Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

Péntek, 1962. szeptember II. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Ásóval a Keleti-tenger partján ILii újat lehet még a ten­gerröl mondani? Le­írták, magyarázták már na­gyon sokan, és először ta­lán nem is tudja saját sze­mével nézni az ember. Minduntalan irodalmi idé­zetek. olvasmány emlékek foszlányai villannak elő. Csak ha egy megfeketült cölöpön, vagy simára csi­szolt kövön üldögél sokáig, akkor tudja talán maga is felfogni, mit is lát. És ahogy a lomha, álmosan mozgó hullámokat nézi, valami megfoghatatlan nyugalmat és bölcs időtlenséget érez. Minden leegyszerűsödik és tisztává válik. És amikor el kell jönni tőle, nagyon-na­gyon fájdalmas a búcsúzás. Láttuk a tengert hétköz­nap. Olyankor szürke és unott. Csak a partra fútó viz ütemes• surrogása hal­latszik. Olyan, mint vala­mi hatalmas imamalom. Ünnepnap mintha kicse­rélték volna. Egyszer egy százméteres hófehér szikla­falról néztünk le rá Rügen szigetén. Fölöttünk ott szik­rázott a mindent átfogó kékség, odalent meg, a szik­lák tövében, zúgtak a fe­hér sapkás, sötétkék hullá­mok. Mintha minden ün­neplőbe öltözött volna. Cso­dálatos látvány volt. De legtöbbször akkor lát­tuk a tengert, amikor dol­gozik. Nagy óceánjárókat meg apró csónakokat cipel. Ilyenkor megint szürke, de valahogy melegebben csil­log. Így szerettük a legjob­ban. Ahol dolgoztunk, az öböl­be naponta futottak be új hajók. Először csak az árbocuk látszott, aztán lassan, mint egy fénykép az előhívóban, elénk tűnt az egész hajó. A zászlóját néz­tük mindjárt, honnan jött, és vajon mit hozott? A legnagyobbak az olaj­szállító hajók. Nem is tud­nak megfordulni egyedül. Két kis fürge motoros von­tató szalad eléjük, az eguik elöl r|fogja meg, a másik há­tul. és húzzák, csavarják, amerre kell. 4 gabonásha­jók hosszúak és mélyek. Csövön fúvatják őket tele, s ha megtelnek, úgy farol­nak ki az öbölből, mint az öreg kacsák. A fásoknak is feneketlen a gyomruk. Na­pokon keresztül kopasztják őket a daruk, mégse marad­nak üresen. EMajóknál ugyanúgy, mint az autóknál, szintén fontos a karosszéria. Van­nak divatos, karcsú »hajó­hölgyek*, és vannak öreg, kövér »vízinagymamák*. A korszerűséget mindenekelőtt azzal mérik, hogy hol he­lyezkedik el a parancsnoki IV. A tenger ós hajói hid. Ha hátul van, alacsony és széles, akkor modem a hajó, mert bőséges teret en­ged így az áruk elhelyezé­sének. ha ráadásul a kissé otromba csigás árbocok he­lyett korszerű, elektromos darui is vannak, le a ien­gerészsapkát előtte. Ha azonban a parancsnoki híd és az egész motorház a ha­jótest közepén van és csi­gatartó árbocai is vannak, ma már csak egy szájbigy­gyesztést érdemel. A személyszállító hajók­nál már más a mérce. Ott nagy becsülete van az üre­gebbjének is. Járt két vén­séges kirándulóhajó ennan Wismarból a nem messze levő Poci szigetére. Azok­nak a fedélzete mindig tele volt. Lassan mentek, az üt sokáig tartott, és egy ilyen tengeri kiránduláson sók minden történhet egy ora alatt... De a hajók hajója, amit odakint láttuhk, az a Vöí­kernfreundsehaft. Ez a né­pek barátságáról elnevezett hófehér óceánjáró-szálloda éppen a rostocki kikötő­ben horgonyzott, amikor ar­ra jártunk. Készülődölt, hogy a VIT-re vigye a né­met fiatalokat. A jó három emelet magas úszócsoda egyébként egészen különle­ges feladatokat lát el. Az NDK szalcszervezetcinek tulajdonában van, és a be­utalt dolgozókat mindössze 240 (!) márka ellenében le­viszi a Fekete-tengerre, szé­pen körbe a dán, holland, francia partok mentén, majd át a Földközi-tenge­ren. Jó három hétig tart az út. Amikor aztán végre ki­kötöttek, repülőgéppel jön­nek el értük. De a repülők új utasokat is hoznak, s most ők teszik meg ugyan­ezt a szép utat, csak most visszafelé. S mindez, mint mondottuk, 240 márkáért. A többit fizeti a szakszerve­zet. Ráadásul a Völkern­freundsehaft nincs is egye­dül. Van egy hasonló nagy­ságú társa is. így jó pár ez­ren tehetik meg ezt a cso­dálatos utat. A hajón — mint a luxus óceánjárókon — van uszoda, hangver­senyterem, éttermek, cuk­rászdák, minden földi jó. A Völkernfreundschaft egyébként egyszer már meg­járta Kubát is. Persze van még egy híres német hajó, amelyet méltán ismernek világszerte. Ez a kétkéményes hajóóriás a Szövetkezeti gazdák különvonata indult az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Csütörtökön reggel a sze­gedi járás hét termelőszö­vetkezetéből 700 szövetkezeti gazda különvonaton indult el Budapestre, az országos mezőgazdasági kiállítás meg­tekintésére. Érdekes, hogy a gválaréti Komszomol Tsz kö­zösségének 170 tagja közül 155-en neveztek be a buda­pesti túrába. A költségeket a tsz vállalta magára. Az or­szágos mezőgazdasági terme­lési versenyben utóbb elért kimagasló teljesítményeikért a földművelésügyi miniszter 10 ezer forinttal jutalmazta meg a gyálarétieket, s most ezt a pénzt is a budapesti kirándulásra, ismereteik gya­rapítására fordítják. Sok szövetkezeti gazda kelt útra a különvonattal a tápéi Tiszatáj, a sándorfalvi Béke, az újszentiváni Üj Élet és a szőregi Petőfi termelőszö­vetkezetekből is. A szegedi járásban jelenleg oly nagy az érdeklődés a kiállítás iránt, hogy szinte naponta lehetne újabb és újabb szö­vetkezeti különvonatot indí­tani. Nikotinos gyilkosság őttömösön A szegedi járás öttömös községében szeptember 9-én éjjel nikotinnal megmérgez­ték Ilovai Ilona 28 éves, Öttömös, Felszabadulás utca 63. szám alatti lakost, isko­lai takarítónőt. A rendőrség a tettest hamarosan elfogta Kirí Illés, Balatonszállás 79. szám alatti lakos, 24 éves mezőgazdasági munkás sze­mélyében. A nyomozás megállapítot­ta, hogy Kirí Illés hosszabb ideje kapcsolatot tartott Ilo­vai Ilonával. A lány, aki hathónapos terhes volt, kér­te a fiatalembert: mire a gyermek megszületik, vegye el feleségül, vagy biztosít­son számára gyermektartást. Kirí Illés azonban egyik ké­rést sem volt hajlandó tel­jesíteni. inkább nikotinnal megmérgezte Iloval Ilonát. A terhes nő meghalt. A tet­test a rendőrség letartóz­tatta. Sassnitz. A Rügen-szigeti kis kikötővárosról elneve­zett vizimonstrum nem ki­sebb feladatot lát el, mint azt, hogy a Trelleborg ne­vű svéd társával együtt az Európából érkező expressz­vonatokat viszi át Svédor­szágba. Amikor egy hoss­szan elnyúló móló végéről az indulásra készülő hajót figyeltük, magunk se akar­tuk elhinni, hogy mekkora. Elszélesülő tatján éppen nyitva volt a kapu, és egy öregesen köhécselő moz­dony tehervagonokat tott be rajta. Kezdtük számolni: egy, kettő, három ..., mikor húsz felé jártunk, a vago­nok még mindig mentek. Aztán még jött nagy szu­szogással egy expresszvo­nat; elnyelte azt is. Valaki azt mondta, hogy ezenkívül belefér még vagy hatvan autó, meg mit tudom én, még mennyi ember. Es ez­zel a rettentő csomaggal a gyomrában alig négy óra alatt eljut a svéd partokig. Ha csak beszélnek erről a hajóról, nem hittem volna el... Na és a tengerészek, akik nélkül halott a hajó? Okét igazán jó volt megismerni. Széles szárú nadrágjaikban — amiket tán azért szab­nak igy, hogy könnyebb legyen kiugorni belőle — ott mossák a hajó fedélze­tét, vagy modern mintára az elektromos daru kapcso­lóit kezelik. Ugyanúgy dol­goznak, mint a »közönséges* munkások, csak a munka­helyük, az romantikus egy kicsit. Este meg. ha befejezték a munkát, átöltöznek, aztán: gyerünk a városba. Várják őket az apró matrózkocs­mák, meg a táncos szórako­zóhelyek. Ilyenkor aztán "pénz nem számit* — ola­pon fogy az igazi matróz­ital (rum sörrel), és megy a nemzetközi barátkozás. Az egyiptomi hajógépész odaül a finn szakácshoz, a svéd kormányos meg táncoltatja a német kapitánynét. De a kés mostanában már rit­kábban kerül elő... Igy megy az élet a ki­kötőben meg a tenge­ren. Hajók jönnek, haiók mennek, emberek ismer­kednek és válnak el, de va­lahonnan mindig látszik egy zászló színes lobogása, mint valami örök, soha el nem múló integetés. (Folyt. köv,) Akúcz László Válogatós emberek Fogadónap a városi tanács munkaügyi osztályán Többen esküdni mernének, hogy Szegeden sokan keres­nek munkát. Ha valaki fo­gadónapokon hivatalos ügy­ben a városi tanács munka­ügyi osztályán jár, az ott lá­tott kép alapján, valóban igazat ad ennek az állítás­nak. Emberek százai állnak sorban, s várnak, hogy be­jussanak a hivatalba. A sorbanállók többsége becsületes szándékú, dolgoz­ni akaró ember. Közülük jó néhányan általános vagy kö­zépiskolai tanulmányaik el­végzése után keresnek mun­kát. Egy másik nagyobb cso­port tagjai — főleg fiatal­asszonyok — is, életükben először akarnak üzemben, vagy hivatalban dolgozni, amit eddig apró gyermekeik nevelése miatt nem tehettek meg. A gyerekek azonban felnőttek, s a család egyre növekvő igényeinek kielégí­tése érdekében most már az asszony is részt vállal a pénzkeresésből. Nem felel meg Jó néhányan azonban he­tenként, legjobb esetben két­hetenként, rendszeresen megjelennek a munkaügyi osztályon, ök enyhén szólva, válogatós emberek. Nincs talán Szegeden olyan mun­kahely — kivéve talán az igazgatói állást —, mely ne­kik megfelelne, de erősen ál­lítják, hogy Szegeden nagy a munkanélküliség. Csupán néhány számot so­rolunk fel állításunk meg­cáfolására. A MÁV nagyál­lomás főnöksége 40, a gáz­gyár 10, a borforgalmi válla­lat 20, a MÉK 20, a DÉL­ROST falemez üzeme 11, a Viz- és Csatornamű Vállalat 15, a DÉLROST szegedi tele­pe 15, a 10-es Autóközleke­dési Vállalat 10, a falemez­gyár 11, a ládagyár 20 férfi munkaerőt igényel és így tovább. A nők is találhatnak mun­kalehetőséget. A konzerv­gyár naponként vesz fel új munkásokat, a háziipari szö­vetkezet 25 varrni tudó be­dolgozót keres, a MÉK 80 nőt alkalmazna. Ezenkívül még jónéhány munkahelyet számon tart a munkaügyi osztály, ahonnan naponként hívják telefonon: mikor kül­dik az új munkaerőt Egy /dny, érettségivel Sok száz ember mégis munkára vár. Hogy miért A- visszás helyzetről képet kapunk, ha figyelemmel kí­sérjük a munkaügyi osztály fogadónapját. Érettségi bizonyítvánnyal kezében, csinos, fiatal lány várakozik a sorban. Amikor rákerül a sor, figyelmesen hallgatja a munkalehetősé­geket, de valamennyi meg­jelölt munkánál a fejét ráz­za. Egyik sem megfelelő ré­szére. Végül feldúltan rohan az ajtóhoz, s mielőtt távoz­na még visszaszól: — Csak nem gondolja, hogy * érettségivel valame­lyik üzemben normára fo­gok dolgozni? Közben megérkezik az osztályon már jól ismert H. L. Ismét munkát keres. Nincs Szegeden olyan válla­lat, ahol ne próbálkozott volna. Egy-két napig; vagy ha nagyon tetszik a munka, két hétig dolgozik, azután "angolosan* távozik. Már alighanem harmadik mun­kakönyvét nyüvi, mert "nem talál* képességeinek megfe­lelő munkahelyet. Pedig pártfogókat is keresett, to­vábbá többször feljelentette a munkaügyi osztály dolgo­zóit, mondván: »pikkelnek­rá, mindig olyan munkahe­lyet javasolnak neki, ahol nagyon meg kell dolgozni a pénzért. Országot, világot Igen keresett szakmunkás a bádogos. K. I. mégis mun­ka nélkül van. Valamennyi építőipari vállalatnál próbál­kozott már, de mindig ott­hagyta ezeket. Legutóbbi munkahelyéről a Szerszám­és Kovács Ktsz-ből is "hoz­zájárulással* távozott, s amikor megkérdeztük miért, rövid volt a válasz: — Nem a szakmában fog­lalkoztattak. Országot, világot megjárt emberek keresnek itt mun­kát K. P. második munka­könyve is rövidesen betelik. Sátoraljaújhelyen, Budapes­ten és Miskolcon próbált szerencsét, ezután jött vlsz­sza szülővárosába. Szegedre. Nyughatatlan ember, idén már a harmadik munkahe­lyét hagyta el, s keres vala­mi jobbat. Fiatal lányt közvetít a munkaügyi osztály a MÉK­hez, ahol gyümölcsöt kellene válogatni. Szívesen vállalja a munkát, mert nem hosszú ideig foglalkoztatják itt a nődolgozókat. Saját bevallá­sa szerint is szereti a válto­zatosságot. Néhány éve dol­gozik, de már új munka­könyvet igényel, a munka­hely-változások miatt betelt a régi. Sorolhatnánk hosszan a válogatós emberek listáját, akik nem találnak munkát Szegeden. Pedig a dolgozni akarók részére mindig van munkalehetőség. Horváth Lászlóné Ünnepélyes keretek között rendezik meg Csongrád megyében az idei szovjet filmhetet Az MSZBT Csongrád megyei elnökségének üléséről Az MSZBT Csongrád me- küldötte. Kirschner Márton, megkötésének 15. évforduló­gyei elnöksége tegnap, csü- az MSZBT Csongrád megyei járói. elnökségének elnöke meg- Az eddigiektől eltérően az nyjtója után Boros József igényeket figyelembe véve titkár ismertette az 1962— nemcsak Szegeden, hanem 63-as év munkatervét. Csongrád megye nagyobb vá­Az elnökség a közeljövő- rosaiban, sőt törtökön délelőtt ülést tar­tott Szegeden. Az ülésen részt vett Simon Béla, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának munkatársa és Erdélyi Zoltán, az MSZBT ben Országos Központjának ki­En is a bizalom híre vagyok Válasz a Dél-Magyarország nyílt levelére Kedves elvtársak! Számta- Korábbi levelemben sem­lanszor elolvastam a Dél- mi eset re sem a becsületes nagy gondot fordít a Szov­jetunió és a népi demok­ratikus országok eredmé­nyeinek ismertetésére. Ennek érdekében kapcsola­kellő jelentkező esetén községekben is szerveznek orosz nyelvtanfolyamokat. A tervek szerint idén szep­tember 18-án kezdődnek az orosz nyelvtanfolyamok. November 8 és 14-e kő­Magyarország szeptember 9-i számában hozzám intézett nyílt levelet, és mindannyi­szor arra a meggyőződésre jutottam: félreértés történt pártonkívüliek tömegeire, a rendszerünket őszintén tá­mogató szakemberekre gon­doltam, hanem azokra, akik csak látszatra hűek a rencT­küzöttünk. Erre, sajnos, az szerünkhöz. Szó szerint ért­én levelem adott okot, ame- ve: akik valójában elvete­lyet korábban írtam a szer­kesztőségnek: abban szerepel egy-két pontatlan fogalmazá­sit mondat. Egyetértek a nyílt levél tartalmával, csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy én is a bizalom híve vagyok, én is attól féltem a munkásosztály hatalmát, szeretném hogy a pártot elszakíthatják félreérthető szülőjétől, a dolgozó töme­gektől. Higgyék el, kizárólag a mült reakciós elemek. Le­het, hogy eltúloztam az ilye­nek számát, vagyis amikor az ilyen reakciósok iránti bi­zalmatlanságról írtam, akkor a pártonkívüliek egészét le­hetett érteni, de mondom, ez nem így van. s ezúton helyreigazítani mondataimat. Igenis én szintén azokban a milliókban bízom, akik csen­des szerénységgel a szocia­dolgozó tömegek jólétének lizmus falaiba rakják a tég­megtartásáért való aggódás adta kezembe a tollat. Le­lát. , . . Azt sem állíthatom mere­yelemben sok egyszerű em- wn_ hogy a párttagok a megbízhatók, hiszen akkor magam ellen is fordulnék, ber gondolatát akartam el­mondani, hiszen a dolgozók apró ügyei, bánatai és öro- mert""én "sem vagvok "párt­mei teszik elette az eletet. tag ^^ helyeslerrf. támoga­Engem mindig nagyon erde- tom ^ a rendszerti küzdök kelt dolgozótársaim bánata és öröme, s ahol csak tud­tam, segítettem. Ha mással nem, hát jó szóval és ta­náccsal. Sokat tudnék be­szélni dolgozótársaim és a magam küzdelmeiről, ame­lyet a mai fiatalok szeren­csére már csak elbeszélések­ből ismernek, de éppen az elmúlt küzdelmes élet em­léke késztet olykor bennün­ket a bizalmatlanságra. érte, amennyire erőmből te­lik, akárcsak a kommunis­ták. Szerintem nem is any­nyira a párttagság teszi az embert kommunistává, ha­nem az élet megpróbáltatá­sai. Én is. akárcsak önök, tiszta szívből és önzetlenül kívánom a szocializmus tel­jes diadalát. Lapu Sándorné, Szeged, Honvéd tér 5. tot teremtett a TIT-tel, az zött rendezik meg a szovjet MTESZ-szel és a KISZ-szel. filmhetet. Az MSZBT-elnök­Munkás- és tsz-akadémiákon ség gondoskodik a filmhét igen sok szovjet vonatkozású ünnepélyes megrendezéséről, előadást tartanak majd. A Szovjet Szocialista Szövet­Az eddigi jó tapasztalatok ségi Köztársaságok 40. év­alapján tovább népszerűsítik fordulója alkalmából Szege­Csongrád megye szocialista den szovjet bélyegkiállítást brigádjai között a Szovjet- rendeznek, unió kommunista brigádjai- Boros JÓ2sef titkár előter­nák eredménveit. s az elnök- je6ztését ség közvetítésével ... . . ­elénk vita követte. a szocialista brigádok, üzemrészek kapcsolatot te­remtenek szovjet brigá­dokkal, üzemekkel. Az MSZBT most nem in­dít olvasómozgalmat, hanem a KISZ népszerű József At­tila olvasómozgalmát segíti. Nagy Máté elnökségi tag többek között kifogásolta, hogy az intéző bizottság nem vonja be az MSZBT­munkába megfelelően az el­nökség minden tagját. Ezt tette szóvá Csikós Mihály is, HHHMH R kérte az intéző bizottságot, Az olvasómozgalomban szép hogy az elnökséget rendsze­eredményt elérőket az resen tájékoztassa munkájá. MSZBT is jutalmazza. Ezen­kívül László kérte, a KISZ-szel közösen kö­zépiskolás, munkás- és pa­rasztfiatalok részére szel­lemi vetélkedőket rendez­nek. Az országos szellemi vetél­kedőt házi és területi dön­tők előzik meg. Az országos szellemi vetélkedőn legjobb F^A eredményt elérő fiatalok ju- özancs trno tatomként szovjetunióbeli utazáson vesznek részt. Az MSZBT Csongrád me­gyei elnökségének munka­tervében 1963-ban több fon- tagjaival, tos évforduló megünneplése Ezután szerepel. A többi között K. .„„__„ _ . , . , Sz. Sztanyiszlavszikj-, A. Sz. MSZBT Csongrád megyei el­Szerafimovics-, Eizeisteiii-, nökségének kiegészítésére. Gorkij-évfordulókról emlé- Az elnökség tagjai sorába keznek meg, valamint a választották Tari Jánost, a magyar—szovjet barátsági, szegedi városi tanács végre­együttműködési és kölcsönös hajtó bizottságának elnökhe­segélynyújtási egyezmény lyettesét ról. Csen ke hogy a munkatervben pontosan rögzítsék az előadások té­máját és Időpontját, hogy kellő propagandát tud­janak kifejteni. Dr. Bereztk Péter az MSZBT politikai és nevelőmunkájának fontossá­gáról beszélt. A vitában fel­szólalt még Madár Pálné, Fülöp János. Bátort János, Czukár György. Az MSZBT országos elnök­ségének tervét Erdélyi Zol­tán ismertette az elnökség került sor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom