása alatt levő Ingatlanke­zelő Vállalatra. a hitelt, s a kivitelező vál­lalattal szerződést kötnek. Ez csak így leírva ilyen egyszerű folyamat. A kész szült emeletráépítések stati­kai számításait és terveit nem ismerik. Az épületben pedig repedéseket stb. ész­lelnek. Ezért a hibáért fe­lelős a Csongrád Megyei Tervező Vállalat, mert fe­lelősséggel nem készíthetett műszaki tervet előzetes vizs­gálatok nélkül. Emeletráépítés épüleilebontással Hasonló problémák adód­tak a Takaréktár utca 4. szá­mú épületnél is, ahol mint­egy 80 ezer forintba került az emeletráépítési és felújí­tási terv. Már tervezés köz­^ ^ ben megállapították, hogy az emeletráépítési iemén7elWrá* felterjesztésére épületet le kell bontani. Az l -l, Al * — /vyu.iW.;, hibák kiviteli és felújítási tervek és építési engedély birtoká­ban a beruházónak 30 nap alatt kell elintézni a beru­házási bankkal és az OTP­vel a hitelnyújtásokat. A ki­vitelező vállalat 45 nap alatt köteles a terveket áttanul­mányozni, a szerződéstei ve­zetet elkészíteni és vissza­k.ldeni a beruházónak, aki­nek további 15 nap áll rendelkezésére a szerződés­tervezet aláírására. Lehetsé­ges még egy további 15 na­Tavaly_egy építésügyi mi- ^ terminus a kivitelező rendelet .«aoa- vállalat részére esetleges \é cánk 800 mázsa lett. Most tatta a gazdák szemléidét, viszont 2300 mázsa csöves Arra nem is gondoltak, hogy . kukoricánk van. Ugyanennyi, egyszeribe megszűnik a ház- soha eg\em KoruKDan sem ha nem több jutott a gaz- táji és a közös föld közötti volt. mint amennyi régi különbség. Pedig ez tör­tént A családok épp olyan érdekeltté váltak a közös területek jó mggmüvalésében, mint a háztájiéban. Hiszen a tsz iránt vállalt kötelezett­most igaz, még dáknak is. — Ezután még egy érdekes összehasonlítást tett: — 1961-ben a holdan­kénti burgonyatermés 20 mázsa volt a Felszabadulás Tsz-ben. A kevés termésért a -rossz homokot" okolták. Most -csuda" esett a burao- ., jvánál is. Mintha megbabo- ségeket akár a háztáji ter- szövetkezeten is. náztak volna az emberek a mósből is kielégíthetik, s ez Csépi József van. Azonban az is hogy a tsz sem volt Ilyen gazdag! -Csoda- született itt idei nyáron. S e -csoda- se­. gíthet a járás valamennyi az nisztériumi lyozta az munkát. Nem engedélyezte újabb emeletráépítések meg­kezdését, de elrendelte az egész akció műszaki előké­szítését, hogy e munkák az idén már tervszerűen és akadálymentesen folyhassa­nak. Előírta azt is, hogy az épület-műszaki leltár adatai alapjául ideiglenes címjegy­zéket kell összeállítani 1961. október 31-ig azokról az épü­letekről, amelyekre emelet­ráépítéssel. vagy tetőtér­beépítéssel újabb lakásokat lehet építeni. Az Ingatlanke­zelő Valiidat Szegeden ezt a a döntésre illetékes főható­sághoz. A kivitelezés az elő­írások szerint lakóépületen­ként 10 hónap. Tehát a mun­ka előkészítése és kivitele­zése mintegy 17,5 hónap. Körültekintés nélkül Így bonyolódik, szövődik Szegeden az emeletráépítés huzavonája, ügyintézése, ahogy egyesek mondják: bü­rokráciája, A határidőket többnyire betartották, né­hány helyen pedig későn küldték tovább az aktaköte­re. A pótigény bejelentése időszakában sem állt rendel­vonalon versenyképes árut termelni. Ugyanakkor iparfejlesztési tervgazdál­kodásunk első éveiben párhuzamosan épültek olyan objektumok, amelyek azonos árut, azonos szovjet nyers­anyagból