Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

Vasárnap, 1962. szept. 16. DÉL-MAGYARORSZÁG L,ró A KISZ-brigád kezdeményez... Fiatalok munkaversenye a pártkongresszus tiszteletére Csaknem egyszerre hatá- tömörülve versenyre hívták rozták el- mind a nyolcan: az »A«- és »B«-müszak le­megmutatják a többieknek, szedőbrigádjait a VIII. kong­az -A*. és »B«-műszak bri- resszus tiszteletére. Mind­gádjainak. az idősebbeknek nyájan olyan, vidáman és lel­és fiataloknak: mit tud, mi- kesen kezdték meg a mun­re képes az új KISZ-brigád? ka versenyt, mint a képen Húsz éven aluliak mind. látható Schrőffel Anna, Sza­Nevető szemű, vidám, csinos bő Irén és Hriczkó Anna. lányok, a textilművek szak- Bíznak erejükben, szorgal­munkásai. A gyűrűsfonó mukban és szaktudásuk­»C«-műszakjában dolgoznak, ban. A kislányok — Csányi Er- A verseny megkezdődött. zsebet, Schrőffel Anna, Ko- Főbb pontjai: gyorsabb, pon- Az CT~zegedi Kende"­vacs Magda, Hriczkó Anna, tosabb munka, leszedésnél a Lenstóv6-" vállalat III-as ?apo* Király Itona, Miklós Vikto- fononok segitese nagyobb aiapszerv«etének fiataljai, na Szabó íren es Szendrei tisztaság a munkahelyen - műhely ipari tanulói az Júlia — valamennyien es verseny a szocialista bn- _imi",it hototh»n KISZ-tagok, egy brigádba gád cím elnyeréséért. e A MUNKASELET KÜSZÖBÉN Vasgyűjtésből országjáró körút összegyűj­tötték a gyár telepén talál­ható ócskavasat s átadták a Kétezer-háromszáz új ipari tanuló a szegedi üzemekben Egyenesen az iskolából jöt- meg is értik többségükben . általános iskolában sem. né­tek. Mesterségük címere.... az üzemek, ktsz-ek vezetői. > gyes átlaggal végeztem, de — nos. ez igen sokféle, mi- f én ezt a szakmát választot­vel 2300 új ipari tanuló A szülők után tam, s rágtam kívül még kezdte meg számos ipari 44-én döntöttek az asztalos­szakma tanulását néhány A Szegedi Kenderfonógyar szakma/ mellett, nappal ezelőtt a szegedi üze- (ipari tanuló tanműhelye ...... mekben A szakmák ugyan í32 egyik legjobban felsze- Jó baratok kozo tt különbözőek, de a fiatalok relt, tágas munkahely a fia­célja egy: jó szakmunkások- talok számára. A Tolbuhin — Hogy hogyan valasztot­ká válni, megállni helyüket sugárúti felújított műhely- tam éppen az irodagép­a munkáséletben. Az első ben ebben az évben húsz műszerész szakmát? — kár­tapasztalatai még elsőéves ipari tanuló közül dez es felel is Fock József, frissek sokaknál még job- hét esztergályos, tizenhá- a finommechanikai vállalat ban elmélyítették azt a tu- rom lakatos szakmát tanul, érettségizett ipari tanulója, datot hogy jó szakmát vá- Egyelőre Kovács Imre sze- — Mindig szerettem a gépe­lasztöttak Olyanok is akad- mélyében egy ember oktatja ket. különösen az olyanokat, nak azonban ' akik most is- az első-, másod- és harmad- amelyek -okos gépek- vol­merkedés közben kezdik éves csoportot, de egy hóna- tak. így például nagyon ér­megszeretni az üzemet a pon belül már mindhárom deklődtem az írógépek, a MÉH-nek. A vasért kapott ^ ^ ^ „^..^v , pénzen valamint a vállalat Ca"m^kásráetet'' Az Sportnak "külön "oktatója komplikáltabb számológépek, nozzajárulasaval a jovo ho- 6 ' - - - -- - • - — - i-a-tn —i- » első munkásnapok élmé- lesz. A fiatalok közül töb- fordítógépek iránt. A finom­nap első napjaiban országjá- nveirő, tapasztalatairól sze- ben vannak olyanok, akik- mechanikai vállalatnál mind­ro körútra indulnak a mu- , . , —i. —.. í—„ ró körútra indulnak a mű hely ipari tanulói. A tervek szerint a Salgó­tarjáni Acélárugyárat s ezen­kívül még néhány üzemet keresnek fel, útban hazafelé Ifjúsági akadémia a kenderfonógyárban A Szegedi Kenderfonó­gyár KISZ-bizottsága a fia­talok érdeklődési körét fi­gyelembe véve az új oktatá­si évben ifjúsági akadémiát szervez. A fiatalok öröm­mel vették a hírt, s máris igen sokan jelentkeztek. Az akadémián havonta egyszer, a hónap első hétfőjén tarta­nak előadásokat. A körülbe­lül 20 perces előadást filmve­títés követi. Az első előadást Zöldi Imre elvtárs, az üzem párttitkára tartja Az embe­riség története: osztályhar­cok története címmel. nek részt. A MAGUK KÉNYELMÉRE retnénk most számot adni.., nek szülei is a kenderfonó- erre nemcsak a tanulóidő ; gyárban dolgoznak. Ilyen alatt, hanem később is le­A próbaidő után például Rekecki János első- hetőségem nyílik. Az első éves lakatos is. Van kitől napom felejthetetlen volt: az A Móra Ferenc Iparitanuló örökölni a munka szeretetét, üzemben olyan kedvesek, ba­Intézetben éppen ' néhány így nem csoda, hogy a fiatal rátságosak voltak hozzám, több napig Budapesten tar- perces szünet van. Az ipari fiú már az első napokban úgy éreztem, mintha csupa tőzkodnak, s programjuk- tanulók most számolnak be nagy érdeklődést mutatott a ismerős, jó barát közé csöp­ban ugyancsak üzemlótoga- egymásnak élményeikről. Az lakatosszakma iránt, és szor- pentem volna, tás szerepel. A fiatalok ezen- igazgatóhelyettes pedig ve- galamas működött közre a Dennert Anti szintén a fi­kívul néhány színházi elő- ibnk ismerteti az ipari ta- saját munkapad és szerszá- nommechanikai vállalathoz adást is megtekintenek. Az nulók szerződtetésének, ta- mosláda elkészítésében. A került ipari tanulónak a országjáró körútra elsősor- nulásanak alakulását. többi lakatostanuló amellett, géplakatosszakmába ' Az ban a tarsadalmi és az ifjú- hogy igen megörült a tan- első napok izgalmai után skg! szervezeti munkaban XVT°1 évre egyre IOOD műhely mellett létesített új most már megnyugodott is­peldamutató KISZ-esek vesz- fiatal jelentkezik szakmat fürdőnek, öltözőnek, segít merkedett a szakmával s az nek tanulni. Az idén például két- még a befejező munkálatok- ismerkedés közben jobban százzal többen jelentkeztek, ban. ök végzik például a bizonyossá vált előtte: jól mint az elmúlt évben, ör- csőhálózat szerelését. A Sze- választott. Nagy gonddal még vendetesen emelkedik az gedi Kenderfonógyár ipari- az első nap kioktatták a érettségizettek száma is. Je- tanuló-oktatója szeretettel munkavédelmi tudnivalókra lenleg például 90 érettségi- foglalkozik a fiúkkal, bízik Tágas, szép, tiszta mühely­zett fiatal tanul szakmát a bennük, s ez meg is latszik be, Stumpf Péter bácsi -ke­szegedi ipari üzemekben. Az a közö6 munkával elért ered- ze alá- került, iparitanuló-intézetben azok- ményen, mert a múlt évben — Egyelőre még csak vas­tatás szeptember 8-án in- a keze alatt végzett fiúk lemezeket vághatok, de lá­dult, de a tanulók nagy ré- nagy része négyes-ötös át- tom a mesterem keze alól sze már augusztus 16-tól laggal végzett. Lenne egy ké- kikerülő-izgalmasabb* mun­kéthetes próbaidőn volt a rése azonban a kendergyár- kadarabokat, és azt hiszem, szegedi üzemekben, ktsz-ek- ban dojgozó szülőkhöz- tö- nem lesz unalmas a szak­ben, szeptember 1-től pedig .... , ..... . , , mám. Stumpf bácsi arra is hivatalosan is elfoglalták he- rodjenek többet a gyerekek biztatott hogy ^ igazán JÓ lyüket a tanműhelyekben és fejlődésével, munkájával, s szakember akarok lenni, ak­a munkapadok mellett. Az ne csak akkor keressék meg kor az iparitanuló-iskola el­idén ismét több időt szá- ^ oktatókat amikor már végzése után beiratkozom a nunk a gyakorlati oktatás- . . ' , , . „ . technikumba is. Ezen még nak. Négy napot dolgoznak. ba' van a «yerekkel- S31"08 gondolkodom, van is rá még tanulnak az ipari tanulók az volt már olyan tapasztalat, három évem üzemekben, két napot pedig hogy az iparitanuló-oktatás — Gyerekkorom óta a elméleti képzésre fordítunk, három éve alatt akadt olyan legkedvesebb szórakozásom a a —--—a; -i- motorszerelés. Édesapámmal együtt szabad időnk nagy A szegedi üzemek, ktsz-ek „,•,,- . . „ . . , „„_,„ . . vezetői is egyre nagyobb se- f"1?'3*1 egySzer sem ér — Lvrol évre fejlődik, szepul a Móra Ferenc Iparitanuló- gítséget nyújtanak a megfe- deklodott geyrmeke előmene- 'részét a -családi motor-sze­Az ifjúsági akadémián kí- Intézet mezőgazdasági gepszerclő részlege. Sok ezer óra lelő szakmunkásképzés biz- tele iránt. relésével töltjük. Nem is volt vüi A világ térképe előtt el- társadalmi munka eredménye, hogy az intézet valóságos tosításáhhoz. Különösen ör- nehéz a pályaválasztás hi­nevezésű oktatási formát ?U, ,,uk ,es bar.at®á?os- kényelmes munkahelyük lett a vendetes, hogy egyre több A munka: alkotás szen ehhez a szakmához volt , fiataloknak. Képünkön nehany elsőéves ipari tanuló föl- ktsz rendez be tanműhelyt kedvem, s állítólag egy kis szervezik meg meg az üzem- det szállít az intézet udvarára. Virágoskert lesz a gép- az ipari tanulók részére. Kő- ~ Szeretem a szép mun- tehetségem is. így lettem él­ben. szerelőműhely előtt... zös érdekről van szó, s ezt kákát, az olyan helyet, ahol talános lakatostanuló — — • — az ember szabadjára enged- mondja Erős József, a Sző­het! képzeletét, és ne neves- gedi Vas- és Fémipari Ktsz in/inií i„„.ni , . , ®enek ki: alkothat — beszél tanulója. Hasonlóan beszél­IT reln ?c L^f. Y nagy elragadtatással szak- nek szakmájukról, az üzem­es meni is azonnal! májáról Mészáros Tibor, a ról, a munkásélétről csak­Alighogy csuromvizesén és fárad­tan. lihegve a sok erőlködéstől, mert mindig széllel szemben hajtott, ha­zaért, megérkezett a busz is. ame-: lyik naponta hazahozta a faluba a többi munkással együtt a fiát is a gyárból. Az öregasszony ekkor egy széken ült a szobában, összeguco­rodva, figyelte a busz erősödő zúgá­sát, s aztán kinézett az ablakon, s látta a fiát, ahogyan elválva a többi­ektől. komoran, lehajtott fejjel köze­ledett a házhoz. Ott volt a szobá­ban a menye is, de az bezzeg nem nézett ki az ablakon, hogy meglássa az urát, ennivalót készített az asz­talra, mert a házban az volt a rend már nagyon régtől fogva, hogy ami­kor az ember hazaért a munkából, az asztalon már ott várta az étel. Igaz, az öregasszony ura nem gyár­ban dolgozott, hanem kinn a határ­ban, a földeken, az egész faluban senkinek sem voltak olyan jó, zsí­ros földjeik, mint nekik. Dehát hol vannak már azok a földek? Még az öreg Bodrogi János vitte be a téesz­be, hiába sírt. veszekedett vele he­tekig az öregasszony. Bejött hát a fiú a szobába, nagy darab langaléta fiatalember volt, köszönés nélkül leült az asztalhoz és enni kezdett. Az öregasszony to­vábbra is összehúzóckodva ült a széken, hallgatott, a megye is hall­gatott, s amikor a fiú befejezte az evést, a fiatalasszony kivitte a tá­nyérokat a konyhába. Sokáig mata­tott kinn. ők ketten nem tudták, mit csinálhat annyi ideig. A fiú el is unta a várást és kikiáltott. — Mi az istent piszmogsz? Gyere be! — Mit akarsz? — kérdezte a fi­atalasszony és megállt az ajtóban. A z öregasszony nézte a menyét. A fiatalasszony szőke volt, karcsú és törékeny. Nagy kék sze­meivel ártatlanul nézett bele a vi­lágba Lám milyen szelídnek látszik, gondolta az öregasszony, nem néz­né ki belőle az ember, hogy meny­nyire veszedelmes, mennyire nem hajlik a szóra. — Mit akarok? — mordult fel a fiú. — Te mit akarsz? Mit akarsz azzal az istenverte technikummal? Megmondtam már, hogy nem tanul­hatsz. De te azért tudtom nélkül jelentkeztél a technikumba. Itt az írás róla. Mondd, nem jó neked itt nálunk? Mi az istent akarsz? — Tanulni akarok. János. — Elkéstél már azzal. Miért nem tanultál lány korodban? Akkor bez­zeg nem ízlett. Abbahagytad. Job­ban tetszettek a legények, a tánc, meg a mozi. Igaz? — Ne beszélj így. Nagyon jól tu­dod, hogy nem a tanulással volt a baj, hanem a pénzzel. Az apám nem bírta. — Mindegy az most már, hogy miért nem tanultál. Abbahagytad, kész, vége. Mi az istennek akarod most folytatni? Agronómus akarsz lenni egy téeszben, mi? Míg én ott trógerolok a gyárban, addig te majd iskolába jársz. Én keresem a pénzt a te tanulásodra. Ki az isten hallott ilyet? Rajtam röhögne a falu. — Tanulni akarok, János. — Nem érted, hogy már nem le­het? A te helyzetedben nem lehet. Te már nem tanulhatsz. — Muszáj, János. Én így nem bírok élni. — Nem bírsz? — szólt közbe az öregasszony. — Én bírtam így élni, meg a többiek bírtak? Csak éppen te nem bírsz? — Az istenit, ne avatkozzon bele — mordult az anyjára a fiú. — Mi köze magának ehhez? Az öregasszony ijedten elhallga­tott, de azért tovább figyelt a be­szélgetésre, s apró, fekete szemeit gyorsan forgatta. A fiú enyhültebb hangon szólt a feleségéhez. — Nézd, Juliska, én most már nem bánom, hogy a hátam mögött je­lentkeztél a technikumba. De hagyd abba ezt az egészet. Ne tanulj to­vább. — Nem lehet, János, nem lehet az, hogy ne tanuljak. A fiú erre már fölcsattant. — De az istenit, akkor aztán nem maradhatsz tovább ebben a hazbanJ TERJED A KIVÁLÓ IFJÚ MÉRNÖK MOZGALOM A fiatalasszony nagyra nyitotta Felszabadulás Asztalos Ktsz nem valamennyien eHófSln 68 meBkapaKzkodott 32 ipari tanulója. - Még álta- S még egy igen jó dolgot! ajuaeiiaoan. ianos ,skolás koromban több A megkérdezettek nagy ré­— Elküldesz Janoska? Csakugyan ízben jártam a ktsz múhe- sze aztsem tudja, hoiy va­V^™7 SLTnif64- a i lyében Nagyon "fogtetszett jon milyen fizetési' kilátások Zt az asztalosmunka, s különö- várnak rá. tehát nem a mdf,T Pfeíl sen a mi"tázott. több fan- pénzhez szabták a szakma­tyód és indulj. Jobb, ha most mesz, táziát, ügyességet igénylő választást, hanem a szívük­mintna kesobb. munkadarabok készítése, höz. tudásukhoz, képessé­— De csak azt ; wheti e amit ide- Nem voltam rossz tanuló az geikhez. hozott — szolt közbe megint az öreg­asszony. — Hallgasson már, az istenit — mordult az anyjára ismét a fiú. — Mit károg folyton? A fiatalasszony nem mozdult, sá­padtan állt, belekapaszkodva az aj­tófélfába. — Na, mi az? Nem értetted? Ké­szülődj, indulj, eredj ahogy mond­tam. A fiatalasszony meg se moccant. Még jobban szorította az ajtófélfát: a kezéből teljesen kifutott a vér. A fiú erre odament a szekrényhez, s csomókban kihajigálta belőle az asszony holmiját. Aztán, mivel a fiatalasszony továbbra sem mozdult, leszedte a szekrény tetejéről a bő­röndöt, s belegyömöszölte a ruhákat. — Na, itt a cuccod. Indulhatsz. — Legalább kísérj rá. segíts — mondta a fiatalasszony, amikor ké­sőbb megemelte a bőröndöt. — Na jó, azt még lehet — mondta a fiú. p* gyütt mentek ki a házból. Az­tán. amikor a kapuhoz értek, valami különös történt. A fiú meg­lökte a fiatalasszonyt, kilökte a ka­pun, s gyorsan visszaugrott az udvar­ra, és hirtelen bezárta a kaput. — Na eredj — mondta. A fiatalasszony a lökéstől elesett az utcán, csúszott egy kicsit a sár­(Somogyme íelv.) Néhány héttel ezelőtt adta át Gyöngyösi József kon­zervgyári fiatal mérnöknek a KISZ Csongrád megyei bi­ban, s tulajdonképpen csak akkor zottsága a kiváló ifjú mérnök kitüntető jelvényt. Csong­rád megyében ő nyerte el első ízben ezt a megtisztelő kitüntetést. Példáját követve azóta az üzemben Róvó László műszaki fejlesztési előadó és Márton János TMK­vezető is jelentkezett, hogy versenyezni kíván a kitün­tető jelvényért. Képünkön: a három fiatal műszaki megbeszéli a vál­lalás teljesítésének problémáit. értette meg. mi történt, amikor las­san feltápászkodott. Kezével öntu­datlanul a ruháját kezdte tisztogatni, de aztán abbahagyta, mert nagyon gyöngének érezte magát Lerogyott a bőrönd mellé, a sárba, és hango­san sírni kezdett

Next

/
Oldalképek
Tartalom