Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
Vasárnap, 19*2. augusztus 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 mért fájl A fog rosszul ásóról, ame ~ eőzö védekezésről A napokban egy régebben nem látott barátommal beszélgettem, miután már a fogászati kezelés kellemetlenségein átestünk. Természetszerűen arra fordult a beszéd, hogy tulajdonképpen hogyan is állunk a fogromlással. Miért i6 romlik a fogunk, és így tovább. Barátom, aki nem orvos, de 6zámos felelősségteljes beosztást látott el a felszabadulásunk óta, 6 az élet számos oldalát ismerte meg, érdeklődéssel kérdez és figyel. Ivóvíz, táplálkozás Dr. Hattyasy Dezső professzor, a Szegedi Fogászklinika igazgatója lapunk főikérésére írta c cikket a fogromlásról. Ez a téma sok fcmbert érint és érdekel, orvos és beteg sok szót vált erről. Az orvosnak a kérdésekre válaszolnia kell, s írásában ebből indul ki cikkünk szerzője. A fogromlás tehát nem az a leküzdhetetlen baj, ami kikerülhetetlenül sújtja a mai embert, s ami olyan sok kellemetlenség, fájdalom, betegség forrása. A mi lehetőségeink között különösen nem! Hazánkban, ahol sok a napsugárzás — Szeged a napfény városa —, ahol az értékes gyümölcsök egész sora terem meg és viszonylag igen olcsón lehet hozzájutni (megfigyeltem, hogy nyugati országokban milyen drága a gyümölcs!), tejterfontosságára a fogromlással melésünk is mindinkább kikapcsolatban igen sok ré- elegíto mereteket kezd felKérdezi, hogy idén nyáron gebbi és újabb külföldi pél- £enni. különösen a gyermemerre jártamfmit létEn - dát ismerünk. De nem is igen SftétS^T^heTyteb^ tudja hogy külföldön vol- kell messze mennünk, mert e„.e .„eleí. a ,/f6^ - : tam. Igykapcsolva a fog- az utóbbi években mi ma- ^^rSteremtóS romlást és a külföldi utat, gunk — a szegedi fogaszati "fgteremtesere. elmondom neki, hogy Pá- klinika kutatói, magam és Termeszetesen vannak neriSbanirtani/ ahol a fog- Tóth Károly docens vezeté- hezsegek megpedig nem cseíSs Sésétó alakult sével - gyűjtöttünk érdekes A„ ffi* "f európai munkaközösség tar- megfigyeléseket. A cigányok totta üléseit. Ezeken számos szép és jó foga népünk előtt ^^^ J^JT nép képviselői ismertették is hosszú idő óta ismeretes, dfg nSn rehéL Naeyszül legújabb tudományos ered- es ezt a cigányok valami „ ményeiket. és beszélték meg rejtélyes, különleges tulaj- ^^XtaVra eltétetett a további teendőket, egymás donsagának gondoltak. Kide- r^.if,*—' munkáját nemcsak' megís- SttTS^S J STSŐ^'Sf SS: SSSySS ^iíMu^S? ' merül a kérdés, hogyan is addig jok, amíg nem veszik e^ti a raontot*s állunk. A sok 'tudományos fel a környezetben élő nép ^k^f^l^T tl Szegedi iiatalok a Zeneművészeti Főiskolán A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola növendékei az elmúlt években is jól megállták helyüket a Zeneművészeti Főiskola felvételi vizsgáin, azonban az idei eredmény az eddiginél is figyelemre méltóbb. A hét felvételiző növendék közül ugyanis hatnak sikerült bekerülnie a főiskolára, s közülük Vidovszky László és Takács György a zeneszerzés, Schmidt Eleonóra a zongora, Mihálcz Gábor a klarinét, Váradi Klára a középiskolai énektanárképző és Joó Csilla a magánének tanszakra nyert felvételt. Az eredmény országos viszonylatban is igen szép, s a növendékek tehetsége mellett a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola tanárainak együttes és jó munkáját dicséri. 7Cunwi' MOZAIK A nagy forgalomra való tekintettel... munka és fáradozás hoz-e táplálkozási szokásait, ba gyerek, ha kövér*, s a már kézzelfogható gyakor- nem életmódjuk hasonló mai ggj-^* J"*^ lati eredményt? Azt lehet rada régi. természetes élet- ^l^^ütö^okí^ mondani, hogy igen is, meg modjukhoz. i^r hővehben frnn fe mL volna Mivel lehetne ezt a "ter- szer bővebben Írni.) Es még :ebe_ egyet kellene mindenkinek megérteni: a jó fogazat egynem is. Ha módunk tudományos megismerésein- mészetes* életmódot üftetSi "ŰSS^JISfho^St Sln^fa azt is jelenti, hogyrendJ^^ASSSl StekA^ehTtte^esa "mert^nultXt &&SS2S? A^ £ srécat vannak * « ÍZJfít laidonkéoDen ott van hoev a legszükségesebb ruházat- «enyeK a tapiaiKozasi nilajdonkeppen ott van, nogy ^^g^ta* ^ ^^ bakra: korán megmutatlak azokat. ' a tennivalók mindennapi szokásaink egy részének éri a nap. Főtt ételt kevemegváltoztatását kívánná, ami viszont tudjuk, hogy nehezen megy. Célszerűbben set esznek, de ha tehetik, sok gyümölcsöt, tejet; cukorfogyasztásuk ellenben egészen csekély. Ez a legutóbbi tény A „természetes" életmód igen lényegesnek látszik. A ^ ittK)tt egykor„máskor el. napközben többszöri cukor „ Ezen a "folytatólagosan* elkövetett, tehát szokássá vált hibákat kell érteni, nem szerepe Barátom persze kérdez, hogy mit is kellene csinálni. Ha már most közelebbről azt néznék, hogy mik a gyakorlati lehetőségek a fogromlás elterjedésének csökkentésére: az egyik az ivóvíznek; a kiegészítése olyan anyaggal, vagy anyagokkal, melyek ía — még akkor is, ha kis mennyiségekről van csak szó — úgy látszik, hogy a fogromlás melegágya, különösen a fogromlásra egyébként is hajlamos egyéneknél. Ebből adódik, hogy a fogromlás ellen sikerrel küzd- , hetünk azáltal, hogy a lisztés cukorfogyasztást csökp^atalatcúc szerint csökken- eUenb^i a gyti tik a fogromlást. A másik pedig — és azt hiszem, ez volna fontosabh — táplálkozási szokásaink revíziója. Hogy sorban menjünk: az első helyen a fluor (F) áll, melyről kiderült, hogy ha igen kis hígításban van vízben (kb. 1 rész egymillió rész vízre), akkor kevesebb a fogromlás azonos szokások és táplálkozás mellett azoknál, akik az ilyen vizet isszák, mint akik nem iszszák. A gyakorlati bevezetés terén nálunk is történmölcs és tej, valamint tejtermék (túró, 6ajt) fogyasztását emeljük. Együnk tehát kevesebb cukrot és liszttel készült ételet (kenyér, tészta), s több gyümölcsöt, tejterméket. Különösen gyermekeknél volna ez fontos. Meirt leküzdhetetlen baj A rendszeres — körülbelül a fenti szempontokat megközelítő — életmódnak a fogromlásra gyakorolt előnyös hatását alkalmunk volt követett rendetlenségeket. Ű6sze lehetne hasonlítani az olyan emberrel, aki minden évben egyszer-kétszer becsíp, és azzal, aki mindennap részeg. Amint a közöttünk élő docigányok gyerekeinél Ismeretlen a fogromlás, és a Londoni körúti otthonban élő fiúk fogazata ha^inlíthatatlanul jobb az átlagnál, így viszonylag egyszerű eszközökkel elérhetnénk gyermekeinknél, ha célszerűbben táplálkoznának, hogy erősebbek, egészségesebbek legyenek. Ráadásul még fogaik sem romlanának el ilyen mértékben, mint most. Ha mindehhez kiegészítőlég az ivóvíz, vagy a konyhasó fluorozását is bevezetnék, akkor pár év leforgása alatt lényegesen csökkennének mind az orvosnál, mind a fogorvosnál eltöltött órák. s a rossz fotek már kezdeményezések, észlelni ugyancsak Szegeden gakkal együttjáró sok fáj- * é$2 hosszában_ 11. Jí e 1 : — — J«U : ... ..... , 1 . . 1 . ár. Anirr^riyw ío . amik főképpen a debreceni Adler professzor érdemei. Akkor is hatásos a fluor, ha a konyhasót egészítjük ki vele és így kerül a szervezetbe. Tisztázódott már a fluor hatásosságának kérdése is, melyet először nem láttunk tisztán. Ma már tudjuk, hogy kb. 30—40 százalókkal kevesebb a fogromlás az állandóan fluoros vizet ivóknál, és azt is, hogy elsősorban a gyermekkorban hatásos. A szegedi víz is a fluorban igen szegény vizek közé tartozik, tehát kiegészítésre szorulna. A táplálkozási szokások gyermekek. két állami fiúotthon növendékeinél. Az intézmények vezetői igazán dicséretes módon a kosztpénzt olyan jól és szakszerűen osztották be, hogy az ott lakó fiúk fejlődése, tanulmányi előmenetele és általános egészségi állapota igen jó. Feltűnt, hogy az ott lakó fiúk fogai sokkal jobbak lettek, mint azoké, akik többnyire saját családi otthonukban laktak, és akiknek a kosztjára szüleik jóval több pénzt költenek. Igaz, hogy az intézetlek jóval kevesebb cukrot kaptak, mint a kinn lakó dalom és szenvedés is. ezenkívül km-ként A „Nyugodt nap éve" az Ántarktiszon I. Tolsztyikov, a neves mányozni fogják a légköri szovjet sarkkutató a Mosz- füttyöket és galaktikák zökovszkaja Pravda c. lapnak rejeit. Idén októberben-noadott nyilatkozatában beszá- vemberben az Antarktiezra molt arról, milyen tudomá nyos megfigyeléseket folytatnak majd a szovjet tudósok az Ántarktiszon a "Nyugodt nap évében*. Bővíteni fogják a déli-mágneses pólus közelében elterülő Vosztok állomást. Ideiglenesen megnyitják az idényjellegű Koníiszomolszkaja Állomást a kontinens mélyén. A jelenlegi kutatásokon kivül a Vosztok Állomáson tanulérkezik a 8. szovjet expedíció. Vezetője dr. Mihail Szomov, aki az első szovjet Antarktisz-expedíciót is vezette. A sarkkutatókat felszerelik repülőgépekkel és helikopterekkel. A 8. szovjet expedíció folytatja majd a gyümölcsöző együttműködést az antarktiszi kutatásokban résztvevő országok tudósaival Szeged a hazai lapokban 19 BÁNFALVI József: A tanműhelyben folyó munkaoktatás módszerének vizsgálata. Pedagógiai Szemle, [július—augusztus] 7—8. sz. (A Radnóti-gimnázium tapasztalatai.) BAKOS Ferenc: A levelező oktatás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Felsőoktatási Szemle, július—augusztus. DOROGI Imre: Főiskolai művésztanárok tárlata, Felsőoktatási szemle, júliusaugusztus. A Szegedi Tudományegyetemről jelentik. [Hírek.] [összeállította:] GRUBER László. Felsőoktatási Szemle, július—augusztus. MIKLÓS Róbert: Szalatnai Rezső: Juhász Gyula hatszáz napja. Magyartanítás, augusztus. (Ismertetés.) SÖS Endre: Gondolatok a szegedi „Hungária" teraszán. Űj Élet, aug. í. (Az 1919-es pogromok emléke.) NYIRKOS Ágnes: Nyaralás Szegeden. Északmagyarország, aug. 18. (Úttörőélmények.) GÁBOR István: A Szegedi Szabadtéri Játékok az egész ország ügye. Magyar Nemzet, aug. 19. FARKAS Kálmán: Szegedjáráson. Keletmagyarország, aug. 19. (Kétszáz szabolcsi szövetkezeti gazda látogatása.) Vizsgáznak a szegedi textilkombinát első szakmunkásai. Népszabadság, aug. 23. FARAGÓ Jenő: Megindulnak a tanyák. Népszabadság, aug. 24. (A tanyai iskolákról.) Rivaldafény nélkül. (KOFFÁN Károly képei.) Film, Színház, Muzsika, aug. 24. (Képes riport a szabadtéri színészeiről.) (N.): Aida a Tiszaparton. Film, Színház, Muzsika, aug. 24. (Képriport Margaret Tynes-ről.) Szegeden jártunk. NÁDAS Péter és KELETI Éva felvételei. Nők Lapja, aug. 25. (Képriport.) Hatalmas kombináttá fejlesztik a Szegedi Textilműveket. Még az idén megkezdik az építkezést. Magyar Nemzet, aug. 25. FODOR Lajos: Szegedi mérleg — Néhány megjegyzés az Ünnepi Játékok jövőjéről — Esti Hírlap, augusztus 25. Toncz Tibor rajza — Ide tesszük!,.. Külföldi táborok a Balaton mellett.. Bácsony-os Út Eddig már igen verset írtak a futó vasúti kocsik csat- / fogásáról. A vasutasok számára azonban a csat- J togás csak zajt jelent, a , népgazdaság számára pe- ' dig veszteséget. A vas- , utasok mindig is a csat- * togásnélküli, vagyis mint J ők mondják, a bársonyos t útról álmodoztak. A * vasutasok álma már va- , lósággá válik. Az okty- * abri, a belorusz, a délnyugati, a gorkiji, a moszkvai, a taskenti és más vasútvonalakon nagyarányú hegesztési munka folyik. 12 és fél méteres sivck helyett 200—800 méter hosszú sínkötéseket raknak/ le, amelyeket villamos hegesztőgépekkel forrasztottak egybe. Ez év végéig összesen 2000 km hosszú ilyen »bársonyutat-i létesítenek. Az ilyen út nemcsak kényelmet jelent az utasoknak, hanem jelentékeny fém- és pénzmegtakarítást is. Hiszen minden kilométeren 9 tonna sínrögzítőt takari- » tanak meg. Évente ^zer t rubellel csökkennek az ' üzemeltetési költségek és ' Szegő Gizi rajza A túlbuzgó A * 15 5 százalékkal csökkennek * a folyamatos karbantar- t tási költségek. * Az oktyabri útvonalon J csattogásmentes vasutat * fektetnek le a Moszkva * —Leningrád útvorial t » * t Balogh Bertalan rajza DCezdfl ifoeiita Tizenegyes!!! Jelen! Fritz Mihály rajza Bónus A feleseaemnek ez volt a vágya, most leviszem nekil