készítettek — ám hasonló­képpen versenyképtelen kikszériában. Egyetlen autógyárunkban például tízegynéhány év alatt sem termeltünk százezer tehergépkocsit, de felnőtt közben egy olyan műszaki-technikai gárda, amely már szívesen átállt vol­na személykocsi-gyártásra — hasonló kisszériás körülmények között A vi­lágméretű verseny azonban minde­nekelőtt nemzetközi kooperációt köve­tel, hogy olcsó és jó minőségű termé­keket vihessünk 50—60 éves autógyá­rak termékei közé. Ezért teljesen ért­hető, ha egyetlen autógyárunk a kis­szériában is gazdaságos autóbusz­alvázkészítést, s a különleges célokat kielégítő (tartály-, hűtő- stb.) autó­gyártást erősíti. Mérnökeink, tervezőink, szakembe­reink ezt felismerve, egyre inkább lát­ják, nincs értelme drága, normál te­herautókat, kis teljesítményű traktor­családokat, sokfajta rádiót, száznál többféle kohászati terméket készíteni, amikor — a gyártási profil szűkítésé­vei — néhány fajtát nagyobb mennyi­ségben, olcsóbban állithatunk elő. A szocializmus tág határain belül ez a józan munkamegosztás, a koncentrált ipar biztosíthat versenyképes termé­keket a világpiacon. Ezért hazánkban is a munkaigényes, kevesebb anyagot igénylő gépek, híradástechnikai be­rendezések, kis- és középszériában is gazdaságos, speciális gyártmányok fe­lé tolódik a magyar ipar termékvá­lasztéka. Ezt az igazságot tükrözik a párt kongresszusi irányelvei, amikor ki­mondják: -Ügy javítjuk iparunk szer-. kezetét, hogy növeljük a korszerű mű­szaki kultúrát képviselő, modern tech­nikán alapuló, hazánk adottságainak megfelelő iparágak részarányitCé­lunk az, hogy minimális ráfordítások­kal, maximális eredményt érjünk el. Ezek a gondolatok eligazítást adnak a jövőt kutató szemmel néző szakembe­reknek is. Megmagyarázzák néhány, a közelmúltban tett intézkedés — gyárösszevonás, profilváltozás stb. — okát. Megértik: megszüntetjük az el­képzelt világpiacon egymás mellett ál­ló kis népi demokratikus elárusító bó­dékat, hogy helyükbe modern, világ­színvonalon álló -eladótermeket- hoz­zunk létre, minden vevő igényének ki­elégítésére. Mindezt megtehetjük olyan világ­rendszerben. amelyben a termelési eszközök túlnyomó többsége társadal­mi tulajdonban van, s megteremtőd­tek a tervszerű együttműködés előfel­tételei. Ezért lehetséges a KGST-hez tartozó országok 20 éves távlati tervé­nek kidolgozásán belül erőforrásaink jobb felhasználása, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás fejlesztése. Legfontosabb beruházásaink összehan­golásával, a termelés széles körű sza­kosításával az egész szocialista világ­rendszer mérhetetlenül megerősödik. Talán ez fáj a SZER kommentátorá­nak... Igaz, a nemzetközi kooperáció néha jobb, mint a belföldi. A Barátság­vezetéken az olaj simábban halad, mint egy-egy szállítmány a szomszéd gyárba. De éppen a nemrégen lezá­rult üzemi pértértekezletek a tanúi: dolgozóink látják a tennivalókat. A Beloiannisz-gyár kommunistáinak tag­munkát nem véeezte el idő- gekat A határidőket termé­munkat nem vegezte et idő- szetesen rövidíteni lehetett volna jó együttműködéssel. A népi ellenőrzési vizsgá­lat megállapította, hogy a Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalat több mulasztást köve­tett el. Az eredeti tervnek 100 lakással történő megeme­lését sem előzte meg körül­tekintő munka. Ekkor már látni kellett volna, hogy ez a terv nem valósítható meg. A Szegedi Tervező Válla­lat például több esetben nem tartotta meg az előírt határidőt, s csak késve, két­három hónap múlva küldte a szerződéstervezetet. Ilyen volt a Kossuth Lajos sugárút gyűlésén az egyik felszólaló elmon dotta, egyes üzemeinkben o társválla latok elmaradása miatt nem tudják]] exportterveiket teljesíteni. A pártérte- ' kezlet nyilvánossága előtt felhívták a KGM illetékes vezetőinek figyelmét: csak az együttműködő vállalatok egy­séges és összefogott munkájával telje- I síthetik fontos exportfeladataikat. Dolgozóink itt is, másutt is, a laza­ságokat, a nemtörődömséget, a lema­radások okozóit bírálják, s nem azt az összefogást, azt a perspektívát, ame-• lyet népeink számára a KGST nyújt. !i Ezt fogalmazzák meg lényegében a ! párt kongresszusi' irányelvei is, ami-1 kor arról szólnak; -Mindazok a szer­vek, amelyeknek szerepük van a nem­zetközi szocialista együttműködésben, tartsák szem előtt az internacionaliz­mus elveit. Arra van szükség, hogy végleg felszámoljuk a gazdaságvezetés nacionalista vonásait és az autarchiá­ra való törekvést, neveljük a terme­lési és kooperációs fegyelmet, teljesít- \ sük vállalt kötelezettségeinket A müncheni- körök sopánkodnak. Nem, nem azért, hogy fejletlen, kis tőkés államok olcsó nyersanyagért drága készárut kapnak, hogy éhes mo­nopóliumok elnyelik a versenyképte­len kis cégeket, hogy emiatt modern rabszolgaság formájában megismét­lődhet — szabad munkaerővándorlás címén — a valamikor általunk annyi­ra ismert munkás-kálvária, ök a ma­gyar népgazdaságot -féltik". Messziről az ember azt mond, amit akar — tart^ji a közmondás. A SZER munkatársának is rendelkezésére áll az effajta kiskapu, amikor vitatko­zunk. De hát a tények makacs jószá­gok. S ebben a cikkben csak tényeket irtunk, válaszképpen az állításokra ... JURMICS LÁSZLÚ Ingatlankezelő Vállalat az építési és közlekedési osz­tályra való hivatkozással új­ra elrendelte a terv elkészí­tését, folytatását, azzal az in­dokkal, hogy majd tervez­nek alá egy új halászcsár­dát. A Szegedi Ruhagyár in­dította el a Kossuth Lajos' sugárút 32., 34. és 36. számú épületek emeletráépítését. Itt a magántervezői munkával volt baj, és csak a tervek elkészítése után derült ki, hogy a Kossuth Lajo6 su­gárút 36. számú épület fele magántulajdonban van. Késleltette a munkát a bérlők előzetes kijelölése, s az. hogy az OTP egyes hi­telkérelmeket csak késve in­tézett el. Nehéz eligazodni valóban ebben a -dzsungelben", de miután a népi ellenőrzési bi­zottság megállapította az el­maradás okait, és azt is, hogy személyesen kit terhel ezért felelősség, könnyebb lesz kiutat keresni és pó­tolni a még pótolhatót. He­lyes lenne azonban, ha nem­csak megállapítanák egyes vezetők felelősségét, hanem alkalmaznák is a felelősség­re vonást, hogy pótolják a mulasztottakat. Repülő — vízügyi szolgálatban WNSmSm Az Országos Vízügyi Fiiigazgatóság új repülőgépe megérkezett állomáshelyére, a Budaörsi Repülőtérre. A Kuncvice-i Sportrepülőgép Gyárban készüli Morava L— 200-D típusú gép 675 kg hasznos terheléssel, 300 km^es sebességgel repül. Kitűnően használható árvizeknél és egyéb olyan munkáknál, ahol rálátás szükséges. A kitűnő gépből a Szovjetunió is most rendelt 200 darabot légitaxi céljára. A képen: Az orrkerekes ötszemélyes repülőgép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom