Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

Péntek, 1962. Július 20. DÉL-MAGYARORSZÁG s „Tudjuk mire kötelez bennünket ez a cím.. Lelkesen dolgosnak a rösskei Lenin Tsz és a gyálaréti Koinssomol Tsz szocialista brigádjai A röszkei Lenin Tsz-ben 50-en vesznek majd részt a alakítása óta is lényeges Makra Imre 100 tagú nő- politikai oktatásban. Ezen­vénytermesztési brigádja kívül olvasókört is alakítot­lendülettel és szorgalommal tak a brigádon belül, ahol munkálkodik. Nagy dolgot majd egy hozzáértő brigád­vállaltak a három hónappal tag .irányításával együtt cl­fejlődés mutatkozik. Jelen­tősen növekedett a tehenek tejhozama, a helyes takar­mányozás és a lelkiismere­tes gondozás nem marudt kön: kiharcolják maguknak mind a mezőgazdasági szak­a "Szocialista brigád" címet., könyveket és folyóiratokat, S mint Tanács Vince, a mind pedig a szépirodalmi szövetk^et elnökhelyettese műveket. De eljön a Mákra­ia megerősítette, azóta nincs brigád a közeljövőben Sze­olyan feladat, olyan munka, gedre is. Közösen, együtt amit ne végeznének a bri- nézik majd meg a szabad­gádban dolgozó szövetkezeti téri játékok egyik előadását. Növekedett a tejhazam ezelőtti brigódérlekezletü- vassák és beszélik meg tehát eredménytelen. A ser­tf téstelepen dolgozók csoport­ját Herke Mihály irányítja. Hárman vannak, s kezük alatt szépen fejlődik, gyara­podik a sertésállomány. A két baromfigondozót pedig jo munkájáért külön is pre­mizálja a szövetkezet Nemcsak az üzemekben és vállalatoknál, hanem 8 szö­vetkezeti gazdaságokban is megvannak a munka ver­senynek. a szocialista mó­don dolgozó és élő brigádok kialakításának a feltételei. S nagy szükség is van ezek­re a lelkesen dolgozó kö­zösségekre, csapatokra és brigádokra, amelyek mag­iként a szövetkezet kollektí­vájának nagy egészében to­vább lendítik annak fejlő­dését, erősödését, segítik a szocialista kollektíva kiala­kulását. P. L. gazdák. Szaporodik a munkaegység "Tudjuk, mire kötelez bennünket ez a cím" — halljuk a brigádvezelőtől. S a brigádtagoktól is: Szécsi Józsefnétől, akinek már 200 8zjntén a munkaegysége gyűlt össze, a Császár-testvérektől, István­tól és Júliától, akiknek szin­tén közel van már a 200­hoz a munkaegységeik szá­ma. Az idősebbek sem ma­radnak el a fiataloktól. Ha már nem is olyan fürgén, mint 30—40 évvel ezelőtt, de becsületes igyekezettel és fiatalos kedvvel dolgoznak. Orbán Lajos bácsi már el­múlt 70 éves, mégis 120 munkaegysége van beírva a könyvébe, özv. Tóth And­rósnénak szintén van már 100 munkaegysége, de nem marad el mögöttük Vér Ist­vánná és Császár Gergelyné sem. Persze, vannak ketten­hárman, akik megpróbálják magukat kivonni a brigád közös igyekezetéből. Baka Józsefné, Kószó Istvánné és Vér Sándor például most, a legnehezebb, legmunkásabb napokban se jár ki dolgoz­ni. Egészségi állapotukra hi­vatkoznak. de a legköny­nyebb munkákat se hajlan­dók elvégezni, amit pedig egészségi állapotuk nyugod­tan lehetővé tenne. Iz asszon, „x dicsérete Az évnek ugyan még csak a közepén tartunk, de már­is látható, hogy a vállalt feladatok teljesítésével nem lesz baj a röszkei szocialis­ta címért küzdő brigádnál. A gazdák nem sajnálják va­sárnapjukat sem föláldozni azért, hogy az aratást mi­nél előbb befejezzék. Kézi-' kaszával több mint 50 ka­taszteri hold gabonát arat­tak le eddig a brigádban dolgozó szövetkezeti