Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1962. szeptember IS. Bon Bella: Algéria betartja az eviani egyezményeket Jelenleg az állam építése a legfontosabb — mondotta az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese Ben Bella nyilatkozott az algériai problémákról a Le Monde című párizsi lap mun­katársának. Kijelentette: az FLN Politikai Bizottsága is a hadsereg között nincsenek ellentétek. A nemzeti nép­hadseregnek nagy szerepe volt a válság megoldásában. Ennek ellenere ttein keU at­tól tartani, hogy aríiadtereg túllépné feladatkörét. A hadsereg vezetését a ve­zérkar helyett katonai tanács vette át.'Ebben Bumedien ez­redes is helyet foglal. A hadsereg 130 000-es létszámát csökkentik: topjainak egy ré­sze az FLN szervezeteiben fog dolgozni. Most az állam építése a leg­fontosabb feladat — hangoz­tatta Ben Bella. Az FLN — mondotta a továbbiakban — a tripoli program értelmében az. ország jövőjének biztosí­téka. A párt kidolgozza a nemzeti politika irányvonala­it és ellenőrzi végrehajtásu­kat. A politikai bizottság a választások utón is helyén marad, előkészíti a párt kong­resszusát, amelyre az év vé­gén kerül sor. A kongresszus megválasztja a párt szerveit, a központi bizottságot, a nemzeti tanácsot és az űj politikai bizottságot A poli­tikai bizottság tagjai a kor­mányban is helyet foglalhat­nak. Elismerés Franciaország felé Ben Bella nyilatkozatában is­mét aláhúzta: Alpéria betart­ja az eviani egyezményeket, s együtt akar működni Fran­ciaországgal. -El kell ismer­nünk — mondotta —, a fran­cia kormány az algériai vál­ság idején megőrizte szigorú semlegességét, nem avatko­zott be ügyeikbe. Kijelentet­te: Alpáridban kedvező fel­tételeket teremtenek mind­azon franciák számára, akik ott akarnak maradni, vagy vissza akarnak térni. A politikai bizottság el­nöke élesen bírálta a negye­dik vilaja vezetőit, akik Anar­chiát idéztek elő Algírban. Az Algériai Dolgozók Általá­nos Szakszervezete egy "ké­nyelmes neutralista* állás­pontjával lényegében a ne­gyedik vilaját támogatta és késleltette a kibontakozást — mondotta Ben Bella. Párizs meglepődött Az FLN új választási je-. lölőlistája meglepetést kel­tett Párizsban. A politikai bizottság — mutatnak rá a megfigyelők — kizárta a nemzetgyűlésből az ellenzék legismertebb vezetőit, akik a politikai bizottság és a negyedik vilaja viszályában a háttérből támogatták a lázadó tiszteket. Viszont ke­vesebb szigort mutatott a fegyveres ellenállókkal szemben. A negyedik vilaja a válságot megoldó komp­romisszum alapján megtar­totta képviseletét, azzal a módosítással, hogy nem Algír, hanem a vidéki vá­rosok listáján kapott he­lyet Krím Belkaszem és a Kabil-föld többi jelöltje változatlanul ott szerepel a képviselőjelöltek között. A változások során elsősorban • szakembereknek tartott értelmiségi politikusok ne­vét törölték a listáról. Az új jelölőlista, amely kétségkívül megkapja a sza­vazatok többségét, biztosít­ja. a politikai bizottságot támogató erők döntő fölé­nyét a nemzetgyűlésben Francia kormánykörök­ben megelégedéssel vették tudomásul, hogy az euró­pai lakosság 16 képviselőjé­nek jelölését nem érintet­ték a módosítások. Az FLN és az Algériai kommunista Párt Az Algériai Kommunista Párt képviselői nem szere­pelnek a 196 jelölt, között. Az FLN politikai bizottsá­ga nem vette figyelembe a kommunista párt Központi Bizottságának a választások demokratizálására tett ja­vaslatait. Az Algériai Kom­munista Párt szám szerint nem nagy párt, mert igen sok tagja életét vesztette a szabadságharcban, tekinté­lye és tömegbefolyása azon­ban ma is jelentős Algériá­ban. A kommunista párt világos programot adott, állásfoglalásaiban mindig a nemzeti egység szükséges­ségét hangoztatta, és ezzel a válság napjaiban is új hí­reket szerzett. Az Algériai Dolgozók Ál­talános Szövetsége két je­lölttel szerepel a választá­sokon. A szakszervezet ve­zetői a politikai bizottság­gal szembenálló erőket tá­mogatták. Nem kétséges azonban, hogy a szervezett dolgozók tömegmegmozdulá­sai mérsékletre intették a szembenálló katonai erőket. Kubáról, Nyugat-Berlinről és Latin-Amerikáról beszélt Kennedy csütörtöki sajtóértekezletén Kennedy amerikai elnök csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Bevezetőben egy előre el­készített nyilatkozatot olva­sott fel az Egyesült Államok kubai politikájáról. A Szov­jetunió Kubába irányuló szállításairól szólva az ame­rikai elnök megismételte azt a korábbi nyilatkozatát, mely szerint »ezek az újabb szállítások nem jelentenek komoly veszélyt a nyugati félteke egyik országára sem*. Hozzátette azonban, hogy -ha az Egyesült Államok va­lamikor szükségesnek fogja tartani, hogy hadmüvelete­ket indítson a kubai kom­munizmus ellen, akkor a kommunisták által Castro­nak küldött fegyverek és szakemberek nem befolyá­solják e hadmüveletek ered­ményét és nem tolják ki je­lentékenyen azt az időtarta­mot, amely az emiitett ered­mények eléréséhez szüksé­ges*. "Az egyoldalú katonai in­tervenció az Egyesült Álla­mok részéről jelen pillanat­ban szükségtelen és indoko­latlan — mondotta Kennedy. Az elnök sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy -az Egyesült Államokban el­hangzó felelőtlen beszédek­alátámasztják az ilyen ve­szély fennállásának valószí­nűségét. hl elnök megcáfolja saját magát Ezután azonban Kennedy olyasmiket mondott nyilat­kozatában, amelyek alig kü­lönbőznek az általa is elítélt "felelőtlen beszédektől*. — Ha a kommunista erők növekedése Kubában egy bi­zonyos pillanatban veszé­lyezteti, vagy valamilyen módon megsérti biztonsá­gunkat, vagy guantanamói támaszpontunkat — hangoz­tatta az elnök —, vagy ha Castro kísérletet tenne ag­resszív céljainak a nyugati félteke más államaiban tör­ténő exportálására, ha bár­milyen módon beavatkoznék a Cape Canaveralban törté­nő űrkutatási tevékenységbe, ha érintené a Panama-csator­na forgalmát, s végül, hn Kuba a Szovjetunió jelentós támadási haditámaszpontjá­vá válna, akkor az Egyesült Államok minden szüksegest meglesz saját és szövetsége­sei biztonságának védelmé­re. E meglehetősen ködös fo­galmazása mondatok után Kennedy kijelentette, hogy neki, mint a fegyveres erők főparancsnokának, joga van ilyen intézkedések foganato­sítására. Utalt itt arra is, hogy a kongresszustól felha­talmazást kért a tartalékosok behívására. Az amerikai elnök gyakor­latilag elismerte, hogy ( az Egyesült Államokban akna­munka folyik a kubai kor­mány megdöntése érdekében, hogy továbbra is együtt dol­goznak a kubai ellenforradal­márok vezetőivel, "akik hoz­zánk hasonlóan a jövőben visszaakarják téríteni ezt az országot a szabad világba* — mondotta Kennedy. Kennedy ezután az újság­írók kérdéseire válaszolt. A kérdések nagyobb része szin­tén Kubára vonatkozott, de a válaszok semmi jelentőset nem adtak az elnök korábbi nyilatkozatához. Felújítják az Egyesült államok magasiegköri atomfegyver-kísérleteit Berlinnel kapcsolatban Kennedy kijelentette, hogy az amerikai kormány e kér­désben elfoglalt álláspontja változatlan marad a novem­berben bekövetkező választá­sok után is, mivel ezt az ál­láspontot mind a köztársasá­giak, mind a demokraták tá­mogatják. Az egyik újság­írónak arra a kérdésére, hogy miért sikertelen a "Szövetség a Haladásért*-program, Ken­nedy lényegében nem adott érdembeli választ. Kijelen­tette, hogy túlságosan elma­radottak a latin-amerikai or­szágok. Itt egyébként felszólí­totta a nyugati hatalmakat, s különösen a Közös Piac tag­jait, törődjenek többet La­tin-Amerikával . Egy másik kérdésre vála­szolva Kennedy megerősítet­te, hogy az Egyesült Államok fel fogja újítani nukleáris kí­sérleteit a Johnston-sziget térségében. Több légköri és három magaslégköri robban­tást végeznek majd — mon­dotta —, de a magaslégköri kísérletek során alacsonyab­ban hajtják végre, hogy az ne befolyásolja az űrhajózást. F.zzel tehát az amerikai el­nök maga is elismerte, hogy a korábban végrehajtott ma­gaslégköri kísérletek nem voltak veszélytelenek az űr­kutatás szempontjából. ELKÉPZELÉS, amelyhői nem lehet valóság Kennedy latin-amerikai tervének egyéves „eredménye" Ezekben a napokban egy esztendeje annak, hogy a la­tin-amerikai országok értekezletén, Pvnta del Este uruguayi városban az amerikai delegáció tömjénfüst és zajos csina­dratta közepette beterjesztette az úgynevezett "Szövetség a Haladásért—programot. Latin-Amerika legelterjedtebb nyel. vén, spanyolul ez a név így hangzik: Alianza para el Progreso. A továbbiakban a »Szövetség a Haladasért* elneve­zés helyett a rövidebb "Alianza*-1 használjuk. A terv állítólagos és tényleges célja Miért indította el a Kenne- United Fruit nevű óriás mo­dy-kormány ezt a programot? nopólium, amelynek a Rio Élihez először is emlékez- Grandétól délre szinte min­nünk kell a következő alap- den országban végeláthatat­vető tényekre: a Rio Grandé lan ültetvényei vannak és folyótól — amely határfolyó amely nem is olyan régen az Egyesült Államok és Mexi- Washington által támogatott kó között délre, az úgyne- "magán-hadseregével* ver ti) vezeti, zöld kontinensen, te- le a guatemalai forradalmat., hát Latin-Amerikában mint- Ha minden tökéletesen úgy egy 200 millió ember él. Aki menne, ahogy Kennedy sze­azt állítja, hogy ezek egy tize- retné, az Alianza akkor is a de tele gyomorral fekszik le, legjobb esetben tüneti keze­az is túloz — írja egy őszin- lést nyújthatna a nagybeteg te pillanatában a Time című Latin-Amerikának. Egy pél­amerikai magazin. A főváro- da a sok közül: az Alianza az sok üzleti negyedeiben ég fe- egész hatalmas térségen 168 lé meredő felhőkarcolók sem ezer lakás építésére ad se­elég magasak ahhoz, hogy el- gélyt és hitelt. Egyedül Bra­takarják ennek a hatalmas zili.a lakásszúkséglete nyolc­térségnek a nyomorát, szelle. millió. mi sötétségét. Változnak az idők, Washingtonnak mind nehezebb a szabad világ szép­ségeiről szónokolnia, amikor tőszomszédságában ilyen álla­Lekiizdhetetlennek látszó akadályok Azt mondottuk, "ha az Ali­potok uralkodnak. Latin- anza a terv szerint megvaló­Amerika tehát korunk nagy sulna*. De nem valósul meg, politikai küzdelmében nyo- mert sok tényező akadályoz­masztó erkölcsi teher az za az eddigi gyakorlat felszá­Egyesült Államok számára. molását, mindenekelőtt a szó­. , ban forgó országok arisztok­, uem f „T ráciája. AZ a földesúri nagy­lezett célja? Aligha véletlen, rtt amel Wa_ hogy egy evvel ezelőtt Punta shin^on JSötmt az orszá. ckü Esteben akkor terjesztet- san tómaszkodott. Ken_ tek elő ezt a programot az ned _ a forradalmi robba­amenkaiak amikor fokoztak megakadályozására ­a fiatal Kubai Köztársaság mérsékelt és kézben tarlott elleni nyomást, á teba. pél- nfoTmokat akar ^ erre az damegerttette Washington- A/ianzáva] akarja kényszeri_ nat hogy a zöld kontinens ten, az áluüa eddl ^ _ íobfo orszagaban xs bekoveri M latin-amerikai vezető rér kBZu„ x K'^J i ii fo®®1- D® Haiti diktátorának, ^ aZ- elT t Düvaliemek, a nicaraguai évtizedek során hozzászokott Somozának a p^g^ Stro­ahhoz, hogy egykedvűen eísnernek a g+ltenialai Ydi­szemlelje a latin-amerikai Fttentesnek, a Frondizit kormányvaltozasokat Hiszen elű argentin tábornoki szinte kizárólag szemé yek es kamak a Coulart elnök re_ csoportok hatalmi villonga- formterveivel szembeszegülő ""In A SZ0Í y nem brazil kongresszusi jobboldal­változtátott a lényégén: az nak ej2e a0dbűn Jsincs ko_ elmaradottságon és az Egye- mo, renni Washingtonnak sult Alffn?okntó Va,„,f f^' 82 Alianza val rájuk gyako­sagj-politika. kiszolgáltatott- rolt nyomasat. Ez'a ré%0 a sagon. Kubaban azonban a zsarolásra zárolással vála­• ? - ^ o • nak bek' toeU bonyolódnia a teából ezudutt nep a was- által teremtett ördögi hingtom függőség bilincseit is körbe. akkor u kénytelen egyszer és mindenkorra szét­őket támogatni, ha nem enge­zuzta. Ezt akarja az amerikai deimeskednek Kennedy ,e­konnany elkerülni - meg formkívánságainak, mert ők bizonyos anyagi aldozat aran azt mondják: kiasszatok, 1S" vagy mi, vagy a kubai stílusú Mi is az Alianza? forradalom. Ezé t nl nem is lesz egyelőre Para­Az Alianza gyakorlatilag guayban semmiféle jövedel­segélyek és hitelek szövevé- mi adó- ezért mondta sze­nye -latin-Amerika gazdasá- mermetlenül ®C salvadori gi talpraállítására*. Az erre hlva'alnok. amikor az ameri­fordított összeg azonban tő- 1181 követ érveket kért tőle, redéke annak, amit az Egye- "fo™ ohojtják költeni az sült Államok keresett és ke- Alianza keretében kapott res Latin-Amerikán. A jenki- nyolcvanmilliót: "Terveket szomszéd ugyanis minden nem íudunk készíteni. De erejével hozzájárult ahhoz, nvu0°djek nieg követ úr, van hogy ezeknek az országoknak helye a Vemnek .. .