Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

Péntek, 1962. szeptember 14. i DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A kommunisták vállukra veszik az egész üzem gondját Feljegyzés egy küldöttválasztó párttaggyűlésről Gond gond hátán: rosszul sikerült a múlt esztendő és szorítanak a hónapok idén is. Rendszertelenül érkezik az anyag, a nehézségekbe belekontráz a betegség, s mindeddig jóformán semmi ígéret az egyenletes munkára. A vállalat hosszú idő óta hitelekkel foltozza anyagi helyzetét, s egyelőre egy fillér nyereségrészesedést sem ígér a pénzügyi osztály. Lesz-e ebből tervteljesítés a szőrmeés bőrruhaüzemben? Meggén már nem biztatni kell Nincs mit dicsekedni azaz elnöknek az embereket, zal, hogy néhány éve nem hanem -fékezni*. — Javaslom, hogy szabjuk meg a hozzászólások idejét! — mondja. — Nem! Nem! Hadd mondja el mindenki a véleményét részletesen! nyugodhat-e majd év végén serrv JÓ1 -odamondogattak a munkáslelkiismeret: mégiscsak dacoltunk a nehézségekkel — és győztünk!? Siránkozás helyett vettem részt üzemi párttaggyűlésen — most mégis elárulom. De csak azért, mert nagyon nagy meglepetés volt ez a bűrruhaüzemi taggyűlés. Valahogy úgy jártam, mint aki régen látta Szegedet, és most elcsodálkozik megszépülő új arcán. Aki gyakran megfordult „ , ilyen kommunista összejöveNem fukarkodtak a kom- j k lá t ü munisták a b.ralat jogaval ^ ^lyen hatalmas mJrtékben megnőtt az üzemi pártélet színvonala! Mennyi gondosság, alaposNincs visszadobott „labda" egyes művezetőknek, akik a termelés pártellenőrzésének gyakorlatát holmi bosszansást*, mert szabadságukról rendelt vissza dolgozókat. A pártvezetőség elhanyagolta a KISZ-szervezet támogatái . , „ , . sát És a -labdát* senki sem 23T* P2?tttÍL££522: dobta vissza-, ki-ki leszűrte Ezt latolgatja ötven-hatvan kommunista az üzem küldöttválasztó párttaggyíilésén is. A beszámolóban nintásnak vették. A vállalatve- sáS. hozzáértés volt ebben a zetés azért kapott -fejmo- beszámolóban, s a felszólalásokban! Ez már azt az állapotot sejteti, amikor a kommunisták valóban szakértői és gazdái az üzem minden gondjának, bajának, valamek, nagy fogadkozások. Gondos elemzése az a munkának. az üzem nehéz helyzetének, megannyi megfontolt javaslattal, melyek mégiscsak ígérnek orvoslást a krónikus -nyavalyákra*. Egy közgazdászokból álló bizottságnak is becsületére a bírálat hasznos tanulságát. Igaz, kicsit óvatos volt a bírálat — a legritkábban mennyi termelési problémájának. S ha ez a bőrruhaüzemi taggyűlés a kongreszszusi irányelvek szellemében zajlott le — akkor elsősorkritikai megjegyzéseknek, melyeket elmondott felszó- zóinak kollektívája, lalásában. Sz. Simon István >1 kongresszusi verseny eredményeként válnék a beszámoló gondos- val adott hitelt azoknak a saga, alapossaga. Mint a reflektor, éles fénycsóvát vet a hibákra, s van elképzelése is a vezetőségnek. Nem jegyzőkönyveket sürget az anyagellátási gondokról, s nem kötbérekért protestál, hanem bent az üzemben keresi a megoldás kulcsát — a kéznél levő lehetőségekben. Amaz főként a vállalatvezetés dolga, emebben bízvást lehet építeni a kommunisták bátor elhatározásaira. Milyen jó helyen keresgélnek! Itt megértették a kommunisták a párt kongresszusi irányelveiből, hogy most a termelés, a gazdasági munka az osztályharc fő frontja, itt kell rendbe tenni a közös szénát. c szólt névre, de azért eljutott ban ezzel a tulajdonságával szolgálta azt. Ez a gondos és lelkes kommunista gárda jó kovászt kevert ahhoz, hogy év végére minden lemaradást megszüntessen a vállalat dolgoa címzetthez. Nem kontrázott a vállalatvezető sem: sőt, önkritikáMezőgazdasági szakemberek falun A