gazdák. A brigád tagjainak 70 szá­zaléka nő, s a brigádvezető Makra Imre elégedett az asszonyok munkájával. "Rá­juk mindig lehet számítani" — mondja, s valóban: nem­csak itt, a röszkei tsz-ben, hanem számos más szövet­kezeti gazdaságban sokszor épp a nők, az asszonyok szorgalmas munkája billenti egyensúlyba a gazdálkodás mérlegének nyelvét. Nincs baj persze a brigád 31 férfi­tagjával sem. Jól halad a munka, jó a közösségi szel­lem, jó a munkafegyelem. S nemcsak a termelésben, hanem a tanulásban is élen­járnak a Makra-brigád tag­jai. A brigádból 30-an irat­koztak be a kihelyezett me­zőgazdasági technikumba, s A gyálaréti Komszomol Tsz-ben a2 állattenyésztés­ben dolgozó szövetkezeti gazdák fogtak össze, s ala­kítottak brigádot, amely "Szocialista bri­gád" cím elnyeréséért küzd. Kilenc tagja van a brigád­nak összesen: régi tsz-tagok, párttagok, jól dolgozó gaz­dák. A tehenészetből 4-en léptek be a brigádba. A kis csoportot Kiss Mihály tehe­nész irányítja, s munkájuk­ban a brigád májusi meg­Négy szegedi orvos a rákellenes közdelem moszkvai világkongresszusán DR. SÖVÉNYI ERVIN nyilatkozata Július 22-én, vasárnap nyí- nek a klihikának a tanár- hérvérsejtjei ugyanis Jóval lik meg és egy héten át ülé- segéde. érzékenyebbek, mint az sezik Moszkvában a Rákelle- A SZC|ted, orVosok előadá- egészségeseké. ' ' ' — A fehérvérsejtek száma besugárzásokra általában csökken. A daganatos álla­Munkatársühknak nes Küzdelem Nemzetközi Szövetségének világkongresz­szusa. A tanácskozás hatal­mas méreteire jellemző, hogy sokat is tartanak a kong­resszuson. dr. Sö­65 országból mintegy hatezer vényi Ervin nyilatkozott a ?™VÖSZ réSZt ® k°nereSZr kongresszus jelentőségéről, szuson, „ , , — Ez lesz a nyolcadik rák­s több mint kétezren je- világkongresszus ­lrntkeztek cloadas tartá- m0ndotUl _ Talán ncm ve. s ^ letlen, hogy — most először Közöttük ott vannak a rák- _ éppen Moszkvában tart­éllenes küzdelem Világszerte j£k meg. toknál azonban ez a csök­kenés nagyfokú és tartós. Vannak irodalmi adatok és utalások arra, hogy ez fel­tehetően az embereknél is igy van. — A kongresszuson el­hangzó előadásokból engem személy szerint különösen A szovjet orvostudomány ketlö érdekel. Az egyik a rákellenes küzdelmének francia Backless profe9SEOr eredményei - különösen A világhírű tu­aml a megelőző védekezést dós teyaly Budapesten ,s na_ illeti — ugyanis nagyon gyon érdekes és tanulságos jelentősek cs világszerte is- előadást tartott. A másik elő­mertek. adas a 8zIntón francia La­cassagne professzor beszámo­— Magyarországról százan ibja. vesznek részt a tanácskozá­istnert legnagyobb tudósat. A plenáris üléseket az új, kongresszusi palotában tilt­ják, az előadások nagy része pedig a munkabizottsági megbeszéléseken hangzik .majd el. A Szegedi Orvostudományi Egyetemet négy orvos kép­viseli a tanácskozásokon: dr. Benkő Sándor, az l-es szá- többen tartanak elő­Zpn,^H°faSnvi W adást. Szegedről dr. Benkő docense, dr. Sóvényi Erv n d ké b^^évaj sze­a Röntgen Klinika adjunk- j d Szegvári Menyhért «s»-n és dr. Piukovich István kö­a Szüleszeti Nőgyógyászati „d xn ^pa Klinika adjunktusa és dr. « JggJ ZJúÜl RégÓta SZ*J*ttem — Egyébként mint magánember is nagv várakozással indulok Moszkvába. Piukovich István, Emberhalál a régi rossz módszerek miatt Egy bírósági tárgyalás súlyos tanulsága ugyanén- "'"Y/V—\ """"U, jutni a Szovjetunióba, de g nyelt ismertetem. Ezeknek az pgak most sikJerüu Szeret_ a lenyege, hogy sikerült meg- ném ,átm hírből igmérl állapítanunk a daganatra al- építkezéseket, szcrel­latok vérképző rendszere nén( megismerni a szovjet maskeppen reagal a tesugar- él^nck azokat az üj vonásait, zasokra, mint az egészsége- „m_iv(,krfíl mór annvit hai­Fehérvérsejt-képzésük rö1 rn6r annyít haI . ÁIÍ-4.^1 Tu^^i-^^w íovtam. ö. L. Tragikus esetet tárgyal szélnek minden olyan szak- sem lett volna elintézve, hi­néhány nap óta a szegedi jó- társról, aki az előírt munka- szen a veszély továbbra is rásbíróság. A tél folyamán a védelmi szabályoknak meg- megmaradt volna, legfeljebb Széchenyi tér 15. szám alatti felelően, munka közben men- más vállalatnál történt vol­ház tetejéről az Állami Aru- tőövet vagy bármiféle védő- na meg a baleset, ház felöli oldalról mintegy 15 felszerelést használ. Ez a méter magasságból a köve- fennhéjázás, vagy ha úgy Felsmslték, 1110(13 leverték zetre zuhant és meghalt Bul- tetszik a régi, rossz módsze- . . . „ , ,..., lós István 19 éves tetőfedő rekhez való ragaszkodás nem A psetben * tragédíj segédmunkás. A baleset kö- egy tragédiát okozott már a megelőző napon volt kint bi­rülményeit, okát vizsgálva a tetőfedő szakmában. Sainos, zottsag bplysz,iai szemlen a rendőrség megállapította: a mint a tapasztalat bizonyít- Széchényi tér 15. szam alatti baleset elkerülhető lett vol- jQ, éppen a legjobban kép- haz munkálatainál Az In-' na, ha az előírt első védő- zett régi szakmunkások csak gatlankezelo Vállalat igaz­korlát fel lett volna szerel- akkor tanulnak, s hallgatnak gátoja miután lattá hogy a ve. Felelősségre vonták te- a figyelmeztető szóra ha tetőfedők vedokorlat nelkul hát a védőkorlét hiányáért már egv társukkal súlyosabb dolgoznak, szigorúan utasí­az illetékes vezetőt, jelen baieset. vagy éppen halál- totta okét a yédokorlat azon­esetben a művezetőt. A vád- eSet történt. Felfogásukat nali felszerelesére. Vitatkoz­lotlak padjára került másod- természetesen átplántálják a va "Byan. de végül mégls­rendű vádlottként még egy fiatalokba is, mondván: „én csak felszerelték a vedőkor­fiatal segédmunkás is. Ö mar tizenöt-húsz éve így csi­seké. eltérő a normálistól. Ezeknek a daganatos állatoknak a fe­verte le ugyanis az egyszer nálom, mégsem történt" sem- távozott jnár felszerelt védőkorlátot. ' Mentőöv és védőkorlát nélkül látót a tetőfedők. Amint el­helyszínről az igazgató, az egyik régebbi szakmunkás beszaladt a szakszervezethez, hogy az Nem használt a figyelmeztetés Ami a védőkorlát leveré- Bullás István esetében is. sének körülményeit illeti, az erről elhangzott vallomás egyenesen megdöbbentette a hallgatóságot. S hogy úgy mondjuk, megváltoztatta a tárgyalás egész menetét... Az egyszerű járókelőnek a háta is borsózik, ha váro­sunkban járkálva felnéz a tetőn dolgozó munkásokra. Bármerre jár is ugyanis ahol építkezés folyik, a nagyon veszélyes körülmények ko­mi bajom. így tanultam a mesteremtől, így csinálom én is, nem kínlódom holmi'vé- , ,,, , dőfelszerelésekkel". így tör- igazgató akadalyozza okét a tént ez a szerencsétlenül járt termelesben.' holmi védőkor­látok felszereltetesével. Köz­ben az idősebbek biztatásá­tól kísérve, a helyszínen az említett fiatal segédmunkás leverte a védőkorlátot. Így következett be másnap az A Szegedi Ingatlankezelő említett tragédia. Vállalat tetőfedő brigádja jó a bíróság dolga igen ne­munkájáról volt híres. Erről héz. A művezetőt nem lehet tanúskodott a bírósági tár- megfelelően felelősségre von­gyalás során Koszó József, a ni. elítélni a balesetért, hi Nyitott esernyővel az ágyban • .. Egy rendelet, melyről kevesen tudnak — Igen nagy károkat okoznak a gondatlan tv-tulajdonosok Sok gondot okozott ez ideig A Korányi rakparton a 7 az Ingatlankezelő Vállalat- emeletes bérház tetőzetét is nak az elhanyagolt házte- tönkretette egy gondatlan tők kijavítása. Az utóbbi idő- lakó az antenna felszerelése­ben pedig egyre gyakrabban kor. A Jósika utca 5/a pala­érkezik panasz a házkezelő- tetőjében is sok kárt okozott ségekhez: beázik a lakás. A a gondatlan, szakszerűtlen bejelentések kivizsgálása so- szerelés. A Kállai ödön ut­rén kiderült, hogy a rosszul ca 6 számú ház lakói is pa­felszerelt tv-tetöantenna naszkodnak. De sorolhatnánk miatt áznak be a lakások. hosszasan a példát. Legutóbb például a Deák Ferenc utca 24 számú ház lakói panaszkodnak emiatt. Egy esős délutánon megérkeztek az Ingatlanke­zelő Vállalat szakemberei s A Szegedi Vállalat e Ingatlankezelő vétkes gondatlanság ellen rendeletet hozott. Bér­házakban — állami házak­ban — csak az Ingatlankeze­vállalát igazgatója is. össze­szen ha az igazgató szava nem volt elég, akkor mit te­szokott, jól dolgozó kollekti- hetétt a nyilván kisebb jog­zött dolgozó tetőfedők' min- va volt, ha munkáról volt körrel rendelkező művezető, deníéle védőeszköz, mentőöv szó, mindig helytálltak. Nem A vádlottak padján itt látha­és védőkorlát nélkül, szinte volt velük semmi baj, csak tatlanul a régi, rossz mód­akrobatikus mutatványokat éppen a munkavédelmi elő- szerekhez ragaszkodás, a végezve fedik a tetőt. Büsz- írásokat nem akarták betar- fennhéjázás áll. kék ís erre a ...nagy bátorsá- tani. Figyelmeztette őket gukra". Különösen a régebbi ezért több esetben az igazga­szakmunkások tetszelegnek tótól kezdve a művezetőig, s szívesen a bátor ember sze- a szakszervezeti küldöttekig repében és megvetéssel be- mindenki. Sem a szép szó, Legyen figyelmeztetés Értsék meg végre a tető­fedő szakmunkások, a régiek is és a fiatalok is: senki sem Kalmár György előadása Afrikáról a szegedi űjságíróklubban Tegnap este az újságíró- tózkodásának élményeit és klub és a TIT Csongrád megyei szervezetének meg­hívására előadást tartott Szegeden Kalmár György elvtárs, a Népszabadság ghanai tudósítója Afrikáról, s ezen belül Ghana fejlődé­séről, népének életéről és tapasztalatait nyújtotta át. A hallgatóság soraiban helyet foglalt a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanuló két afrikai diák is, s egyikük, a ghanai Emma­nuel Ababio Tetteh fel is szólalt, kiegészítve Kalmár szokásairól. Az előadásra György előadását, igen népes érdeklődő közön- Az előadás után az újság­ség gyűlt egybe, s flgye- íróklubot zsúfolásig megtöltő lemmel hallgatta Kalmár Gjtörgy színes dlapozitívok­kifl illusztrált érdekes és sokoldalú előadását, mely­ben másfél évi afrikai tar­hallgatóság közül számosan tettek fel kérdéseket, s így mintegy két órán keresztül együtt maradt az érdeklődő közönség. 2St \zTazS rrtar Jffi M^n tőlük étatveszé^skté nalt. Az igazgató mar odáig rülmények között kiemelke­ment hogy az egy.k legvak- dö terhelési eredményeket. kás'tlesigit Is behívatta A közösség és" a különböző l fLu™l i!„»J rendelkezések is óvják, vé­n^ kockáztassa fltalőtlenfl dik tpsti épségüket. Legyen az életéf^ ne mutasnon f>Sy címeztet és valamennyiük „„„„.. _ . szamara szerencsetlen, fiatal rossz peldat a fiataloknak ., , u- 1 sem. Fenyegette őket elkül- S a szatlyok nem ellt' S és nem kert, ta eteti ^ta vtnnak nem a^arák Ínr Ízért ™ reert el nem CZZel 6ket akadályoZn. a sor azért sem, mert ez nem _ , . , ,, , , feevelmi elbocsátási ok és a magasabb tó«nelesl száralé­„ ™. ™!1 kok elérésében, hanem ellen­ijén énSart vé,,njf j kezőleg, érdekükben szület­egyéb építőipari vállalatok- tek Helyeg Ienne> hft ez a bírósági ügy tanulság len­ne az építőipari vállalatok nál nem követelik meg pél­dául az első védőkorlát hasz­nálatát, így, ha Koszó József af„. T . . ,,. elbocsátotta volna bár- Vezetőinek is, es ezentúl még melyiket, azon örömmel ka­pott volna más szegedi épí- ., ,. tőipari vállalat, mivelhogy "a a a amúgyis tetőfedő szakmun­káshiány van. S az ügy így nagyobb gondot fordítaná­nak a védőfelszerelések hasz­munkavédelmi előírások betartására. egy másodemeleti lakásban lő Vállalat engedélyével le­furcsa kép fogadta őket. Az het felszerelni tv-antennát. ágyban idős asszony feküdt Az engedély kérésekor a te­nyitott esernyővel, csak így levíziókészülék tulajdonosa tudott védekezni a behulló írásban vállalja, hogy a sze­eső ellen. reléskor összetört cserepeket A Vizsgálat során kiderült, saját költségén kijavíttatja, hogy az egyik földszinti la- A vállalat tetőfedő szak­kó tetőantennája miatt ázott munkásai megállapították, be a másodemeleti lakás, és hogy csaknem valamennyi amíg ő kényelmes karosszé- televízióantennát szabályia­kéból Szemlélte a tv előadá- lanul szereltek fel. Nem al­sát, addig a második emele- kalmazták a vízelvezetőket, ten az egyik család nyugal- Jelenleg tárgyalások folynak ma, szép otthona tönkre- arról, hogy antennát Nézzünk egy másik példát. e,ak szakemberekkel A Tolbuhiri sugárút 7 szám szerelhetnek fel a tv-tu­alatti lakosok is panaszkod- lajdonosok. tak: beázik lakásuk. Itt is Amikor szóvá tettük a vál­az antenna idézte elő a bajt. lalatnál, hogy erről a rende­Az Ingatlankezelő Vállalat létről nem tudnak a bérlők ekkor kötelezte a tv-tulaj- — s ezért nem kértek enge­donost, délyt az antenna felszerelé­séhez — akis*- elmondták, javíttassa meg hogy több mint egy éve ér­vényben van ez, és csaknem a2 antenna felszerelésekor minden házfelügyelői mun­tönkretett tetőt. Hosszas vl- kaértekezleten szóba kerül, ta után saját lakása felett ki- Elsősorban tehát az ő felada­cseréltette az összetört csere- tuk lenne figyelmeztetni a peket. de lakótársaival nem bérlőket a rendelet betartá­törődött. sára. Horuczi Lászlóné látogatása e Magyar Sajtó Házában Hoó Bernát kanadai far- relésí és béke-világkongresz­mer, Sándor Antal egyesült szuson részt vett kanadai államokbeli nyugdíjas és delegáció tagja csütörtökön felesége, a Magyarok Világ- a Magyar Sajtó Házában új­szövetsége és a Magyar Hí- ságírókkal találkozott. Az rek Szerkesztősége két év- "idegenbe szakadt magyarok vei ezelőtt meghirdetett "ír- beszámoltak életükről, s ár­ják meg pályázatának" ról. hogy milyen sors jut nyertesei, valamint Kovács odakint osztályrészül honfi­Ferencné. a moszkvai lesze- társainknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom