Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-12 / 213. szám

Szerda, 1962. szeptember 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 „A nagyüzemi gazdálkodás megkívánja a szakértelmet Beszélgetés Petrács János sándorfalvi szövetkezeti gazdával 99 ^ Kevés szavú ember Petrács csinálni*. Nem azért tanul, szer sem volt négyesnél roszJános. Katona volt Fegyel- Nem akar mindenáron ve- szabb a tanulmányi átlaga, sorakoztatja zető ember lenni. u .. ... Hinni az emberekben Megválogatott szavakkal — Az iden brigadirnok va— Aki vezet — vallja na- eyok — mondja befejezésül gyon őszintén —, az mindig — s annál a dóci brigádnál és beléptem á Rózsa Ferenc nehezebben látja meg a hi- dolgozom, amelynek két évig Tsz-be. Idegen volt először óákat Két évig voltam én is vezetője voltam. Ha leérettaz új munkahely, meg kellett brigádvezető a dóci üzem- ségizek, szeretnék újra a nöegységben. Igaz, hogy nagyon vénytermesztéshez kerülni, magamra hagylak, a magam ahhoz van leginkább kedmezett rendbe most is mondatait S mindig annyit mond, amennyit kell. — Amikor a katonaságtól leszereltem — kezdi szavait •— ide jöttem, Sándorfalvára újra barátkoznom a földdel. Több mint öt tanulságos év telt el azóta, s ó komolyan erejére voltam utalva, de két vem- S most már megismerév után azt mondtam: nem tem, megszerettem az embeEz érződik minden szavából, csinálom tovább. Amikor reket és azok is engem. Megsormunkás voltam, maguk tanultam, hogy a szövetkezet közül valónak tartottak az jövőjében csak az hihet elsőemberek ós megosztották ve- sorban, aki tud bízni, hinni Sormunkásként kezdte 1957 lem gondjukat-bajukat az emberekben. Mert ezek tavaszán. Egy év múlva 10 Ahogy brigádvezető lettem, az emberek teremtik majd hónapos mezőgazdasági szak- mindjárt megválogatott sza- meS az elképzelt jövőt, az ő megszívlelte a tanulságokat Este a könyvek mellett vakkal szóltak hozzám és az kezük munkájával válik olyan rossz volt Pedig én minden terv valósággá, tott a tanfolyam, amikor el- egyáltalán nem beszéltem Kommunistához illő, szép, határozta, hogy tovább tanul, velük másképpen, mint az- komoly szavak. Nyolc éve S beiratkozott a mezőgazda- előtt De voltak és vannak tagja a pártnak Petrács Jáfcági technikumba. vezetők, akik így cseleksze- nos- Kommunistához illőn él — Most már negyedéves nek. s ez bizalmatlanná, óva- és dolgozik is. Szavainak vagyok — mondja —, a jövő tossá teszi az embereket Pe- súlyt adnak a tettek. Munnyáron érettségizem. Nehéz dig a tagság és vezetőség kásőr 1957 májusa óta, tar.égy év volt ez. Dolgoztam kölcsönös bizalma és együtt- nácstag a községben s tagja a járási pártbizottságnak is. Mindenütt olyan emberként eredményeket elérni. tanfolyamra ment, s azt el is végezte sikeresen. Még tarkinn a földeken és este pe- működése nélkül csak ideigdig leültem a könyvek mellé óráig lehet jól dolgozni, Középpontban: az ember H tanulni. Hogy miért tanulok? Mert szükség van a mezőgazdaságban is egyre több tanult emberre. Különösen a nagyüzemi gazdálkodás kivan Petrács Jánosnak. S ő mikor rájött, hogy nem jó vezető, hogy tatartják számon, akire mindig lehet számítani. P. L. a figyelmesen olvasgatjuk. tanulmányozzuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit, feltűnik annak közvetlen, egyszerű hangja, szilárd logikája, és elvi következetessége. Nincs abban egyetlen üresen kongó mondat, fölösleges deklaráció: a tények és elvek szigorú harmóniája jellemzi minden bekezdését. Igazi kommunista szerénységgel beszél az elmúlt évek nagyszerű eredményeiről és hivalkodás nélkül vázolja a következő évek szép, fölemelő perspektíváját. Ha valamit állít, tüstént példák seregével igazol, bizonyít, s ha előre tekint, mindjárt számba veszi a lehetőségeket is. így aztán sem a szkeptikusok, sem a betűrágók nem tudnak belekapaszkodni, sőt, hogy tovább menjünk: még az imperializmus józanabb propagandistái is kénytelenek voltak elismerni, hogy ez a pártdokumentum az eredmények és lehetőségek számba vételének tükre. Ebben a dokumentumban nem tud senki -a sorok között* olvasni, hiszen életünk minden fontos kérdévánja meg 9 tudást, a szak- nulnia kell még, lemondott értelmet. Bár minden a brigádvezetői tisztségről, szövetkezeti Újra sormunkás lett és a gazda s különösképpen min- tanulás mellett is tudott taden vezető így gondolkodna valy például 330 munkaegya tanulásról. Pedig Petrács séget teljesíteni. S jól megy János nem is akar -karriert a tanulás is. Még eddig egyNemzefkozi orvoskonferencia Szegeden Dr. Michailovits Lehel igazgató-főorvos nyilatkozata A tüdőn kívüli gümőkóros megbetegedésekkel foglalkozó orvosok és gyógyintézetek szeptember 14-, 15- és 16-án tartják a XII. országos ankétjukat Szegeden, a Szemészeti Klinika előadótermében. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Michailovits l-e hel igazgatófőorvost, ismertesse röviden a nagy jelentőségű tanácskozás előkészületeit. — A XII. országos ankétot kai gyógyintézet vezetőjét, az Orvos-Egészségügyi Szak- Jön vendégünk az NSZK-ból szervezet -Korányi Frigyes* dr. Kastert, Svédortbe és tüdőgyógyász szak- szágból dr. Ljunggren csoportjának rendezésében göteborgi urológus profe&ztartjuk meg. Az ankét iránt szor. Párizsból dr. Bret külföldön is nagy az érdek- nőgyógyász professzor jelenlődés. számos külföldi pro- tette be érkezését, Bulgáriáfesszor i6 intézetvezető jelen- ból pedig dr. Pavlov ós tette be részvételét és elő- dr. Baltscheff docen•dását. sek jönnek. Az értekezletre mintegy A külföldi orvosok nagy kétszáz orvost várunk. A érdeklődése azoknak az eredSzovjetunióból tíztagú kül- menyeknek az elismerése, döttség jelentette be érke- amelyeket a felszabadulás zését, közöttük d r. K u - óta a tüdőn kívüli gümőcenok kijevi, dr. Hoh- kórral foglalkozó orvosaink lov leningrádi professzorok mind szervezési, mind pedig és dr. Sztaniszlav- gyógyítási vonalon elértek, leva moszkvai professzor- Ezek az eredmények annak nö. Csehszlovákiából d r. a céltudatos munkának köMaar és dr. Hoppé szönhetők, melyet pártunk kórházi főorvosok érkezését és egészségügyi kormányzavárjuk. Az NDK-ból d r. tűrik a szocialista egésaségKreibich zwikaui nő- ügyi politika szellemében a gyógyász professzort és d r. gümőkór elleni küzdelem leVerbei m-et, a bad-ber- rén végzett. Szedik a pritaminpaprikát a szövetkezeti kertészetekben Megérkezett az első termés a Szegedi Konzervgyárba Szegeden, Tápén, valamint negyven mázsás rekordtera szentesi járás termelőszö- mésre számítanak, s az első vetkezeti kertészeteiben év- szedésből egy százmázsás röl évre növekszik a paradi- tételt már át is adtak a szecsom- vagy más néven pri- gedi üzemnek. A konzervtaminpaprika termesztése. A gyár vitaminbő ételízesítőt C-vitaminban rendkívül készít. gazdag zöldségféleség -hazá- Az újszegedi Haladás és ja* Mindszent, de ma már a tápéi Tiszatáj Tsz — az újszegedi Haladás és a amelyek 3500 illetve 2800 tápéi Tiszatáj Termelőszö- mázsa paradicsompaprika vetkezetekben is mesterei, átadására kötöttek szerzőkiváló szakértői vannak a dést a MÉK-kel —, vetőmakedvelt paprikafajta előállí- got is előállítanak. Ezért kütásának. lön pénzt kapnak a VetöA Szövetkezetek Csongrád magellátó Vállalattól, s előmegyei Értékesítő Központja reláthatólag holdankint és a Szegedi Konzervgyár negyven-negyvenötezer foegyüttesen több mint hatszáz rint bevételhez jutnak majd. vagon termésre kötött szer- főleg ha exportra is szállízödést a tsz-ekkel és állami tanak paprikát. Az exportra gazdaságokkal. A legkoráb- kerülő termést külön válóban M'ndszenten a Tiszavi- gatják és minden egyes pararág Termelőszövetkezetben dicsompaprikát -políroznak* kezdődött meg a szedés. Itt ruhával fényesre törölgetholdankint mintegy száz- nek. A felújítás időpontja: 1962. szeptember Szegeden mindenki ismer- az épület? Nem. A Szegedi te a párizsi nagyáruházat. Állami Levéltár iratainak Ez a Széchenyi tér sarkán otthona marad egyelőre, levő épület a hajdani Tóth Ezerhatszáz folyóméter, ötPéter, szegedi patrícius ter- ven centiméter széles, ötven vezése. Készült az 1890-es centiméter magas iratcsoévekben a klasszicizáló ek- mók sorakoznak valamennyi lektika stílusában. Múltak az férőhelyen. Tízévi munkáévtizedek. Az akkori nagy- val hozták rendbe a Szegedi kereskedelem reprezentatív Levéltárat, s itt megtalálhanagyáruházat csinált ebből tó Csanád megye valamenyaz épületből. Az eredeti mo- nyi ősi irata, továbbá az tívumökat elrontva, ízléste- újabban megalkotott községi len kirakatokat készíttetett, történetek és sok, felszabaA Szegedi Műemlékvédő dúlás utáni gazdasági szerv Bizottság szorgalmazására, a írásos anyagai, lakók kérésére ezt az épüle- A Szegedi Építőipari Váltét most ujitjak fel. Űj por- . . . ..." . ;..,„.. . tált kap a volt párizsi nagy- lalat tobb mint felrrulho fo" áruház és ez egy síkban rint költséggel újítja fel ezt lesz az ősi fallal. Már lát- a városképi szempontból jeszanak a boltívek, melyek lentős épületet. A szakértők beleilleszkednek a városkép- és a lakosság előtt egyaránt be, hiszen az utóbbi évek- népszerű őzbarna-zöld ben általában eltüntetik a közötti színt alkalmaztak a csúnya portálokat. vakoláshoz, mely szépen kiTöbben felvetették: vajon egészíti a szegedi Széchenyi újra kereskedelmi bolt lesz tér összképét. (Somo&yine fewj séröl teljes nyíltsággal, őszinteséggel beszél a párt, elvi kérdésekről éppúgy, mint az élet gyakorlatiasabb oldalairól. A néppel szemben nincs szükség semmiféle -taktikára*, csak egyenes beszédre. Itt és itt tartunk, erre és erre akarunk előbbre jutni, ezt és azt kell tennünk, hogy beérjenek reményeink, célkitűzéseink. A

z elvék és adatok tényigazságának öszszevetéséből születnek a következtetések, hozzájuk adva természetesen a forradalmi párt hitét, optimizmusát Mert a jövő nemcsak tonnákból, köbméterekből és százalékokból születik meg, hanem a nép forradalmas indulatából, lelkesedéséből is, amit ugyan nem lehet megtervezni, de magasra lehet szítani éppen az őszinte szóval, s a népérdekek legmesszebbmenő tiszteletben tartásával. Csak az szükséges, hogy az emberek érezzék: itt róluk, boldogulásukról, ígéretes jövőjükről van szó! Érdemes ennél a gondolatnál kicsit hosszabban időzni. Szemkápráztató dolgok nincsenek ebben a dokumentumban. mégis mindenki érdeklődéssel olvassa, mert érzi, hogy róla is szó van. A munkás megtalálja benne az iparfejlesztés elveit éppúgy, mint osztálya hatalmának további garanciáit, a termelőszövetkezeti gazda előtt minden eddiginél világosabbá válik a kollektív boldogulás útja, az értelmiségi az alkotás, a kísérletezés nagy perspektíváit találja, de a kispolgári rétegek is választ kapnak minden kérdésükre. Akár elvekről, ideológiáról, akár politikáról, gazdaságról van szó, a sorokban mindenütt ott él az ember, ott hat az a törekvés, hogy országunkban minden az emberért. az ember javára történik. Vegyük csak a jelenlegi világhelyzet értékelését! Az irányelvek lerögzítik, hogy korunk fő tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba, a kommunizmusba való átmenet, külpolitikánk alapelve a békés egymás mellett élés politikája. Ez az állásfoglalás megnyugtatja a mi állampolgárainkat, s biztonságérzetüket csak fokozza, hogy ideológiánk érvényesítéséhez anyagi alapot is teremtünk. Mindenki megérti, hogy kötelességeink vannak ebből az elvből eredően, s az áldozatok. amelyeket népünk hoz például honvédelmünk korszerűsítéséért, a legszemélyesebb érdek mindanynyiunk számára. V

agy nézzük szűkebb házunk táján a mezőgazdaságot! Sokan értetlenül fogadták az átszervezés idején és után a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakításához nyújtott summás állami támogatást. Az irányelvek ismét biztosítják ezt, s a nem régen nyilvánosságra hozott 3004/5-ös kormányhatározat az itt rögzített szellem értelmében az eddigieknél is nagyobb állami támogatást ígér. Népi érdekek és a dolgozó emberek személyes érdekei húzódnak meg ennek hátterében. A korszerű nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése hosszas folyamat, de csak ezen az úton tudunk több és olcsóbb húst, vajat. tejet, gyümölcsöt produkálni. S a háziasszonyoknak és családoknak nem mindegy, hogy naphosszat kell-e keresgélni a boltban és a piacon valamilyen élelmiszert, vagy terített pultok várják az üzletekben. emesak így. .áttételesen* szemlélhetjük azonban, hogy milyen előkelő helyet foglalnak el az emberi célok, érdekek az irányelvekben hiszen tucatnyi olyan intézkedés, célkitűzés wail eraől* N ami közvetlenül és azonnal befolyásolja az általános életszínvonalat, a népjólétet ötéves tervünk célkitűzései napjainkban valósulnak meg. s érezzük ts ezek kedvező hatását életszínvonalunk alakulásában éppúgy, mint az áruellátás fejlődésében, a lakásprobléma megoldásának folyamatában. Pártunk azonban már előbbre tekint: meghatározza azokat az elveket, amelyek szerint felhasználjuk e terv előre kalkulált és nem várt népgazdasági hasznát Az életszínvonal a tervezettnél nagyobb arányban nő. megkönnyítik a kisjövedelmű családok helyzetét, többet költ államunk az idős generáció és a gyermekek ellátására, tervezi a párt a családi pótlékok emelését, és az alacsony nyugdíjak pótlását. Annak idején végtelenül örültünk annak, hogy 250 ezer új lakás megépítését iktatták tervbe, s most azt a célkitűzést rögzíti pártunk az irányelvekben, hogy ezt a számot még ötvenezerrel meg kell emelni! Tizenöt év helyett tíz-tizenkét dolgos esztendő alatt valósul meg az a nagyarányú lakásépítési program, amely minden családnak korszerű otthont ad. S

ejteti a párt új dokumentuma a távolabbi célokat is. Már a szocializmus építése során megoldunk egész sor olyan problémát, amit a kommunista társadalomtól vár az emberiség. 1980-ig létrehozzuk az egész társadalomra kiterjedő ingyenes, magas színvonalú orvosi ellátást, a következő két évtizedben a munkaidőt jelentősen csökkentjük, létrejönnek a fizikai és szellemi munka, a falu és a város közötti különbségek eltűnésének anyagi, gazdasági feltételei. Nem idegen ajándékkent hullanak ezek a nép ölébe: szívós, következetes, igazán forradalmi munka gyümölcseként érik be a mi jövőnk. S ezeknek a célkitűzéseknek a fényében nyernek értelmet a közgazdasági fogalmak, a tonnák és százalékok. Ezek fényében értjük meg. hogy ott Ls az ember a főszereplő, ahol az irányelvek termelési feladatokat vesz számba. Az egyszerű ember számára nehezen megfogható a termelékenység, az önköltség, a technika és technológia fejlesztése, de ha megérti, hogy milyen utat egyenget ezek lelkiismeretes szolgálatával, mindennapi munkájával, megkétszerezi erejét és tudását. Így nyer nálunk magasabb értelmet a mindennapi munka. A Központi Bizottság irányelveiben megvalósulni látjuk pártunknak azt a korábbi kinyilatkoztatását, hogy a kommunisták legszentebb kötelessége a nép boldogulásának szolgálata. Nem kétséges ugyanis, hogy ez a dokumentum elsősorban a párt tagjaira ró nagy és felemelő kötelességeket. A kommunistáknak keli magukkal ragadniuk a dolgozó emberek millióit e lelkesítő célok megvalósítására. gyárban, szövetkezetben, tudományos intézetekben mindenütt. H itele van a párt kongresszusi irányelveinek a munkások, parasztok és értelmiségiéit körében, mert az űj célkitűzéseket a korábbi forradalmi és építő tettekre alapozza. A Magyar Szocialista Munkáspárt képes volt arra, hogy helyrehozza népgazdaságunk arányait, és az aranytyúk meséje helyett ténylegesen napról napra könnyebbé tegye az emberek életét. Ebben a meggyőződésben hatalmas mozgósító ereje van a VIII. kongresszusnak és irányelveinek. hiszen minden becsületes. építő kéz látja benne munkája jutalmát, az egyéni és kollektív elöbbrejutás megbízható garanciáját. SZ. SIMON ISTVÁN