Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

6 DTL-MAGTARORSFÁG Vasárnap, ÍM!. MKIISIIIH B. r Uj orvosi rendelő, új klub a ruhagyárban A tavalyi nyereségrészesedésből képzett igazgatói alap­ból új szintet építettek a Szegedi Ruhagyár bejárati épü­letére. A dolgozók áldozatvállalása így lehetővé tette új szo­ciális rendeltetésű helyiségek létesítését. Igaz, üzemorvosi rendelő eddig is volt a vállalatnál, de nem ilyen szép, nem ilyen kényelmes. S most már nemcsak a mindennapos üzemorvosi rendelés, hanem hetenként há­romszor nőgyógyászati, egyszer pedig bőrgyógyászati szak­rendelés ic a dolgozók segítségére van. Építkezés menetrend" alapján Az Építésügyi Minisztéri­um rendeletére a budapesti Üllői úti lakótelepen és a Tatabánya-Újvárosban nagy­szabású kísérlet kezdődött az építkezések korszerű irányítására, a termelés­szervezés javítására. Az új szervezési módszer­nek megfelelően 58 tech­nológiai szakaszra osztot­ták fel az építési munkát, s mindegyik feladatrész teljesítésére külön munka­csoportot alakítottak. Az egyforma feladatokat termé­szetesen mindig ugyanany­nyi idő alatt kell teljesíte­ni, ós késni, sőt sietni sem szabad, mert ez felborítaná az egész építkezés rendjét. Az építésvezetőnek sokkal könnyebb a munka irányí­tása. hiszen a grafikonok­kal már előre meghatároz­ták a szerteágazó feladatok összehangolását. A dolgo­zóknak is jobb, mert a munkahelyeket "üresen* ad­ják át egymásnak. Nincse­nek összezsúfolva a külön­böző szakmák, s nem zavar­ják, nem rontják el egymás munkáját. Megérkezett az első idei fűszerpa pr i k a-szá 11 í t m á n j a feldolgozó vállalathoz Minden évben augusztus közepe táján kezdik meg a paprikaszüretet Szegeden és környékén. Az idei szeszélyes időjárás miatt néhány nap­pal később kezdett csak érni Csongrád megyében is a fű­szerpaprika. Tavaly augusz­tus 13-án érkezett meg az el­ső szállítmány, idén tegnap, szombaton Csanytelekről hoz­ták az új termést a vállalat szegedi telepére. Ez az első szállítmány elő­hírnöke az idei termésnek lényegében csak előrejelzés, hogy két hét múlva már be­köszönt a paprikafeldolgozási szezon, csúcsforgalom lesz a Paprikafeldolgozó Vállalat­nál. A tápéi gyékényesek országjárása Tápé községben már be­fejeződtek a nagy nyári mezőgazdasági munkák, s megkezdődött a gyékénye­sek szezonja. Egymás után indulnak az országjáró cso­portok, hogy az ősi mester­séghez, a gyékényszövés-fo­náshoz szükséges alapanya­got összegyűjtsék egy esz­tendőre. Két-háromszáz ember vesz részt a munkákban, kisebb-nagyobb csoportok­ban. Két dolgot visznek magukkal: a hosszú nyelű speciális kaszát és élelmet, ötkilós házi gütésű kenye­ret, szalonnát, kolbászt, mert két hétig vannak tá­vol otthonuktól. Főként a Tiszán túli és a Duna—Ti­sza közi termőhelyeket ke­resik fel. A hasznos vízi növény jó közepes termést ad idén. Ahogy levágják. utána mindjárt a helyszínen szá­rítják és kévékbe kötözik. A harminc-negyvenkilós ké­vékből — számításuk sze­rint — legalább negyven­ezret kívánnak hazahozni, ősszel gyűjtik a gyékényt, s egész télen munkát talál a község lakossága. Mezőgazdasági kiállítás Bordányban Az év elején nemes vetél­kedés kezdődött a bordányi Munkásőr Tsz és a helybeli termelőszövetkezeti csoportok között. A tavaszi, nyári mező­gazdasági munkák időbeni befejezése és a terméshoza­mok emelése mellett verseny­feladat volt az is, melyik gazdaság hogyan teljesíti ér­tékesítési tervét. A versenyben eddig a Mun­kásőr Termelőszövetkezet és a Mező Imre Termelőszövet­kezeti Csoport gazdái érték el a legjobb eredményt. Ugyanakkor eredményesen s jól dolgoztak a többi szövet­kezeti csoportok is. A vetél­kedés során támadt a falu vezetőinek az az ötlete, hogy a helybeli közös gazdaságok mezőgazdasági kiállításon mutassák be idei termései­ket. Ezt a mezőgazdasági ki­állítást rendezik most meg. A megnyitó augusztus 20-án délelőtt 9 órakor lesz a köz­ségben. A délutáni órákban pedig számos sporteseményt bonyolítanak le. Az alkot­mány napi ünnepségeket este a művelődési házban vidám bállal folytatják. Miért kér bocsánatot ? A fogorvosi rendelő vadonatúj, berendezését is a gyár vásárolta. Érdemes megemlíteni, hogy az emeletráépítés és a helyiségek berendezése nem kevesebb, mint 600 aze**fo**nt.ba került. De nagyon megérte. Mindenki büszke az üzemben a tágas klubszobára, mely majd este 10-ig lesz nyitva, s otthont nyújt a televízió­nezóknek, a zenekedvelőknek, a fiataloknak s a műszaki dolgozóknak is. Rövidesen berendezik a mellette levő helyi­segben a könyvtárat, úgyhogy az »összkomfort* teljessé válik. „Most pedig, ne haragud­jon az igazgató és a főmér­nök elvtárs, megemlítenék néhány hibát". Hallgatom a gyári termelési értekezleten a felszólaló munkást; vagy öt percig folyékonyan, nagy szakértelemmel, felelősség­tudattal, a gazda szemével, látás biztonságával sorolta, hogyan javult a munka a legutóbbi hetekben, s mit tett a „felsőbbség" ezért. S most, hogy nem kisebb szak­értelemmel, hangsúlyozottan nem kisebb felelősségtudat­tal, s végképp nem kevésbé a gazda szemével nézve, né­hány fogyatékosságot említ — most egyszerre megbi­csaklik, botladozik a nyelve, és bocsánatkéréssel kezdi. Ugyan miért? Egy másik intézmény pórt­taggyűlésén is hallottam ha­sonlót. „Bocsánatot kérek, de a pártvezetőség többet tehe­tett volna..." — ezt mond­ta a vitában egy felszólaló. Hát ő miért, kitől kért bo­csánatot? Sokat írunk arról, hogy fejlődik a demokratizmus, élénkül a vitaszellem, s így igaz. De azért, egész őszin­ién szólva, elég általános az a jelenség is, hogy — képle­tesen szólva — több van az emberekben, mint amennyit nyilvánosan elmondanak. Munkahelyeken, klubokban, intézmények folyosóján sok érdemi megjegyzés hangzik el; csak ezekre gondolok most, nem a „világmegvál­tó" agyonkritizálókra és a demagógokra. Más kérdés, hogy a demagógiának a klubszoba és a mellékhelyi­ség se legyen a színtere, még kevésbé a nyilvános fórum. Könnyű azt mondani erre, hogy persze, a bírálat meg­torlásától való tartózkodás, majdhogynem félelem az oka az esetlen bocsánatké­résnek. De ez így nem igaz. Ellenben igaz az, hogy a bí­rálat helyenkénti és eseten­kénti megtorlásának híre gyorsan elterjed széltébcn­hosszában, és gátolja a bí­rálószellem érvényesülését. Csakhogy az említett helye­ken soha semmiféle bántó­dás nem érte a bírálókat, ezt később maguk a bocsánat­kérők is elismerték, amikor az újságíró négyszemközt be­szélt velük. Hát akkor miért a vona­kodás? Alighanem összetettebb és mélyebben gyökeredző a probléma, mintsem az, hogy itt vagy ott valamikor meg­járta a bíráló. A másik, ez­zel legalább egyenlő mér­tékben fontos összetevő a megelégedettség szelleme. Lássuk csak: az említett he­lyen csakugyan jól mennek a dolgok, bár csak mindenütt olyan eredményeket produ­kálnának! Minden fontos célkitűzést időben, részletei­ben is jól teljesítenek. De mint kiderül, még jobban is lehetne minden. De hát ér­demes-e, célszerű-e, nem túl­zás-e ilyen helyeken őszin­tén feltárni a munka olyan gyengéit, amelyek az egészé­SzsitMi „•IVÓ" Faipari és Játékkészítő Ktsz alakosság szolgálatában vállal tűzzománcozást, autófényezést Kossuth Lajos sgt. 67. alatt. Bútorfényező, mázoló részlegünk Kossuth Lajos sgt. 5. Központunk Rókusi ff. 22. Telefon: 52-55. Szegedi Építőipari Vállalat azonali belé­pésre felvesz kőmíves, tetőfedő, szigetelő szakmunkáso­kat és segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Szeged, Mik­száth Kálmán u. 1. x S. 62 430 ben kedvező összképben mindössze egy-egy oda nem való színfoltot jeleznek? Szerintem nemcsak érdemes és célszerű, hanem egyene­sen kötelesség. Mert hogyan is lehet vol­taképpen értelmezni ezt a „ne haragudjon" és „bocsá­natot kérek" hangulatot? Csakis úgy, hogy azt jelenti: „Bocsánatot kérek, hogy megmondom az igazat, bo­csánatot kérek, hogy őszinte vagyok". Az igazság ugyanis konok dolog. Legott eltorzul, mihelyt teljessége csorbát szenved. Az igazság egyik oldala — részigazság; a rész­igazság pedig nem igazság. Az igazgató, a főmérnök és a párttitkár maga is meg­mosolyogta a szabadkozó bí­rálót (a bírálatot nem: azt feljegyezte). A mosoly is reagáíás a bocsánatkérésre, de nem a legjobb reagálás. Az ilyen bocsánatkérés ugyanis sértéssel ér fel. Azt jelenti, hogy a bíráló azt, akinek címére szól a bírálat, nem tekinti elég becsületes­nek. önérzetesnek saját hi­bái felismerésére és elisme­résére. Így lesz az első hal­lásra tán udvariassági gesz­tusnak szánt bocsánatkérés­ből — sértés. Ami pedig az udvariassá­got illeti: inkább tapintatta, más emberek érzékenységé­nek figyelembe vételére van szükség a bírálatkor. A bírá­latot általában nem fogadják harsány örömmel, ezért kell a meggyőző érvelés és a ta­pintat. De a fő a ténybeli alaposság, az igazság. Neki pedig nincs szüksége rá, hogy talmi köntösbe, hol­mi bocsánatkérő semmit­mondásba csomagolják. Sz. J. Óímsáíhk U/ták Jobb műsort várunk a tv-től Nekünk, mezőgazdasági dolgozóknak is a munka után jólesik felfrissülni, szé­pet, jót, esetleg kacagtatót látni a televízió képernyő­jén. Túl sokszor kérnek elné­zést a műszaki hibáért, s ugyanakkor nem elég válto­zatos a műsor. Félreértés ne essék, nem a tv-hiradó, s egyéb hétről hétre közked­veltebbé váló műsorokkal van bajunk, hanem a rosszul sikerült filmekkel, az unal­mas műsorrészekkel és a ke­vés vidámsággal. Sokkal töb­bet várunk a tv-től. Ábrahám Vince, a Kiskundorozsmai Gépállomás dolgozója Matróz felszolgálókat — a Szőke Tiszára Mint régi szegedi — 36 éve elkerültem „fatornyos hazámból" — ismét hazalá­togattam és örömmel lát­tam a város gyönyörű fejlő­dését. Egy-két megjegyzése­met a szeretet sugallja. Nem nagy dologról van szó. Meg­látogattam a Szőke Tiszát, de hiába kerestem rajta fel­írást, még nem látható a ha­jón a szokásos helyen. A fel­szolgáláskor jutott eszembe: nem lenne-e stílszerű, ha a hajón „matrózok", illetve „matróznők" szolgálnának fel? Egy kis áldozatról, ru­hákról van szó, s mennyivel hangulatosabb lenne ... Csúri Zoltán TjiLvelemfáték Szegeden és Hódmezővásárhelyen végzen­dő út- és területbetonozási munkálatokra azonnali belépéssel keresünk BRIGÁDOKAT Munkalehetőséget hosszabb időre biztosí­tunk. Vidéki brigádok, dolgozók részére utazási költséget, vagy különélési díjat és szállásköltséget biztosítunk. Csongrád Megyei Malomipari és Termény forgat mi Vállalat H. 62125 Szeged. Hajnóczy u. 18. sz. Vegye igénybe javítószolgálatunkat! Mindennemű köszörülés (ollók, kések, bo­rotvák stb.), nikkelezés és krómozás, orvo­si műszerek, redónyjavítás, lakatosmunkák Javítási határidő 3 nap. »M*hkafelvétel: Bajcsy-Zs. u. 13. Tel.: 41-74. K. 214 A pénztárosnő ridám ierefere közben szőlőt sze­mezget az ablak mögött. Az abla­kon kívül 300 em­ber áll immár másfél órája tü­relmetlenül. Néha egy-egy idegeske­dő sorbanálló be­szól az ablakon: — Elvtársnő, már több mint egy órája késnek. Egy órára Ígértek a jeget, már kettő is elmúlt!? A pénztárosnő mint az üres le­vegőn átnéz a pá­ciensen, egy szót sem szól. Vissza* fordul társaihoz, s tovább szemezi a szőlőt. Percen­ként nyit be kö­rül az ajtón egy­két rokon, isme­rős "haver*, kérés nélkül kapják a jegyet, kimennek s az asztalnál meg­kapják a jeget. Aztán valaki bosszús lesz, s megkeresi az üzemvezetőt: mi­ért nem adják a jeget, mikor ma­guk mondták, hogy délután egy órakor újra oszta­nak. — Egy táblánk sincs! A vágóhíd­ról hozzák, a ko­csi már útban van. A kocsi 55 perc múlva (!?) meg is érkezett. De köz­ben kiderült hogy van jég a Madách utcai jéggyárban is, csak nem min­denkinek. A sok várakozó ember már a ha­ját tépi. Az üzemi személyzet embe­rei pedig pajzán vicceket mesélnek az ajtóban, har­sány kacajtól han­gos az udvar. Kenderfonógyá­ri, ruhagyári asz­szonyok egyre töb­ben tárgyalják: bezzeg, ha mi is így dolgoznánk... Cs. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom