Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

Szerda, 1902. szeptember 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Ásóval a Keleti-tenger partján Jfék vászonruhát kap­tunk: kabátot, nadrá­got, meg egy szép nagy gu­micsizmát. A csizmába meg — kár, hogy ezt itthon nem vezetik be — kapca helyett kék posztómamuszt. Majd szétosztottak bennünket há­rom brigádba úgy, hogy estig nem is láttuk egymást. Vállalatunk (a Tenger- és Kikötőépítő Vállalat) intézi az egész tengerparton az efféle munkálatokat. Rész­ben teljesen új partfalakat húznak, részben még az itt­ott fellelhető háborús ma­radványokat javítják, bőví­tik. A mi munkahelyünk éppen ott volt?9 ahol előző ll. A munka juk, hogyan néz majd ki ez a rakpart, ha egyszer elkészül. Tudtuk ugyan, hogy síneket raknak rá, a síneken karcsú daruk fut­nak, az oldalához meg, mint a hattyú, odasiklanak a hajók, de azért mégis .. . Az vigasztalt egyedül, hogy a mi munkánk is benne van ebben a falban, s hogyha csak egypár nappal ha­marabb készül el, már ak­kor is lettünk valamit. A kikötő, ahol dolgoztunk nap vágyakozva sóhajtot­tunk fel — de jó volna itt dolgozni. Azaz mégsem egé­szen ott, hanem az öböl túlsó oldalán, egy hatalmas raktár tövében. Itt még csak épp a vízel­záró pilonfal volt az öböl fenekére verve, meg egy másik vasbeton oszlopsor, 8—10 méterrel beljebb. A két fal között meg kisebb­nagyobb pocsolyáktól tar­kálló latyak, összefoglaló nevén trutymó vagy truty­malék. Ezt kellett nekünk valami módon eltávolítani onnan, s az alul levő szi­lárd talajba jó derékig érő árkokat ásni a két falat ősz­szekötő ankerek, vasrudak számára. Amikor az építés­vezető megmondta. hogy mit is kell csinálnunk — csak álltunk. Odafent kék volt az ég, az öböl túlsó olA dalán — ahol még előző nap mi is sétálgattunk — most tarka nadrágos lányok mentek, s egy hófehér ki­rándulóhajó éppen akkor úszott el mellettünk. Szó­val igy a munkánk elég ke­servesnek látszott. Aztán egymásra néztünk, Miklós Jóska belemerészkedett a latyakba, ami csodák cso­dája, csak fél lábszárig ért, és elkezdtünk dolgozni. Min­denki a saját módszere sze­rint. Egyesek kis csatorná­kat ástak, mások tárológöd­röket, és a víz lassan fogy­ni kezdett. Ügy, hogy még aznap elkészült vagy tíz szabályos árok. Másnap már az előző napi tapasztalatok­ból okulva. még jobban ment a munka. Es a máso­dik hét végére ki is ástuk az összes, nekünk szánt ár­kot. Akkor jöttek a német kollegák. Heine meg a kis Napóleon, ők beszerelték az összekötő vascsöveket — egy darabot alig bírtunk ha­tan felemelni — mi bete­mettük. Hatalmas kövek­kel erősítettük meg még a falakat, aztán jöhettek a földszállitó dömperek, és a két fal közét teljesen fel­töltötték a vasbetonozók. De ezt sajnos, mi már nem láthattuk, mert letelt a négy hét. Persze nem ment minden ilyen egyeszerüen. Akadt olyan nap is, amikor hét-nyolc órán át kom p­resszoroztunk egy »véletle­nül-' elénk került vasbeton oszlopot, vagy sárban tér­delve fűrészeltünk egy ha­sonlóképp »véletlenül« ki­bukkanó deréknyi vastag gerendát. De azért mégis nagyon rossz volt otthagyni ezt a munkahelyet. — Pont most — mondtuk —, ami­kor végre látszik is valami! És ahogy az utolsó nap, teli búcsúzó nosztalgiával vé­gignéztünk az egész jó száz méter hosszú terepen, ki­csit. összeszorult a szívünk. Sajnáltuk, hogy nem láthat­S hogy a munkaviszo­nyok, a munkakörül­mények milyenek? A dolgozókról való gon­doskodás — ezt mi is ta­pasztaltuk — körültekin­tőbb és szervezettebb, mint nálunk. Kezdjük a. munkás­szállásokon. A legtöbb he­lyen ' barakkokban laknak. Nyolc-tíz szobából álló tá­gas faházak ezek, hideg­meleg vízzel, külön villany­tüzhelyes konyhával. A pa­dolt lakószobákban hat ké­nyelmes ágy. szekrény, terí­tett asztal, az. ablakon tar­ka függöny, a sarokban cse­répkályha. Szállodai szobá­nak is kiadhatnák, olyan otthonos. De másutt is ézt a gondoskodást tapasztal­tuk. Bármilyen munkahe­lyen dolgozik valaki, meleg­vizes fürdő áll rendelkezé­sére, az ebédszüneten túl húszperces fizetett reggéli­idő, és egy kis, de nagyon jellemző apróság: kőrakást, csőcipelést vagy effélét csak a vállalattól kapott erős kesztyűben szabad Vé­gezni. Aki rakott már ter­méskövet, az el tudja kép­zelni, hány kisebb-nagyobb horzsolástól, sebesüléstől menti meg igy a kezét. Egy másik apróság. Télen-nyá­ron, minden étkezéskor tea vagy feketekávé áll a dol­gozók rendelkezésére in­gyen és korlátlanul. Az üze­mi éttermek tiszták, tága­sak, inkább vendéglő jelle­gűek. Érdekes az is, hogy még a legkisebb munkahe­lyen is van külön büfé, ahol sört, üdítő italokat, kekszet stb. lehet vásárolni. Van azután olyan megoldás is, hogy egy időse bb bácsi sorbajárja a dolgozókat, felírja, ki mit akar hozat­ni, és a büfénél, vagy ha kell, a városban elintézi a bevásárlást. De sorolhat­nánk még, hány meg hány apró jelével találkoztunk a munkásokról való gondos­kodásnak ... lát aga a munkaintenzitás, a munka ritmusa kö­rülbelül olyan, mint ná­lunk. Ott is van, amikor jobban meg kell fogni a dolog végét, máskor meg lehet jobban nézelődni. Munkája válogatja. Ami előnyük van ezen a téren, az a szervezettségük és a korszerű felszerelés. Hogy itt is egy példával illuszt­ráljak, van egy olyan kis, körülbelül egy köbméteres dömperük, ami rendkívül mozgékony, szűkebb utakon is elfér, tehát építkezések­nél szállításnál kitűnően használható. Nálunk ilyet nem lehet látni. Vagy ott van a gumikerekes talicska, igaz, könnyen bíílen, de még így is nagyon sok hasznát veszik. Persze, mu­tattak még egyebet ts, de ki győzne minden prakti­kus apróságot feljegyezni. Annál is inkább, mert — laikusok, s nem szakembe­rek lévén — azt figyeltük jobban, kik azok, akik e gépeket kezelik, milyenek is itt az emberek... Akócz László (Folyt, köv.) Az érdemet csak tetézi Hogyan segíti a termelést a fémfeldolgozó pártszervezete? Nem volt könnyű helyzet­ben a Fémfeldolgozó és Fi­nommechanikai Vállalat a múlt hónapokban. Tavaly októbertől idén júliusig számtalan termék gyártását kellett átvennie a budapesti Fémlemezipari Müvektől, mégpedig oly módon, hogy költség, s bár nem vallhatta kárát a folya- kenység javul matos áruellátás. Az új cikkeik: a gépjármű­rendszámtábla, a stoplámpa, a sportpresszó, a fúrókészlet­ugyan nem függenek össze a napi termeléssel, de megmu­tatják annak összetevőit, a gazdaságosságot, termelé­kenységet és igy tovább. Nem vették észre, hogy a termelés költségei növeked­Ha napi probléma adódik, akkor mindig használt a pártszervezet és a műsza­kiak együttműködése. Mint utóbb például a sportpresszó gépeknél előforduló nikke­lezési hibák kiküszöbölésé­doboz, s még vagy húsz má- nem figyelték, megelégedtek sik, sok gondot, bajt okoz­tak, s okoznak még ma is. Nem vették észre Mindenhol igaz. hogy a pártszervezet munkája első­sorban az üzem termelési eredményeiben ölthet testet. nek, különösképpen az anyag- vei kapcsolatban. A raktáro­zás következtében ugyanis apró rozsdafoltok ütöttek ki a nikkel réteg alól néhány al­katrészen. pedig ellene köny­nyű védekezni: ha vékony zsiradékréteggel vonják be, akkor nem árt meg neki a nedvesség. Egy időben többet foglal­kozott a munkaverseny szer­vezésével a párt-, mint a szakszervezet. Ma már erre a termelé­a tartalékok sokkal több lehetőséget rej­tenek magukban. mint amennyit eddig felhasznál­tak. Az állásidők alakulását azzal, hogy a dolgozókat azonnal kézi munkára állít­ják át, ha a gépen már nincs több munka. A műszaki in­tézkedési terv — mely pe­dig a vállalat fejlődésére nincs szükség, de azért min­nézve döntő jelentőségű — esek nevében volt az. Tar­A fémfeldolgozó esetében ez talma csupán a beszerzendő kétszeresen érvényes. Nem sokat ért volna az általános politikai agitáció, ha a párt­szerveret és a vállalatveze­tés, a párttagok és a vál­lalat valamennyi dolgozója nem fog össze a nehézségek leküzdésére. Azóta mér nincs szükség rá, hogy havonként minden apróságot megtárgyaló ter­melési tanácskozást tartsa­nak. értekezletet értekezlet­gépek felsorolását adta, mun­kába állításuk várható kiha­tását már nem elemezte. Minderre külső vizsgálatok­nak kellett fényt vetnie, den bizonnyal nem véletlen, hogy a vállalat egyetlen szo­cialista brigádjában hét párt­tag dolgozik. A pártszerve­zet kérésére elhatározták, hogy bevált módszereiket, jó tapasztalatalkat átadják a többi, még a cim elnyerésé­mert a fémfeldolgozóban még ért tevékenykedő brigádnak. a gépipari párthatározat sem keltett eddig különösebb visszhangot. Azt gondolták, hogy rájuk nem vonatkozik. Amivel elégedettek Látható, hogy az elmon­A versenyen, az újftómoz­galmon állandóan rajta tart­ják szemüket, csakúgy, mint a termelési tanácskozásokon, melyeken rendszeresen részt vesz egy-egy pártvezetőségi tag, s feljegyzi a hallottakat. re halmozzanak, de a ter- dottakban nem olyasmiről melés pártellenőrzésének van szó. amiben a pártsrer- Mindenre kiterjedd gyakorlata ezekben a hóna- vezet tehetetlen volna. Csak figyelem „„l.U „ — — l — l- t.O, _ 114 ' pókban olyan tapasztalatok­kal gazdagodott, melyekről kár lenne lemondani, melye­ket hasznosítani lehet a ren­deződött körülmények kö­zött. Az is igaz viszont, hogy ezekben a hónapokban nem jutott idő olyan fontos kér­désekkel foglalkozni, melyek a rossz anyagellátás tűnik egyelőre megjavfthatatlan- Bevált gyakorlat. hogy nak. Pedig ebből sok zavar azokra a taggyűlésekre, me­keletkezik még mostanság lyeken a legfontosabb téma is, mert amikor a megfelelő a termelés, a napi munka, lemezvas, vagy más anyag meghívják a pártonkívüli hiánya miatt késnek a szál­lítással, rendszerint kötbért kell fizetni. Az iskola és a szülők kérése jogos Napköziotthonos és raktározási nehézségek Szegeden az űj iskolai év kezdésével újabb gondok je­lentkeztek. Köztudomású, hogy a városi tanács mesz­szemenő gondoskodása nyo­mán évről évre nő, bővül a napközi otthonok befogadó­képessége. Néhány iskolában valamennyi napköziotthonos igényt ki tudtak elégíteni. Így például a II. kerületben, a Zalka Máté és a gedói ál­talános iskola kivételével va­lamennyi napkö2i otthonba napközi otthona ugyanis 28 lelő berendezéséről. Nyóle­férőhelyes. van gyerek részére a kor­De milyen ez a napközi szerű napköziotthonos bútor, otthon? Szűk, korszerűtlen, az ebédlő három nagy asz­Ha a nevelő a szekrényt kl- talával és székeivel a pin­nyitja, két padot és négy cében és a padláson vára­gyermekei kell elmozdítania. A váltás is sok gondot je­lent. Az alsó tagozatos tanu­lók úgyanis a hét legtöbb koznak. Nemcsak a napközi ott­hon probléma a Juhász Gyu­la Általános Iskolában. A napján fél 12-kor hagyják gyakorlati foglalkozásokhoz el tantermeiket. De ekkor sincs megfelelő műhely. Je­még nem mehetnek a nap­közibe, mert ott a felsősök jelentkező gyereket felvettek, vannak. Ilyenkor ősszel vagy késő tavasszal még csak Százötvenből megoldás az udvari várako­zás, de télen, esőben hol legyenek a gyerekek? harminckettő lenleg a napközi otthon mel­lett egy kis termet neveztek ki politechnikai műhelynek. Tizennégy csoportnak kelle­ne itt felváltva dolgoznia. Sajnos, ez szinte lehetetlen, hiszen ehheiz óránként kel­Sajnos. a belvárosi zsúfolt Ebédlő, vagy napközi? 'ene cse,r?1lgetni a fa:., I,nlnlrUn„ - l, .. 1 A ' ti J 1 9 f OTTI TTI1 1 II lí ívlt Vl !>/ fi 71 I \f fii­iskolákban más a helyret. A Juhász Gyula iskolában pél­dául a nevelők és az igaz­gatóság előzetes felvilágosító munkája után — kérték a szülőket, hogy csak a leg­indokoltabb esetben kérjék gyermekük napközi otthon­ba való felvételét — is 150 jelentkező közül választottak ki 32 gyereket. Az iskola fémmunkákhoz szükséges asztalokat. Érthető, hogy az iskolába járó gyerekek szülei napon­ként megjelennek az igazga­tóságon, s temperamentu­muknak megfelelően kérik, követelik gyermekeik nap­Érdemes volt meghosszabbítani az - üzletek nyitvatartási idejét A módosított nyitvatartás tapasztalataiból A lakosság kérésére Sze­geden a megyei jogú városi tanács kereskedelmi osztálya még a tavasszal módosította az üzletek nyitvatartási ide­jét. Az új nyitvatartási rend készítése nem volt könnyű, a kereskedelmi osztály és a KPVDSZ képviselőiből álló bizottságnak. Ugyanis a la­kosság igényei mellett fi­gyelembe kellett venni, hogy a kereskedelmi dolgozókat a törvényes munkaidőn belül foglalkoztassák. Killőn gondot okozott az egymüszakos, egyszemélyes boltok nyitvatartási idejé­nek szabályozása. Mindereket figyelem bevéve készült el végül az új nyit­vatartási rend. Az azóta el­telt hónapok tapasztalatait most mérte fel a kereskedel­mi osztály. Mint ismeretes, az iparcik­keket árusító boltoknál a hétköznapi zárórát a belvá­ros területén 18 órában ha­tározták meg. Valamennyi szombaton 14 órakor záró bolt záróráját 15 órában hagyták Jóvá. A felmérés szerint ez az intézkedés igen hasz­nosnak bizonyult. Vásárlásaik 3orán ugyanis a vevők elmondták, milyen jó, hogy a délután 4—5 óráig dolgozók is megvásárolhat­ják még a szükséges iparcik­keket. A legnagyobb sikere azonban talán mégis a szom­bat délutáni egyórás nyitva­tartási idő meghosszabbításá­nak volt. Intézkedett a bizottság a vasárnap nyitvatartó üzle­tek jobb áruellátásáról is. A trafikokban, szállodákban nagyobb választékban árusí­tanak ajándéktárgyakat, ké­pes-levelezőlapokat, levélpa­pírokat. A tejellátás zavarta­lan biztosítása érdekében má­jus 15-től szeptember 15-ig bezárólag külön vasárnap is üzemelő tejárusító boltokat állítottak be. Az aprócska napközi ott­hon ugyanis egyben az ebédlő funkcióját is betölti. Naponta 100 gyerek fogyaszt­ja el itt — váltva egymást — ebédjét. S a napközi ott­hon laltói addig várnak. A tanács ugyan gondoskodott koziotthonos elhelyezését. S az iskola napközi otthona- ilyenkor mindig szóvá te­nak és ebédlőjének megfe- s?ik< h°Sy szemben az is­koléval az ÜVEGÉRT Nagy­kereskedelmi VáUalat egész­séges lakásoknak megfelelő helyiségben raktároz. Az is­kola igazgatósága már több­ször fordult kéréssel az ÜVEGÉRT-hez, adják át az iskola részére a jó fekvésű raktáraikat, ahol modern po­litechnikai műhelyt tudná­nak kialakítani, s az iskolá­ban pedig a napközi otthont bővíteni tudnék. A kérést mindig elutasították. Az ÜVEGÉRT gondjai Felkerestük mi is az ÜVEGÉRT igazgatóját, Tel­kes Györgyöt. Elmondta, hogy megérti az iskola ké­rését, de sajnos, ennek nem tud eleget tenni, hiszen a vállalatnak is raktározási gondjai vannak. Jelenleg is nagy értékű anyagot tárol­nák az udvaron, s a részük­re felajánlott iskolai pince nem megfelelő, de ha há­rom vagy négy ehhez hason­lót ajánlanának ls fel, ke­vés lenne. Tehát nem tud­ják nélkülözni az iskola ál­tal kért helyiségeiket. Pedig az iskola és a szü­lők kérése jogos és igen ész­szerű. Megoldást kellene ta­lálni az ÜVEGÉRT raktárai­nak kiürítésére és azt át­adni a Juhász Gyula Álta­lános Iskola részére. Horváth Lászlóné A vendéglátó szórakozó helyeken figyelemmel voltak arra, hogy a nyári időszak­ban a nyitvatartás később kezdődjék és a zárórát en­nek megfelelően létszám­többlet nélkül meghosszabbí­tották. A felmérés megállapította azt is. hogy például a Szege­di Kiskereskedelmi Vállalat­nál az űj nyitvatartási rend szerint 12 bolt árilsit meg­hosszabbított nyitvatartási idővel. A 'boltok nagy részénél azt tapasztalták, hogy megfelelő forgalom miatt indokolt az üzletek meghosszabbított ide­jű nyitvatartása. A Szegedi Ruházati Bolt 16 üzlete árusít későbbi zá­rási időponttal. Itt is érde­mes volt végrehajtani a mó­dosítást, mert a vevők is jól jártak, s a vállalat sem fi­zetett rá a meghosszabbított nyitvatartási időre. vezetőket és a legjobb dol­gozókat. A közelmúltban tar­tott taggyűlésen például há­rom kérdés kapott különö­sebb hangisúlyt: az anyagel­látás megoldása, a minőség javítása és az agitációs mun­ka. Az eJaőről már beszél­tünk. A második lényege az, hogy minden párttag le­gyen egy kissé meós is, ne csak a saját, hanem a má­sok munkájának minőségé­vel is törődjön. A harmadik feladat kitűzése leginkább a gyenge anyagellátás miatt fontos: ha ugyanis az átme­neti nehézségekről időben tájékoztatják a dolgozókat, akkor a hamis mende-mon­dóknak elejét lehet venni, s a bajt bem tetézik még nyug­talansággal is. Ha egy vállalat rosszul dolgozik, akkor a párttagok sem lehetnek elégedettek, még ha a termelésből dere­kasan ki is vették részüket, s nem az ő személyükön mú­lott. hogy nem sikerült a feladatokat teljesíteni. A fémfeldolgozóban megvan az alap ahhoz, hogy a pártszer­vezet ne csak egy-egy konk­rét esetben szóljon bele a termelés dolgaiba, hanem ki­terjessze figyelmét a terme­lés belső szerkezetének ala­kulására is. Az érdemel csak tetézi, ha a vállalat újabb eredményeit a pártszervezel segítségével éri el. F, K. Szovjet filmhetet rendeznek hazánkban Immár hagyománynak szá­mít hazánkban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója alkalmá­ból megrendezik a szovjet filmek ünnepi bemutató so­rozatát. Az idén november 8 és 14 között tartják Buda­pesten és vidéken a szovjet filmhetet. A szovjet filmhéten meg­jelenik a budapesti és a vi­déki filmszínházak Vásznán a nálunk is jól ismert, ki­tűnő szovjet rendező, Jurij Rajzman filmdrámája, amelynek címe: Hátha még­is szerelem? Bemutatják majd az Iván gyermekkora Című szovjet filmet is, amelynek drámaisága és őszinte lírája nagy sikert aratott az idei velencei filmfesztiválon. A filmhét harmadik újdonsága az El­mentem a nap után című szovjet film. A szovjet filmhét esemé­nyeire művészküldöttség ér­kezik hazánkba. A küldött­ség tagjai részt vesznek több budapesti és vidéki be­mutatón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom