Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

Vasárnap, 1662. srept. 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Ásóval a Keleti-tenger partján Különtudósításunk a brnói vásárból VI, Amerre mé? elvetődtünk M inden hét végén vott két szabadnapunk. Ilyenkor mindig men­tünk valahova. Vagy közö­sen szerveztek egy-egy utal, vagy csak úgy a maguk sza­kállára indultak neki. Ott vott mindjárt alig 50 kilométernyire tőlünk Ros­tock. Erről a városról egyre többet hallani. Nem csoda, hiszen az NDK legnagyobb tengeri kikötője és fergete­ges iramban épül. Maga a város is átvette a kikötő fej­lődés ütemét. Hatalmas épü­letek, áruházak nyújtóznak felfelé egymás után. Rostocktól alig pár kilo­méterre van Warnemünde. Ismert világfürdőhely. Hosz­szú-hosszú homolcos part, tarka fürdökosarak, egy-egy öreg világítótorony. Swerin délre esik Wismar­tól, jó két óra vonaton. Semmit se tudtunk róla. Csak úgy nekivágtunk egy vasárnap. Már a vonatból elő-előbukkan egy hosszan elnyúló tó, olyan jó fél­Balaton hosszúságú. A vá­rosban aztán szépen elénk kanyarodott, s hol itt, hol ott tűnt fel a házak között. Mint egy hatalmas gyöngy­füzér, úgy fonta át az egész várost. A tóparton nagy vi­rágos házak, a kék vizén fehér sétahajó meg finom tartású hattyúk. Ilyenről csak a mesében olvas né­ha az ember. Aztán jött Rügen szigete. JBz már egészen északon van. Először Raetswickba vittek el. Itt nyaranként színházi fesztivált szoktak rendezni, úgy, mint nálunk Szegeden. Egy domboldal a nézőtér, a színpad mögött meg igazi díszletként ott kéklik a tenger. Rajta játsz­szák el a tengeri csatákat. El is szokott süllyedni egy hajó... A sziget északi csücskén van Sasnitz, kis fürdőváros volt, de egyre jobban kiépül. Innen indul az a két bizonyos vonatvi­vő vízimonstrum is Svéd­országba. Es itt van nem messze egy 100 méteres hó­fehér kőszikla, a Königs­tuhl, ahonnan mindennél fényesebb a nap és min­dennél kékebb a tenger ... Visszafelé megnéztük Stralsundot is. Forgalmas kikötőváros egy jó ötszáz éves városházával. És ret­tendő sok a pék. , Wismartól hazáig tartó /\ út inkább egy filmre emlékeztet. Gyorsabb volt, pergőbb, tán érdeke­sebb is, de csak néhány ré­sze olyan maradandó. Ott van mindjárt Berlin. A brandenburgi kaput, a Reichstag tetejéről minket messzelátózó amerikaiakat, a friedrichstrassci átkelő­helyet soha nem lehet el­felejteni. De a néma emlé­keztetőül ott feketéllő ro­mokat sem. A császári palotájáról, meg egyezményeiről híres Potsdam már hamarabb el­mosódik. Csak a Sansoucci parkja marad meg, s Ián Voltaire szobája. Lipcséből a városházára emlékszünk majd vissza, in­nen elmentünk Weimarba is. Itt minden Goethe meg Schiller. A háza után ítélve Goethe nagyon praktikus ember lehetett. Egy vitrin­ben ott van a szürke pele­rines télikabátja. És ott van alig nyolc ki­lométerre tőle Buchenwald. A kapuján: Jeden das Sei-/ ne. Az őrtornyokban még.­ép jaz ablaküveg, az udva­ron ott a vaskeretű targon­ca, rajta hatalmas kövek. Ezt húzták a rabok és köz­ben dalnlniok kellett. Ezért hívták őket „éneklő lovak­nak". A múzeumban üveg alatt csíkos rabruha, meg véiami feketeség, amit ke­nyérnek neveztek. És ott vannak az emberbövből ké­szült lámpaernyők. Valaki egy táncoló alakot is fes­tett az egyikre. Egy homo sapiens. Weimartól nyolc kilométerre... Drezda után Prágában lézengtünk. A Vencel téren le kellett ülnünk egy. szo­bor talapzatára. Aztán megint mászkáltunk vonat­indulásig. Átmentünk a Károly-hídon (itt láttuk azt a Nepomuki szent János szobrot, amelynek egy má­solata Szegváron áll a Kur-. ca-parton. Aztán fel a Hradzsinhoz, majd össze­vissza az öreg városban. A kis vendéglők mind Svej­ket idézték, a derék kato­nát. Es a maradék pénzün­kön vettünk hét darab cseh, batiszt zsebkendőt. Aztán még egy vonatos éjjel és hazaérkeztünk. ost így visszagondolva arra az öt hétre,j amit munkával, uta­• * Ötvenkét ország gépújdonságainak látványos bemutatója Szeged csehszlovák testvérvárosában M csak na­zással eltöltöttünk annyit lehet mondani: gyon megérte. És még néhány szó a KISZ-hez. Miért nem ra­gadja meg az ilyen alkal­mat, miért nem szerveznek ilyen munkára utazásokat tömegméretekben, csereala­pon? Még jobban megis­mernénk egymást, még job­ban megszeretnénk, és még többen őriznének olyan em­lékeket, mint a hajókat ci­pelő tenger képe, vagy egy német hegesztő szemében égő tüzes lobogás... VÉGE Akácz László Élénk, nagy forgalmú vá­ros Brno. Szeged csehszlovák testvérvárosa. A nagyállo­máson leszálló idegen nyom­ban nyüzsgő embertömeget talál maga előtt, bármikor is érkezik e nagy múltú vá->í $ rosba. E napokban azonban még a szokottnál is nagyobb a forgalom, zászlódíszbe öl­töztek ,a házak, a színes ne­onreklámokat megsokszoroz­ták. Ünnepi napjai vannak a városnak: "9-én nyílt meg — mint a /Dél-Magyarország jelentette^— a IV. Nemzet­közi Brnói Vásár. Hajtszáz kiállító ''Festői domboktól övezett ••Völgyben, Brno peremén, mégis szorosan a városhoz tartozóan, 640 ezer négyzet­méternyi területen helyez­kednek el a kiállítás pavi­lonjai. Az üvegből, betonból készült hatalmas pavilonok­ban 52 ország 600 kiállítója mutatja be gép- és műszer­iparának legszebb termékeit. Ez a szám már magában is a növekvő nemzetközi ér­deklődést fémjelzi, mert ta­valy még 35 ország 550 ki­állítója hozta el termékeit. A vásár — amely jelképezi a két világrendszer békés együttélésének szükségessé­gét is — sokféle látnivaló­jával nemcsak a szakembe­reknek, hanem a tömegesen özönlő vásárlátogatóknak is nyújt sok újat, érdekességet. A gyártmányokat szakosítva, az azonos jellegűeket egy helyen tárják a látogatók elé. Emellett azonban a vá­sár legnagyobb, monumen­tálisan nagy körpavilonjá­ban valamennyi kiállító nemzet mintegy keresztmet­szetét adjá hazája gazdasá­gának, termékelnek, kultú­rájának- Ez a Népek Barát­sága pqvílqnja, amelyben ha­zánk is helyet foglal. Az ipar minden területéről Hatalmas, vastag könyv ; vásár bemutatott anyagánai katalógusa. Így e helyen nincs is mód mindenről szól­ni, hiszen a szocialista és a kapitalista országok zöme legújabb gyártmányainak megtekintése, alapos megis­merése nem is órákat, de napokat vesz igénybe. Egye­bek között szerszámgépek, műanyagipari gépek, műsze­rek, híradástechnikai beren­dezések, bányaipari és kohá­szati gépek, bőr-, textil-, gu­miipari gépek és berendezé­sek, kompresszorok, hűtő- és fűtőberendezések, különféle gépjárművek, teljes élelmi­szeripari, vegyipari komplett gyárberendezések makettjei, ú jszerű szállítóeszközök, me­zőgazdasági gépek, erőgépek sorakoznak a látnivalók hosz­szú sorában. A gépipar e nemzetközi seregszemléjén új színfoltként megjelent sok ázsiai, afrikai és latin­amerikai ország. Képvisel­A brnói vásár látképe a főbejárattól mok is. Aránylag sok termé­kével szerepel Kuba, A sokszínű és sokoldalúan fejlett csehszlovák gépipari gyártmányok között meglel­hetjük Szeged csehszlovák testvérvárosának, a házigaz­da szerepét betöltő Brnónak új gépeit, gépipari termé­eszközeink, és hasonlók. Va­lamennyi működés közben ismerhető meg. A kék ove­rallba öltözött Hungaria fel­iratú, nemzetiszínű jelvényt viselő magyar szakemberek mindenütt a legnagyobb készséggel nyújtanak felvi­lágosítást, és örömmel mű­Ml A Tatra 603-as csehszlovák gépkocsi az emeloüat u-. teti magát az Egyesült Álla- dezéseink, keit is, köztük híres Zetor traktoraik legújabb típusait, valamint a Tesla gyár rá­dióit, televízióit. Érdeklődést keltenek a magyar gyártmányok A nemzetek gépi produk­cióinak e látványos szemlé­jén hazánk is imponálóan vesz -részt. A vásár szakosí­tott jellegéből adódóan 12 helyen is megtalálhatjuk ki­váló gyártmányainkat, köz­tük számos, egyelőre még nálunk is kevéssé ismert új­donságot. Mintegy 1800 négy­zetmétert foglalnak el a szakpavilonokban és a sza­badban felállított gépeink, műszereink, műszaki beren­híradástechnikai ködtetik a külsőleg is tetsze­tős, új típusú gépi berende­zéseket. különösen nagy az érdeklődés a D4K trakto­raink, a Haldex meddőhá­nyó kitermelő berendezés, a Metrimpex műszerei iránt. A Csergő János kohó- és gépipari miniszter vezetésé­vel a vásárra érkezett ma­gyar kormánydelegációval is többször találkozhattunk a ki­állítás területén, amint külföl­di szakemberektől körülvéve magyaráztak, tárgyaltak gyártmányainkról. S nem­csak a szocialista országok képviselőitől hangzottak el elismerő megjegyzések, ha­nem a kapitalista államok, a nyugati cégek tárgyilagos megbízottai is szocialista iparunk kétségtelen fejlődé­Véglegesítették a mihályteleki idény-napközi otthont Augusztusban hír jelent meg a Dél-Magyarországban arról, hogy a mihályteleki idény-napközi otthon végle­gesítését kérik a szülők, mi­vel annak működésére egész éven át szükség volna. A vá­rosi tanács művelődésügyi oeztálya megvizsgálta a szü­lők kérését, a véglegesítés le­hetőségeit és szeptember 20-tól az idény-napközi ott­hon egész évre napközi ott­honos óvodává alakul át. Az új csoport a már meglevő óvoda negyedik csoportja­ként fog működni. A csoport beiskolázása már megtörtént, s a művelődésügyi osztály gondoskodott óvónőről is. Az Üj Élet Termelőszövet­kezet is segítséget nyújt a napközi otthonos óvoda mű­ködéséhez: december 31-ig dajkát ad a szövetkezet, mert ilyen státuszt csak január 1-től tud biztosítani a mű­velődésügyi osztály. Az új óvodai csoport nem zavarja az általános iskola eddigi működési rendjét, mert ugyanúgy mint eddig, a felsőtagozatos osztályok, valamint az első osztály dél­előtt, a második, harmadik és negyedik osztályok pedig — ugyanúgy mint korábban — váltakozva járnak. A brnói gyár Zetor traktora sét és termékeinek kiváló­ságát állapították meg. Csak örömmel írhatjuk, hogy azon a napon, amikor a vásár fő­árbocára a magyar és fran­cia zászlót húzták fel — je­léül annak, hogy a nemzet­közi vásárokon szokásos nemzetek napjai sorában a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság napja van —, addigra már számos új tisztelőt nyertek meg szá­munkra a szocialista magyar ipar fejlettségének bizonyí­tékai. Jogosan hangzott el azonban többször is az a megjegyzés, hogy a kereske­delmi kapcsolatok várható bővülése, értékes gyártmá­nyaink megismertetése mel­lett mindenekelőtt a helyes és egészséges nemzetközi együttműködést kell elősegí­tenünk a vásáron való rész­vételünkkel is. Különösen vonatkozik ez a KGST-ben tömörülő országok ipari ter­melésének megosztására, s ezáltal is még nagyobb ered­mények elérésére. Nemzetközi együtt m ti ködés Ezeket a gondolatokat han­goztatta Fr. Krajci csehszlo­vák külkereskedelmi minisz­ter is a külföldi újságírók részére rendezett sajtóérte­kezleten, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A szinte valamennyi kiállító országot képviselő európai, ázsiai, amerikai és afrikai újságírók e nagyszá­mú részvétele is jelezte a vásár iránti figyelmet. A miniszter tájékoztató beszé­dében és a hozzá intézett sok kérdésre adott válaszá­ban rendkívül őszinte és tárgyilagos hangnemben szó­lott a kiállítás jelentősége mellett azokról az elgondo­lásokról. amelyek a további fejlődést — gazdasági, ipari, kereskedelmi fejlődést — kí­vánják segíteni. Különösen aláhúzta, hogy e vásár is számos tapasztalatot nyújt a közös cél felé haladó szocia­lista országok együttműkö­désére, de a tőkés országok­kal való kereskedelmi kap­csolatok lehetőségeinek bő­vítésére is. Nap mint nap sok-sok ezer ember csodálja meg a vásár újdonságait, ismerkedik az új gépekkel. A kiállító or­szágok szakemberei is rend­szeresen felkeresik egymás bemutatott termékeit, s a lá­tottak alapján tanácskoznak egymással, sűrűn folytatnak szakmai beszélgetéseket is. Ily módon a brnói kiállítás és vásár mindjobban a gép­ipari szakemberek nemzet­közi tapasztalatcseréjévé is szélesedik. Tárgyalnak a külkereskedelmi képvisele­tek megbízottai is. Az ed­digi jelek szerint a vásárnak még szeptember 23-ig, a zá­rásig hátralevő napjai min­den bizonnyal további hasz­nos eredményeket hoznak a nemzetközi kapcsolatok bő­vülésében, erősödésében, s ezáltal is a békés egymás mellett élésben. LÖKÖS ZOLTÁN — MORVAY SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom