Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG fuoniv. 1962. mmxt tt­Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlés általános vitájában (Folytatás az 1. oldalról.) mindazt a pozitívumot, amit a nyilatkozat tartalmaz. Az elnök szavaiból az kö­vetkezik, hogv ar. Amerikai Egyesült Államok kész ka­tonai akcióhoz folyamodni Kuba ellen, és maga hatá- , . , . .. , rozza meg azt. hogv mikor tana *<}', Kijelentette, hogy a szovjet kormány a köz­gyűlés elé terjeszti -a le­a szovjet külügyminiszter a beriség becsületével és lel­genfl leszerelési tárgyqlá- kiismeretével. Ezért a szov­son tanúsított angol—ameri- jet kormány szükségesnek kai magatartásra majd hangsúlyozta, hogy az álta­lános és teljes lesserelés óriási anyagi tartalékokat és pénzügyi erőket szabadi• tartja szükségesnek az ilven betörést. Az elnök kijelen­tette: az Egyesült Államok kormánya továbbra is együttműködik majd a ku­bai ellenforradalom vezetői­vel, akik menedéket kaptak az Amerikai Egyesült Ál­lamok területén Az utóbbi napokban történtek nem csökkentik, hanem fokozták az ENSZ-tagállamok aggo­dalmát az Egyesült Államok kubai politikája miatt. Fel­merül . a kérdés, hogyan is állunk az Egyesült Álla­mok kormányának az ENSZ alapokmányának megfele­lően magára vállalt ünnepé­lyes kötelezettségeivel, ame­lyek az államok egymás belügyeibe be nem avatko­zását irányozzák elő. As erőpolitika ma irrealitá» Gromiko azokról az ürü­gyekről szólva, amelyeket az Egyesült Államok egy Kuba-ellenes támadás iga­zolására hangoztat, a követ­kezőket mondotta: felmerül szerelés eredményeképpen felszabaduló anyagi eszkö­zök cs tartalékok békés cé­lokra való átiranyitásdról szóló deklaráció" tervezetét. tartja, hogy fontos és sür­gős külön napirendi pont­ként a 17. közgyűlés elé terjessze -a preventív há­ború propagandája elítélé­séről szó^d* kérdést, vala­mint a közgyűlés megfelelő határozatának tervezetét. Minden állam, amely ren­delkezik nukleáris fegyver­rel, e fegyverfajta alkalma­A Szovjetunió külügymi- sósa teljes eltiltásának első nisztere hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek olyan intéz­kedéseket kell hoznia ame­lyek elősegítik a nemzetkö­zi feszültség enyhülését. Mint ilyen intézkedést meg­említette az atomfegyver­mentes övezetek megterem­tesét, majd rátért a nemzet­közi kereskedelem normali­lépéseként tegyen ünnepe­lyes kötelezettségvállalást, hogy nem használja első­ként ezt a fegyvert. Gromiko hangsúlyozta, hogy haladéktalanul ki kell rakni az ENSZ-ből a csangkajsekisták múmiáját, cs helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság tör­zálásának kérdésére. Rámu- vényes ENSZ-beli jogait. tátott, hogy a Közös Piac célja: a fegj/verkezési ver­seny fokozása, a nyugatné­met revansisták megerősíté­se. a gyengén fejlett orszá­gok gazdaságának az im­perialista hatalmak gazda­ságához való láncolása. A szovjet kormány — mon­dotta Gromiko — önálló napirendi pontként a köz­gyűlés elé terjeszti azt a javaslatát, hogy 1963-ban hívjanak össze nemzetközi Gromiko beszélt arról, hogy meg kell változtatni e nem­zetközi szervezet struktúrá­ját, amelyet összhangba kell hozni a világon kiala­kult helyzettel. Vezető szerveiben az egyenlő jogok alapján képviseletet kell, hogy kapjanak a meglevő főbb államcsoportok: a szo­cialista országok, a nyuga­ti tömbökhöz tartozó orszá­kereskedtlmi értekezletet. a kérdés, miféle politika ez? ai értekezlet megvitatná gok és a semleges országok ix ,.xii.x,- 0iyan nemzetközi ke- . reskedelmi szerv létrehozá­sának kérdését, amely min­denféle megkülönböztetés nélkül felölelné a világ min­den térségét és országát. 'ámmW máíáM , k:V:::/í.-::V:x : :'::"« ; :ssVs':':s"zxt; - '.-VíTTaiíí; Az ENSZ-közgyűlés új Üléttxaka — Feszültig Kuba körül Tarthatatlan nyugati álláspont Berlinnel kapcsolatban Az ENSZ-közgyűlés aj, lel a fiatal afrikai orszá- megállapodásokra hivatkoe­17. ülésszakának első hete gok részéről. A Szovjetunió nak Berlin négyhatalmi máris érintette azokat a pedig — miként Gromiko megszállásáról, amely sze­legfontosabb problémákat, közgyűlési beszéde ismét rintük továbbra is érvény­amelyekkel a közgyűlésnek tanúsította — teljes tekin- ben van. A nyilatkozat ez­elsősorban foglalkoznia kell. télyével segíti a szégyen- zel szemben világosan ki­teljes gyarmati rendszer fejti, hogy a Berlinnel kap­maradéktalan felszámolását, csolatos négyhatalmi meg­Ez az agresszió politikája, a nemzetközi útonállás po­litikája. Gromiko felhívta a figyelmet az egyes ameri­kai személyiségek kijelen­téseiben rejlő veszélyre. E személyiségek szerint fo­kozni kell az ellenőrzést a E problémák közül a legel­ső a leszerelés kérdése. Az általános politikai vitában már a legelső felszólaló, Brazília képviselője is e kérdésre irányította rá a figyelmet, amikor javasolta Latin-Amerika atomfegy­vermentes övezetté való nyilvánítását. Még nagyobb súlyt kapott a leszerelés problémája Gromiko szov­jet. külügyminiszter beszé­dében. A Szovjetunió — hogy előmozdítsa korunk legégetőbb kérdésének meg­oldását — most új javasla­tot terjeszt a közgyűlés elé arról, miként lehetne fel­használni békés célokra a leszerelés következtében felszabaduló hatalmas erő­forrásokat. A közgyűlés már az első napokban ráirányította » figyelmet a világ egyéb sür­gető problémáira. Ezek kö­zé tartozik a gyarmati rend­szer felszámolása, amely mind szélesebb támogatásra Gromiko közgyűlési be­széde egyébként úgyszólván az egész világpolitikai hely­zetet áttekintette. Az eu­rópai problémák közül a német kérdés áll továbbra is előtérben. Erre az elmúlt héten fontos szovjet doku­mentum is ráirányította a figyelmet. Ez a dokumen­tum a berlini szovjet hely­őrségi parancsnokság meg­szüntetéséről szóló TASZSZ­nyilatkozat volt. - fel­úllapodást még 1948-ban maguk a nyugati hatalmak érvénytelenítették, amikor a három nyugati övezet egye­sítésével maguk szakították keleti és nyugati részre Berlint, s azóta a Követ­sége* parancsnokság lénye­gileg megszüntette tevé­kenységét- Hv módon a nyugati hatalmaknak sem­mi joguk sincs tiltakozni az ellen, hogy a Szovjetunió megszüntette berlini hely­. őrségét. A szovjet lépés vi­szont újabb előrehaladást E nyilatkozat ismét xwi- jelent afe1é< hogy az NDK ne- i a-..- ----­hívta a figyelmet a met kérdésben rejlő ko­moly veszélyekre, s ezen belül a nyugat-berlini ab­normális helyzetre A Ber­linről szóló TASZSZ-nyi­latkozatnak azonban még külön elvi jelentőséget ls tulajdoníthatunk. A nyuga­ti hatalmak Berlinnel kap­csolatban szeretnek négyha­talmi felelősséget emleget­ni, s minduntalan bizonyos Meg kell kölni rsí « »*»">< Mkeszerződést szovjet hajók útját. Rámu­tatott Gromiko arra a durva nyomásra is, amelyet az Egyesült Államok alkal­maz más államokkal, töb­bek között NATO-béli szö­vetségeseivel szemben. Gromiko rámutatott az erőpolitika hívei kovácsol­ta tervek teljes esztelensé­gére. Ma csak őrült folytat­hat erőpolitikát, és bízhat Gromiko rámutatott, hogy a lehető leggyorsabban meg kell valósítani a gyarmati országok és népek függet­lenségéről szóló deklará­ciót, amelyet az ENSZ-köz­gyűlés Hruscsov szovjet kor­mányfő javaslatára foga­dott el. Gromiko a továbbiakban a német békeszerződés meg­'7 Mv^ ^ mw. hármffále kötésének alapvető fontos­riiceréten am y lejtővé hane*úlXozta, és rá­aikereoen, amely ienetove mutatort ^^ összefüggés­ben a nyugat-berlini hely­zet normalizálásának szük­ségességére. Kifejtette, mi­Igen nagy veszélyt jelente­nek a békére a szinte na­ponként megismétlődő öve­zethatár menti. Nyugat-Ber­linből kezdeményezett pro­vokációk. Természetesen jobb 4en­ne — mondotta Gromiko—, ha a nyugati hatalmak ve­lünk és más országokkal együtt aláírnának egy, vagy két különböző békeszerző­dést a két német állammal. Ha azonban a nyugati ha­talmak nem hajlandók er­re. a Szovjetunió más ál­lamokkal együtt — amelyek ezt akarják — aláírja en­nek minden következmé­nyével a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal. Gromiko felhívta > kül­teszi, hogy más államokra erőszakolják ideológiájukat, a politikai berendezés bár­milyen formáját. A szocia­lista országok rendelkeznek legalábbis olyan eszközök­kel, mint a kapitalista or­szágok. Ezért ma nem kard­csörtetéssel is más államok­hoz intézett fenyegetésekkel, hanem ésszerű érvekkel és olyan határozatokkal kell megoldani a vitás kérdése­ket, amelyek megszilárdíta­nák minden nép békéjét és biztonságát. A szovjet kormány — folytatta Gromiko — szük­ségesnek tartja, hogy fel­emelje figyelmeztető szavát, és felhívja az ENSZ-tagál­lamok figyelmét azokra a súlyos követkfeményekre, amelyekkel a béke ügyére1 nézve jár a Kubával szem­léén folytatott amerikai po­litika, Kuba megtámadása olyan következményeket vonna maga után amelyek­Lemondatták az argentin köztársasági elnököt Taljesan áttekinthetetlen a helyzet Argentínában tüzet nyitottak pekre. a repülögé­Horeok a fővára* szivében Szombat esti Jelentések re a szovjet kormány figyel- döttek figyelmét arra. hogy meztette az egész világot az 1962. szeptember U-i iemert nyilatkozatában. A leszerelés és a nemzetközi kereskedelem A szovjet külügyminisz­ter beszéde további részé­ben részletesen szólt a le­szerelés problémájáról. Alá­húzta, hogy az általános ée egyes NATO-hatalmak ve­zető államférfiul preventív nukleáris háború kirobban­tátira buzdítanak. A szov­jet népet, a szocialista or­szágokat nem lehet megfé­lemlíteni a preventív hábo­rúval való fenyegetőzéssel — "jelentette kl Gromiko. — De a szovjet kormány, folytatva megmásíthatatlan békepolitikáját, minden tő­le telhetőt elkövet azért, teljes leszerelés korunk leg- hogy megakadályozza az ÚJ fontosatb, megvalósításra víUghéborút Minden felhi­váró feladata. Hogy még vá, arra, hogy elsőként mindig nincs eredmény mérjenek nukleáris csapást, téren - állapított "^tétben iU az ENSZ ezen a meg — az kizárólag a nyu­gati hatalmak álláspontjá­nak a következménye. Utalt alapokmányának céljaival és elveivel, a béke fenntar­tásának érdekeivel és öaz­iraeegyeztet hetetlen az em. Váltsa meg kedvezményes SZÍNHÁZBÉRLETÉT .111 IMII IMII l.l. Hl S. 71671 wmmmeemmm* Argentínában szombaton romtagú katonai junta lét- sek szerint — elfoglalta az reggelre teljesen áttekinthe- rehozását, mert — úgymond elnöki palotát, valamint a tetlenné vált a helyzet. — Guido a felelős a helyzet hadseregügyi minisztériumot Jelentések szerint Guido elmérgesedéséért: nem verte Guido ekkor már nem tar­elnök szombaton a kora haj- le a kékek lázadását. Guido tózkodott székhelyén, hanem tialt órákban felajánlotta le- elnök ezután — a flotta ál- Buenos Aires külvárosában mondását, de egy órával ké- lítása szerint — felajánlotta levő rezidenciájára conult. sőbb az elnöki hivatal híva- lemondását. A légierők egységei géppua­talosan cáfolta a hírt. A haditengerészet vezetői katüzzel pásztázták végig a Pénteken délután és este helyi idő szerint szombaton pirosak egyik egységét, fel­drámai gyorsasággal követték hajnali fél háromra (ma- tehetően azért, mert azok egvmást az események. A gyar idő szerint szombaton hadsereg két szemben álló ré- reggel fél hétre) a tengeré­sze között tovább folytak a szetl minisztérium épületé­harcok azután is, hogy Sara- be összehívták az összes ka­via hadseregügyi miniszter tonai vezetők tanácskozását. benyújtotta lemondását, és A megbeszélésre azonban Guido elnök átvette a főpa- nem került sor, mert Onga- szerint Buenos Aires szívé­rancsnokságot, elrendelve az n>° tábornok nem volt haj- ben harc folyik a „gékek­ellenségeskedések beszünteté. hindó részt venni rajta. A ^ a „pirogak- között A -ké­sét. hqditengereszet által java- fc<fc„ ^acélosai és tüzérségi Pénteken mór nem lehetett _ háromtagú katonai ü(egei i&z alaU tartjik a vá_ -kormánycsapatokról" és "Iá- juntában — az AP amerikai ros központjában levő Al­zadókróU beszélni, hiszen az hírügynökség jelentése sze- kotnuinv teret védő -piros­elnök utasításainak egyik fél ""t — a hadsereg részéről cgységeket A tudósítások sem engedelmeskedett. Lorio, Ossono Arana altabornagy, szerint repülőgépek is be­a hadsereg főparancsnoka és a légierők részéről Oscar avatkoztak B küzdelembe, Labayru, a vezérkari főnök, Lentin® tábornok, a haditen- bombáztak és gépfegyver­az elnök felszólítása ellenére Bereszet részéről Sanchez sorozatokat adtak ie Mint nem mondottak le, hanem Sanudo altengernagy venne a légierók ^ kiadott nyi_ Buenos Aires külvárosában részt latkozatából kiderült, • re­egy autóút mentén rendezték Elfoglalták az elnöki pülőgépek a »kékeket- tá­be főhadiszállásukat, a hozzá- ' * „„intxr mogatjdk. A légierő — hang­juk hű "piros* csapatok pmota. dk a nyjjatkozat — a Cam­élén. A -kékek", akinek élén Szombatra virradóra több po de Mayo-iak oldalán áll. Onganio tábornok áll, beje- összecsapásra került sor s az ellenfél feltétel nélküli lentették, hogy folytatják a Buenos Aires körzetében. A megadásáért küzd. haredt az elnöki döntés ér- kékek egyik hadoszlopa be- A rádióállomások felszóli­vónyesitéséért, a pirosak le- nyomult a fővárosba és — tották a belváros lakóit, fegyverzéséért. egyes hírügynökségi Jelenté- íirftséfc ki otthonaikat. A haditengerészet h beavatkozott Az esti órákban kitűnt, hogy Guido elnök nem tud­ja már befolyásolni az eee­ményekei. Az elnök, aki a délutáni órákban elájult a kimerültségtől, este rádióbe­szédet mondott. Ebben ismét elrendelte, hogy valamennyi csapat azonnal térjen vissza állomáshelyére. Közölte, hogy elfogadta Saravia hadsereg­ügyi miniszter lemondását, továbbá felmentette tisztsége alól Lorio és Labayru tábor­nokokat. Mindhárom tisztsé­gét saját maga vette át. A beszéd után — bár korábban formailag az egész kormány lemondott — külön is benyújtotta lemondását Adolfo Lanus hadügyminisz­ter és Carlos Adrogue, mert nem értettek egyet az elnö­ki üzenettel. Nem sokkal később a hadi­tengerészet is beavatkozott a hatalmi harcba, mégpedig a pirosak oldalán. A haditen­gerészet minisztere lemon­dott, s a flotta vezetői beje­lentették: követelik Guido elnök távozását és egy ház kormánya egész területén gyakorolhassa szuverenitá­sát. Gromiko beszédében nagy hangsúlyt kapott a Kuba elleni legújabb amerikai ag­resszió* készülődés — nem ok nélkül. Ezen a héten az amerikai szenátus felhatal­mazta Kennedy elnököt, hogy szükség esetén katonai erővel avatkozzék a kubai helyzetbe. Az amerikai kép­viselőház a külföldi segély­program vitájában kimond­ta: mea kell vonni a segélyt azoktól az országoktól, ame­lyeknek hajói szállításokat vállalnak Kubába. Az ame­rikai kongresszusi tagok a legfenyegetőbb hangnemben szólnak Kubával kapcsolat­ban: tengeri blokádot köve­telnek, eót nyílt katonai in­tervenciót is. A fejlemények láttán teljesen indokolt volt Gromiko újabb figyelmezte­tése: ha az Egyesült Álla­mok megvalósítja támadását Kuba ellen, ez a háborút je­lenti. S joggal követelte, hogy az ENSZ emeljen ezót a más népek belügyeibe va­ló beavatkozás ellen. Az Egyesült Államok esz­telen latin-amerikai politi­kájának szembeszökő bizo­nyítéka a legújabb argentin válság is. Most múlt egy éve, hogy az amerikai kor­mány meghirdette nagysza­bású latin-amerikai segély­programját: "Szövetség a haladásért- programot. Azóta a latin-amerikai or­szágok egyik politikai vál­ságból a másikba bukdácsol­nak. Így Argentínában egy­mást érik a katonai puccsok, miután az argentin katonai vezetők megrettenve a balra­tolódástól, annak Idején ér­vénytelenítették a választá­sokat, most egymással ma­rakodnak a hatalomért. Az Egyesült Államokat kiszol­gáló szélsőséges jobboldali erők képtelenek a helyzet konszolidálására, s miután erőszakkal megbuktatták a törvényes rendet, a válságok sorozatiba rántják maguk­kal az országot. Halász Magda Játék a nagymosás, nagytakarítás mosógéppel, mosószerekkel ce/itrífugáuaf CENTRIFUGA, HÁZTARTÁSI GÉPEK, MOSÖ- ÉS TISZTÍTÓSZEREK BEMUTATÓJA Kálvin tér 2. sz. alatt a Háztartási Boltben, szept 26-től 2»-ig. Nyitva: 10—18 óráig Centrifugák, mosógépek, háztartási gépek, mosó- és tisztítószerek árusítása. S. 71 690

Next

/
Oldalképek
Tartalom