Délmagyarország, 1962. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

Péntek, 1962. augusztus 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Maradandó emlékeket szereztek Szegeden a diplomaták Tetszett a város — Elismerés a szabadtéri játékoknak A diplomaták egy csoportja A budapesti diplomáciai testület szerdán Szegedre látogatott vezetői, munkatársai — 23 ország diplomatái — csütörtökön egész nap folytatták az ismerkedést a várossal. A kedves vendégek tiszteletére tegnap a déli órákban Biczó György, a városi tanács vb-elnöke a Hungária rózsaszíntermében díszebédet adott. Ezen részt vett Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, valamint Győrt Imre, a szegedi városi pártbizottság első titkára* Tari János, a városi tanács vbelnökhelyettese, a szabadtéri játékok igazgatója és dr. Antalffy György .professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektora is. A díszebéden Biczó György pohárköszöntőt mondott. A városi tanács nevében szeretettel köszöntötte a Szegedre látogatott diplomatákat — Külön orom számunkra — mondotta a többi között —, hogy a szabadtéri játékok idején kereste fel városunkat a diplomáciai testület. A város szívesen várta most is, várja a jövőben is a diplomatákat. Köszönöm, hogy a diplomáciai testület tagjai a városi tanács meghívásának eleget téve eljöttek Szegedre, s ezzel megismerték városunkat, dolgos lakóit. A diplomáciai testület nevében Henryk Grochulszky, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, a budapesti diplomáciai testület doyenje szólott Megköszönte a meghívást, amelynek örömmel tettek eleget. — A kétnapos látogatás során — mondotta egyebek között — ismerkedtünk Szegednek, e szép városnak életével. Maradandó emlékeket szereztünk itt. Az emlékek egyik részét a város és lakói 'adják, a másik részét pedig a szabadtéri játékok a hatalmas szabadtéri nézőtér kedik. töltik ki. Nagy élmény volt számunkra az Aida megtekintése, s magával ragadott a hatalmas színpad és nézőtir, az egész környezet. Elismerés a játékoknak, melyek tükrözik a Magyar Népköztársaság magas színvonalú kulturális életét. További sok sikert a játékokhoz! A kora délutáni órákban a diplomaták Mód Péternek, valamint a város vezetőinek társaságában gépkocsival körüljárták a várost. Utána sétáltak a Beloiannisz téren, építési technikájával ismera Tisza partjái}, ellátogattak a Móra Ferenc Múzeumba, s általában ismerkedtek a város nevezetességeivel. A legkülönbözőbb társadalmi rendszerű országok diplomatái újból és újból elismeréssel szóltak a látottakról. Este a szabadtérin találkoztak a diplomaták, s megnézték a Magyar Állami Népi Együttes műsorát Tetszett ez az előadás is. A vendégek ma* utaznak el Szegederői. M. S. Érték és megbecsülés Zsúfolt nézőtér tapsolt a Magyar Állami Népi Együttes műsorának Tegnap este ismét forró tapsok, sikerek színhelye volt a szabadtéri játékok nézőtere és színpada: a Magyar Állami Népi Együttes mutatta be teljes estét betöltő önálló műsorát. Minden szék foglalt volt a nézőtéren, oly nagy érdeklődést váltott ki a szegedi, vidéki és külföldi közönségből reprezentatív népi együttesünk fellépése. Különösen sok külföldi, vendég érkezett Szegedre erre a napra, hogy ismerkedjék a magyar népi ének- és táncművészet gyöngyszemeivel. Szegedre érkezett a népi együttes bemutató előadására Waclaw Tulodziecki lengyel oktatásügyi miniszter, akit Lugosi Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes kísért el városunkba és az előadásra. Megtekintette az érdekes és vonzó műsort Elizabeth Rawot dél-afrikai színésznő is, aki az Országos Béketanács vendégeként van hazánkban, hazatérőben a Dél-Afrikai Unióba a moszkvai béke-világkongresszusról, továbbá két nyugatnémet békeharcos, akik ugyancsak Moszkvából hazautazóban tartózkodnak országunkban. A Magyar Állami Népi Együttes műsorának , óriási közönségsikere volt. Több műsorszámot meg kellelt ismételniük a közönség zajos tapsai után. (A műsor • részletesebb méltatására lapunk holnapi számában visszatérünk.) A z újítómozgalomnak, mint a szocialista munkaverseny igen fontos részének a hasznosságát sokszor méltatták már. Talán annyit ismételten is érdemes elmondani róla, hogy a népgazdaság és az egyén számára is rendkívül kifizetendő dolog egy-egy kevés pénzből, kis ráfordításból születő módosítás, ha