Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-25 / 172. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. július 28. A bizalom és a biztatás légkorében Beszélgetés Szabady Istvánnal A cselekmény, a tánc és a zene Kormon iá ja ^ a PÁcixs iónjai-%át Emberi szerénység az életben, művészi szerénység a színpadon — ezek Szabady István legismertebb tulajdonságai. Evek óta itt jár közöttünk a városban, ismerjük 6t a színházból, az utcáról, találkoznak vele gyárakban és mindig kedvesnek. közvetlennek, barátságosnak találjuk. Ezer és ezer szál köti Szegedhez, közönségéhez, az emberekhez; szerepek, melyeket itt játszott; forró sikerű színházi esték, melyeket itt élt át; Szabady István érezte az emberek megbecsülését, művészete legszebb jutaimát, s « ezért tartott ki Szeged mellett mindig hűségesen. De készeresen érezte az emberek bizalmát és biztatását most. amikor e város művészei közül elsőnek érte olyan megtiszteltetés, hogy főszerepben, címszerepben játszik a szabadtéri játékok színpadán, a magyar művészek élgárdájában. Faggatom a szerepről, a megtiszteltetés öröméről, a művészi munka érdekes és fáradságos epizódjairól, de saját magáról nincs szava. Csak a szerep, a művésztársak, az előadás egésze, ez az amiről szívesen, komolyan, okosan beszél, bárhogy próbáljam kérdésekkel kicsit személye felé terelni a beszélgetést. A tiszta szívű álmodozót játszom — Háry nem ravasz tréfacsináló, nem is kocsmai hazudozó, mint sokan elképzelik — nuondja Szabady István —, hanem tiszta szívű álmodozó és költő. Vágyakat sző meséjébe, .akkor még elérhetetlen népi kívánságokat, naiv, de őszinte hittel. 0 teljes szívével éli ezt a tiszta népi meséti s ezért nem valami operettparaszt, hanem egy kedves és szeretetre méltó ember; s ugyanez cselekvő fiatalságában is. — Ezt a Háryt akartam eljátszani, elénekelni, s végtelen nagy kedvemre szolgált, hogy Békés András rendező ilyen elképzeléssel .'fogott a daljáték megrendezéséhez, megerősített és tovább segített a szerepről alkotott elképzelésemben. Az ő szüntelen figyelmének köszönhetem, hogy közel jutottam ehhez a Háryhoz. Játszottam ezt a szerepet már 1942-ben és 1951-ben, de úgy érzem, most értettem meg igazán ezt a szép népmesét, most tudtam legközelebb férkőzni igazi tartalmához és mondanivalójához. Ez a három alakítás egy-egy lépcső volt a Háry legnemesebb értékeinek művészi kibontakoztatásához az én pályámon. E szerep legfőbb eleme a természetesség Ha egy művész népi hőst, népi szerepet játszik, mindig megkísérti az a veszély, hogy "túllő a célon, azaz hogy tűljátssza magát, az eredetiségre való törekvésben éppen hamis vágányra siklik. Hogyan sikerült Szabady Istvánnak e buktatónak még a gyanújától is távol maradnia? — A nép iránt nagyon nagy tisztelettel kell lenni az életben is, meg a színpadon is — hangzik a felelet. — A nép végtelenül érzékeny; erőssége mellett ez a másik legfontosabb tulajdonsága. A művészeknek mindig arra. kell gondolniuk, ha népi szerepet játszanak. hogy ezt az érzékenységet meg ne sértsék. Ma különösen fontos ez, amikor a népnek, az új közönségnek játszunk. A szabadtéri játékok nézőterén ezrével ülnek a munkások és a parasztok, akik nem "Csodabogarak* voltak a régmúlt történelemben sem, és nem azok ma sem. A legtermészetesebb emberek, s népi szerepben őket kell követni. — Egyetlen titka van ennek: póztalanul, egyszerűen. szívyel, érzéssel játszani. Az áLnépiesség kora lejárt, az nem igazi művészet, hanem a közönséggel szemben tiszteletlen művészi magatartás. Ezt idegennek éreztem a néptől és magamtól, ehelyett igyekeztem megőrizni azt az egyszerűséget, amelyet a népből hoztam magánynál, amelyet a néptől tanultam. Ennek a szerepnek is ez a legfontosabb eleme. Igazi művésztársak Még csak a próbák közepén tartottak, amikor már egyöntetű volt a szabadtéri játékok művészeti vezetőinek véleménye: Szabady István személyében a legideálisabb Háryt nyerték meg a játékoknak. Gyönyörű hangszíne, játékkészsége arról árulkodik, hogy az Ilyen szerepekben oly sok nagyszerűt produkáló Palló Imre nyomdokain jár Háryjával. Ezzel szemben mit mond Szabady István a művésztársakról? — Öröm, felemelő érzés ilyen művészeti gárdával együtt dolgozni. Soha ennyi jóindulatú segítséget, művészi biztatást nem kaptam. Ez a munkaszellem rengeteg önbizalmat és ambíciót sugárzott. Olyan kapcsolat alakult ki rendező és énekes, karmester és színész között, amilyet a legideálisabbnak tartok és egyúttal mindenütt követendőnek. Csak ilyen légkörben lehet felszabadítani a játékkedvet, a tökéleteshez való közeledés szándékát. — A Háry János szereplői igazi művésztársak, s ezért is nagyon nagy élmény nekem ez a szerep. Nagy-nagy tisztesség... Bármint is tartózkodott Szabady István a személyes kérdésektől, befejezésül mégis megkockáztattam egyet: "Hogyan érintette ez a művészi megtiszteltetés, a Háry János címszerepe a szegedi szabadtéri színpadon ?« — A lelkesedés és a felelősség érzését váltotta ki belőlem. Nagyon örültem ennek a szerepnek, mert igen közel érzem magamIli fit (Somogyi Károlyné felv.) Felvétel a magasból a Párizs lángjai díszietezőinek munkájáról. A hatalmas vásznon festó emberek jól érzékeltetik a díszletelcm méreteit. HAZÁNKBAN ÉS SZEGEDEN egyaránt nagyot nőtt az elmúlt években a balettművoltam, hogy az egész ország és külföld előtt eljátszani kétszeres felelősség. Nem győzöm azonban hangsúlyozni, hogy a felém áradó bizalom és biztatás óriási jelentőségű. Büszke is vagyok egy kicsit, hogy a világhírű magyar zeneszerző daljátékának círrjazerepét tolmácsolhatom, mert szép feladat egy ilyen művészi megbízatás. Ügy érzem, nem csalódtak bennem, hiszen ami emberileg és művészileg elkövethető, megtettem a szegedi siker érdekében. Ma már valamivel könnyebb erről beszélni, mint a próbák idején, de tudom, hogy nem jött el a pihenés órája. Az előadások után bizonyára felszabadultabban érzem magam, hiszen sok helytállásra van még szükség. A bizalom és a biztatás ezután sem marad el, s a közönség szeretete is csak fokozódik e szép művészi munkáért Szabady István iiánt. Ez pedig tovább kíséri őt a játékok után is, végig egész művészi pályáján. Sz. Simon István zolja sok más adat mellett az az érdeklődés, amellyel az elmúlt években fogadta a közönség a Szegedi Szabadtéri Játékok balettprogramját. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az új közönség soraiban van bizonyos tartózkodás is a balett műfajával szemben. Ez főként ábból adódik, hogy az emberek-agy része régi fogalmakban gondolkozik, amikor a balettről van szó. A balett élvezete ugyanis valamikor teljes mértékben' a kiváltságos osztályok jussa volt, s így ez a művészéti ág lassabban hódít a közönség tömegeiben. Hozzájárul ehhez természetesen az is, hogy csak az utóbbi évtizedekben született meg a balettművészet új, forradalmi irányzata, amely a realista balett-dramaturgia követelményei szerint építi fel a művet és nem egységes cselekmény nélküli képsorozatot vagy szimbolikus mesét dolgoz fel, Hanem valóságos drámát ad táncban, érzékelteti az ellentétes erők konfliktusát és harcát, megeleveníti a cselekményt és a táncosok aktív szerepén keresztül fejleszti, viszi tovább. ENNEK A BALETT-DRAMATURGIAI elvnek az első maradandó megvalósítása a Párizs lángjai, melyet 1932ben mutattak be Moszkvában. Az egész szovjet balettművészetnek új irányokat mutatott ez a sikeres művészi próbálkozás, melyhez legjobb tehetségét adta a zeneszerző Aszafjev, a szövegíró Volkov és Dimitrijev, valamint a koreográfus Vajnonnen. Balettjüket úgy emlegetik világszerte, mint az első olyan forradalmi témájú müvet, amely a realista balettdramaturgia szabályai szerint készült. Kitűnő érdemeket szerzett a műfaj megújításában a zeneszerző Aszafjev, aki Glinka és Csajkovszkij nyomdokain járt, s megkövetelte, hogy zenéjének gondolati és érzelmi tartalmát a koreográfusok és táncosok pontosan kifejezzék. A zene, a tánc és a cselekmény tökéletes összhangját tette a balett legfőbb értékmérőjévé. A LEGISMERTEBB balettszöveg-irók között emlegetik Volkovot, aki ugyancsak felismerte, hogy a tömegszinház követelményeinek a reális témájú balettek felelnek meg legjobban. Ügy tekintette a szövegirást, mint valami különleges dráma megszerkesztését. Ezzel az elvvel érte el, hogy a szovjet balett első nagy mesterműve, a Párizs lángjai mindenki számára érthető reális színpadi művé fejlődött. Társszerzője, Dimitrijev szívvel-lélekkel magáévá tette ezeket a művészi, alkotói elveket. Nagy érdemei vannak a balettművészet reálissá tételében a világhírű Vajnonnen koreográfusnak is. Egész sor újítást alkalmazott a Párizs lángjaiban. Így például a karaktertáncosoknak, s magának a karaktertáncnak vezető szerepet juttatott, s ezzel visszaszerezte a férfitáncosok szerepét a belettben, akik korábban már csak a női táncosok emelésére szolgáltak. A karaktertánc fontos, eszmehordozó tényezővé vált kezében. Üj jelentőséget kaptak balettjeiben a népi táncok is, melyeket a drámai csúcspontokra helyez. Ezekben eredeti lépéseket használ fel alkotóelemeknek. A karnak is új szerepet ad: nála minden figura külön él és cselekszik, s így tömegeket tud szerepeltetni cselekvő egységként. A klaszszikus táncot sem veti el, pozitív szereplőknek is alkotott klasszikus koreográfiájú táncot, de ezt alkalmassá tette túlzásokkal és ferdítésekkel ironizálásra is. Maga a balett a ruigy francia polgári forradalom történelmi eseményét dolgozza fel, mutatja be, s ebből természetesen adódik, hogy igazi hőse, főszereplője a tömeg, jóllehet bőven nyújt alkalmat a szólistáknak ragyogó szólókra, duettekre, négyesekre. ASZAFJEV balettjét hazánkban 1950-ben mutatták be Vajnonnen koreográfiájával a Magyar Állami Operaházban. A szabadtéri játékokon rendezik meg a második magyarorzági bemutatót, itt természetesen a hatalmas színpad lehetőségeit, a tömegek bekapcsolásának adottságait kihasználva, az óriási együtteshez illő monumentális díszletezéssel. A bemutató időpontja: július 29, este 8 óra. MATYAS MARIA: MELINDA ERKEL FERENC: Bánk bán (Lieomann reiv.j * SIMÁNDY JÚZSEF: BÁNK BÁN Opera 3 felvonásban Szövegét Katona József után Egressy Béni írta, Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Rékai Nándor és Kenessey Jenő dolgozta át Vezényel: VASZY VIKTOR érdemes művész Rendezte: MIKO ANDRÁS II. Endre magyar király — — — Szalma Ferenc Gertrúd királyné — — — — Palánkay Klára Ottó, Berthold meráni herceg fia — Gertrúd öccse — — — — — Szabó Miklós érdemes művész Bánk bán, Magyarország nagyura Simándy József Kossuth-díjas érdemes művész Melinda, Bánk neje — — — — Mátyás Mária Kossuth-dijas, Tiborc, paraszt — — — — — Radnai György Petur bár, bihari főispán — — Fodor János Kossuth-díjas, kiváló művész Biberach, kóbor lovag — — — Horváth József Sólom mester — — — — — Réti Csaba Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara, valamint a Szegedi Zenebarátok Kórusa Díszlettervező: Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas A táncokat tervezte és betanította: Barkóczy Sándor Karigazgató: Szalay Miklós A rendező asszisztense: Kertész Gyula