Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1962. július 21. + TUDJA-E? Jelenet a Bánk bán-ból. Középen Palánkay Klára (Gcrtrudis) bán mellett idén az Aidát is ő rendezi, viszi sikerre a játékok hatalmas színpadán. Reméljük, idén sem szól bele a produkciók sikerébe az időjárás, s Mikó András zavartalanul megvalósíthatja rendezői törekvéseit. — Eddig szerencsénk volt — mondja a rendező —, mert a Bánk bán próbáit nem zazarta meg eső. Állandóan drukkoltunk azonban, mert egy esetleges próba elmaradása nagy kiesést jelentett volna a teljes felkészülésben. Éppen ezért helyesnek tartanám a jővóre, hogy a próbalehetőségeket olyan formán szélesítsük, hogy ne csak az előadásoknak, hanem bizonyos számú próbáknak is legyen "csónapjuk*. Túlzottan természetesen nem lehet előre mennünk a próbák esőnapjának a tervezésével, csak annyira, amenynyire az egyébként is szűk lehetőségek teret engednek, hiszen a külföldi és a budapesti szereplők időbeni kötöttsége is lehetetlenné tenné a nagyobb módosítást. Reméljük, hogy a jobb próbaidő kihasználásával azonban találunk majd megoldást, hogy ne függjünk annyira az időjárástól. A Bánk bán próbái tehát nem áztak el, s így zavartalanul folyt a munka. Ügy tudjuk, hogy ez a zavartalanság új vonásokkal is gazdagítja a Bánk bánt a tavalyi előadásokhoz képest Melyek ezek az új vonások a rendezésben? — kérdeztük. — Mindenekelőtt — válaszolt Mikó András — a tavalyi előadások tanulságainak a leszűrése. zavarja az előadás teljes közönség, amelyet igen szép harmóniáját. előadással szeretnénk meg— örvendetes ténynek tar- lepni. Reméljük, így is lesz tom azt is — folytatta —, — mondotta befejezésül Mihogy Barkóczy Sándor, a fia- kő András, tal koreográfus L. F. QátéknafLtáF BÁNK BÁN: július 21, 25-én. HÁRY JÁNOS: július 22, 28, augusztus 4-én. PÁRIZS LÁNGJAI: július 29, augusztus 1, 5 -én. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 8, 11, 19, 20-án. AIDA: augusztus 12, 15, 18-án. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: aug. 16-án. ... hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok megvalósításának gondolatát a szegedi származású Hont Ferenc vetette fel, aki már 1927-ben sürgette a játékok megrendezését. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, a szegedi munkásszínjátszók és a sajtó szorgalmazására az első előadást 1931-ben tartották meg. ... hogy Az ember tragédiája első előadását pontosan 30 esztendővel ezelőtt, 1932-ben rendezték meg először a szegedi szabadtéri színpadon. ... hogy mit mondott Pietro Mascagni a szabadtéri játékok színhelyéről? "Meggyőződésem. hogy a szé&'edi Dóm tér jelentősége semmivel sem kisebb, mint a velencei Szent Márk téré. A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni.* ... hogy nemcsak Az ember tragédiája, hanem a Háry János és az Aida is nagysikerű bemutatói voltak a játékoknak már a harmincas években is. ... hogy a szabadtéri játékokat a fasiszta háború akadályozta meg 1939-ben, de nem sokkal a felszabadulás után a kommunisták már hangot adtak a játékok egészséges hagyományain épülő felújítás szükségességének és a nagy szabadtéri színpad 1959-ben nyitotta meg újra kapuit. ... hogy a szabadtéri játékok eddigi előadásain bemutatták 1959 óta Erkel Hunyadi László és Bánk bán cimü operáját, Kós Károly Budai Nagy Antal című történelmi drámáját, az Esmcralda és a Jeanne d'Arc című balettet. Az ember tragédiáját, a János vitéz és a Csínom Palkó című daljátékot, a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertjét és a Magyar Állami Népi Együttes több műsorát. ... hogy idén 4500 szereplő játszik a szabadtéri játékok színpadán és zenekarában, s a technikai dolgozókkal együtt körülbelül özezer művészeti dolgozó munkájának eredménye lesz az idei program. ... hogy először a mai Roosevelt téren, a Közművelődési Palota előtt akarták megrendezni a szabadtéri játékokat, és csak később, 1931-ben esett a választás a minden szempontból ideális Dóm térre. ... hogy pontosan 7514 ülőhely van a szabadtéri játékok nézőterén és minden harmadik szék alatt egy-egy hangszórót helyeztek el. ... hogy egyes hétvégi napokra idén már több mint háromezer vidéki és külföldi vendég jelentette be érkezését és szállásigényét. ... hogy az idegenforgalmi hivatal kirakatában elhelyezett robotkisasszony az érdeklődőknek négy nyelven ad választ húsz meghatározott kérdésre. Megmondja a játékok programját, felsorolja kívánságra az utazási lehetőségeket, az idegenforgalmi hivatal szolgáltatásait és a legfontosabb idegenforgalmi objektumokat. M. Ma este újra megszólalnak a fanfárok, fölhangzik a Szegedi Szabadtéri Játékok szignálja. "Szeged híres város, Tápéval határos.. .* Illő, hogy összeszedjük, mit is tudunk erről a dalról? Kezdjük azzal, hogy nem népdal, hanem népies műdal, igaz, hogy a régebbiek közül, amelyek némi rokonságot mutatnak az újabbkori népdalainkkal. Eredetére nézve valószínűleg 18. század végi vagy reformkori népies műdal. Szövegének első följegyzését Erdélyi János Népdalok és mondák című gyűjtemé(Somogyi Károlyné felvételei) Tömegjelenet Erkel operájából nye második kötetében (1847) találjuk, ebben a változatbalti Kis kutya, nagy kutya, Ne ugass hiába! Van nekem szeretőm; Nánás városába. Ollyan mind a kettő: Mint az arany vessző, Szőke is, barna is. Szeret mind a kettő. Van még második strófája is, de az még ennyire sem hasonlít a dal mai alakjához* amely már egyértelműen Szegedről beszél. Hogy lett Hajdúnánásból a dal szárnyán Szeged? Talán megkönnyítette a szöveg "akklimatizálását* egy másik dal, amelynek két sorát a Szegedi Napló 1892. július 15-i számából ismerjük: Szeged város híres város, Nyáron poros, télen sáros. A dallam valószínűleg azonos, vagy legalábbis csekély eltérést mutat, ezért is közli Kerényi György Népies dalok című művében (1961) a fönt idézett régi szöveget és a ma ismertet is egyaránt ugyanazon dallam alatt. Annyi bizonyos, hogy a dal mostani formájában és szövegével már a századforduló óta ismeretes volt. Tömörkény 1913-ban "A vadállat* című novellájában már mint közismert nótát említi mai szövegével. Az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárának nyilvántartási adatai népdalnak mondják — mint tudjuk, tévesen —, s elárulják, hogy többen is készítettek belőle átiratot, így Lengyel Miksa és Huber Sándor. Az *50 csárdás*-ban Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző is földolgozta. Egyelőre ennyit tudunk a Szeged hírességéről szóló híres dalról. Péter László ERKEL FERENC: Bánk bán Opera 3 felvonásban Szövegét Katona József után Egressy Béni írta, Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Rékai Nándor és Kenessey Jenő dolgozta át Vezényel: VASZY VIKTOR érdemes művész Rendezte: MIKÖ ANDRÁS II. Endre magyar király — — — Szalma Ferenc Gertrúd királyné — — — — Palánkay Klára Ottó, Berthold meráni herceg fia — Gertrúd öccse — — — — — Szabó Miklós érdemes művész Bánk bán, Magyarország nagyura Simándv József Kossuth-díjas érdemes művész Melinda, Bánk neje — — — — Mátyás Mária Kossuth-díjas, Tiborc, paraszt — — — — — Radnai György Petur bár, bihari főispán — — Fodor János Kossuth-díjas, kiváló művész Biberach, kóbor lovag — — — Horváth József Sólom mester — — — — — Réti Csaba Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara, valamint a Szegedi Zenebarátok Kórusa Díszlettervező: Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas A táncokat tervezte és betanította: Barkóczy Sándor Karigazgató: Szalay Miklós A rendező asszisztense: Kertész Gyula Holnap este mutatják be a Háry Jánost A Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán, holnap, vasárnap este 8 órakor rendezik meg Kodály híres daljátékának, a Háry Jánosnak bemutatóját. A daljátékban fellép Szabady István, mint címszereplő, Mátyás Mária (örzse), Lendvai Andor (Ferenc császár), Palánkay Klá/ Uj táncbetéttel gazdagodott a Bánk Mikó András rendező nyilatkozata bán ra (Mária Lujza), Maleczky Oszkár (öreg Marci), Rösler Endre (Ebelasztin báró), továbbá több fővárosi vendégművész és a Szegedi Nemzeti Színház több tagja. Az előadáson közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház énekMikó András régi kedves ismerősünk, aki immár negyedik éve rendez a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az ő rendezéséhez fűződik a Hunyadi László és a Bánk bán, Erkel Ferenc két legjelentősebb operájának sikere az ünnepi játékokon. S a Bánk Ebből indultunk ki. A Tiszaparti jelenetnél például a holdfényes éjszaka ábrázolásánál igyekeztünk a közönség számára láthatatlanná tenni a valóban láthatatlannak számitó dolgokat, hogy semmi apróság se új balettbetcttcl lepett meg bennünket, amely friss színekkel gazdagítja a Bánk bán előadását a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. S igen sokat csiszoltunk a jelenetek kidolgozásán is. Erről azonban mondjon majd véleményt a és zenekara, valamint a Szegedi Zenebarátok Kórusa. A Háry János Békés András rendezésében, Kóródi András vezényletével kerül színre.