szegedi járási tanács végrehajtó bizottságának egyik legutóbbi ülésére meghívták Bátki Györgyöt, a baksi Üj Élet Tsz mezőgazdászát is. Felkérték, hogy saját tapasztalatai alapján beszéljen a szövetkezetekbe kihelyezett mezőgazdasági szakemberek életéről, munkájáról. Azért esett a választás éppen őrá, mert rövid szakmai irányítása alatt a baksi Üj Élet Tsz úgyszólván a legnagyobb utat tette meg a fejlődésben a járás termelőszövetkezetei között. Ugyanazok a szövetkezeti emberek, akik az első közös esztendő után még csak 5 forint 12 fillért kaphattak munkaegységenként, egyetlen esztendővel később 36 forinttal mérhették a munkaegységek értékét. Ez a szerény fiatalember rövid felszólalásában sok figyelemre méltót mondott. Ma még rengeteg a papírmunka, sok kevésbé fontos értekezlet köti le a falusi szövetkezeti vezetők idejét, energiáját. Szövetkezeteinkben sok még az úgynevezett rendőrségi ügy, amelyet "házon belül* is el lehetne intézni. Ezek is,sok időt rabolnak el. Olyan helyzetet kellene teremteni, hogy r •>'-embereknek, vezetőknek sokkal több idejük legyen a legfontosabbra: a termelés iráNehezen ered. . . A tartalmas és kiadós beszámolónak legalább fele ezekre a gondokra koncentrálódott, s a politikai tartalom is minduntalan visszakanyarodott ehhez a legfőbb témához. Szó, ami szó, sok volt így egyszuszra... A párttagok, kiknek nagyobb része reggel hattól dolgozott, amugyis fáradt volt már — hát még ha figyelemmel kisérték a beszámoló logikáját és tartalmát. Ezért az elnöknek nehéz a dolga. — Szóljunk hozzá, elvtársak! — hangzik a biztatás többször is, de nehezen ered a vita folyama. Egy hozzászólás — szünet — ismét egy — ismét szünet... De azután — mintha csak egyszerre rendeződött volna minden gondolat — megindul a hozzászólások áradata. — Adjunk több tartalmat a termelés pártellenőrzésének' — Teremtsünk szorosabb együttműködést azokkal az üzemekkel, amelyek anyagot vagy félkész árut szállítanak! — Állítsuk a kongresszusi munkaversenyt a termelés stabilizálásának, biztonsagának szolgálatába! — Vizsgáljuk meg. hogy kisebb termelési érték ellenére miért emelkedtek a rezsiköltségek! — Hallgassuk meg a dolgozókat, akik közvetlenül látják, tapasztalják a termelés külső és belső akadályait! Azután egyszer csak egy meghívott pártonkívüli, Dunai János szocialistabrigádtag kér szót, s ilyesformán szövi gondolatai vásznát: — Mi, pártonkívüliek, látjuk itt, hogy a kommunisták milyen nagy gonddal foglalkoznak a gyár ügyeivel, s osztozunk ezekben a gondokban. Számíthatnak ránk, s nincs olyan áldozat, amit ne vállalnánk munkásbecsületünk és termelési adósságunk törlesztése érdekében. Csak mondják meg nekünk, hogy mi a feladat, mit kell tennünk, s közösen rendbe leszük dolgainkat. Szenvedélyes, kemény s a hibákkal szemben türelmetlen szavak hangzanak el olyan áradatban, hogy a veTöbb exportáru, új gyártmányok, tökéletesebb technológia m, szegedi tanácsi vállalatoknál Csütörtökön délelőtt tanácskoztak a helyiipari vállalatok igazgatói, főmérnökei és párttitkárai. Az értekezleten Zombori János, a végreaz eddiginél nagyobb gotv- Az ipari osztály az elmúlt dot kell fordítani a terme- hetekben megvizsgálta a lékenység emelése feltétc- munkaverseny helyzetét a taleinek biztosítására. nácsi vállalatoknál. MegállaA termelékenység növelé- pították, hogy általában hajtó bizottság ipari asztá- sének fontos feltétele a norlyának vezetője számolt be mák rendbentartása. E téren az első félévi tervteljesítés- js szérp eredményeket értek ről, s értékelte a munkaver- eI tanácsi vállalataink, azonseny eddigi eredményeit A ban még mindig előfordultak beszámolót hosszantartó vi- olyan esetek, hogy az új ta követte. normák bevezetését nem SZerkészítő A TlTfTi^r í!1ÓZt^meg mun.kafaprfény" csa* a vállalások összesítéveto vita során megallapi- kepezés. A vállalatok egy ^ vécézték el eevéb ver^ a ^evők hogy a részénél még mindig igen EkTffis inteSéseket helyiipari vallalatok magas a vesztesegidő és komoly fogyatékosságok vannak a munkafegyelem, s a munkaidő kihasználása értékelik a dolgozók fel ajánlásait, munkáját, s biztosítják a munkaverseny nyilvánosságát. Vannak azonban olyan vállalatok, mint a bútor-hangvállalat, ahol általában teljesítették első félévi tervüket, csak három vállalat maradt el terve teljesítésében: a bútor-hangszer, a szikvízalig tettek. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások megállapították, hogy több űj gyártterén is. mányt vezettek be, tökélete,. ^ . „ mooÍAlAJ Az is megtörtént, hogy egyes sítették a technológiát, több üzem, valamint a magfeldol- vá]lalatok készítettek mun- exportárut adtak a vállalagoao es vegyeszeü valta- kanap-fényképezést, de nem tok. mégsem lehetünk elégelat A szikvizuzem kivetele- tettek intézkedést a feltárt tíettek a kongresszusi munve a lemaradás jórészt a la2aságok felszámolására. kaverseny eredményeivel, vallalatok hibájából történt. A vállalatok az exportter- Több helyen az első fél évben Az ipari osztályhoz tartozó ^ túlteljesítésére, a terme- adósak maradtak a tervszevajlalatok teljes termelese az lékenység növelésére, az ön- rű munkával, s már mutatelso fel évben 11 szazatokkal költség csökkentésére tettek kőzik lemaradás a harmadik felajánlást a kongresszus negyedévben is. A hátralevő tiszteletére Az exportterv 1.1 százalékos túlteljesítését vállalták. s az első fél évben 5 százalékos túlteljesítést értek el. volt több. mint az előző év hasonló időszakában. Az ipari vállalatok 14. az ipari szolgáltatóvállalatok 3.3, az élelmiszeripari üzemek pedig 5,2 százalékkal növelték a termelési értéket, 1961 első fél évéhez viszonyítva, legjelentősebb felfutást a időben minden erőt mozgósítani kell, hogy év végéig letörlesszék az adósságot, rendszeresen értékeljék a munkaversenyt, hogy a munkások figyelemmel kísérhessék nemes vetélkedésük eredményét. még szebb eredményeket érjenek el, hogy méltó A termelékenység 1,4 százalékos növelését 0,1 százalék„ , , ,„ , ... . kai teljesítették túl, ellenben .„_. íemfeldolgozo yallalatnal er- nem teljesítették az önkölt- módon köszönthessék tanácsi tek el, ahol 48 szazatokos ség csökkentésére tett fel- vállalataink is az MSZMP volt a novekedes. A fonal- ajánlásokat. VIII. kongresszusát feldolgozo vállalatnal is jelentősen nőtt a termelés ú j profilok átvétele miatt. Igen jelentős a Szegedi Seprűgyár 12, és az ecsetgyár 13 százalékos termelési értéknövekedése. A szegedi helyiipari vállalatok a külkereskedelem megrendelésére ez év első felében 15 százalékkal több árut adtak a tervezettnél. Ezért elismerés illeti e vállalatok vezetőit, dolgozóit Az ipari jellegű helyiipari vállalatoknál 3, a szolgáltatóiparban 4 százalékkal növekedett az egy munkásra eső termelési érték. Ebben is a bútor-hangszer és a magfeldolgozó vállalat maradt eL A termelékenység növelésében azonban nem érték el az országos irányelveknek megfelelő eredményt mely szerint a termelés növekedését kétharmad részben a termelékenység emelésével kell elérni. Ezért a második fél évben Vizsgálják hazánk alatt a földkéreg vastagságát Érdekes vizsgálatsorozat ban* a talaj, s a robbantéközepén tart a Magyar Álla- lyukból gejzírként vagy száz mi Eötvös Loránd Geofizi- méter magasra szökik fel a kai Intézet, a Kőolajkutató víz, az iszap stb. Vállalat és a Geofizikai Mé- A robbantások célja mérőműszerek Gyára közremű- lyebb rétegek szerkezetének ködésével. A Kecskemét és kutatása. A jelenlegi robNyíracsád közötti vonalon bantássorozattal geofizikusanégy hét alatt négy esetben, ink azt akarják megállapíegymástól körülbelül ötven tani, milyen mélységben takilométernyire, negyven mé- lálható meg ezen a területer mélyen, alkalmanként ten a földkéreg alsó határa. 600 kilogramm dinamitot A kéreg vastagsága ugyanis robbantanak fel, körülbelül nem mindenütt azonos. VIhússzorosát a nyersanyag- lágszerte átlag 20—30 kilokutatásnál szokásos mennyi- méter, nagy lánchegységek ségnek. Két robbantás már alatt viszont az ötven kilomegtörtént, kettő még hátra métert is eléri. Hazánkban van. különösen szélsőséges értéEzek a robbantások nem kek találhatók. Pécs alatt okoznak olyan földlökéseket, például 28, Sopron tájékán ami veszélyeztetné a környé- viszont mindössze 20 ki loméket. Mindössze -megdob- ter. nyitására. Ahol erre ma még nincs kilátás, a vezetők hamar elfáradnak, csalódottnak érzik magukat, s olykpr nehezen várják, hogy leteljen megbízatásuk ideje, s visszamehessenek a régi, kényelmesebb munkahelyeikre. E

néhány gondolat korántsem jelent teljes képet a tsz-ekbe kihelyezett vezetők, szakemberek életéről, munkásságáról, de mivel igazak, gondolkodnunk kell rajtuk. Növekvő terméseredmények, fejlődő szövetkezetek sokasága bizonyítja: a 3004es rendeletek és más rendeletek alapján kihelyezett, az állam által anyagilag is támogatott szakemberek a nehézségek ellenére is általában derekasan megálltak a helyüket. A szegedi járásban dolgozó 116 kihelyezett szakember közül mindössze 21-en nem tudtak ez ideig komoly eredményeket felmutatni. Kormányunk minden lehetséges segítséget megad ahhoz, hogy a kihelyezett szakemberek ne csak -tartós vendégek* legyenek a falvakban, hanem lehetőleg telepiedjenek ott le. Rendkívül előnyös családiház építési akciókat is teremtettek szá• ő =ban elgondolkozó a szegedi járásban fcdeig senki sem élt ezzel a lehetőséggel a kihelyezettek közül. Ennek oka az, hogy sokan még átmenetinek tekintik jelenlegi helyzetüket. A járási tanács mezőgazdasági osztálya már eddig is sok segítséget nyújtott munkájukhoz, azonban még több bátorításra van szükség. El kell terjeszteni a legjobbak munkamódszereit, ismertetni kell a már nem ritkaságszámba menő kimagasló gazdasági sikereket. Több segítséget várnak a kihelyezett szakemberek a községi és a szövetkezeti, pártszervezetek kommunistáitól. Ha a tsz mezőgazdásza, elnöke, vagy főkönyvelője nap mint nap tapasztalja, hogy tervei megvalósításában egységesen áll mellette a pártszervezet is, ez rendkívül ösztönzően hat munkájára. Megsokszorozódik munkabírásuk, energiájuk. S

zámos példa mutatja: fiatal termelőszövetkezeteink ott tudnak rövid idő alatt szép eredményeket felmutatni, ahol a vezetők kellő tiszteletben tartják a szövetkezeti demokráciát. Ahol nem maguk akarnak minden problémát megoldani, hanem bízva az emberekben, állandóan kikérik a legtapasztaltabb szövetkezeti gazdák tanácsait, s realizálják is azokat a napi munkában. Ahol a vezető, a mezőgazdász, vagy a tsz-elnök basáskodik, a -saját szakállára* parancsolgat, ott csakhamar a tagság nyílt ellenállásával találkoznak. Az említett végrehajtó bizottsági ülésen felszólalt Pataki Sándor, a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz elnöke is. Azt fejtegette, hogy a tszekben ugyan kollektív vezetés van, de a végrehajtás már nem mindig kollektív. Vannak, akik örömmel megszavaznak egy határozati javaslatot, de a végrehajtás alól már kibújnak. Éppen ezért több jogot, magyarul nagyobb hatalmat követelt az elnökök számára, hogy azok — ha a helyzet úgy adódik — belátásaik szerint büntethessenek is, kényszeríthessék az embereket bizonyos feladatok elvégzésére. Mondanunk sem kell, hogy mindkét lábára sántít ez az -elmélet*. Nemcsak a szövetkezeti demokrácia lebecsülését jelenti, hanem polgárjogot szeretne biztosítani a basáskodáshoz. Ez az út tehát járhatatlan. A baksi Uj Élet, az üllési Kossuth, a röszkei Lenin, a gyálaréti Komszomol, a balástyai Móra Ferenc és még sok más tsz vezetőinek példája bizonyítja; a közösség még a legnehezebbnek látszó feladatot is gyorsan megoldja, minden segítséget megad a vezetőknek akkor, ha az emberek kézzel foghatóan is tapasztalják, hogy vezetőik cselekedetei az ő személyes boldogulásukat szolgálja. Ahol a vezetőség jól sáfárkodik a tagság bizalmával, ott nincsenek napirenden a rendőrségi ügyek sem. Az egész község őrködik azon, hogy lehetőleg senki se tegyen kárt a közös vagyonban, az -enyveskezű* embereket is hamar leleplezik. Elengedhetetlenül fontos az is, hogy a vezetők rugalmasak, fogékonyak legyenek az új fejlettebb termelési, üzemszervezési módszerek iránt. Már tavaly számos szövetkezet tapasztalata bizonyította: a családi művelés jelenlegi viszonyaink között nagy ösztönző erővel hat a termések növekedésére. Ennek ellenére sok közös gazdaságban idén még nem merték rászánni magukat a vezetők a területek felosztására. Alighanem innen erednek a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz vezetőinek nehézségei is. Manapság többen ésszerűtlen dolognak tartják, hogy a kihelyezett szakemberek státuszai névre szólóak. Ha egy agronómus, vagy főkönyvelő családi, vagy egyéb ok miatt eltávozik a tsz-ből, helyére másik személyt beállítani nem lehet. Az egyik főkönyvelővel történt meg, hogy kihelyezése után három hónap, pal férjhez ment, s új családi körülményei miatt munkáját nem tudta továbbra is végezni. Üj könyvelőt azonban a mai napig sem alkalmazhatott a gazdaság, mert a státusz az előző főkönyvelő nevére szólt, aki azt a rendelet értelmében magával vitte. E. Sándort idestova fél éve mozdították el fegyelmi úton a tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnöki posztjáról.,Elvileg azonban még mindig ott van, mert a szövetkezet az állami támogatást biztositó státuszt szeretné továbbra is megtartani. M

egesik nemegyszer, hogy egyes fontos szövetkezeti vezetői poszton olyan személyeket kell megtűrni, akik bebizonyították már, hogy képtelenek a munkakör betöltésére. Nem hívhatják azonban vissza, mert posztjukat más személy nem töltheti be. így aztán gyakran éppen azok esnek el az állami támogatástól, akik jó munkájukért leginkább megérdemelnék azt. Sérti ez munkájukat becsületesen végző szakemberek önérzetét is. Megesik, hogy egyegy kiválóan dolgozó mezőgazdásznak, főkönyvelőnek, lényegesen kevesebb a havi jövedelme, mint másoké, akikkel csak sűrűbben vannak a tsz-ben, de nem többen. A mindennapi élet teszi szükségessé, hogy munkájukat példásan végző szakemberek havi jövedelme arányosan emelkedjék az általuk elért gazdálkodási, termelési eredményekkel. Ma még erre sincs mindenütt lehetőség. E problémák megoldása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a falura helyezett 'szakemberek egyszer s mindenkorra életcéljuknak, hivatásuknak válasszák a szövetkezeti munkát. Az izmosodó, számbelileg rohamosan gyarapodó, . új falusi értelmiségünk tagjai ők. Nyugodt életés munkakörülményeik megteremtése nem egyszerűen já. rási, vagy megyei tanácsi feladat, hanem nagy fontosságú társadalmi ügy. Osepi József