Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, ltMR. augusztus I. A legőszintébb csodálkozás hangján.®. Villáminterjú A. J. Singh békeharcossal Érdekes vendége volt a Háry János előadásának Anand Jagtit Singh békehar­oos, indiai lapszerkesztő, aki az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront vendége­ként tartózkodik hazánkban. Számosan kértek tőle auto­grammot és többen igyekez­tek kezet szorítani a távoli földrész és a távoli nép kül­döttével. Az előadás szünetében la­punk munkatársa is megke­reste az indiai vendéget, hogy megkérdezze: mi a vé­leménye a játékokról, Sze­gedről és milyen benyomáso­kat szerzett itt-tartózkodása idején? Lenyűgözd produkció — Csak a legőszintébb cso­dálkozás hangján szólhatok erről a játékról és erről a térről — mondotta A. J. Singh. — Magyarországi tar­tózkodásom az első alkalom arra. hogy ilyen hatalmas és lenyűgöző szabadtéri pro­dukciót láthattam, s ráadá­sul megismerkedhettem egy eredeti magyar daljátékkal, amelynek zenéje és cselek­ménye egyaránt lenyűgöző számomra. Csak fokozza az élményt, hogy ezt a szép elő­adást igen korszerű technika szolgálja: nagyszerű hango­sítás, ragyogóan kiépített né­zőtér és óriási színpad. Szeged szép tájemlék marod — Igen kellemes benyo­másokat szereztem rövid vá­rosnéző sétánkon is. Szeged egységes építészeti stílusa, igen szerencsés fekvése mint szép tájemlék mindig meg­marad bennem. Festői a Ti­sza, amint kettészeli a várost és igen tetszetős a Szegedet jellemző és ritkán feltalál­ható egységes városkép. Kü­lön élmény számomra Sze­ged népe, vendégszeretetével és őszinte barátságával. Nyu­godt, magabiztos, jól öltözött emberek sétálnak a város ut­láthattam és véleményemet elmondhattam. Összeköt benünket a békeharc — Még csak annyit, hogy az én népem, India népe bé­két és barátságot akar Ma­gyarországgal és valamennyi néppel, és szeretném, ha mi­nél több magyar embert üd­vözölhetnénk majd Indiában is, hogy kölcsönösen megis­merhessük egymás sorsát, országaink jövőjét és minél több közvetlen baráti szál is összekössön bennünket ko­runk legnagyobb és legfon­tosabb kérdésében, a béke sorsiban is. Havas Ferenc balettművész jóformán bejárta már egész Európát, s jól ismeri hazá­jának szihte valamennyi vá­rosát. Egy színházi évadban sokszor utazik, s mindany­nyiszor más-más szerepben lép a közönség elé. Szinte va­lamennyi balettfigurát alakí­tott már a hazai és külföldi közönség előtt. Csak nemrég vendégszerepelt Helsinkiben, s előtte mint vendégművész két alkalommal is hosszabb időt töltött Londonban, a Royal Festival Hall-ban. Ki­tűnő hazai és külföldi sze­repléseiért idén Liszt-dijat kapott. Sikerben és elisme­résben sokszor volt már ré­sze. Most a Párizs lángjai­ban nyújtott alakításával újabb érdemeket szerzett, amelyek most már Szegedhez is kötik, mint útja állomásai­nak egyikéhez. A tűz virága (Liebmann (elv.) cáin és úgy fogadják az ide érkező idegent, mint jóbará­tot. Mindig barátok között éreztem magamat ebben a városban és boldog vagyok, hogy találkozhattam a béke és a szocializmus magyar harcosaival. — Mint újságíró mindig nyitott szemmel jártam és sok mindent megfigyeltem. Art tapasztaltam, hogy Ma­gyarországon megvannak a további fejlődés nagy lehe­tőségei. A látottak az embe­rek munkájának és szorgal­mának eredményei, kedvü­ket, jó hangulatukat tükrö­zik. Boldog vagyok, hogy ezt A Szegedi Szabadtéri Játékok ... előadásai HÁRY JÁNOS: augusztus 4-én. PÁRIZS LÁNGJAI:-augusztus 1, 3-én. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 8, 11, IS, 20-án. AIDA: augusztus 12, 15. 18-án. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: fíóy-cQV arc festmény­^ ben, vagy szoborban lenyűgöző, felejthetetlen le­het, mint ahogy egy is­merős táj is örökké kí­sér és visszahív bennünket, hogy újra és újra megcso­dáljuk. A színházi előadás általában a gyorsabban ko­pó élmények közé tartozik, mert jön helyette új, egy frissebb, drámaibb, amely az előbbit elhalványítja, majd elmossa. A teljes él­ményből azonban mindig megmaradnak pillanatok, epizódok, sodró erejű cse­lekménysorok, amelyek hosszú idő múlva is meg­remegtetik az embert. ha rájuk villan az emlékezés. A Párizs lángjaiból egy lenyűgöző élmény tart fog­va még mcst, napok múlva is, mintha én is eleven sze­replője lettem volna a va­lóságos történésnek, mintha nem nekem játszottak vol­na, hanem én is játszottam volna gyönyörűséges dolgo­kat. S ezt a képet igenis kisza­kítom az egészből, bár nem volna szabad. Tiltja a mű jól komponált szerkezete, s a környezet és atmoszféra, amelyben él, mint ahogy a tűz virága is csak a Ián­ogjfbtus nyitja szirmát. Ma­gam han így is neveztem el a harmadik felvonásnak ezt a megtestesült szimbólumát: a tűz világa! Ezt szakítot­tam ki az egészből, mint soha el nem halványuló ké­pet. Embermilliók haltak már meg ezért a virágért, ezért a soha nem múló lobogó­sért, a gyönyörű lángokért. Pedig csak közvetett való­ság ez a lobogós, ugye, ked­ves nézőtársam? Es mégis milyen véresen komoly! Ttt már nincsen meg­állás. A hullámzó tö­megé a színpad, a valóság. Egész tenger hömpölyög fe­léd. hogy szinte meg kell kapaszkodni a szék karfá­jában, hogy el ne sodorjon. S már nem is a színpad, hanem a nézőtér megy. ro­han egyre közelebb: a pub­likum, amelynek 7tevés már a taps is, hogy kifejezze teljes azonosulását. Végtelen ölelkezés ez a lángokban, amely elől nincs kitérés, és nincs mellékös­vény a lélekben sem. Men­ni. menni, menni kell eb­ben a csodálatos. színes özönben. amely megremeg­tet puszta színpadi mivol­tában, mindent betöltő ere­jével; igen, menni kell a forradalmi néppel! JLödi Ferenc .. — Ez szó szerint így is van —,, mondta az interjú beve­zető soraira a kiváló, fiatal táncos. — Idegenként ér­keztem ide, életemben elő­ször vagyok itt. Mint kedve­sen fogadott barát megyek majd el, hogy máskor ismét visszatérjek. Eddig valahogy mindig úgy jött ki a lépés, hogy Szegeddel nem talál­koztam. Most már sajnálom, hogy nem ismerkedhettünk össze hamarabb. — Ügy érzem viszont — folytatta —, hogy most már minden mulasztásomat pó­toltam. A Párizs lángjai elő­adásának sikerével mértem ezt le, a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségének lelke­sedésével, tetszésével, amely­lyel jutalmazta első szegedi szereplésünket. Utólag beval­lom, hogy a szovjet balettmű­vészek ragyogó szegedi sike­rei után nem kis izgalommal készültünk a szabadtéri já­tékok közönségének meghó­dítására. Találkozásunk a kölcsönös bizalomra épült, s úgy vélem, hogy erre a si­kerre építhetünk a jövőben is. Kölcsönösen megszerettük egymást, a közönség és sze­replők- S reméljük, hogy ez a szeretetünk tartós lesz. — Nagyon-nagyon szere­tek táncolni, és sajnálom, hogy a Párizs lángjaiban nem. lehetek sokáig a színen. Olyan a szerepem, a Színészé, hogy már a második felvo­násban meg kell halnom; or­vul leszúrnak a papíruszte­kercsre írott titok feltárásá­ért Izgalmas és tragikus ez a szerep, amely végtelen ba­rátsággal kötődik a Színész­nőéhez. E figura fejlődése — bár megáll a halállal —, mégis tovább él a forradal­mi nép gyönyörű harcában és győzelmében — mondotta befejezésül Havas Ferenc. mradoiatoft, (Somogyi Károlyné felvétele^ • Sói kar egyik táncából FÜLÖP VIKTOR ASZAFJKV: Párizs lángjai Balett 4 felvonásban. Szövegét irta: N. Volkov és V. Dimitrljev. Koreográfiáját tervezte: V. Vajnonnen. Vezényel: Kenessey Jenő. Szabadtérre rendezte: Békés András és Horváth Margit Gaspard — — — — — — Suba Gyula Pierre ) gyermeked Jacques Philippe j marseilleiek Jerome J Márki — — — — — — Lakatos Gabriella Kossuth-díjas Galántai Zsolt balettnövendék Némethi Sándor balettnövendék Fülöp Viktor Kossuth-díjas Sipekl Levente Sallay Zoltán Nincs csöndes nap a szabadtérin Teljes ütemben folynak a Tragédia próbái Hétfőn és kedden nem tar- A szünnapokon is a sta- összeválogatásában is sze­tanak előadást a szabadtéri tiszták százai gyülekeznek a rencsésebb. játékokon, mert ezeket a színpadon, hiszen Az igazgatóságon szerzettér­napokat a próbákra tartják augusztus elején már az fésülésünk szerint — a tö­fenn és a műszaki elokészu- Aida próbái is megkezdőd- megjelenetek tökéletesebb Jetekre. Alig hordták le a nek_ hatásossága érdekében — nS'wll^n^ If^l: A két nagy előadás élőké- még néhány magasabb nő­őítw f született párhuzamosan, vésú férfi jelentkezését S mtaHtó^fi S t váltva végzik ilyenformán örömmel fogadják. terö'te^ t ember tS^ rengeteg dolguk akad majd Az ember tragédiája múlt áfa színeinek beáLlításához. a diszletezőknek, a világosi- évi díszleteit újjáfestik, *ta­aja szmwneK; beauitasano^ tóknak a technikai dolgo- tarozzák* de néhány módo­v5? sztaS^ mert ^knak' általában. sítást is 'végeznek rajta. hétfőn 'este és éjszaka már J*^. A vctítctt hát*rhez « Az ember tragédiája tö- Tragedia probai teljes ütem- dialemezcket készítenek. megjcleneteit próbálta a ^í Augusztus elején megér­statisztéria és a kórus, rcgyeimezett es joi szerve keznek a Tragédia szerep­Major Tamás kétszeres Kos- zeu statisztéria, amely lői ^ ^ már az eLső na_ suth-díjas rendező személyes nemcsak létszámban lesz póktól együtt próbálnak irányításával. nagyobb a tavalyinál, de majd a statisztéria vak Színésznő — — —- — — — Kun Zsuzsa s Kossuth-díjas Színész — — — — — — —• Havas Ferenc Ámor — — — — — — — Maros Éva Vallomás a táncról és egy szerepről Táncos — — — — — — — Molnár Ferenc Teréz, baszk lány — — — — Kálmán Etelka Boross Erzsébet B-^ak < Balogh Ágoston Baszkok » Zilahi Győző Geszler György Mák Magda Éhn Éva Anvergneiek — — — — • \ Szilágyi Mihály Budavári Rudolf Várnagy — — — — — — Nádass Imre Királyné — — — — — — Bordy Bella érdemes müvéss Király — — — — — — — Tóth László Farandole szólót táncolják: Mák Magda, Éhn Éva, Csajkovits Magda, Kolozsvári Dóra, Molnár Ferenc, Kiss László, Gál Jenő és Balogh Ágoston Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház ének­es zenekara, és a Szegedi Zenebarátok Kórusa Díszlettervező: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. SCPEKI LEVENTE Karigazgató: Szalay Miklós és Szécsy József Jelenet a Párizs lángjai második felvonásából

Next

/
Oldalképek
Tartalom