Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1962. augusztus t A műkedvelés Új hajtásai Mén eddig 130 ezer felnőtt és gyermek Igaz-e, hogy válságban van a műkedvelés? Felületesen tekintve: igen. Nem nehéz adatokat és tényeket találni arra, hogy a csoportok tevékenysége több helyen akadozik, sőt itt-ott egyenesen széthullóban van. hogy a közönség unja, illetőleg nem is látogatja előadásaikat. Aki azonban mélyebben és tüzetesebben vizsgálja a műkedvelés helyzetét, ezekkel a válságra mutató jelenségekkel szöges ellenlétben álló tényekkel is találkozik. Milyenekkel? Azzal például, hogy nagyon jelentősen emelkedett és állandóan emelkedik a műkedvelés ben részt vevők száma. Tavaly például "csak" 400 ezren, az Idén viszont már 500 ezren működtek közre az ország sokféle műkedvelő csoportjának munkájában. Azt jelenti ez, hogy a helyzet ellentmondásos. A tények egy része kétségtelen válságról, más részük pedig kétségtelen fejlődésről beszél. Hogyan értékeljük ezt a helyzetet? A televízió hatásaI A műkedvelők munkájának hanyatlását sokan a televízióval hozzák kapcsolatba. Azt mondják, a tv rohamosan terjed, egyre többen vásárolják, egyre több ember láthatja naponta közvetítéseit Aki pedig az ország legjobb színházi produkcióit láthatja, nem kíváncsi a műkedvelők jószándékú, de a hivatásos együttesek teljesítményéhez képest mégiscsak kezdetleges előadásaira. A televíziónak csakugyan van ilyen hatása. De nemcsak a műkedvelők, hanem a hivatásos művészek munkájára is. Az év első felében például csökkent a színház- és mozi lá tóga tök száma. Ki tagadhatná, hogy ebben a televíziónak is része volt és van? Csakhogy: ez átmeneti jelenség. A televízió ugyanis nemcsak közönséget von el a műkedvelő és hivatásos színházaktól, hanem neveli és fejleszti ugyanennek a közönségnek az Ízlését és igényét Ez a fejlődés végűi azzal jár, azt eredményezi majd, hogy egyre több nézőben felébreszti, illetve visszaállítja helyére a vágyat, hogy közvetlenül, a gép közvetítése nélkül találkozzék a színház művészetével. Ez pedig nemcsak a hivatásos együttesek előadásainak látogatottságára lesz jó hatással, hanem fokozza a műkedvelés iránti érdeklődést is. Válság, vagy változás ? Hiba lenne, ha a műkedvelés válságjelenségeit kizárólag a televízió elterjedésével magyaráznánk. Belejátszanak ebbe más tényezők is. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt arra kell gondolnunk, hogy a műkedvelés változó, alakuló, fejlődő mozgalom. A népi táncmozgalom például a mi időnkben teremtődött meg, a szemünk láttára született, szinte a semmiből, hasonló műkedvelői hagyományok nélkül. Mi magunk ls láttunk, tapasztaltunk, átéltünk változásokat a műkedvelésben. Nem kell csodálkoznunk azon, ha ma is történik; ilyesmi. Vagyis nem kell csodálkoznunk azon. ha a műkedvelés egyik vagy másik formája a szemünk láttára avul el és válik feleslegessé. Napjainkban, úgy látszik, ilyen folyamatnak vagyunk tanúi. A régi formák széttöredeznek és újak jelentkeznek helyettük. Az új formák Milyen új formákkal találkozhatunk? Itt van például a színjátszás helyébe nőtt irodalmi színpad. Ez a legismertebb és a legéletképesebb közülük: életrevalóságát esztendők tapasztalatai és sikerei igazolják. Aztán itt van a "Ki mit tud?-« játékok egész rendszere az összes lehetséges variációkkal. Ezekről ugyan még sokan nem tudják, vagy nem akarják elismerni, hogy a műkedvelés új formáját jelentik, pedig ezek a játékok nagy jövőjű új formái a műkedvelőinek. Hiszen éppúgy tudást, leleményt, tehetséget, munkát és. ötletet követelnek, mint a hagyományos formák A TV »K5 mit tud?" játékának országos sikere volt. A példán felbuzdulva az Üjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatnál hasonló játékot rendeztek. A nagy siker itt is bizonyította, hogy az ötlet, a kezdeményezés helyes volt Nemcsak a résztvevőkben, hanem a közönségben is intenzív érdeklődést keltett a műsor. Színvonal és tartalom A közönség tehát érzékeny az új formák iránt, és ha jók, érdeklődéssel és izgalommal támogatja őket Vannak, akik a műkedvelés új formáitól a régi színvonalat féltik. Csiricsárénak mondják például a "Kl mit tud?" játékot egy háromfelvonásog színdarab előadásával szemben. Akik így beszélnek, azoknak, azt hisszük, nincs igazuk. Emlékszünk még a televízió május elsejei műsorára. A "Ki mit tud?" játék, tehát a műkedvelők szereplése után hivatásos művészek kabaréelőadását mutatták be. A két teljesítmény között lényeges színvonalbeli különbség volt, de — a műkedvelők javóra. Ettől függetlenül azonban senki ne higgye, hogy ezeknek az új formáknak nincs szükségük a támogatásra. A hivatásos művészek is többet tehetnének érte. Es többet tehetnének ebben az irányban az illetékesek itt Szegeden is. Több hasonló játék szervezésére lenne szükség városi és üzemi szinten. Mert bármilyen kezdetlegesek is még ezek a játékok mai kialakulatlanságukban, végeredményben n műkedvelés jövőjét képviselik. Sokat beszéltünk a formákról. De minden új forma ellenére arra kell törekednünk, hogy a műkedvelésben megnyilatkozó tartalom korszerű és mai legyen. A műkedvelés reneszánsza? Aggodalomra tehát nincs ok. Ellenkezőleg: új fejlődést, új fellendülést várhatunk. S ez esetleg még azzal az eredménnyel 1, járhat, hogy a hagyományos formák közül több, például a színjátszás, a fellendülés hatására maga is újjászületik. Nem akarunk jósolni, de sok jel mutat arra, hogy a műkedvelés reneszánszának kibontakozása előtt vagyunk. A "Ki mit tud?" játék többek között azt is bebizonyította, hogy nagyon sok tehetséges fiatal van ebben az országban. Lehetetlenség, hogy ez a, sok tehetség ne jelentkezzék a műkedvelésben. Ez pedig új virágzást, új fellendülést hoz majd magával. Ökrös László vett részt a szakszervezeti üdülésben Július 31-ével a szakszervezeti üdültetés is túljutott idei tervidőszakának első "félidején", A szakszervezetek segítségével az idén — amint Szili Imre, a SZOT üdülési főigazgatóságának helyettes vezetője elmondotta — összesen 225 000 felnőtt és gyermek jut kedvezményes üdüléshez, és körülbelül ugyanennyien tölthetik szabadságukat szintén kedvezményesen a vállalatok, hivatalok saját üdülőiben. A SZOT az év első hét hónapjában pontosan teljesítette üdülési tervét: üdülőiben eddig több mint 130 000 felnőtt és gyermek pihent és szórakozott, mégpedig az eddiginél is kulturáltabb körülmények között. Az üdülés színvonalának emelkedésében a főidény előkészítésére rendelkezésre bocsátott 30 millió forintos állami támogatáson kívül az is jelentős szerepet játszott, hogy a SZOT átvette az egyes vállalatoknak, hivataloknak azokat az üdülőit, ahol eddig is az általa beutaltak kaptak szállást és ellátást. Az egymás mellett levő kisebb üdülőket most egyesítették, a kis kertekbői nagy parkokat alakítottak ki, sőt a különböző fajtájú berendezéseket is úgy csoportosították, hogy egy-egy épület bútorzata stflusbelileg is egységes legyen. Még a társalgókat is profilírozták: a régi Munkaprogram a nsmzeMzi vöröskereszt fennállásának 100. évfordulójára A nemzetközi vöröskereszt rendeznek a gondozottakkal a jövő évben ünnepli fenn- való helyes bánásmódról, állásának századik évfordu- Az üzemi vöröskeresztlóját. A jubileum alkalmából szervezetek egyre több tára magyarországi vöröske- sadalmi segítséget nyújtanak reszt-szervezetek az esemény az üzemorvosoknak. Ez idő jelentőségéhez méltó munka- szerint több mint 200 egészprogramot dolgoztak ki. ségügyi állomást, több mint Egyik fő céljuk, hogy fel- ötezer elsősegélyhelyet tart készüljenek olyan feladatok fenn az üzemekben a vöröstársadalmi végzésére, ame- kereszt. A következő időszaklyeket részben vagy egészben ban főleg azokban az üzema még állami szervek lát- mekben növelik ezt a hálónak el. Ilyen például a tisz- zatot, ahol az üzemorvos hitasági mozgalom. Ennek á miatt az egészségügy szervezését az Egészségügyi Minisztérium máris teljes tarsadalmi tamogatasra szoegészében a vöröskeresztre rul. bízta. A mozgalomnak, amelyben az ország helységeinek több mint fele részt vesz, eddig is voltak szép eredményei: a mintegy 40 000 főnyi vöröskeresztes aktivistagárda irányításával például tavaly nagyszabású társadalmi munkák indultak, s körülbelül 25 millió forint értékű egészségügyi létesítménnyel gazdagodtak a falvak. Most ezt a mozgalmat minden községi és városi lakóterületre, valamennyi termelőszövetkezetre, állami gazdaságra és gépállomásra kiterjesztik. Szélesedik a vöröskeresztszervezetek gyermek- és ifjúságvédelmi munkája is. A nevelőszülőknél és az intézetekben élő, állami gondozott gyermekeket egyre nagyobb számban patronálják. A nevelőszülők részére felvilágosító előadásokat, ankétokat "mindenes" társalgókból az újonnan kialakított "üdülökombinátokban" könyvtárak, tánctermek, ping-pongszalonok, televíziós és rádióközpontok lettek, sőt több helyen még külön kártyaszobát is létesítettek. A beutaltak érthető megelégedéssel fogadták, hogy az idén a főétkezéseknél már csaknem mindenütt, de egyre több üdülőben még a reggelinél is háromféle választékból válogathatnak, sezek közül az egyik már a legtöbb helyari kimélő jellegű. Szintén idei újdonság a kétféle választék bevezetése az úticsomagoknál is. Idén nyolcezerre! több felnőtt és gyermek jutSZOTüdüléshez, mint tavaly, de a fejlődés nem áll meg. A SZOT elnöksége éppen a napokban fogadta el az 1963. évi tervet, amely szerint jövőre további 18 000-rel 243 ezerre növekszik a szakszerszervezeti üdülő személyek száma. Ennek a fejlődésnek az adja meg a lehetőségét, hogy a SZOT és a szakszervezeti mozgalom anyagi eszközeiből .lövőre elkészül az újabb üdülőhajó, a Visegrád, amely a Margitsziget mellett egyhetes budapesti kultúrüdültetésnek lesz a "bázisa", megépül Hajdúszoboszlón az új, 380 személyes, korszerű gyógyüdülő, Bujákon és Szilvásváradon családi campingeket létesítenek és a gyermekek számára is újabb nyári üdülőtelepet rendeznek be. Szeged a hazai lapokban DEZSÉNYI Béla: Vajda László: Móra Ferenc vezércikkei. Magyar Könyvszemle, április—szeptember. (Ismertetés.) BÁNFALVI JÖZSEF: A nyári termelési gyakorlatok 15. Természettudományi Közlöny, július. PETHÖ Tibor: BudapestSzeged. Magyar Hirek, júl. 15. MÓRA Ferenc: Aforizmák. Ludas Matyi, júl. 19. (Madaelőkészítése. Munka és Isko- csy László gyűjtfee.) Ia, június. (A Radnóti gim- [KÁDÁR Marta] K. názium tapasztalatai.) BÁLINT Sándor: Egy szegedi nyelvemléktöredék. Magyar Nyelv, június. (1500 tájáról.) KORMÁNY Antal: így alakult meg a tápéi „Tiszatáj" termelőszövetkezet 100 kh-as zöldségkertészete. Kertészet és Szőlészet, július. • M.: Bács megyei síkerek Szegeden. Petőfi Népe, júl. 24. NÉMETHI Györgyi: Ogyeszsza küldöttei Szatymazon. Ország-Világ, júl. 25. Vasi tsz-tagok Szegeden. Vas Népe, júl. 27. KÁDÁR Márta: Békés megyei sikerek Szegeden. Békés megyei Népújság, júl. 29. (A szabadtéri játékok KIRÁLY László: Negyven újabb visszhangját csütörtöki éves a szegedi füvészkert, számunkban közöljük.) Vadász Ferenc: AZ ORVÉNY uísszanéz (9) NEM KELL AZ ü-2 Vajon Sinkó ravasz-e7 Ailgha. Egyszerű, hétköznapi volt az élete otthon. Az apja — tizennégy holdat művelt Most szövetkezetben dolgozik. Idősebb fiát orvosnak nevelte, lánya tanárnő. Gabi nem is nagyon tudja, hogy tulajdonképpen miért Jött ki. Ahhoz sem volt elég ravasz, hogy valamilyen hangzatos történetet tálaljon fel a menekülésről. Szeretett volna tovább tanulni, vagy kedvére való munkát kapni. Egyik se sikerült neki. Elkeseredésében fogadu el az SWC ajánlatát A legutóbbi lövészeten sergeant Róbert Donlan, a kiképzőnk elégedetlenkedett Sinkó gyenge erdeményei miatt Hárman lőttünk két pisztollyal: Valentin, Sulyok meg én. Gabinak sehogy se ment Seres szívós, kemény gyerek. A robbantást ő érti legjobban. Bányász volt. De 6 se ravasz. Azt, hogy mennyire találékony, nem tudom. Katona Sanyi? Mem hiszem ..'. Sulyok? Róla el lehet mondani, hogy Ravasz, ha nem is túlságosan találékony. Így hát Sulyokban több az adottaág ahhoz, hogy .rt De vajon emberileg értékes tulajdonság ez? Nemrég, amikor dühöngött a tájfun, Sulyok Berci már választ adott erre a kérdésre. A terepen ért bennünket az ítéletidő. A csatornák eltömődtek, felhőszakadás zúdult a szigetre, a forgó vihar háztetőket szakított, kéményeket, tornyokat döntött. Kétszáznegyven kilométeres sebességgel száguldott. Teherautón menekültünk a tájfun torkából. Ötközben láttuk, hogyan tarolja le a rizs- és cukornádültetvényeket Az egyik alacsony fekvésű házsort elöntötte az ár. A víz betört az ablakokon. Bennszülött asszonyok sikongva menekültek gyermekeikkel. Néhány férfi segített nekik. Ezek öregek voltak. Á fiatalabbak munkában lehettek. A nők többen elvesztették egyensúlyukat, a víz sodra elnyelte őket. Akadt olyan is, akinek kiesett a kezéből a gyereke. Valentin Árpi leállította a kocsit és ruhástól a vízbe vetette magát. Mi — Katona Sanyival — követtük. Seres és Sinkó is segítettek. Donlan őrmester káromkodott és fedezékbe húzódott a sofőrrel. Berci eltűnt valahol. A zúgó áradatból — a tájfun eszeveszetten dühöngött, otthon elképzelni se tudunk ilyet — nem ért el hozzá segítségkérő kiáltásunk. Hívtuk, de hasztalan. Csak késő este láttuk viszont, amikor elült a vihar. Se holtak, se élők nem voltunk, amikorra beértünk a táborba. Berci már jóízűen aludt a hálóteremben. A szobaparancsnok, marcona, szakállas arc, gyáva lélek. Még neki állt feljebb. Morgott, hogy ne zajongjunk. — Hülyék vagytok — mondta. — A kisujjamat se mozdítanám ezekért a japán szukákért... Elkalandoztam? Írnom kell az életrajzot. Különben reggelig se készülök eL "Ehhez a munkához elszántság, erős természet szükségeltetik." A főnők néha egy régi hanglemezhez hasonlít. Mi még? — mondja csak főnök mi egyébb "szükségeltetik?" Alkalmazkodási képesség. Igen? No, nézzük csak.. "Alulírott Váradi István, 1939. december 27-én születtem Magyarországon, Nyíregyházán. Apám Váradi Béla mérnök, mint a magyar hadsereg katonája, az ostrom napijaiban Budapesten eltűnt. — Nem a Don-kanyarban, igy jobb lesz — mondja Kolthay. — Anyámat, aki textilgyári munkásnő volt, 1952-ben veszítettem el.« Ezt nehezemre esik aláírni. A főnöktől kaptam egy Szabolcs megyéről szóló helytörténeti könyvet és térképiét. Meg kell ismernem Nyíregyháza minden utcáját, terét, a környék minden nevezetességét és az utóbbi évek minden fontosabb helyi eseményét "Tanult foglalkozásom: elektrotechnikus. Érettségiztem Budapesten, az István Gimnáziumban. Gyengén beszélek oroszul és németül, jól angolul..." Alkalmazkodási készség ... Hatunk közül talán leginkább Valentin Árpádban fejlődött ez ki. A határőrségnél alighanem MDP-tag volt, de legalább is tagjelölt. Mégis feltalálja magát. Jó katona. Automatafegyverrel ő lő a legjobban. Ügyesen kezeli a zsebgéppisztolyt — így becézzük a hangfogós revolvert — és a tőrt is... Keveset beszél. Mindent némán tűr. Nemcsak sergeant Donlan kíméletlenségét, hanem még Frank Pollackét is, ennek a furcsa kiejtésű — találgatjuk, hogy lengyel-e, orosz-e, vagy német — inkvizitorét, aki a leghirhedtebb "non-commisioned-officer" talán az egész támaszponton. Üristen, mit művel velünk, Valentinnal is, aki pedig leginkább érti az ő tantárgyait, az aknalerakást és hatástalanítást, a robbanószer és gyújtózsinór kezelését, az időzítést, a cselgáncsot. Nem baj, kibírjuk. Azt mondja Sulyok, hogy Valentin apja kommunista. Seresé is az. ö nem titkolja. De Valentin nem közlékeny. Annyit tudunk róla, hogy szeret otthon egy szép fekete lányt, a fényképe ott függ az ágya fölött, egy karnyujtasnyira a fejemtől. Azóta talán férjhez is ment, vagy eppen most készül. Árpi nem mutatja, hogy bántja valami. Jól alkalmazkodik... Meg kell írnom a curriculum vitae-t. ...Erős természet, ravaszság, találékonyság, bátorság — ez kell itt — és alkalmazkodási készség. És? És? Mi még? Meglehetősen felzaklatott bennünket egy váratlan, kínos dolog. Berci újra berúgott, verekedett, erőszakoskodott. Nemrég, amikor a nagy tüntetés volt Kubában, itt nálunk a támaszponton is riadókészültséget rendeltek el. „Nem kell U 2 Okinawán!" — ilyen és ehhez hasonló vörös jelszavakat kiáltoztak a bennszülöttek. A rendőrség az „United States Civil Service" irányításával sok tüntetőt nyakoncsípett. A kormányzó, Donald P. Booth altábornagy parancsba adta — felolvasták minden katonai egységnél, nálunk is —, hogy mostantól kezdve különösen kerülni kell a lakossággal minden nézeteltérést. Aki zavart okoz, azt szigorúan megbüntetik. Egyszóval, Berci tegnap ittas amerikaiakhoz csapódott az esti kimenőn. Az USA tengerészgyalogság 3. hadosztályának katonái botrányt rendeztek. Megtámadtak valahol bennszülött lányokat, a védelmükre kelt férfiakkal pedig véres verekedésbe kezdtek. A katonai rendőrség nehezen teremtett rendet. Sulyok Berci tegnap a kóterben ült. Kiengedték. Vigyorogva állított be közénk. — Zoli vagy ahogy itt szólítjuk: Katona Sanyi — nem tudta türtőztetni magát. — Mindig minket egreciroztattál — mondta neki s a végén szégyent hoztál ránk. — Nem tudtok érdekelni — vont vállat Berci. Ezt a legkomolyabban mondom. — Én is komolyan mondom neked — vágott vissza Zoli —, hogy ez az erkölcstelen viselkedés ... — Erkölcs? — kérdezte Berci. Arca hirtelen eltorzult a méregtől. — Te mersz erkölcsről beszélni? Te? Hiszen az anyáddal is összeálltéi... (Folytatjuk)