Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1963. szept. 39. TÉLI TÁROLÁS Régi és új harmóniája Érdekes kérdéseket tárgyalt a városkép* és műemlékvédelmi bizottság A Csongrád megyei MEK időben megkezdte a téli felkészülést. Júliusban, augusztusban folyamatosan re ndbehczattik a tárolóhelyeket, szeptemberben pedig megkezdték a téli burgonya elrakását. Eddig mintegy 100 vagon jó minőségű burgonyát tároltak. Képünk Szegeden, a Dugonics utcai tágas tárolóhelyen készült, ahol gondosan válogatják a téli ellátásra alkalmas burgonyát. Tudósítók, levelezők tanácskozása A Dél-Magyarország szerkesztőségének meghívására tegnap délelőtt az. újságíróklubban megbeszélésre jött össze üzemi, kerületi levelezőink, tudósítóink egy csoportja. Ez alkalommal főként arról folyt a megbeszélés, hogy pártunk VIII. kongresszusára készülve, hogyan tudnának a jövőben még sokoldalúbb, érdekesebb tájékoztatást nyújtani levelezőink, tudósítóink a lap olvasóinak. Szerkesztőségünk képviselői hangsúlyozták a megbeszélésen, hogy lapunk mindenkor számít a levelezők, tudósítók rendszeres munkájára, és szeretnénk, ha másokat is munkatársaikat ösztönöznék arra. hogy üzemükben, munkahelyükön, lakókörzetükben látott eseményekről vagy tapasztalt hibákról értesítsék a szerkesztőséget. A tudósítók, levelezők írásainak mindenkor szívesen ad helyet a szerkesztőség a lapban, mert az ő írásaik, cikkeik révén még behatóbban, élénkebben tudunk foglalkozni a város lakosságát érdeklő kérdésekkel Előbbre hozták az év végi államkölcsön sorsolásokat A pénzügyminiszter határozata alapján az idei utolsó államkölcsön-sorsolásokat nem decemberben, hanem novemberben tartja meg az Országos Takarékpénztár. A húzás idejének elöbbrehozásával az a cél, hogy az évi törlesztési programban előirt összeg még abban az évben kifizetésre kerüljön, A 2., a 3. és a 4. békekölcsön húzását tehát novemberben, várhatóan 25-én és 26-án tartják. Jövőre a korábbi gyakorlatnak megfelelően negyedévenként rendezik továbbra is a húzásokat, az utolsót azonban már szintén novemberben. V. J. A szegedi líceumtól a hadügyminiszter! székig S^mlékiörők CKlapka (Jijtirfn/rfll A sxabadsásharr nagy rák tábornok seregére, és söbb Genovába majd fcváicrtkkí/ab"TeTyvor«» Erúk visszaszorította a Duna bal ba. Az orosz—török — kriUmirpe alkalmahói kfctCl- partjára, azután Gvörig nyo- mi — háború kitörésekor lük. mult előre, s részt vett a Konstantinápolyba érkezett, t„. „„ . ., Vág és Komárom melletti de miután ott megfelelően h? csatában. A június 29-i mi- elhelyezkedni nem tudott, harmatos ragjogásaban, 1892. niszteri tanács határozata visszatért Genfbe. Az olasz május 17-én egy vitéz ma- köVetkeztében 18000 ember- háború idején 1859-ben ToSu Komárom védelmét bi'- rinóba ment és ott Kossuthal°mba Budapesten. Klapka ták rá. e vámst tette hadi taI ^ Teiekyvel megalakíGyorgy honvédtábornok műveletei középpontjává. In- totta a Nemzeti IgazgatósáNagy idok nagy tanuja fe nen f laUa JGyőrt, s got resztvevo e volt. Élete zsu- fennta£otta magát a várban Klapka Györay szerteImheri"EroSS' rítt* egével a világosi fegy- ágazó pályája mindenütt a hTr^ m^fi/^ t lm' verletétel után is. kitűnő katona, a nagyszerű i n!, 1,1 külföldre mene- hadvezér alakját vetíti elénk, beraege, Példakép minden kü, E1-bb ^^„b^ ké_ magyar katonának. Temesvárott látta meg a napvilágot 1820. április 7-én. Édesapja a város polgármestere, anyja, Kehrer Julianna, egyszerű polgári szülők gyermeke. Gimnáziumba Kecskemétre került. 1836-ban a szegedi líceum növendéke. A Tisza-part romantikus világéi a katonaiskola hűvös fegyelme váltja fel, amit Klapka György 18 éves koráig Karánsebesen elvégez. 1847- ben főhadnagy a 12. határőrvidéki hadosztálynál. Az 1848-as márciusi napok után a magyar kormány szolgálatába állott, s Erdélybe küldték, hogy a székely felkelést szervezze, majd szeptemberben Komáromba és Pozsonyba ment. Itt az erődítési munkálatokat vezette. Mészáros Lázár viszszalépése után, 1849. január 4-én, Klapka vette át a felső-magyarországi hadsereg vezetését, s itt háromszor verte meg Schlicket: Tárcáinál Keresztúrnál és Tokajnál. 1819. február 26—28-ig a kápolnai, április 6-án uz isaszegi csatában tevékenyen vett részt. Ekkor nevezték ki tábornokká. Ebbeli minőségében vívta Görgeyvel együtt április 10-én a váci, és kilenc nap múltán a nagysarlói, április 26-án a komáromi ütközetet. Ezután hadügyminiszter lett, de csakhamar lemondott állásáról, hogy Komárom várának parancsnoka legyen. Június 13-án kirohanást intézett a várat ostromló Barco osztA szegedi megyei jogú városi tanács építési és közlekedési állandó bizottságának városkép- és műemlékvédelmi albizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a korábban : műemlékké nyilvánított épü: letek fölülvizsgálatával. A re1 vízió célja volt, hogy a műemlékek jegyzékébe csak | olyan épületek kerüljenek be, : amelyeknek műemlékké minősítése minden szempontból és véglagesen indokolt. Az ali bizotlság a jegyzékből való I törlésre javasolta azokat az épületeket, amelyek vagy már elrontott homlokzatúak i s ezért a rendezési terv szerint lebontásra kerülnek, | vagy pedig helyzetük miatt, magasrendű beépítési igé; nyek miatt véglegesen nem tarthatók fönn. így például az Árpád tér 3. és 4—5. sz. házak (az úgynevezett Egressy-ház, illetve Sulkovszkyház) nem maradhatnak műemiékek, minthogy helyükön a Művelődésügyi Minisztérium nagy összegű beruházással a József Attila Egyetem részére nagyszabású vegyészeti kutató intézetet akar létesíteni városképi szempontból és a hely rendkívül értékes volta miatt elképzelhetetlen, hogv a városközpontban végleges jelleggel földszintes lakóházak maradjanak. Mikorra készUI el a kőtár? Számos más, korábban műemléki jellegűnek vagy városképi jelentőségűnek jelzett épülelnek törlését vagy alacsonyabb kategóriába való átsorolását is javasolta az albizottság, hogy ezzel megkönnyítse a városrendezés, az új épületek tervezésének ügyét. Ugyanakkor néhány épület magasabb kategorizálására is tett javaslatot. így például a szerbtemplom és a Török-ház most csak műemléki jellegű, holott az albizottság véleménye szerint műemlék minősítést érdemel, amely egyszersmind mindenképpen fönnlartandóvá teszi őket. Műemléki jellegűnek ítélik a Schulek Frigyes építette Kálvin téri református templomot és az Április 4 útja 65. szám alatti szép, emeletes eklektikus épületet is Városképi jelentőségűnek véli az albizottság o Magyar Tanácsköztársaság útjának és a Roosevelt térnek a Victor Hugó utca és a Kazinczy utca közé eső szakaszát, minthogy ez stílusegységben és tömegharmóniával megjeLsnő, kellemes ritmusú házsor. Az albizottság kifogásolta, hogy a Tisza-parti vármaradvány, amelynek újjáéoitésére 1958 és 1960 között több mint egymillió forintot költött államunk, még ma sem felel meg teljesen rendeltetésének. A tetejét a tervezők és építők úgy képezték ki. hogy rajta idegenforgalmi szempontból hasznosítható intézményt hozzanak létre, de ezt a lehetőséget évek óta elmulasztjuk. Még sérelmesebb, hogy bár három éve elkészült a tervezett lapidárium, kőtár árkádos csarnoka, Szeged történelmi nevezetességű kövei, melyeket Kováts István építőmester a várbontáskor mentett meg az utókor számára, ma som nevelik és gyönyörködtetik a város lakóit és vendégeit, hanem rendezetlenül hevernek. A mintegy 400 darab a XI—XVI. századból való, aiföldi viszonylatban egyedülálló kőanyag a város gazdasági virágzását. a tiszai közlekedés fejlettségét. Szeged középkori műveltségének magas szintjét mutatja. Számos darabja az Árpád-kor legjobb pécsi és esztergomi kőmaradványaihoz méltó. Ezek az emlékek a korábbi történeti fölfogást. Szeged agrárius elmaradottságát cáfolva, a középkori Szegednek nyugati, európai mértékkel márt városiasságát is dokumentálják. Kiváló szakemberek — Balogh Jolán, Entz Géza, Fettic.h Nándor i- készséggel vállalnák rendezését; az utóbbi jelenleg éppen a szegődi múzeumbsn dolgozik, tehát könnyű szerrel e munkára állítható lenne. A múzeum igazgatója éppen egv évvel ezelőtt hivatalos átiratban ígérte meg az albizottságnak, hogy a kőtárat az idei szabadtéri játékokig fölállítja; sajnos, mint a korábbi években is, az ígéret még mindig beváltatlan. összehangoltan Az ülés másik napirendi pontja az Oskola utca páratlan oldalának tatarozási, fölújítási terve volt. am,elvet az Ingatlankezelő Vállalat megbízásából a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat mérnöke. Országh Béla készíteti, s melyet az illetékes szakbizottság némi módosítással fogadott el. A terv. amelvnek megvalósítására 1963/64-ben kerül sor, megiíjítja, ugyanakkor romantikus szépségében megőrzi a régi palánk egyik jellegzetes háztömbjét, az Oskola, az Oroszlán, a Bajza és a Somogyi utca által halárolt négyszöget. Legtöbb helyen visszaállítja a többnyire száz évnél is öregebb házak stílusát, az újabb, szecessziós jellegű saroképületet (az Oroszlán és Oskola utca sarkán) pedig némileg "szelídíti*, hozzáhangolja a régiekhez. A Bajt® utcai oldalon meghagyják ugyan a kiugró házakat, de az Oskola utcai házak mutatós, szép udvari frontját megszabadítják az összevisszán épült, alacsony melléképületektől, s stílusos kerítéssel, valamint két helyen egy-egy új épületrész hozzáépítésével harmóniát teremtenek. Ezzel ráadásul — ahelyett, hogy lakásokat vesztenének — még 3—4 új lakást is nyernek. A második ötéves terv során a Nádor és a Bajza utca határolta térségre monumentális, a Tisza-parti lakóépületnél is magasabb ház kerül, amely akitágított. kocsiútjától megszabadított és parkosított tér Somogyi utcai oldaláról nagyszerű láványt nyújt majd. Várkert, Palánk Az albizottság javaslatot tett két elnevezésre is. Minthogy a Magyar Tanácsköztársaság útja csupán az ulcát és a házsort jelöli, de a Tisza-parti parkot, a korábbi Stefánia-sétányt nem. a várostörténet régi kiváló művelőjének. Cs. Sebestyén Károlynak 1928-ban tett javaslatát fölújitva erre a Várkert nevet indítványozza. A Tömörkény és a Révai utcák, helyén, mint ismeretes, szabadon álló pontházak létesülnek. Kívánatos, hogy ez a terület tartsa fönt a város ősi magjának patinás, történelmi elnevezését, a Palánkot. A Tömörkény utca vége, amely a Tisza-parton kis térré tágul. Tömörkény tér vagv Tömörkénv-köz néven tovább fogja őrizni a nagy író nevét. mint ahogyan a lebontásra kerülő lakóházán levő emléktábla is megmarad, s a helvén épülő új ház homlokzatán hirdeti Szeged klasz. szikus elbeszélőjének emlékét. Szeged a hazai lapokban Befejezte bulgáriai vendégszereplését a szegedi Dankó Pista-zenekar Kedden este lépnek fel először a Hágiban Közel kilenc hónapos nagy- számunkra az a két nagy- ros címerét ábrázoló jelsikerű bulgáriai vendégsze- sikerű hangverseny, amelyet vénnyel ajándékozta meg a replés után a napokban ha- Szeged testvérvárosában, zenekar tagjait, zaérkezett Szegedre a Dankó Plovdivban tartottunk. Dél- — Magyar ismerősokkel Pista népi zenekar. Az év után a dohánygyárban, este nem találkoztak? elején, január másodikán in- pedig a színházban lép- — Dehogynem! Bulgáriádultak Szófiába, ahol hat tünk fel. ban sok olyan magyar él, hónapig a Budapest Étte- _ Nagyon szép emlék fűz ak'k 25—30" évvel ezelőtt remben muzsikáltak, utána _ hansvereenv vándoroltak ki. Ok rendszepedig Várnában, a tengertől flhez af üzemi hangverseny- ^^ halIgatták músorain_ 200 méterre épült Bajkál ha- hez — kapesolodik a beszel- ka£ Közülük sokat még telben játszottak. getésbe ifj. Lakatos Géza 58-ból ismertünk De — Bulgáriában — mondja vezető prímás, akinek szinLakatos Géza. a hazatért ze- tén nagy része volt a kül- szegediekkel is találkoztunk nekar vezetője — régi is- földi turné sikerében. — A mérésként vártak bennünket, dohánygyári munkásnők — Várnában Biczó Györggyel, 1958-ban ugyanis már szere- az üzemben kizárólag csak a városi tanács végrehajtó peltünk Szófiában, s jól em- nők dolgoznak — elutazó- bizottságának elnökével, Szóiékeztek ránk. Mostani utun- sunk előtt küldöttséggel ke- fiában pedig Nagy Istvánnal, kon több bulgáriai nagyvá- restek fel bennünket, a Hazafias Népfront városi rosban vendégszerepeltünk. bizottságának titkárával. Összesen körülbelül 30 ön- megköszöntek a műsort __ Bulgáriában nagyon szeálló hangversenyt adtunk, , , rétik a magyar muzsikát a egyenként kétórás műsorral. eS-r szeP virágcsokorral népdalt, a nótákat és azopeTöbbször szerepeltünk Szó- ajándékozták meg. rettet. Reméljük. szerepléfiában a Magyar Intézetben, — Szép sikert hozott pa- sünkkel sikerült újabb hívea Néphadsereg Színházában zardzsiki vendégszereplé- ket toborozni a magyar zeés a Nemzeti Színházban, sünk is — veszi vissza a nének. Április 4-én, hazánk felsza- szót a fiatal prímás édesapja. — Mikor hallhatjuk Szabadulásának ünnepén •— A hangverseny után vi- geden a zenekart? 0 mao\ar nagykövetség rágcsokrokat és népművé- _ október 2-án, kedden , 6 . szeti motívumokkal gazda- . , ,.. , , fogadasán gon dís2ített zsebkendőket este k^juk meg rendszejátszottunk. kaptunk, a városi pártbizott res jatékunkat a Hagi Étte— Különösen emlékezetes ság első titkára pedig avá- remben. 22 OLTVAr Ferenc: A Szegedi Városi Építési Tervtár. Levéltári Szemle, 1961. 3— 4. sz. fElkésve jelent meg ] NÓVÁK István: A gyógyszerészoktatás rövid története a szegedi egyetemen. Gyógyszerészet, szeptember Tájékoztató a Szegedi Gyógyszerész Napokról. [1962 okt. 12—14.1 Gyógyszerészet, szeptember. HORVÁTH ZSIKO László: Jogásznapok Szegeden. [1962. aug. 10—11.] Magyar Jog, szeptember. KŐHALMI József: Lakóépület, Szeged. Korányi rakpart. Magyar Építőművészet, 4 sz. (Képekkel, alaprajzzal.) [ALBERT Ferenc] A. F : Szalámigyár, III. sz szárítóépület. Szeged, Magyar Építőművészet. 4 sz. (Képekkel. alaprajzzal.) TARNAI László—DEÁK Ferenc: Kísérleti hiperbolikus paraboloid héjszerkezet. Szeged. Magyar Építőművészet, 4. sz (Partfürdöi épület. Képekkel metszettel.) SZABÓ László: Szeged, 1962. nyara.... Szocialista Művészetért. szeptember. (Képekkel.) PAP Gábor: Cs. Pataj Mihály kiállítása. Magyar Nemzet, szept.. 22. Dankó Pista rejtvénye. Füles, szept. 23. Péter Róbert: Ünnep Szegeden. Lobogó, szept. 26. (A 23-i motocross-versenyről, képekkel.) SZENTHEGYI István: Szegedi vendégszereplője . .. [az Erkel Színház Faust előadásának: Szalma Ferenc.] Film, Színház, Muzsika. szept. 28 Fürdőkombinát épül Szegeden. Magyar Nemzet, szept. 29 (Az újszegedi partfürdőn.) ÍHORVATH József] H. J. Elégtétel Képes Üjsig, szept. 29 (Az egyetpm József Attila névadásaról.) PÉTER László: Hollós József (1876—1947). Orvosi Hetilap, szept. 30. (Halála 15. évfordulójára.) Építőiparban jártas, vizsgával rendelkező normaellenőrt kőműves szakmunkásokat, segédmunkásokat és parkettázókaf felvesz a Szegedi Építőipari Vállalat, Szeged. Mikszáth Kálmán u. 1. sz. munkaügyi osztálya. S. 71 850