Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. augusztus 5. PÉTER LÁSZLÓ: Balázs Bélát nem elsősorban költészete tette halhatatlanná (bár A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára — Bartók zsenije révén — mint (rónak is megismertette nevét világszerte), hanem filmtudományi, filmesztétikai munkássága. E téren világviszonylatban is az elsők között az első: A látható ember, vagy a filyn kultúrája cimű könyve, mely Bécsben jelent meg 1924-ben, első ízben ad rendszerezett filmesztétikát, elsőként mondja ki, hogy a filmmel új, sajátos törvényszerűségekkel rendelkező művészet született; a film, „századunk népművészete", az első művészet, amelynek születése az ember szeme láttára ment végbe. Következő könyve, A. film szelleme (1930) még mindig a némafilm esztétikáját nyújtja, s csak a fölszabadulás után megjelent utolsó könyve (oroszul 1945-ben, magyarul 1948-ban) kísérli meg a hangosfilm, vagy ahogyan gondos megkülönböztetéssel ő hívja, a beszélőfilm művészet bölcseleti törvényeit lerögzíteni, A filmtudós E munkásságával úgyszólván a filmtudomány megalapozója lett világszerte. S miközben nálunk csupán néhány soványka kis cikk idézte filmesztétikáját (Kovács Andrásé 1951-ben, Reményi Béláé 1954-ben, Majoros Istváné 1955-ben), a modern filmművészetre az egész világon jelentős mértékben hatottak tanításai. KUlönösen az olaszok, a neorealizmus művelői tisztelik. Ranódy Lászlónak 1956 nyarán Karlovy Varyban egyik meglepő élménye éppen az volt, hogy külföldön jobban becsülik, mint hazájában. "Balázs Bélát — írta a filmfesztiválról szóló jegyzeteiben — a legnagyobb filmesztétának tartják. Messzire vezetne okát keresni a Balázs Béla életműve körüli évtizedes csöndnek. E helyütt inkább örömmel állapítsuk meg. hogy a közelmúlt ivek megkezdték az adósság törlesztését. Számos, gyermekeknek szánt könyve is új kiadásban látott napvilágot. Tolón hamarosan vállalkozik könyvkiadásunk összegyűjtött müvei sorozatának megindítására is. A film című műve, amely mintegy összefoglalása filmesztétikai tanításainak, de ennél is több: filmesztétikái nézeteiből kivonhatók általános művészetfilozófiai éáffiwtBtétr ámelyüftét a szocialista realizmus kérdésein töprengők, a szocialista esztétika általános elvein vitázók is haszonnal vehetnek fontolóra. Valóság és élmény Az első mindjárt az esztétika alapkérdését illeti Irodalomelméleti, esztétikai írásokban ma is gyakori a művészeti problémáknak ismeretelméleti kérdésekké való leszűkítése, az az egyszerűsítő törekvés, amely a művészi kritika föladatát az alkotás ideológiai, valóság-tükrözö funkciójának elbíráláséra korlátozza. Ez ugyan valóban megkönnyíti a kritikusi működést, de ugyanakkor szükségképpen merev, seBalázs Béla esztétikája (Születése évfordulóján) matikus ítéletekhez is vezet. Balázs Béla az esztétika problémáinak vizsgálatakor túlmegy az ismeretelméleten, a tükrözés! elméleten, s éppen ezáltal éri el, hogy kérdésföltevése sajátosan esztétikaivá lesz. Az esztétika is a filozófia egyik ága, éppúgy, mint az ismeretelmélet, de specifikuma, ami az általános bölcselettől megkülönbözteti: a műrészt megismerés és reprodukálás sajátszerűségeinek kutatása. Ezen belül helye van az ismeretelméletnek is, mint a megismerés alapjának, de a művészi megismerés és alkotás kérdései jóval túlmutatnak rajta. "Minden művészet — mondja Balázs Béla — mindig csak az emberről szól.-* Másutt hangsúlyozza: a művészet tulajdonképpeni tárgya az élmény. Tehát nem a puszta valóság, a magánvaló objektum — ez a tudományos megismerés tárgya —, hanem "az objektív világ megjelenése az ember érzékelésében-. Az emberi kifejezés — mondja az előbbi helyen — ' rávetül az objektumra és ezáltal teszi a valóságot kifejezhetővé. »A dolgok csak visszanéznek ránk- — mondja szellemes axiómaként. Mikor meglátjuk a dolgok arcát, akkor antropomorfózis történik, azaz a tárgyak, a valóság tényei emberiesített alakban jelennek meg, akár az ókori istenek. "Ez az antropomorf világ — írja egy másik helyen Balázs Béla — az egyetlen lehetséges tárgya a művészetnek és a költő szava, a festő ecsetje nyomán csak az átemberiesitett valóság válik elevenné-. Ennek a fölfogásnak megfelelően hangzik Balázs Béla meghatározása az esztétika tárgyáról, a szépségről. »A szépség — úgymond — az objektív valóság által kiváltott szubjektív élménye az emberi öntudatnak.- Az objektív valóság, írja még ugyanott, független ugyan a szubjektumtól, az öntudattól, de a szépség megvalósulásához, mint Marx mondja, »élvezőképes szubjektum is kell-. Tartalom ós forma A másik sokat vitatott esztétikai kérdés napjainkban is, a tartalom és a forma összefüggésének problémája. Tanulságos Balázs Bélának erről kifejtett állásfoglalása is: Itt is a szimplifikáló, merevítő tévhitek ellen szól. Naiv miszticizmusnak mondja - azt a vulgáris elképzelést, mely a tartalom és a forma dialektikus egységének helyes törvényéből azt vonja le tanulságul, hogy a valóság tényeiben eleve meg van szabva bizonyos műfajokhoz való rendeltetésük. Balázs Béla az irodalomtörténeti példák sorát hozza föl bizonyságul, főként a gyakori átdolgozásokat, hogy bizonyítsa, nincs semmiféle törvény, amely mereven megszabná; egy bizonyos valóság csak egy bizonyos formában fejeződhet ki. művészet is műfajai — mondja — a valóságot szemlélő ember szemléletmódja és nincs eleve benne a szemlélt valóságban-. Balázs Béla aztán árnyaltan, gondosan különböztet »anyag* és "tartalom* között, s érzékenyen körülírja a föltételeket, melyek között a tartalom valóban meghatározza a formát. Am látja a kölcsönnatás jelentőségét is. Egy helyütt rámutat, hogy a kő a hegyben és Michelangelo szobrában egyformán kő: anyagnak ugyanaz. Döntő különbségüket nem lényegük (szubstanciájuk), hanem formájuk teszi! Romokból — palota! A sablonokhoz szokott fül számára tán merésznek hatnak ezek a megállapítások, mégis azt hisszük, termékenyítők, fölszabadítok ezek az esztétikai megállapítások, távol állnak a kátéSZCVJ kinyilatkoztatásoktól, a néhány alapelvre visszavezethető szegényes és szegényítő tanoktól. A modernizmus és a modernség kérdésében ls tanulságos lehet Balázs Bélának az esztétikai jelenségek szerepváltásáról (Marx terminológiájával: "Funktionswechsel*) tett megállapítása, "összedőlt romok köveiből gyakran építettek már új palotákat- — mondja aforisztikus képpel. S hogy ez a költői megfogalmazás a tudomány nyelvén mit jelent, azt könyvének más helyén olvassuk: "Lehet valamilyen jelenség degenerációs tünete egy kor, illetve osztály művészetének és egyben első jele egy új kor vagy osztály művészi formanyelvének.- A művészetek története, figyelmeztet rá Balázs Béla, takarékos háziasszonyként őrizze meg még a lomot is: nem tudni, mikor használhatjuk újra! Balázs Béla mindezt az avantgardista film képzettársító módszerével kapcsolatban állapítja meg, de más művészetek is igazolják tanulságaikkal intelmét. Az expresszionizmustól gazdagodó József Attila, az absztrakt festészettől is tanuló modern díszítő és ipari művészet, a formabontást szocialista mondaadó kifejezésének szolgálatába állító dramaiurgia, szürrealista formai eszközöket használó modern szocialista líra — megannyi példa arra, hogy ne zárkózzunk el eredményektől csak azért,, mert nyugatiak, hiszen kellő világnézeti biztonsággal átvehető, beépíthető lehet egy-egy művészeti vívmány — motívum, formaelem stb. — a szocialista kultúrába is. Ha Leninnek a kulturális hagyomány fölhasználásáról szóló tétele csak a múltról szól is, nem kétséges, hogy bizonyos változtatásokkal, a szocializmusellenes és emberellenes mozzanatokat kivéve, érvényes lehet ez a modern polgári kultúra értékes eredményeire vonatkozóan is. Balázs Béla figyelmeztetése erre vonatkozik, s természetesen nem jelenti a tőkésvilág művészetének kritikátlan ajnározását. Balázs Béla általános'esztétikai észrevételei, hitem szerint;, alkalmasak arra, hogy a művészet elméletével kapcsolatos nézeteinket megtermékenyítsék, s az időnként megújuló vitáinkba beleszóljanak. VASÁRNAPI KISTÁRLAT A III. szegedi országos képzőművészeti kiállítás anyagából SZABÓ IVAN: LÖITATAS VADÁSZ FERENC: AZ ORVÉNY uísszanéz ÖTEN MARADTUNK rt3? Egyelőre senJd sem foglalkozik Bercivel. Sokkal nagyobb most az izgalom, mintsem, hogy vele törődjenek. Invázióé erók szálltak partra Kubába A Voice of Amerika jelenti: A szabad kubaiak erői megkezdték hazájuk felszabadítasat Castro diktatúrája alól. Kubában kitört a népi forradalom A hadsereg és a milícia egységei átállnak a forradalmárokhoz. Ez úgy hangzik, mint nálunk Magyarországon hallatszott ötvenhatban. Aztán Fidel Castro nyilatkozatát olvastuk az újságben: „Kuba forradalmi kormánya köszönti a népet, amely győzedelmeskedett a jenki imperializmus és az ellenforradalmi bandák fölött" Forradalom? Ellenforradalom? Kinek van igaza? Ez éppen olyan, mint a mi ötvenhatunk volt... . • Berci dolgát a véletlen oldotta meg. Nehezemre esik beszelni róla Igaz, nem volt becsületes, kitelt volna tőle, hogy elveszejt, csak azért, mert érdemeket akart szerezni magának. Mégis: megdöbbentett bennünket a sorsa Mi is ugyanolyan süppedékes, homokos talajon állunk, mint amilyenen ő bukott el... Kint járt a teherautóval: ha jól tudom, élelmet hoztak. A kerekek elmerültek a sárga homokban. A sofőr teljes gázt adott, ki akart szabadulni. A kocsi többször visszacsúszott. Néger katona ült a volánnál. Kiszólt Bercinek: Rakj követ a hátsó kerekek alá. „A kő a homokba nyomódott, a Dodge kerekei átgördültek rajta, Bercit lerántották. Percek multán vége volt Tegnap temették katonai pompával. Zenekar is jött, az amerikai himnuszt játszotta. Kolthay gyászbeszédét a tolmács angolra fordította, hogy Trimmel ezredes és a többiek — beleértve Donlan őrmestert is — értsék. A főnök azt mondta: ..Sokéves szabadságharcos múltra lehetett büszke ez a huszonnyolcéves magyar katona, akinek már az apja is magasztos eszményekért küzdött évtizedekig". Nem tudóm, honnan vette ezt a főnök. Mi mindenesetre összenéztünk, ö is tudja, hogy Berci apja csendőr volt, nem is akármilyen. S ami őt magát illeti... De hagyjuk ezt. A sírnál ne bolygassuk. „Az ő szolgálata néma szolgálat volt". Ezt is mondta Kolthay, s más homályos célzásokat is tett különleges szolgálatunkra. Berciről most már nem szükséges eltitkolni, hogy az USA katonája volt. Hamüton Z. vezérőrnagy, a 98-as légiszállítási elit hadosztály parancsnoka, ilyen alkalmakkor részvéttáviratot intéz az elhunyt szüleihez. Közli, hogy az Egyesült Államok hadseregében szolgált fiú milyen körülmények közt vesztette életét. Azt mondják — az egyik magyar újságolta, aki odaát a tengerész gyalogosoknál szolgál, — hogy a központi irodán lázas sietséggel keresték Súlyok Bertalan anyjának magyarországi címét. Értesíteni akarják. Berci azonosítási száma RA 9—737—602 volt. öten maradtunk. * Fort Jacksonban annakidején tizenkét hétig tartott az első „Language Qualification Schoól". Vannak köztünk, akik Fort Braggból jöítek: Katona Sanyi, Valentin Árpi. Mi — Pityu, Gabi és én, — Forth Jacksonban kezdtük. Ez — az angol nyelv tanulása — volt az egyik/ az USA története a másik elméleti tantárgyunk. Az államalapítás története 1620-tól 1763-ig, az 1789-es Nagy Charta; az államok története külön-külön ... A XVII. század elején két gyarmat volt a későbbi USA magva: Virgínia és Uj Angolország. Virgíniából — később a dohány hazája lett, dohány volt a fizetési eszköz is —. Maryland alakult és a két Karolina. Dél- és Észak-Karolinát mi katonák túlontúl jól ismerjük. Uj Angolországból nyolc állam alakult: New Rymouth, Massachusetts. Rhode-Island, Providence, Connecticut, New-Haven, New Hampshire és Maine ördög tudja, miért van szükség erre a felsorolásra. Sose voltam politikus, leginkább a bányászat érdekelt. Ha nincs ötvenhat, talán bányamérnök vagyok otthon. Várpalotán. Gabi is gyakran emlegeti: már jól kereső mezőgazdász lenne otthon. A kommunisták sok segítséget adnak a tanuláshoz. A szakmai dolgokat mindig szívesen tanulmányoztam. Belgiumban az Ardennekben, de még Skóciában is kíváncsiskodtam: hogyan dolgoznak a bányászok. Pedig egyik helyen sem fogadtak túlzott figyelmességgel... Mindenhol mások a munkamódszerek. A mi bányáinkban, otthon szeletekben fejtenek öt fokos dőlésben, vagy felülről omlasztanak, tisztán, fa nélkül, s akkor egykét év múlva alá tudnak menni. A másik mód: alulról — felfelé, homokiszappal tömedékelve, de akkor a ía bent marad, nem tudják kihozni. Az egyik ácsolatot a másikra helyezik, ahogy mennek fölfelé. A száraz tömedékelés nem vált be ... A fiúk írják hazulról. Azt is, hogy lapos telepben, páncélpajzsos fejtéssel kísérleteznek. Hidraulikus előrctolóval dolgoznak, a kaparó bent van a pajzsban. A bé- . robbantott szénnek több, mint fele ráfolyik a kaparöra. Ez valami magyar szabadalom. A futballról is írnak. Legutóbb értesítettek, hogy csapatunk — valaha én is játszottam benne — legyőzte Salinkat. Ennek őszintén örvendek. Azért a szakik nem tagadtak ki örökre. Bányász vagyok. Sokáig hallgattak, hiába írtam nekik. Aztán kipanaszkodtam magam: hol mindenhol próbálkoztam, mit láttam, hogyan jártam. Megenyhültek „Látod bolond" — írta azr egyik 'haver — nem megmondtuk előre?" Most már mindegy. Nem sejtik, hogy itt vagyok. Én is San Franciscótól kelteztem a leveleket. Ugy tudják, egyetemi hallgató lettem. Vinco, az unokatestvérem otthon tényleg egyetemre járt. Építészmérnök lett, amíg én idekint hánykolódtam. Tőle tudom, hogy Várpalotán nagy építkezést terveznek a Tési-dombon és a Loncsos vidékén, utat építenek az Inotai Alumíniumkohóig, a Thury várat is rendbehozzak múzeumnak, könyvtárnak. Fölöttem elsuhant öt esztendő. Mivel, lettem gazdagabb, okosabb? ' (Folytatjuk) I