Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-28 / 200. szám
Kedd, 1962. augusztus 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 77 Százszálaiékos" nyár A jól végzett munka után jöhet a tanulás Az iskolai évzáró és évnyitó között gyorsan elszaladt a nyár, a -szünet*. Megindul újra a munka a Statisztikai Technikumban is. Helyesebben; folytatódik. legalábbis, ha a KISZszervezet életét nézzük. Mert hiszen ott nem szünet volt, hanem rengeteg új élménnyel, programmal teli pezsgő élet a két rövid nyári hónapban is. Előkészítő túra Az összefoglalók után pár nappal az iskola diákjai hátizsákkal, sátrakkal, gumimatracokkal felszerelve elindultak Mórtélyra. Üj szerzemény volt az egész felszerelés, bálák bevételéből, közös munkából került rá pénz, alig várták, hogy kipróbálhassák. A kipróbálás volt az ürügye ennek a remek táborozásnak, hogy majd a későbbi, igazi nagy túrán, a Balatonon már szakértő kézzel verjenek tábort. Túra a Balaton körül Nem ig volt a felszereléssel fennakadás, -csak* a Balatonnal, meg az idővel. A hévízi tóba mentek melegedni, de a tíznapos túra húsz résztvevője még így is kitűnően érezte magát. Fonyódligeten telepedtek le Fekete József tanár vezetésével, onnan ismerkedtek meg 15—20 kilométeres gyalogtúrákon a magyar tenger környékének szépségeivel. Nem mumus a fizikai munka A nyári program kiemelkedő eseménye azonban az építőtábor volt. Nagy tanakodás előzte meg, főleg a lányoknál. Vajon gyümölcsszedés. címerezés, kapálás lesz? Milyen lesz? Lehet szórakozni is, táncolni? Milyen ruhákat vigyünk? Így indultak el a lányok több más szegedi iskola lányaival Taksonyba, a fiúk Bolyba, másik részük Hódmezővásárhelyre. A taksonyi táborban 150 lány fordult meg Szeged és Csongrád megye középiskoláiból 8—10 fős brigádokban. Ezek közül a Statisztikai Technikum lányainak egyik brigádja boldogan hozta haza a két hét letelte után az első helyezésért járó versenyzászlót és az emlékül kapott kii jegesmedvét hozzá. A másik két brigád a 17-ből a negyedik, illetve a nyolcadik helyen végzett. Bizony nehéz volt megszokni a tábori szabályokat, a korai, fél négyes ébresztőt, a délutáni csendes pihenőt. A negyedik napon azonban már nem kellett ébreszteni 6enkit, de elaltatni se! Nehéz volt kezdetben a munka is, a paradicsomszedés. Hisz nemcsak hajolgatni kellett, hanem cipelni a ládákat i6. Amikor a paradicsom már nem tudott olyan gyorsan érni még a kánikulában sem, mint ahogyan a lányok szedték, sor került a gyomlálásra és a kapálásra is. Ettől a munkától mindenki "fázott*. Így volt ezzel a "Stati* élbrigádja is, amikor az utolsó előtti napon megtudták, hogy kapálniok kell. De elhatározták, hogy hatöHéjja Katival madarat lehetett volna fogatni örömében, mert 17 évi eredménytelen kísérletezés után ott tanult meg úszni. Akik itthon dolgoztak Természetesen nem mindenki utazhatott a nyáron. De az itthonmaradók sem tétlenkedtek. Az I.—II.-os KlSZ-titkárak és kulturosok a mártélyi fejtágítón vettek részt. Néhány tanuló, lelkes természetjárók, Lakner Károly tanár vezetésével a nemzetközi Duna—Tisza-túra résztvevőinek szegedi pihenőjét készítették elő és bonyolították le. És persze nagyon sokan dolgoztak a legrik, ha szakad,' még annak különbözőbb munkahelye- • ken, például a vasu.tnál, a konzervgyárban, a MEZÖKER-nél, meg természetesen a szabadtéri játékok statiszta-hadseregében is. 5 Köszöntjük az iskolát Még néhány nap és a barbri- nára sült diákhad újra beül a padokba. Az aktív pihenés után jön a még aktívabb munka újra a könyvek, száellenére is, hogy többségük életében nem kapált, nem szabad elmaradni az átlagtól. Ez kellett is a brigád hétnapos elsőségének megtartásához. És győzött a lel kesedés, az akarat! A tűző napban is fejenként 9 sor kelkáposztát kapált a gád. Különösen jól állt a kapa Juhász Erzsi és Sóbujtó Magdi kezében. Végül is rekord született, tábori mok birodalmában. Statiszcsücs: az értékelésnél kiderült, hogy egyéni teljesítményben 47 forint 86 fillért ért az aznapi munkájuk. A délután a szórakozásé és pihenésé volt. Pontszerző kézilabda-, röplabda-, sakk- és pingpongbajnokságok folytak, és közös úszástanulás. tikus szemmel főiméivé az eltelt hónapokat, boldogan állapíthatják meg: százszázalékos nyár volt, ilyen legyen a következő tíz hónap is! Futó Rózsa, Statisztikai Technikum, IV/b osztály Rádióműsor 4,26 Kedd KOSSUTH-RADIO Rákóczi-induló. 4,30 Hírek. 4,40 Vidáman, frissen! Közben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hirek. 6,20 Pillanatfelvétel. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 UJ könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7,59 IdőJelzés. 3,00 Műsorismertetés. 8.10 Könnyűzene. 9,00 A jégvilág Robinsonja. IV. 9.20 Smetana és Mascagnl operáiból. 10,00 Hírek. 10,10 Szívroham. Riportdráma. II óra 01 Táncdalok. 11,30 Kétzongorás muzsika. 12,00 Déli harangszó. 12,15 Magyar nóták és népdalok. 12,55 A magyarokhoz. Vers. 13,00 Mindenki kedvére! 14,40 A szigligeti leányrablás. Mese. 15,00 Hirek, közlemények. 15,08 Időjárásjelentés. 15,10 Dalok a felszabadulásról. 15,25 Törvénykönyv. 15,40 Juanita csőkja. Részletek. 16,05 Megtudtuk — elmondjuk... 16,25 Welner Leó: Magyar szvit. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hirek. 17,15 Kettesével .. . 17,40 Illik, nem illik? 18 óra Schubert: Pisztrángötös. 18 óra 38 Latin-amerikai népek" zenéje. 19,05 A Szabó család. 19 óra 35 Korunk operadivái. 19,54 Jó éjszakát, gyerekek 1 20,00 Esti krónika. 20,25 Tánczene. 21,30 A titkok őre. Rádiójáték. 22,00 Hírek. 22,15 Mai szemmel. 22,25 Szelényi István: Spartacus — oratórium. 23,27 Kozák bölcsődal. Vers. 23,30 Psota Irén énekel. 24,oo Hlyek. 0,10 Virágénekek. 0,30 Himnusz. petofi-radio 5,00 Reggeli zene. 6,00 Hírek. 6,25 Műsornaptár. 6,30 Torna. 8,00—8,10 Hirek. 14,00 Idöjárásés vízállásjelentés. 14,15 Az első szívdobbanás. Részletek. 14,45 Fúvószene. 15,10 ,,A tudományoknak előmozdítására . .." 15 óra 25 Kamarazene. 18,00 Hírek. 16,05 Vidéki kórosok és népi zenekarok műsorából. 16,35 Mindenkire hasonlít. Elbeszélés. 16 óra 55 Tánczene. 17,IS Időszerű nemzetközi kérdések. 17,25 Zenekari muzsika. 18,00 Hirek. 18 óra 10 Kálmán Imre operettjelből. 18,45 Orpheusz nyomában. 19.00 Hirek. 19,05 Magyar népballadák. 19,40 Az ihlet lélektana. 20,00 Losonczy Dezső: Kéklő bűzatenger. 20,25 Hangverseny a stúdióban. 21,00 Hírek. 31,05 Gyermeknevelés. 21,20 Debussy és korunk zenéje. 22,00 Könnyűzene. 23,00 Hírek. Televizlóműsor 13,00 Kisdobosok műsora. 13,30 Nézzétek ezt a várost! Dokur-.entumfllm-összeállitás. 19,00 A tudomány vUágából. 19.30 TV-Híradó. 19,43 A TV agronómusa. 19,50 A Magyar Hirdető műsora. 20,05 Dollárpapa. Magyar film. 21,35 Külföldi vendégeink: Claudia Parada és Salvatore Puma olasz dalokat énekel. 21,55 TVHiradó. Hírek. A „Los Cangrejos művészei Szegeden Ajándékműsor a Vakok Intézetében Találkozás szegedi fiatalokkal A „Los Cangrejos" kis ének- és zeneegyüttes Párizsból érkezett hazánkba. Magyarországon mér több helyen fellépett; Debrecenben, itt Csongrád megyében is Szentesen és Makón. Az együttes tagjainak hazája Paraguay, Columbia, Mexikó. Meghallották, hogy itt Szegeden van egy szociális intézet, ahol odaadóan, szereitettei foglalkoznak az öregekkel, a nem látókkal. Elhatározták, hétfőn délelőtt eljönnek ide, hogy lássák a gondoskodásnak ezt a náluk ismeretlen formáját, és vidámságot, örömet nyújtsanak az intézet lakóinak, egy kis ízelítőt adjanak népeik dalaiból. Elkísérte az együttest a turnén részt vevő Erika Tabbert német énekesnő, a Berlini Metropol 6zínház tagja is. Forró hangulat—forró siker Erika Tabbert kedvesen, tört magyarsággal közölte első számát: „Szeged szép város, jó hogy itt vagyok. Hallgassák meg a magyar származású francia zeneszerző, Kozma József híres sanzonját..." Meleg színezetű, kulturált hangján szállt a népszerű „Hulló falevél", aztán a Csárdáskirálynőből énekelt részleteket — ugyancsak magyarul. A nézők arca mosolyra derült, s nagyon jól tudták, mikor kell tapsolni: az ismétlés nem maradhatott el. Az előadásban szereplő humorista, Madár Tivadar könnyekig nevettette meg a fellelkesült közönséget, amely szűnni nem akaró tapssal, ovációval köszöntötte a színpadra lépő dél-amerikai együttest. Vivát Fidel Megpendültek a gitárok húrjai, s szárnyalt Chile, Paraguay, Argentína, Brazília, Mexikó népeinek dala. A magas művészi igénnyel tolmácsolt számok után befejezésként felcsendült egy új, dél-amerikai dal, amelynek címe: Vivát Fidel. A záróakkordok közepette megható jelenet zajlott le: a hallgatóság közül több asszony, a széksorok között kibotorkált a színpadhoz, s Amikor gyermekkoromban Birkás tiszteleteséknél éltem, szívemben a tisztaság trónolt. Anyám vére a Dunában jégtáblát festett rózsaszínre, s én oltalmazóimtól megbocsátást tanultam. Hinni a jóban, bízni az emberben — ezt nevelték belém. Elvadultam mellőlük. Most már nincs hitem, csak szégyenem. Meghalok. Hogyan is élhetnék egyetértésben Karllal? Mindent elmondtam Seres Bandinak, ö azt mondja: pusztuljon ez a bandita. S ha pusztul, akkor mi történik? Akkor mi változik? Semmi, a Kari Fischerek élnek. Riaszt a gondolat: mi volna, ha egyszer velük győznék? Segítenék nekik szerencsétlenné tenni az emberiséget? Velük együtt veszni se akarok. Egyedül megyek ... Halálfélelem szorongat. Sose értettem Kosztolányit, nem tetszett a siránkozása, szenvelgése. Most átérzem rettegését. »Ö, nemsokára csöndesen, mered tan nyugszom a földben és föld lesz felettem. Azt el fogom majd bírni? Lehetetlen.* Nem gondolok rá. Nem. Jaj, milyen iszonyúan gyáva vagyok! Pedig megöltem az anyámat. Megírtam a főnöknek: 1952-ben meghalt. Hogyan féltheti igy az életét egy anyagyilkos? * Valamilyen veszedelmet érzrak. Én jól hallok a csendben. Egyszer, a határon — rég történt, de jól emlékszem rá — olyan fojtott volt a csend, mint most itt. Nem láttam, nem hallottam semmit, de éreztem: hamarosan történik valami. Teljes bizonyossággal éreztem. Aztán a felszántott földön megtaláltuk a ,lábnyomokat. Óvatosan szétnyomták valamennyit. Friss nyomok voltak. Mindjárt tudtuk: nem kezdők után maradtak. Egyetlen kontúr se látszott sehol. A talpak körvonalát minden lépésnél eltörölték, szétlapították. Két férfi jött át idegen földről —, a hatásőr tudja, milyen mélységű a megtermett férfi lépése —s elindult mindkettő az ország belsejébe. Hadrendben követtük Pásztor hadnagyot. A kutya — Szürke volt a neve, igazi farkashoz hasonlított — orrával szinte súrolja az agyagos, ragadó földet. Szőre felborzolódott, hegyezte a fülét. Bükkösbe értünk. Itt a levegőjárás is lassúbb volt, alig mozdult. A kutya eleinte könnyebben követte a nyomokat. De látszott rajta: a gomba, a virágok, az avar friss párolgása és a föld szaga — előző éjszaka esett — megcsapták az orrát. Az illatok összekeveredtek benne: Szürke nehezen küzdött meg v.alük. Géppisztoly sorozatokkal verettük a bokrokat. Tisztáson pihentünk, aztán újabb ingoványos, bokrokkal benőtt területet fésültünk át- Szüntelenül éreztem az ellenség jelenlétét. — Ellenségnék mondtuk az ismeretlen érkezőket. — Jóidőbe telt, míg a nyomukba értünk, ösztöneim súgták, hogy a közelünkben vannak. Meg se lepődtem, amikor egy fa mögül ránk eresztették az első sorozatot. Kézigránátot dobtam feléjük. Járőrtársam is ©zt tette. A raj bekerítette őket. Félóra múlva már csak egyikük tüzelt. A kém — amint hamarosan kiderült, az volt — sértetlenül került a kezünkbe... Mielőtt Panamában megszúrtak, akkor is éreztem, hogy veszély fenyeget. Mondom: hallok a csendben. Ezek — a szobatársaim — most nem marják egymást. Feltűnően hallgatagok. Még csak nem is vitatkoznak. Pedig hárman háromfelé húznak jóídeje. András, mintha otthon élnek, Pityu a fellegekben, Zoli — Katona Sándor — itt él a támaszponton. Gúnyolódik velünk. Csúfolkodik önmagával, nyelvét öltögeti az istenre és az emberekre. Egyszóval feltalálja magát. Véletlen e, hogy Donlan sem keresi az alkalmat a beszélgetésre? Aligha. Orrom alá fújja a filteres Vicerey füstjét — valóságos cigarettareklám ez az ember: kocadohányos, mindig mást szív —, de most nem kínál meg. Éppen csak annyit mond, amikor elmegy mellettem. — Na, hogy éltek szuperkatonák? Tovább megy, mielőtt felelhetnék. Bár aligha tudnék erre valami okosat válaszolni. Minket nemcsak tréfából, komolyan is így emlegetnek. Azt tartják rólunk, hogy mi vagyunk az igazán jó katonaanyag. Nincs veszíteni valónk. Az elméleti foglalkozáson legutóbb cikket olvastunk az "United States Combat Forces Journal* navű katonai újságból. A "Hősiesség válságáról* szólt. A főnök magyarázatokkal egészítette ki a felolvasást A helyzet az — mondotta —, hogy a Pentagonban ülő uraknak sok fejtörést okoznak az amerikai fiatalok. Az US Army katonái nem ismerik a "cél*-t. Sokukat nem is érdekli. Nyeglék, elkényeztetettek, puhányok — mondta a főnök. — Bezzeg... Már ott tartott, hogy célzásokat tett a hagyományos magyar hősiességre és a világháborús magyar dolgokra, amikor hirtelen elharapta a szót (Folytatjuk) virágokat nyújtott át a szereplőknek. Még a férfiaknak is jutott a szép rózsákból... Hogy Dél-Amerikában is így legyen . . . Az együttes minden tagja lelkesen és önzetlenül, minden fellépti díj nélkül jött el a szanatóriumnak beillő intézetbe. Amint elmondották, ilyen Dél-Amerikában nincs. Megnézték, milyen nagyszerű ellátásban részesülnek itt a lakók, s azt ígérték: otthon minden ismerősüknek elmondják a látottakat, mert ők otthon, mind az öten harcolnak azért, hogy egyszer majd Dél-Amerikában is ilyen odaadóan gondoskodjanak a betegekről, az elaggottakról: felszabaduljanak az imperialista elnyomás alól. Erről már a városi KISZbizottságon beszélgettek, ahol fogadást adtak a vendégek tiszteletére. Több szegedi KISZ-titkár és a „Los Cangrejos" együttes tagjai, Nicolás Pérez Gonzáles, Raul Achon, Francisco De Assis Dos Santos, Colombia Moya és Jósé Aszamendia sokoldalú ismeretséget kötöttek. Jósé Aszamendia egyébként részt vett Helsinkiben az idei VIT-en, ahol Paraguayi képviselte, s a zenei versenyen második díjat nyert. A lelkes eszmecsere arról folyt: hogyan dolgoznak a szegedi KISZ-esek, s miként a délamerikai szabadságért küzdő fiatalok. Markovits Tibor Eredményesen dolgozik az újszegedi Haladás Tsz nőbizottsága Mindössze másfél éves dett az aszonyok munkájamúltra tekint vissza az új- val. Az asszonyok külön szegedi Haladás Termelőszö- munkacsapatba tömörültek, vetkezet nőbizottsága. Az itt Sokat töprengett a nőbidolgozó 80—85 asszony sür- zottság és a termelőszövetkegette a városi nőtanácsot, s zet vezetősége, 'hogyan lehetkérte, minél előbb alakítsák ne megkönnyíteni az asszomeg szervezetüket, mert a nyok úgynevezett "-második mozgalmi életen túl egy ki- műszakját*. Ezt szolgálja a csit érdekvédelmi szervnek többi között a szabad szomis tekintették a nőbizottsá- bat is. A nőbizottság kózgot. benjárására a szövetkezet S nem is csalódtak ebben vezetősége, valamint a közaz asszonyok. A nőbizottság gyűlés hozzájárult, hogy a ügyes, mozgékony titkára, többgyermekes anyák szomDóra Antalné szívén viseli hatonként, ha házi munkájuk nőtársainak problémáit. úgy kívánja, otthon maradAz egyre erősödő nőbizott- janak. ság első, legfontosabb fel- Az asszonyok közül sokan adatának tartja, hogy mun- fordulnak kéréssel a nőbikára mozgósítsa az asszo- zottsághoz. Tagjai a legkünyokat. Ez a törekvés nem lönbözőbb panaszokban ineredménytelen. A Haladás tézkednek. A legtöbb kérés Termelőszövetkezet asszo- talán a munkával kapcsolanyai becsülettel helytállnak a munkában. A férfiakkal vállvetve dolgoznak, s ott vannak mindenütt. A szövetkezet vezetősége igen elégetos. Idősebb, beteg asszonyok kérnek könnyebb munkát, s a nőbizottság, együtt a tsz vezetőivel, ezeket a kéréseket csaknem minden esetben közmegelégedéssel oldja meg. „Világviszonylatban is kitűnő a szegedi szabadtéri színpad" Elutazott hazánkból Margaret Tynes Margaret Tynes énekesnő, aki mintegy két héten keresztül Szeged vendége volt a szabadtéri játékok idején, tegnap Budapestről visszautazott Milánóba. Elutazása előtt ismét nyilatkozott magyarországi élményeiről és szegedi szerepléséről. — Európai, sőt világviszonylatban is kitűnő uz önök szabadtéri színpada — mondotta, és örömmel emlékezett meg szegedi művésztársairól, kikkel együtt játszott az Aidában. Tynes hamarosan ismét Magyarországra látogat: az új színházi évadban a Operaházban Lady Machbethet énekli. Rozsnyai Zoltán rajza Margaret Tynesrél a Dél-Magyarország számára. A művésznő aláírásával látta el a képet, az üdvözlésnek ezt a formáját választotta olvasóink számára