Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

Péntefc, 1WÍ, Augusziufi ít, DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Nemzetközi borverseny kezdődött Budapesten A mezőgazdasági múzeum tát kell rangsorolniuk tiszta­budapesti, vajdahunyad-vári ság, szín illat, továbbá íz, épületében csütörtökön ütme- zafnat és összbenyomás alap­pélyesen megnyitották a har- ján. A két bírálóbizottság 16 madik nemzetközi borver- tagja közül tíz külföldi. senyt. Keserű János íöldmű- A külföldi borok az öt föld­velésügyi miniszterhelyettes rész 21 országából érkeztek, ünnepi beszédében elmondot- köztük most először szerepel­^ bogy vjtágsrerte minden nek a budapestl nemzetközi eddiginél nagyobb érdeklő- .. , . . dés nyilvánult meg a buda- Ver8enyen Japán, az Ameri" pesti nemzetközi borverseny kai Egyesült Államok és Por­iránt. A fejlődésre jellemző, tugália legjobb borai. A me­hogy míg 1958-bam 569 bor gyei versenyeken és az or­vett részt a budapesti nem- . ... i# iStközi vetélkedőn, s ebből 306- szagos dönt6n elismerést ot küldtek a külföldi cégek, nyert magyar borok, közül 304 pincegazdaságok, 1960-ban minta került a nemzetközi 22 ZSL?. SSSti bmmvoit ^ ^ külföldi, az idén pedig 1003 nl termelőktől, a többi a ter­bor kerül a bírálók asztalá- melőszö vetkezetek tői az álla­ra, s ezeknek több mint két- mi és célgazdaságoktól,- va­harmada külföldön termett. lamint az állami pincegazda­Tanulók nyári munkája a vasúton (Tudósítónktól.) A Szeged-állomáson, a fű­tőházban és a pályafenntar­tási főnökségnél mintegy 300 —300 főnyi tanulócsoport dolgozik fizikai munkán. A nyári iskolai szünidő alatt foglalkoztatott tanulókat az állomáson a hivatalsegédek mellé osztották be, vagy iro­dai kisegítőként alkalmazták őket. A fűtőházban — vál­tott csoportban — 70—80 fiú és lány takarítja a személy­és gyorsvonati szerelvénye­ket. A pályafenntartási főnök­ség mintegy 200 tanulót al­kalmazott a nyíltvonalú vá­gányok fútlsztítésára. Nem volt könnyű feladat ebben a tikkasztó napsütésben, s meg lehetett állapítani: a szegedi Tisza-pályaudvar tolató- és rakodó vágányai soha nem A MUNKASVÉDELEM NEM SZÓBESZÉD Több gondot fordít eu építővállalat a balesetek megelőzésére Az augusztus 16—25-ig tar- ságoktói érkezett, tó nemzetközi versenyen Az ünnepi megnyitó és tá-1 voltak olyan szépek és tlsz­igen nagy feladat vár a bí- jékoztató után a bírélóbizott- ták, mint a fiatalok szorgal­rálóbizottSágokra, hiszen na- ségok megkezdték munkáju- mas munkája nyomán, poftíc átlagosan 72 bormin- kat (MTI) | Dr. Bánkfalvy Gyula Egy társadalmi ösztöndíjas Csíkos Gáborral, a Radnóti §_| A 7 A T C P Gimnázium annak idején • • Mm r\ I Ea l\ friss érettségivel útra. bocsá­ttrtUáZ^ffuik^Lm®11^1 repét' Szőtte sikeresen. Be- rádióból is. A Bodóra várni Srinhazten telálkoztam elő- ugroW egy máglk VÍMRaelft. című rádiódrámában Bonzan­adásba, A revisor-ba is, bót alakította, vészeli roiskola szűróvlzsgá- amelyben A jarásbíró alak­^ ™ ' ca ját fofmálta meg- kezdeni a pályái" re a főiskolára pályázott A Felfigyelték rá a filmesek cigányos képű nyurga fiu a ÍB A Pestl háztetők című, Mindebből kitűnik, hogy közel szaz jelentkező közül namregiben készült magyar Csíkos Gábor méltó volt a elsosorban szerénysegével íilmben 6 volt a Jocó az városi tanács ösztöndíjára, tűnt ki, s amikor megszólalt, *autós«<-fiúk egyike. Most is- nem csalatkoztak benne. Most a kellemes hang, s az eloadas- mét gaerepet kapott a PArbe- reményekkel telve jött haza. mód, ahogyan József Attila szédbeh, egy készülő új ma- — -Szeretném jól kezdeni a egy verset szavalta, meglep- gyar fiimbefti amelynek fel- pályát — mondotta telélkozá­te a zsün tagjait. Nern is vételeit Jórészt Csehszlovák!- sunkkor. — Egyetlen vágyam: volt semmi vita: Csíkos Ga- ában Kassán forgatják majd. sokat, nagyon sokat játszani, bor pályázó tarsai előtt mesz- Több szinkronizált film egy- s főleg minél többet tanulni, sze .elhúzott, si a következő egy szereplőjének a hangja ls Ügy tudom, a Hamletnek felveteli vizsgákon is sikere- az övé A Ludag Matyi üj nlncs lgaza c darabban fogok zen megállta a helyet. hangja _ mjnt igmeretes _ bemutatkozni szülővárosom örüli a család ... Csíkos Gáboré. A Tiszta ég- íffSSS&J^AÍF ADia a Szeeedl Kenderfo- bolt című szovjet filmben nek meg, hogy soha ne csa­nógyár' kömüvSe! s anyj" a Szerjozsa hanfja is az övé. lódhaSsanak bennem*, szőregi községi tanács dolgo- Ismerjük Csíkos Gábort a L. F. zója szívből örültek nagyob­bik fiuk választott pályájá­A Csongrád Megyei Építő­ipari Vállalatnál tavaly 42 dolgozót ért baleset az első fél évben, az idén 32-t, s volt köztük egy halálos ki­menetelű is. Tavaly 687 nap esett ki a munkából a bal­esetek következtében, az idén 479. A féléves baleseti sta­tisztika tehát javulást mu­tatna, ha nem történt volna halálos végű szerencsétlen­ség Csongrádon. Rendszeres oktatás S mit tették a balesetek ellen T A mulasztást elkövető dol­gozókat hol az építésvezető, hol a főépítésvezető, hol maga az igazgató figyelmez­tetésben részesítette. Tizen­két esetben még fegyelmi el­járást is indítottak ellenük. De nem változott a helyzet a második fél év első hónap­jában sem: Júliusban 14 munkás sérült meg az épít­kezéseken, s egy meg ls halt. Nyilvánvaló, hogy kevés­nek bizonyult az a fárad­ság, amit eddig a balesetei­hárításra fordítottak. Ha a cél elérésére nem Is kell minden áron új uta­kat keresni, a meglevő esz­közök hatékonyságát feltét­lenül szükséges fokosni. Ezt a következtetést levonták a vállalatnál, s első lépésként elrendelték, hogy a műszaki vezetők részére rendszeres munkásvédelmi oktatást kell tartani: az igazgató a főépí­tésvesetőknek, építésvezetők­nek a termelési osztály ve­zetője, a főépítésvezetők meg a biztonsági megbízott pedig a művezetők számára. Mert igaz ugyan, hogy a munkásokon sok múlik, de talán még több azokon, akik az építkezéseket irányítják, nak. Endre, a kisöcskös, az általános iskolában már ak­kor eldicsekedett, hogy a bátyja színész. Nem tudta, hogy mennyi akadály áll írtéig a nagyfiú előtt, amíg belép­het, mint kezdő hívő, Thália templomóba. S Csíkos Gábor sokat ígérő tanulmányi eredményének jó híre, tirztelettudása tanárai­val szemben és közvetlen em­beri magatartása, felkeltette iránta a városi tanács érdek­lődését A második évben egy nap levelet kapott Sze­gedről, amelyben korábbi pá­lyázatára értesítést kapott: utazzon haza társadalmi ösz­töndíjának ünnepélyes átvé­telére. Havonta 600 forintot Jelen­tett ez! örült neki az egész család, hiszen ezzel a gond kevesebb lett otthon és Gá­bor még gondtalanabbul ta­nulhatott S tanult is, helyt­állt, hogy bebizonyítsa a tár­sadalmi ösztöndíjat adóknak, nem hiába építettek szorgal­mára, tehetségére, becsületé­re. Tudta azt is, hogy a tár­sadalmi ösztöndíj arra köte­lezi, hogy pályáját majd ott kezdje el, ahol első sikeres felvételi vizsgáját tette, a Szegedi Netnaetl Színházban. Színház, íilm, rádió Friss szerződéssel a kezé­ben most ismét találkoztam Csikós Gáborral. Megembere­sedett, megizmosodott a négy főiskolai év alatt, amely az első színházi sikereket is ad­ta neki. Vlzsgaszerepét két Merimóe egyfelvortásosbah alakította. A művésznő hinta­jában Martinez-t, Az asszony ördög című darabban pedig Don Antonio inkvizítor sze­SZABOLCSIAK SZEGEDEN A Tisza gyöngyszeme. Va­rázsa van ennek a városnak. Ez hozta Móra Ferenc és a híres magyar nótafa Dankó Pista városába Móricz szülő­földjének, a távoli Szabolcs­nak fiait Több mint 200 nyír­ségi és szatmári tsz-tag, fia­tal éá öreg ismerkedett há­rom napig a várossal, emlé­keivel, nevezetességeivel. Szükségük is volt erre a Vi­lághíres jonatán és burgöhya termelőknek. Igen, mert so­kak emlékezetében úgy élt eddig Szeged, mint a paprika és a szalámi városa. Hogy működik m páternoszter? Mi tagadás, a folyó part­járól megnézték azt is, s az "idegenvezető* színes sza­vakkal ecsetelte, hogy űj szárítókat kellett építeni. Megduplázódott a szalámi "termelés* is a kül- és bel­föld örömére. Mégsem ez volt a sláger a homoki em­bereknek. Inkább az Aldd. Végig ülték és hallgatták Verdi hírés operáját. A PóCS­pétribé való Sltku Józsefné­nek örökké emlékezetes ma­rad ez az est. Csodálatos-e, hogy ez az alig negyvenes asszonyka minden időt ki­használt arra, hogy ismer­kedjen Szegeddel? Még azon túl is, hógy váfoshézésen volt a többiekkel. Eletében először itt vott színházban. Most látott operát, s derült mindenki, amikor megtudták, hogy "önszorgalomból* az üj, meder' negyei taüácshá­SÜRGÖSEN KERESÜNK!!! exportra gyártott gépek tárolá­sára alkalmas nagyobb méretű száraz raktárhelyiséget bérbe, teherkocsi bejárhatóság feltétellel, valamint sze­mélygépkocsi garáást. Bérlemény dija megegyezés szerint. ••egeai vas- és Fémipari szövetkezet, Kin Vadász utca í/b. TeleíAft: 4MB. zára is ellátogatott. Kipró­bálta a pátérfiösztert. Egye­dül azonban nem mert rááll­ni, Magával vitte Májer Jan­csit ls, szövetkezetük égyik fiatal tagját Egy áitakedvelt O Dankó-stobornál Asztalos József, a nőtaked­Velfl nagydobosi ember a permetezésből maradt kl azért, hogy megláthassa Dankó Pista szobrát. Már a Vonatban möhdogatta, hogy 6 bizony oda áll a nótasze­rető prímás elé és eldúdolja, hogy "Nótás kedvű Volt az apám ., ,* Megtette-e, vagy sem, hem tudom, de, hose­szú ideig meghatódva nézte a fehér eeobtot a szabolcsi parasztember. A szamosszegi Filep Adám ősi városának tartja Szegedet. Itt szolgált katonaként 1935-ben. Büszke is rá. Máté András Besse­nyei György szülőfalujából, Tisza bércéiről jött Szegedre. "Azt hittem, pihenni fogok — mondta —, de bizony itt nem lehet, mert annyi a lát­nivaló." Szeged meghódította A szabolcsi embereket. Csodál­ták a Dómot, varázsos ha­rangjátékát, tiszta Utcáit, rendezett parkjait S talán nem túlzás aZ, amit Máté András mondott: "Budapest után a legrendezettebb váro­sunknak tartom. S tisztaság­ban még a fővárost is felül­múlja. Látszik, hogy a Sze­gediek szeretik városukat, vigyáznak rá. Megszerették a nyírsé­giek is. Tucatjával írtak üd­vözlőlapokat a távoli kis szatmári falvakba a szovjet és a román határ mellé. Büszkélkednek ts. Hogyne, hisz ők már láttak Szegedet, s feledhetetlen emiékekkel búcsúznak tőle. At ál Szagod Az ünneplő fekete ruhág, csizmás Szilváéi István az Alföldi étteremben ebéd utón ezt mondta: "inkább egy» pár fiatalt küldött volna el az elnök TiSzanagyfaluból. Azok hadd látták volna meg, hol is terem az a híres pap­rika.* Valaki erre az időseb­bek közül megjegyezte: "Idő­sebbekre még jobban ráfér. Mi a múltban nem juthat­tunk volna el ilyen helyre, A fiatalok meg előbb-utóbb úgyis eljutnak ide ia,« Ok azonban már nemcsak a régi patinás várost ismerik majd meg, hanem az újat in. Ogyesszát, az új modern Vá­rosrészt. S ez még több em­lékkel gazdagítja majd őket. s bizonyít valamit: az új rend építőinek teremtő ere­jét, Szegednek, a napfény vá­rosának további felvirágzá­sát. Farkas Kálmán, a Kelet-Magyarország munkatársa akik eltűrhetik, vagy meg­akadályozhatják a hanyagsá­got Hatszáz utazó munkás A balesetek számának legutóbbi növekedését vizs­gálva az építővállalat szak­szervezeti bizottsága arra a következtetésre Jutott többek között, hogy a balesetek egy részének a dolgozók fáradtaága az oka. Furcsa következtetés, de Igaz. Tudni kell ugyanis, hogy csak Szegedre hatszáz dolgozót szállítanak be na­ponta gépkocsikon, s nem egy autó kétszer is megfor­dul a város és valamelyik környező község között Aki távolabb lakik, annak reg­gelenként 4—5 órakor kéli felkelnie, s csak este 7—8 óra tájban kerül haza lakó­helyére. Sok építőipari munkás falvakban, tanyákon él, s nemcsak munkahelyén, ha­nem szabadidejében is dol­gozik. Ilyenkor, nyáridőben különösen, hiszen most van a mezőgazdasági munkák szezonja. Aki fáradt nemcsak ke­vesebbet dolgozik. mint egyébként hanem figyelmet­len is. Aki pedig figyelmet­len, azt hamarább éri bale­set Nincs elég munkásvédelmi őrség Bizony könnyebb elren­delni az oktatás bevezetését mint az előbb említett hely­zeten gyorsan változtatni. Majd ha több munkásszál­lás épül, melyéken a távol lakó munkásokat is el lehet helyezni, akkor más lesz. De most sem szabad bele­nyugodni abba, hogy sok a baleset Igaz, a vállalat több tízezer forintot költ éven­ként munkásvédelmi pro­pagandára, s es jó, kell is, csakhogy nem elégséges. Alig-alig működik mun­kásvédelmi Őrség az építke­zéseken, pedig ez a módszer másutt ahol nemcsak meg­szervezték, hanem azóta is Istápolják, kitűnően bevált Az építőmunkások, a kőmű­vesek, kubikosok, ácsok, stb. talán nem adnak semmit saját testi épségükre? Ok nem szívesen vállalkozná­nak annak tudatos őrzésére? Egyelőre még úgy látszik, hogy nem. De ha valami­lyen látszat csal, akkor ez bizonyára! Lehet, hogy több fárad­ság, nagyobb szervezési készség kell az építőiparban a munkásvédelmi őrségnek létrehozásához, de ha a dolgozók ráébrednek hasz­nára, majd megkedvelik. Balesetek nélkül A munkásvédelmi őrsé­gek jobban elősegíthetik a balesetek elkerülését, mint a munkásvédelmi verseny, melyben a műszaki vezetésen kívül jelenleg ta 85 brigád 590 fővel vesz részt Az vi­szont hogy egy s némely munkahelyen egyetlen ba­leset sem fordult elő az utóbbi félévben, inkább a véletlennek, mint ennek a versenynek köszönhető. Bár erről a szakszervezetnek még egyenlőre más a véle­ménye. A Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalat új dolgozó­inak zöme ifjú szakmunkás, vagy a menőgazdaságból el­kerülő munkaerő. Nekik még nem ta lehet tapasztalatuk a biztonságos munkavégzést illetően, s ezért gyakorta éri őket baleset. Nagy tehát a műszaki vezetők és a szak­szervezeti bizottság felelős­sége, hiszen rajtunk, a szín­vonalas baleseti oktatáson, az előírások betartásán mú­lik ezeknek az embereknek a testi épsége. Csák a számok gyűjtemé­nye a statisztika, figyelem­be kell venni, de nem sza­bad teljesen rá hagyatkozni. A tények most azt mutat­ják, hogy as építővállalatnál már nemcsak szóbeszéd a munkásvédelem, egyre több gondot fordítanak a balese­tek megelőzésére. F. K. Alumínium tiUUl itiUxag- MtH — A vitágbót ki lehetne za­varni azzal, ha az ételszag bemegy a szobába — hallarti számtalanszor a háziasszo­nyok üesergésé t. Így rvém csoda, hogy a Fémfeldolgozó Ktsz-tó l ép­pen egy nődolgoeó — civil­ben természetesen háziasz­stony — hozta haza az egyik külföldi kiállításról az ötle­tet, amelyet a szövetkézét máris formába öntött. Az Vizsgáztak a vadőrök Bármiféle kötelező vizsgá­ra szorongva gondol az em­ber. Hát még nyároh, ami­kor állítólag kevésbé fogé­kony az agy. Ennek ellené­re komoly vizsga volt teg­nap Szegedén, az Erdészeti és Mezőgazdasági Techni­kumban. Csongrád, Békés és Bács megyéből közel 70 vad­őr, mint levelezd hallgató, 10 hónapi kemény tanulás utón sikeres vizsgát tett. A vizsgabizottságban ott volt a Magyar országos Va­dász SzövetSég képviselője, s Csongrád megyéből több vá­lasztmányi tag. Az elnöklő Varga József, Csongrád me­gyei vadászati felügyelő alig irt be négyesnél rosszabb je­gyet. A vizsgázók, a napszít­tá, cserzett arcú, kemény te­kintetű 40—45 éves férfiak kitűnően szerepeltek. Alig hinné el a járatlan ember, hogy milyen nagy szerepük van ezeknek az őfég diákoknak erdőségeink és nemes vadjaink védelmé­ben. A növény- és állat­faunák zavartalan élete az 6 éber munkájukon múlik. Munkaterületük teljes egé­szében társadalmi tulajdon, amelyet nemcsak a rossz Szándékú emberektől kell óvni, védeni, hanem a kár­tevő és ragadozó állatoktól ís. Három megye vadórei hivatásuk jegyében Vizsgáz­tak tegnap, hogy majd mint vadászati szakmunkások még jobban megállják a he­lyüket gazdag, nagykiterje­désű vadgazdaságainkban. egyszerű szerkezet mindösz­sze 100x50x15 centiméteres szögletes tölcsér alakú elszívó­berendezés, amelyben egy kis 40 wattos motor ventil­látort forgat. Az egész ke­szülék Súlya 6—10 kiló, egy­szerűen a falra akasztható a tűzhely fölé. Anngtt fogyaszt, mint egy 40 wattos izzó­lámpa, mégis óránként 200 köbméter párás, ételgőzös le­vegőt "ZttVaf* el a konyhá­ból a szellőzőnyiláson, vagy a kéményen keresztül és egy­ben megszünteti a gáz káros utóhatásait, a mész, a vakolat lehullását. A hasznos Ws berendezés pydrtdsdt a jövő év éléjén kezdik meg, s még áz első negyedévben forgalomba ke­rül. A BSSSEM KONZERV­GYÁR tere rakodó­munkásokat Ve&z lel szennaira. Je­lentkezni lehet napon­ta reggel T Arától íí.so Aráig a gyár munka­ügyi osztályán. xSttál

Next

/
Oldalképek
Tartalom