valamilyen új gép vagy géprész, esetleg technológiaváltoztatás formájában, vagy más eszközökkel alkalmazható a termelésben. Százezer, sőt millió forintos nagyságrendű megtakarítást, gazdasági eredményt mutathat fel manapság már jó néhány szegedi üzem újítási mozgalma. A "gyermekbetegségeket- lassacskán már mindenütt leküzdötték: olcsó, mihaszna álötletek nemigen hizlalják az újítási statisztikákat: mind kevesebb az állítólag nem kalkulálható, "eszmeileg- díjazott ötletek száma, s igyekeznek egy-egy bevezethető újítás gazdasági kihatásait már előre kiszámítani, majd pedig bizonyos ideig tartó gyakorlati alkalmazás után utókalkulálni, vagyis pontosan lerögzíteni, hogy miképpen befolyásolta a termelés alakulását. ügy időben hátráltatta az újítási mozgalom kiterebélyesedését az a túlzottan óvatos szemlélet is, mely csak átmeneti eszköznek, egyelőre még szükséges rossznak tekintette, hogy az újító részesedik újításának hasznábóL Holott tudvalevő, hogy a szocializmusban nemcsak helye van az anyagi érdekeltség elvének, de ennek az "elvnek következetes betartása elősegíti céljaink mielőbbi elérését. Most sem hiba nélküli az újítómozgalom. Sok helyütt panaszkodnak még a dolgozók a hanyag, bürokratikus ügyintézésre. Legutóbb például egy ruhagyári szocialista brigád hibáztatta üzemét ilyesmi miatt. Pedig ezek az emberek nem is a felsőbb műszaki vezetéshez tartoznak, s ismeretes, hogy általában minden gyárban több olyan újító tevékenykedik, aki magasabb műszaki végzettségű, mint olyan, akinek csak szakma van a kezében. Legkevesebb pedig azoknak a száma, akik a termelőmunka részesei. Ebből a tényből — mely akkor is az, ha egyeseknek nem tetszik — következik az az óhaj, hogy az újítómozgalomba minél több termelő munkást is be kellene vonni. S míg ez a törekvés abban nyilvánul meg, hogy igyekeznek az újítási feladatokat velük is megismertetni, s felébreszteni — ha íonalgyárban vagyunk, a fonónőben, ha ruhagyárban, a varrónőben, szabóban — az újítási kedvet. De ha a karbantartó műhelyek, vagy a műszaki vezetés dolgozói által benyújtott újításokat lebecsülik, mondván, hogy ezeknek az embereknek könnyű a dolga, hiszen mestervizsgájuk, technikumi, vagy egyetemi végzettségük van, akkor egyáltalán nincs igazuk. Senkinek se lehet kötelezővé tenni, hogy újítson. S ha valaki szabadidejének, energiájának, lelkesedésének egy részét arra fordítja, hogy ésszerűbb termelési eljárásokat fundál ki, akkor nem a képzettsége, hanem újításának értéke szabja meg az érte járó díjat. Mi sem természetesebb, hogy egy nyolc általánost járt munkás kevésbé ért a gépekhez, mint a mérnök, aki még esetleg nyelveket is tud, s a külföldi szakirodalmat is forgatja. A műszaki értelmiség elvtelen dédelgetésével egyenlő hiba kötelességén túl végzett munkájának lebecsülése. ÍVJ ind nagyobb lesz az újító munkások 1 -1 serege is. Hiszen mind többen végeznek szaktanfolyamokat, különböző iskolákat, technikumokat Aki pedig többet lát meg, többet ismer meg, mint amennyi mindennapos munkája, a termelés egy-egy rövid szakasza, aki számára megnyílnak az üzem termelésének összefüggései, az előbb, utóbb hozzá teszi a maga elgondolásait, ötleteit is az egészhez. Újítóvá válik Ez a távlat a már nem is olyan messzi cél, az újítási mozgalom fejlődésének legbiztosabb, legki menthetetlenebb alapja. Fehér Kálmán V 4 /^|||SgH Í \ * ' ^n • lllllp?^. J§l •'•W2 P^iip V % Lg* (Liebmaim Béla felvételei) Mil>ael Rosiánu román nagykövet és Vita Finsi olasz köaz Aida előadásáról beszélgetnek. Mindketten örüllek, hogy az Aidában a nán és olasz művész is nagy sikert arak A második ötéves tervben Uj iskola épül Mihályteleken és Ságváritelepen Az oktatási intézmények helyzetét vitatta meg a 111. kerületi tanács ülése Tegnap tartotta ülését a III. kerületi tanács. Az ülésen az iskolák és óvodák helyzetét, valamint a városfejlesztési terv első félévi teljesítését- tárgyalták. A tanácsülés megállapította, hogy nagy összegeket fordítottak az oktatási intézményekre a múlt években. Űj iskolát építettek a Kolozsvári téren, többet bővítettek, korszerűsítettek. Hasonlóan fejlesztették az óvodákat is. Ennek ellenére ezek — a gyermeklétszám emelkedése, a nagyobb igények miatt — többségükben már csak szükségképpen felelnek meg a korszerű követelményeknek. A Hámán Kató iskola 16 tantermébe 32, a Gagarin iskola 8 tantermébe pedig 16 osztály jár. Az előbbiben a tanításokon kívüli foglalkozásoknak, az utóbbiban pedig a politechnikai oktatásnak nincs hely. Műhelyterem-hiányban szenved a Móra Ferenc iskola is, a ságváritelepi pedig egyenesen szorongatott helyzetben Központi laboratórium, gépesített anyagfeldolgozás a textilművekben . Befejezte munkáját a pamutfonóipari vándorgyűlés Harmadízben tartotta meg A vándorgyűlés első nap- mondott. Az ülés másnapSzegeden évi vándqrgyűlé- ján Tóth Béla, a Pamut- ján. tegnap Nagy Sándor, a sét a Textilipari Műszaki ipari Igazgatóság főmérnö- textilművek főmérnöke, a és Tudományos Egyesület ke, a beruházás vezetőjé- gyár műszaki dolgozóinak; pamutfonó szakosztálya. Az nek mgenyitója után Friss feladatairól és a szakemidei ülésen elhangzott hat Antal, a Könnyűipari Ter- berképzésről beszélt az új előadás a Szegedi Textilmű- vező Intézet igazgatója és szövődéi és fonodái beruhávek fonodájának tervezett Salvó Gábor, az intézet zással kapcsolatban, majd rekonstrukciójával és bőví- munkatársa a fonoda terve- Kalmár lajos, a Textilipatésével járó műszaki, vala- zéséről tartott előadást, ri Minőségi Ellenőrző Intémint gazdasági feladatokat Tóth Ernő, az Ipari Épület- zet részéről a Szegedi Texvitatta meg más-más szem- tervező Intézet mérnöke pe- tilművek minőségi ellenőrző pontok figyelembevételével, dig építészeti ismertetőt rendszerének kiépítéséről és laboratóriumának berendezéséről tájékoztatta a résztvevőket. Az előadásokat mindkét napon élénk vita követte, és különösen két igen érdekes javaslat érdemel említést. Az egyik szerint a textilművek rekonstrukciójával egyidőben szükséges volna az adminisztrációt is gépesíteni. A korszerű berendezésekkel végzett adatfeldolgozás nemcsak létszámmegtakarítást eredményezne, hanem, ami ennél sokkal fontosabb: lehetővé válna általa, hogy Dél-Magyarország valamennyi könnyűipari üzemének termelési adatait itt dolgozzák fel. A másik elgondolás a textilművek új laboratóriumára vonatkozik. E szerint olyan laboratórium felszerelése volna ésszerű, amely nemcsak ennek a gyárnak, hanem a közeli — békéscsabai, hódmezővásárhelyi, kiskundorozsmai — pamutipari üzemei részére is elvégezheti a mindennapi munkához elengedhetetlenül szükséges minőségi vizsgálatokat, melyeket eddig a TEXTIMA látott el. Ezzel, gyorsabbá és olcsóbbá válna ez az eljárás. Mindkét javaslat helyeslést váltott ki a vándorgyűlés résztvevőiből, s a jelenlevő iparági vezetőkből is. Feltehető, hogy a beruházási és gazdasági számítások elvégzése után a textilművek bővítésével meg is fognak valósulni. van. Az ide települő családok gyermekeit hovatovább nem tudjuk elhelyezni az iskolában. Csupán a mihályteleki és a Gagarin iskola napközi otthona korszerű és megfelelő. A. többi bővítésre szorul, akárcsak a napközi otthonos óvodák. Az utóbbiak közül csak a Szabadság féri problémáját oldották meg kielégítően. A hiányosságok között állapították még rrieg a többi között, hogy egyetlen iskola 'sem rendelkezik úttörőszobával. A felszerelésben már lényegesen jobb a helyzet. A művelődésügyi állandó bizottság bejelentette: Mihályteleken a második ötéves tervben új, nyolc tantermes iskolát építenek. A Móra Ferenc iskolában már félkész állapotban van a műhelyterem. A Kolozsvári tériben szükségmegoldást találtak: egyelőre az alagsorDan alakftanak ki két termet a politechnikai oktatásra. A tanácsülés megállapította: Ságváritelepen égetően szükségessé vált a II. ötéves tervben ígért új iskola mihamarabbi felépítése. Indokolt lenne a Vadkerti, vagy a Vám téren egy nyolc tantermes iskola felállítása, a Kolozsvári térinek két műhellyel és nyolc tanteremmel való bővítése, s egy újabb emelet felhúzása a Hámán Kató iskola épületére. A II. számú kórház környékének rohamos fejlődése a következő években 16 tantermes iskola létesítését kívánja meg. Szeged III. kerületében az 1962. évi városfejlesztés költségvetési tervét pénzügyileg 48,.4, műszakilag pedig 54,1 százalékra teljesítették az első hat hónapban. A napirend vitájában s a bejelentések során sok tanácstag tolmácsolta a lakosság kéréseit. A többi között felszólalt Finta Kálmán, Felhő József, Teleki Ferenc, Rózsa István, Stumpf Ferenc, Olasz Sándor, Hódi Ferenc, ördögh Péterné, Szalma Gézáné, Krekuska Istvánné, Nagy Istvánné, László András, Berta József.