* a struktúrája nyersanyagter- S hogy a latin-amerikai melő legyen és így az olcsón arisztokrácia viszontzsarolása megvett nyersanyagért cseré- eredményes, arra jellemző a ben nagyon is jó áron ipar- perui eset. Peruban a »polgá­cikkeket adjon el. Hogy mit ri kormányt katonai junta jelent Amerikának a »zöld váltotta fel. Washington er­kontinens*, arra jellemző az re — az Alianza szellemé­ben — megszakította a diplo­máciai kapcsolatokat. Műkö­désbe léptek azonban a *vagy mi, vagy a forradalom*-gé­pezet kerekei és Washington elismerte Ricardo Perez Go­doy tábornok klikkjét. Az Alianzát hátráltató má­sodik számú erő: az amerikai szélsőjobboldal, a teljes moz­dulatlanság híveinek tábora. Elsősorban azoknak a mono­póliumoknak a képviselőiről van szó. akik egy-egy ország­ból közvetlen mammuthasz­not húznak. Az ilyen érdek­csoportokat az amerikai szleng lobbynak nevezi. Godoy tábornokot például el­sősorban a kongresszus "pe­rui lobby—jának erőfeszíté­sei nyomán ismerték el. S hogy milyen veszteséget okoz. nak az érdekelt országoknak ezek a monopóliumok, arra jellemzőek Jorge Mejla Po­lacio colombiai pénzügymi­niszter szavai: »Mivel a Wall Streeten letörték a colombiai kávé árát, ez nekünk csak ebben az évben háromszor annyiba kerül, mint ameny­nyit az Alianzától kapunk.* Az ellentmondások következményei A harmadik hátráltató erő a bürokrácia és a hozzá nem értés. Egy-egy példa mind­kettőre: Guatemala égetően sürgős ötmillió dollároa la­kásépítési kölcsönét csaknem egy éve nem kapja meg, mert az Inter-Amerikai Fejlesztési Bank és a washingtoni kül­ügyminisztérium technikai részletkérdéseken vitatkoz­nak. Richárd Goodwynt, a latin-amerikai ügyekkel fog­lalkozó államtitkárt nemré­gen leváltották. »Semmit nem tudott Latin-Ameriká­ról* — így búcsúztatta el a Newsweek című amerikai fo­lyóirat. Az Alianza tehát megvaló­sulása esetén is csak szépség­tapasz lenne Latin-Amerika elkínzott testén, de minden jel arra vall, hogy — az em­lített ördögi kör miatt — még erre a szépségtapaszra sem lehet számítani. Washing­ton kénytelen támogatni a forradalomtól való félelmé­ben a reformokra sem kap­ható latin-amerikai arisztok­ráciát — ez viszont tovább fokozza az elégedetlenséget és közelebb hozza a forradal­mi robbanást, amitől az ame­rikai kormány retteg. Retteg, mert a történelem kerekét lassítani lehet, de megállíta­ni nem: az halad könyörte­lenül a maga útján. Új kormány Szíriában Szíriában csütörtökön le­mondott a Besir Azmeh ve­zette kormány. Az új kabi­net megalakításával mégbi­zott Khaled el Azemet a parlament csütörtökön 156 szavazattal egy ellenében beiktatta. Azem már több ízben állt a szíriai kormány élén — legutóbb 1951-ben —, majd miniszteri tárcákat töltött be. Azem a szíriai—egyipto­mi uniót kezdettől fogva ellenezte. Háztartási zsiradékot színszappanra esetei tlnn cseretelepek: Gogol utca 28 1.30 15.30­ia. Szabadsaltó ü. tl 130— 15.30-ig. Szappanfőző Ktsz S 71S8t S***,.'' Textilművek keres azonnali belépésre gyakorlott gép- és gyorsírókat jelentkezni lehet a Textilmüvek munkaügyi osztályán. K. 280 SZEGEDI GAZMO VALLA LAT gázszerelőt és alkalmi foidásókat azonnali belépéSBel felvesz. ÉRTESÍTÉS Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a SZŐ^TIS^ÉTTERím f. hó 17-től hétköznapon 17—24 óráig, szombaton 12—02 óráig vasárnap 10—24 óráig tart nyitva. Étkezzen, szórakozzon továbbra is a SZŐKE TISZA HAJON. Mindennap hangulatos zene. tánc! S. 71392 Szegedi Szálloda és Vendéglátó Váll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom