Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-11 / 187. szám

Motelt, 1962. augusztus 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Befejezte munkáját a Nemzetközi Újságíró Szervezet kongresszusa A kongresszus megválasztotta a szervezet új vezetőségét A Nemzetközi Újságíró zók, konferenciák szervezé- tisztikarát. Elnökké ismét Szervezet V. kongresszusa sét. A határozat kimondja: Jean Maurice Hermannt, pénteken befejezte a fótit- a szervezet nemzetközi köz- főtitkárrá pedig Jiri Meis­kári beszámoló feletti vitát, pontot alapít az elmaradott nert választották. A vita befejezése után a országok újságíró-képzésé- A kongresszus Jean Mau­kongresszus jóváhagyta az nek támogatására- rice Hermann és Szakasits alapszabaly modositásara Ezután a kongresszus ... , beterjesztett javaslatot. A megválasztotta a Nemzet- Árpád zarszavaval ert vé­módosítás lényege az, hogy közi Újságíró Szervezet új get az eddiginél több ország Megkezdődtek a szegedi jogásznapok Jogi könyvkiállítás nyílt — Előadás a jogpolitika időszerű kérdéseiről — Ma folytatják a tanácskozásokat Országos jelentőségű ese- mutatta a jogásznapokat lasztott testületi szervei sze­mény színhelye volt tegnap megnyitó elnökség is, mely- repének növelésében, vala­a városi tanácsháza ben a Hazafias Népfront, a mint az eddig állami szerve­díszterme, melyet zsúfolásig Magyar Jogász Szövetség, a zetek által ellátott teendők­megtöltöttek az igazságügyi, budapesti, pécsi és a Szege- nek társadalmi szervezetekre államigazgatási és tudomá- di Tudományegyetemek jogi való átruházásában, végül a nyos munkaterületen dolgo- karainak, a Magyar Tudo- társadalmi szervek belső de­zó jogásztársadalom képvise- mányos Akadémia Állam- és mokratizmusának továbbfej­lői. A rendezvény országos jellegét képviselőjét vonják be a nemzetközi szervezet veze­tésébe. A kongresszus határozatot hozott a szervezet díjainak odaítéléséről. Nemzetközi újságíró-díjjal tüntették ki az alapításának 50. évfor­dulóját ünneplő Pravda szerkesztőségét, valamint H. Mujica venezuelai újság­írót, főiskolai tanárt. A tanácskozás részvevői ezután több határozatot hoztak. Az újságírói munka etikai kérdéseivel foglalko­zó határozat egyebek kö­zött megállapítja: — Az újságírás alapvető elve a közvélemény igaz­sághoz hű tájékoztatása. Alapvető követelmény az is, hogy az újságírók beszá­moljanak azokról a törek­vésekről, kezdeményezések­ről és akciókról, amelyek a nemzeti függetlenséget, a szociális haladást, a de­mokráciát és a szabadságot szolgálják. A kongresszus határoza­tot hozott nemzetközi foto­részleg alakítására is. En­nek egyebek között az lesz a feladata, hogy kiállításo­kat rendezzen, megszervez­ze a fotoriporterek nem­zetközi méretű tapaszta­latcseréjét. Az újságírók nemzetközi együttműködésének kiter­jesztéséről szóló határozat felszólítja a sajtó munká­sait; egyesítsék erőfeszíté­seiket az újságírók közötti kapcsolatok további erősí­téséért. Ugyancsak kong­resszusi határozatban rögzí­tették a Nemzetközi Újság­író Szervezet egyik fontos célját: az újságírói munka színvonalának emelését, nemzetközi méretű tapasz­talatcserék, baráti találko­A szakemberképzés reformjáról tanácskoztak az agrárfelsőoktatási intézmények vezetői Az agrárfelsőoktatási in- általános mezőgazdasági, ker- lődésének következtében tézmények vezetői pénteken tész-, gépész- és erdőmérnök, meg kell változnia a mező­tanácskozást tartottak Sop- valamint állatorvos — dol- gazdasági felsőoktatás jelle­ronban a mezőgazdasági gozik majd a mezőgazdaság- gének is. Az állatorvoskép­szakemberképzés reformjá- ban. Ennek a számnak a zés például a legutóbbi idő­ről. Bevezető előadást He- megállapításában egyrészt a kig elsősorban az egyéni ckenast József, a Földmű- nagyüzemi gazdálkodás igé- gazdálkodók állatainak gyó­velésügyi Minisztérium egye- nyeiből, másrészt a szakem- gyítását szolgálta, most pe­temi és főiskolai igazgatósá- berképzés anyagi lehetősé- dig az állatorvosoknak fo­gának vezetője tartott. geiből, az oktatási intézmé- képpen a koncentrált nagy­Az agrárfelsőoktatási in- nyek jelenlegi, illetve a most üzemi állatállomány preven­tézményekben az oktatási re- megindult fejlesztés eredmé- tív egészségvédelméről kell form céljait az általános nyeképpen növekvő kapaci- gondoskodniok, s így felada­„„„„,„ ,,-„-, - tásából indultak ki. tuk az állatgyógyászaton kí­gaz^aság ^zCTkezetének^ át- A Képzés tartalmának és vül az állattenyésztésre és 6 ° módszereinek reformját az a az uzemszervezesre is kiter­alakulása, korszerű nagy- követelmény alapozza meg, jed. Hasonló mértékben vál­üzemi jellegének kibontako- amit a mezőgazdasági ter- toztak a követelmények a zása is meghatározza. melés most és a következő mezőgazdasági és kertész­néhány évtizedben támaszt a mérnököknél is. Az utóbbiak megváltoztatása nak például általános zöld­ség-, gyümölcs- és szölőter­melési és feldolgozási kép­zést kell kapniok, speciali­zálódásukat pedig magas színvonalú fakultatív és Átadta megbízólevelét Indonézia új nagykövete Dobi István, az Elnöki Ta- Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken fogad- nács titkára, Mihályfi Ernő, ta Sarino Mangunpranoto az Elnöki Tanács tagja, Pé­rendkívüli és meghatalma- ter János külügyminiszter, zott nagykövetet, az Indonéz Görgényi Dániel vezérőr­Köztársaság új magyarorszá- „ . . • , . , • o gi nagykövetét, aki átadta nagy 68 GVémant Andras' a megbízólevelét. A megbízó- külügyminisztérium proto­levél átadásánál jelen volt kollosztályának vezétője. Egy normális méretű erru ber nem vesz magának ná­rom és íél méter ruhaszö­vetet, ha öltönyt akar csi­náltatni. s nem tart otthon 6enki, mondjuk, két mosó­gépet. Kár lenne a belefek­tetett pénzért. Mennyivel in­kább az, ha üzemek hal­moznak felesleges készlete­ket, hiszen aikkor nem egy embert érint az ésszerűtlen gazdálkodásból származó kár, hanem az egész népgazda­ságot. Csökkennek a készletek Sok baj volt tavaly, ta­valyelőtt még a szegedi üze­mek készletgazdálkodásával, de az idén végre változott a helyzet. Míg 1959—61. kö­zött folyton emelkdetek a készletek, 1962 januárja óta fogynak. Miért nőttek akkor, és mi­ért csökkennek most? A múlt években nem szo­rította senki a vállalatokat arra, hogy a raktárakban csupán annyi anyagot, alkat­részt tartsanak, amennyit valóban fel is lehet hasz­nálni egy adott időszakban. Elkényelmesedtek. hiszen számukra előnyösebbnek lát­szott, ha kéznél volt nem­csak az, ami kell, hanem az is. ami kellhet. S' emellett az anyagbeszerzési körülmények, az ellátási za­varok, s rendelésekkel kap­csi latos bizonytalanság is előretartásra kényszerítette őket. Ma sem tökéletes a munka Végre azután 1961-ben központilag rendezték egy* A tarlatom és a módszer szakemberekkel szemben. gatóasi^Trakember-fzükséí * felsőoktatás jellegének letének felmérésével indult. Az 1960. évi 10 000 helyett 1980-ban előreláthatólag több A mezőgazdaság gyökeres szakköri oktatással biztosít mint 20 000 felsőfokú vég- szerkezeti átalakulása, üzem- ják. zettségü agrárszakember — gazdasági és technológiai fej- Az agrárfelsőoktatási in­tézmények oktatási reform­jában fontos helyet foglal el a gyakorlati képzés. Ennek többek között azért is nagy szerepe van, mert most és még elég hosszú ideig a szak­emberek nem kielégítő szá­ma miatt az agrármérnökök nagy része fiatalon kerül ve­zető munkakörbe a mezőgaz­dasági üzemekben. Az okta­tási reform eddigi vitái azon­ban tisztázták, hogy a fizi­kai munka távolról sem meríti ki a gyakorlati kép­zést. ennek keretében első­sorban üzemvezetést és munkatant kell oktatni. Tanulmánykezdés — egyéves gyakorlat után A termelő munka alapos megismerését segití elő az előfelvételi rendszer kiter­jesztése is. Az idén az első­éveseknek több mint 10 százaléka így került már az agrárfelsöoktatási intézmé­nyekbe, és úgy tervezik, hogy a fiatalok néhány év múlva már csakis előfelvétel, tehát legalább egyéves gya­korlat után kezdhetik meg tanulmányaikat. Ehhez ki­építik azoknak a gazdasá­goknak hálózatát, ahol a már felvételt nyert leendő főisko­lások megfelelő irányítás mellett fizikai munkát vé­geznek és elméleti oktatást is kapnak. Ezzel biztosítják azt is, hogy a leendő agrár­szakemberek már tanulmá­nyaik megkezdése előtt saját gyakorlati tapasztalataik alapján eldönthessék, való­ban van-e kedvük, hajlamuk a mezőgazdasági pályára. (MTI) Túl kell adni rajta Az ésszerűtlen gazdálkodásból kár származik egy üzem készletnormáit. Azóta a megengedett meny­nyiségnél kevesebbet a ter­melés szempontjából nem ér­demes tartani, többet mog azért nem, mert a nemzeti bank által kiszabott bünte­tőkamatok miatt a vállalati nyereség rovására megy. Nyilvánvaló, hogy azokban az üzemekben, ahol még év végén nagy készletek voltak, igyekeznek mielőbb megsza­badulni tőle. A jutaáru­gyárban például 20—25 szá­zalékos csökkenés követke­zett be. Persze, azért ma sem tö­kéletes még mindenütt a készletgazdálkodás. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a gazdálkodás alá vont alap­anyagoknál még több helyen norma feletti készletek ta­lálhatók. Ennek legtöbbször még most is a túlzott óva­tosság, az előretartás az oka, néhol viszont a gyártmány­összetétel megváltozása hoz­ta magával. Előfordul az is, hogy a vállalat, meg a fel­ügyeleti hatóság különböző álláspontra helyezkedik a készletidőnormák megállapí­tásával kapcsolatban, mint a ruhagyár és a ruhaipari igazgatóság esetében. Azokkal az anyagokkal ügyesebben bánnak, ame­lyekre nézve nincsenek kö­telező gazdálkodási előírá­sok. s csak ritkán halmoz­nak fel felesleges készlete­ket. A befejezetlen- és a készárutermelés adatai is azt mutatják, hogy az üze­mek igyekeznek minél ki­sebb mennyiséget tárolni be­lőlük. Ha mégis előfordul, többnyire a szállítóeszközök hiánya miatt gyűlnek össze. Nemcsak pénzügyi feladat A felesleges készletek közé tartoznak az immobil, nem mozgó, közhasználatú, de rossz kifejezéssel: elfekvő készletek is, melyekre sem­mi szükség sincs a vállala­toknál. Szerencsére ezekből szintén mind kevesebb ta­lálható már. A példa ismét a Szegedi Jutaárugyár lehet, mely az utolsó darabig túl­adott rajtuk. A felesleges ál­lóeszközöktől előre elkészí­tett terv szerint folyamato­san szabadulnak meg az üze­mek. S ne feledjük, azt a gépiét, mely az egyik gyár­ban hasznavehetetlen volt, másutt még érdemes felsze­relni. Sokat javult tehát a sze­gedi üzemek készletgazdál­kodása. de azért még bő­ven akad mindenütt tenni­való is vele kapcsolatban. A legfontosabb az volna, ha a vállalatok nemcsak pénz­ügyi problémának tekinte­nék, s nem hárítanák a fe­lelősséget egyedül a főköny­velőkre. Az ésszerű gazdál­kodás a műszaki vezetők számára éppen olyan köte­lező, mint másoknak. r . K. Jogtudományi Intézetének lesztésében és munkamód­képviselői, a bírósági, ügyész- szereinek fejlesztésében je­ségi, belügyi, ügyvédi szerve- lentkezik leginkább. Számos zetének képviselői foglaltak példával illusztrálta az elő­helyet. Igen sok tanácstag is adó a szocialista törvényes­megjelent a tanácskozásokon, ség fejlesztéséből folyó köve­Méltóképp vezette be a jo- telményeket a büntető igaz­gásznapokat a Közgazdasági ságszolgáltatás és az állam­és Jogi Könyvkiadó Vállalat igazgatási munka különböző könyvkiállítása, melyet Biczó területein egyaránt. Részlete­György, a városi tanács vég- sen foglalkozott az SZKP rehajtó bizottságának elnöke XXII. kongresszusának ta­nyitott meg. nulságaival, amelyeket a mi Ezt követően dr. Antalffy viszonyainknak megfelelően György, mint a Magyar Jo- kell élvényesíteni. Ennek gász Szövetség Csongrád me- kapicsán rámutatott arra, gyei szervezetének elnöke, hogy a szocializmus alapjai­megnyitotta a jogásznapo- nak lerakása, evvel együtt a kat, majd dr. Markója Imre, szocialista államiság új ele­az MSZMP Központi Bizott- meinek érvényesítése hazánk­ságának alosztályvezetője ban is "Jogpolitikánk időszerű kér- számos vonatkozásban dései* címmel tartott elő- érinti államszervezetünk és adást. Többek között rámu- jogrendszerünk fejlődését, tátott arra, hogy az utolsó Az elöadást követó több ®"ffnfk . . . Pol'tikajának konzultációs kérdésre Mar. eredmenyekent allamunkban kója elvtárs valaszolt A jelentősen kiszélesedett a felmerült konzultációs kér­hatalom gyakorlásának osz- désekhez kapcsolódva dr. Be­tálybázisa. nedek Jenő, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára az A munkásosztály diktatúra- egyes jogászi feladatok mi­jának, vezető szerepének szi- kénti ellátását vázolta, lárd és következetes érvé- Ezt követően az első napi nyesülése mellett fokozato- tanácskozás dr. Antalffy san egyre szélesebb tömegek György elnöki zárszavával vesznek részt benne. Az ért véget, utóbbi évek fejlődése mutat- Ma déleiőtt 10 órakor ke­ja azt xs hogy már ami al- sor _ ugyancsak a ta_ lami es tarsadalmi eletünk- nácsháza dísztermében - dr. ben 1S Beér János egyetemi tanár jelen vannak azok az ele- "A helyi tanácsok kialakulá­mek, amelyek alapján ná- sa es fejlődésé Magyarorszá­lunk is fokozatosan kibon- 6°n 1945—1960* című mun­takozhatnak az össznépi kajának ankétjara, melynek állam mechanizmusának referensei: dr. Antalffy részei. György egyetemi tanár, dr. Bihari Ottó egyetemi tanár Ez a fejlődés főként az ál- és dr. Dallos Ferenc minisz­lamhatalmi népképviseleti terhelyettes, a Miniszterta­szervek. ezen belül az or- nács tanácsszervek osztályá­szággyűlés és a tanácsok vá- nak vezetője. A pártélet eseményeiből Kibővített vezetőségi ülést tartottak a ládagyár párt­szervezetében, ahol az üze­mi bizottság titkára beje­lentette: az üzem szocialista brigádjai teljesítették kapiott feladataikat. Javasolta, hogy az anyagtéren is szervezze­nek szocialista brigádot, mert ennek megvannak a feltételei. A szegezőmühely­ben dolgozó szocialista bri­gád vezetője megköszönte a műszaki vezetőktől kapott segítséget, amely nagyban elősegítette vállalásaik tel­jesítését. * Megkezdődtek a pártkong­resszus előtti küldöttválasztó taggyűlések előkészületei a sertéshizlalda pártszerveze­tében. Az elmúlt négy évben végzett munka alapos felmé­rése céljából négytagú bri­gádot jelöltek ki, amelynek tagjai: Patakfalvi János, Gyenes Endre, Csacho Már­ton és Temesvári András elv­társak. * A Szegedi Vasöntöde kom­Augusztus huszadikát vi­dám népünnepélyekkel kö­szöntik Csongrád megyében is. A városokban és falvak­ban több mint hatvan nagy­gyűlésen emlékeznek meg a nap jelentőségéről. A lige­tekben, kirándulóhelyeken lacikonyhák, büfék százait állítják fel. A szabadtéri színpadokon mintegy hatvan öntevékeny művészeti együt­tes lép fel ezen a napon. Számos termelőszövetkezet hívta meg ünnepségére a patronáló üzemek küldöttsé­geit, színjátszóit és népi tánccsoportjait. Előrelátható­lag mintegy ötven szocialista brigád tagjai családjukkal együtt részt vesz a falvak­ban rendezett ünnepségeken. Tápén a népligetben ren­dezett nagygyűlés után a helyi Tiszatáj Tsz 1200 fős tagsága közös ebéden vesz majd részt. Ünnepségükön képviseltetik magukat a MAHART tápéi hajójavító telepének munkásai is. A legtöbb községben vi­dám bál, táncmulatság zárja be a nap eseményeit. munistái mostanában sokat foglalkoznak azzal, hogy a politikai képzettség mellett az általános műveltséget is minél több ember megsze­rezze. A párttagok jó pél­dával kívánnak elöljárni. A hónap elején megtartott tag­gyűlésen olyan döntést hoz­tak, hogy a különféle beosz­tásokhoz szükséges nagyobb képzettség elnyerése céljá­ból elsősorban a kommunis­táknak kell beiratkozniok valamilyen szakiskolába. Behatóan foglalkoztak a VIII. pártkongresszus tiszte­letére indított munkaver­sennyel a Tágcsics Termelő­szövetkezet pártszervezeté­nek vezetőségi ülésén. A szövetkezet négy növényter­mesztő brigádja vállalta a kukorica, a burgonya, a fű­szerpaprika és a paradicsom időbeni betakarítását. Az egymással ls versenyző bri­gádokban ismertetik a párt­tagok. hogy a szövetkezet vezetősége nagyobb összegű pénzjutalomban részesiti a versenyben legjobb ered­ményt elérő brigádot. Vincze József elvtárs fel­szólalt a felsővárosi párt­szervezet legutóbbi vezető­ségi ülésén. Megállapította, hogy a II, kerületi tanács mezőgazdasági osztálya nem ismeri eléggé, hogy a ter­melőszövetkezetekben mi­lyen a munkafegyelem. A mezőgazdasági osztály nega­tív észrevételei alapján ugyanis a pártszervezet tag­jai beszélgettek szövetkezeti gazdákkal és kiderült: azok, akiket lustasággal, semmit­tevéssel vádoltak, igenis ren­desen dolgoznak a közös gazdaságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom