Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

3 Szombat, 1962. június 2. Megkezdődött a Mezegazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület ülésszaka Pénteken a Budapesti Mű­szaki Egyetemen mintegy 200 szakember részvéteiével meg­kezdődött a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudomá­nyos Egyesület harmadik élelmiszeripari tudományos ülésszaka. A kétnapos tanácskozást dr. Holló János egyetemi ta­nár, az egyesület főtitkára nyitotta meg, majd kiosztotta az egyesület emlékérmeit. A tudományos munkáért alapított Sigmond Elek em­lékérmet dr. Vas Károly, a Kertészeti- és Szőlészeti Fő­iskola tanára kapta az élel­miszeripari mikrobiológiai kutatásban elért eredményei­ért. A tudományos-társadal­mi munkáért alapított Kosu­tány Tamás emlékérmet Gu­lyás József, az egyesület nö­vényolaj- és háztartásvegy­ipari szakosztályának titká­ra, Kárpáti György, a hús­ipari szakosztály titkára, és Erdei Pál, az egyesület deb­receni csoportjának titkára kapta meg. Ezután megkezdődtek az előadások. Pénteken 13 elő­adás hangzott el az élelmi­szeripari kutatás legkiemel­kedőbb eredményeiről. Az ülésszak szombaton folytatódik. Évi batezer tonna PVC A Berented Vegyiművek­ben jövőre hatezer tonna évi kapacitású PVC-üzem kezdi működését. Növekszik a szintetikus műszálak terme­lése, a gyártás korszerűsíté­sére 230 millió forintot for­dítanak. Uj gyárak létesül­nek a gumiipar fejlesztésére. A Ruggyantaárugyár gépeit modernizálják, ezzel a pneu­gyártás 1964 végére megkét­szereződik. Szegeden, - Nyí­regyházán és Vácott új gu­miüzemeket rendeznek be. Egy szakszervezeti bizottság három hónapja Hogyan dolgozik a MEGYEVILL újjáválasztott szakszervezeti bizottsága Feburár 28-a, a Csongrád masabban a szabad szómba- vállalatra tartozó feladatok­Megyei Villanyszerelő Válla- tönként sorrakerülő előadá- kai kapcsolaban mondtak bí­lat szakszervezeti bizottsága- sokra, és a helybeliek ha- rálatot a dolgozók. Azt je­^J^Sf^lt T lutof nyag°lják el 6keL lenti ez, hogy bizalmat érez­SÍ„ ™ iK ^ újjáválasztó gyűlésen nek a szakszervezet iránt. ahhoz éppen elegendő, hogy szoba kerültek az uduloje- Kár ienne ^ eljátszani, ha volt változás a szakszer- gyek elosztásának hibái is. Mert nyilvánvaló, hogy füg­vezeti munkában, megmutat- E tekintetben javult a hely- geüenített szb.-fűnkcionáriu­zet: idén hat dolgozó bel- 5ok nélkül más módszerek­Mégsem volt könnyű földre, kettő külföldre szóló kel keij dolgozni, az is igaz, A „ . - beutalót kapott A szakszer- hogy a villanyszerelő válla­^^soferMfvS bizottef atkára em- ,atnál nem jók a mód. hangzott el. Általában nem "tette meg beszamolojaban szerek, melyek a "zárt« üze­voltak a szakszervezettel annak idején, hogy szeret- mekben beváltak, de munka túlságosan megelégedve a nének csoportos színház- és nélkül nem lehet eredményt gySketEh^nyUoklta?P^ond! ^ ^ * M ÍÖnnÍÜk' ván, módjával szükség van Nem Iett bel°le semmi. Meg a MEGYEVILL-nél is. Döntő hetek a mezőgazdaságban T akarmányozási gon­dokban bővelkedő hosszú tél, kedvezőt­len hideg, gyakran fagyos tavaszi időjárás után jutot­tunk el odáig, hogy most már kikeltek a kapásnövé­nyek, megkezdődhetett a növényápolás és a lucerna­betakarítás. Abban az idő­szakban vagyunk, amely ta­ronoszpórától. Ez és a többi munka a szövetkezeti gaz­dák legszemélyesebb ér­deke. Ezen is múlik: év végén mennyi lesz majd az osztalék a tsz-ekben, bizto­síthatja-e a közösség tagjai­nak nyugodt megélhetését? érhetik Csongrád megyében, s ezen belül a szegedi já­rásban is. A Szeged vidéki termelők előtt tavaly iskolapéldát mutatott be a Felgyői Ál­lami Gazdaság Levelényen. Ebben a gazdaságban 25—28 ezer holdankénti tőszámmal vetették el a kukoricát ta­Az összes fontos mezőgaz- valy. Kegyetlen aszály sa­lán a legfontosabb az egész dasági munkák közül a leg- nyargatta egész nyáron át " kukoricaföldek 82 álla«ú gazdaság kukori­esztendő eredményeinek szempontjából. Most szinte minden nap, minden 'hét mázsákat jelent holdanként. Mázsákat lehet nyerni, vagy veszteni kukoricából, burgo­nyából, napraforgóból, sző­lőből és gyümölcsfélékből is. A falvakból érkező je­lentések arról tanús­kodnak, hogy lema­radás, számottevő késleke­dés sehol sincs. Ez többé­kevésbé érthető is, hiszen a cásait is, mégis a legsűrűbb fontosabb a megművelése. Nemcsak: terület adta a legnagyobb azért, mert Szeged vidékén termést kataszteri holdan­is ez a növény a legszámot- ként, több mint 40 mázsa kapások cs°ves kukoricát. Jóllehet, tevőbb az összes csöves ,;.. „ . a gazdák eddig mindig az közül, hanem a jovo eszten- aszálytól való félelmükben dei takarmánybázis megte- hagyták ritkára kukoricave­remtése miatt is. em titok, hogy az or­szágban aligha van még egy olyan járás, mint a szegedi, ahol eny­N nagy hajrá lényegében még nyire szegényes lenne az most kezdődik. Egyedül csak a szegedi járás szövetkeze­teiben és csoportjaiban ösz­szesen 23 ezer 700 hold ku­korica első kapálását kell állatállomány. Ezen a hely- idején, a túlzott zeten — a szálastakarmá- mellőzésével sokat nyok hozamainak növelésén kívül — főleg a kukoricá­val lehet segíteni. Mennyi nagyon rövid idő alatt be- kukoricánk lesz majd ősszel? ezekre, mert több szem töb- a Budapesti Ipari Vásárra bet lát. Másikuk az ötlet- sem jött össze egy autóbusz­F. K. fejezni, de hátra van még több mint 3 ezer kataszteri hold burgonya kapálása is. A tsz-ekben eddig a cu­korrépa egyelésének csak alig a 40 százalékát fejezték be. Nagyobb területeken hátra van még a lucerna első kaszálása is, holott en­nek a fontos szálastakar­mánynak már a szérűsker­tekben, ágasokon, vagy bog­lyákban lenne a helye. Ugyanakkor a csapadéko­sabbra fordult időjárás kö­vetkeztében permetezni is kell. Szőlőink viszonylag kis veszteséggel vészelték át a májusi fagyokat, s most még jó termést ígérnek. S az ígérkező termést minden­képpen meg kell óvni a pe­Az most két tényezőtől függ. Az egyik: tisztán, gyommentesen tudjuk-e tar­tani a földeket, a másik pe­tésüket. A szakemberek ma a legideálisabb sűrűségnek azt tartják, ha 70 centimé­ter sortávolságon belül, 40 centiméternyi tőtávolságra hagyják meg a töveket. Te­hát most, az első kapálás ritkítás tehetünk a termésátlagok emeléséért. Köztudomású, hogy a ka­pásnövények területeit járá­sunk termelőszövetkezetei­ben is csaknem mindenütt családokra is felosztották. S a munkaegységeket jelentős összegű prémiummal is ki­dig: hány kukoricatövet ha- egészítik. Ilyen körülmények gyünk holdanként. között most már igazán ér­Azt, hogy milyen hatással demes jól dolgozni. Érde­van a gyomosodás a kuko- mes a családtagokat is min­ricatermésre, a következő denütt bevonni a közös példa szemléltetően mutat- munkába. Ahol ezt elmu­ja: ismert tény, hogy a hib- Iasztjuk. s megkésünk a nö­nélküli tervszerűtlen munkát okolta a hibákért. Volt, aki a politikai tanfolyam ala­csony színvonalát kifogásol­ta, és aki szakmai tovább­képzési lehetőséget követelt Szóval annyi mindent fel­hoztak, hogy a hivatalába lépő szakszervezeti bizott­ságnak könnyű lehetett vol­na való utas, pedig a fele útiköltséget a vállalat illetve a szakszervezet fedezte vol­na. Kissé elaludtak Ugyancsak a titkár mon­dotta február 28-án, a vita na munkát találnia magának. utáni zárszóban> hogy ^ üj Konnyu lehetett, nem le- , .... .. . ., hetett könnyű, tény és való, szakszervezeti bizottság majd hogy nemigen változott meg többet foglalkozik a munka­azóta sem a MEGYEVILL versennyel. Az éves verseny VIT­ruhák szakszervezeti élete. De men­jünk csak sorjában! Munkaterv nélkül Az újjáválasztás óta nem hívtak egybe újabb szak­szervezeti gyűlést, sőt a bi­meg is kezdődött, sok brigád tett vele kapcsolatban válla­lást is. Azonban a kongresz­szusi munkaversenyt még csak most szervezik, holott az üzemek, vállalatok leg­zottság tagjai sem jöttek többje már benne van a kö­még össze teljes számban. zepében Egy kicsit mintha Munkatervet ismét csak nem , , , , „„„_ készítettek, úgy gondolván, elaludtak volna a MEGYE­hogy minek olyan terv, amit VILL-nél, hiszen csak a jú­úgysem bírnak megtartani, nius elejére kitűzött terme­Valóban, olyan tervre nincs lési tanácskozás képezi majd szükség se itt, se másutt De miért nem csinálnak reális, a kongresszusi verseny nyi­megvalósítható tervet? tányát A MEGYEVILL építőipari A februári gyűlésen mind jellegű vállalat munkásai a szakszervezetre, mind a sokfelé dolgoznak Csongrád megyében. Nemcsak nálunk, hanem az egész építőiparban Probléma még a tömegszer­vezeti munka megszervezése. Tehát nem léphetünk fel olyan igényekkel, mint egy zárt teleppel rendelkező gyár esetében. Viszont ez a köz­ismert tény ürügyet sem szolgáltathat a szakszervezeti munka elhanyagolására! Kilyukadt a ,.takard" Ígérték akkor, hogy a vi­déki munkahelyek dolgozói számára biztosítanak olvasni­valót. Azóta a szalcszervezeti bizalmiak által lehetne is könyvet igényelni, csak ép­Pen senki sem kért még. Az időszerű kérdésekről tartott Politikai tanfolyam befejező­dött, de mindössze huszonné­gyen kaphattak elvégzéséről igazolást. A szakmai tovább­képzés áprilisban, megindult, ám a jelentkező húsz főből öt már "lemorzsolódott". Itt azonban kilyukadt a nem lé­tező takaró: ugyanis éppen a vidékiek, például a makói dolgozók járnak legszorgal­fia­A magyar talok ilyen hákban vesznek ru részt a helsinki VIT-en. / A szép ruhák már elké­szültek. rid vetőmag a szokványfaj­tákhoz képest 15—20 szá­zalékos terméstöbbletet je­lent, de csak akkor, ha biz­tosítjuk az állandó gyom­mentességet. Ha egy négy­zetméternyi kukoricaföldön tízdekányi gyom száraz­anyagot lehet összeszedni, akkor ezen a területen ötven liter vizet szívtak ki a ta­lajból a káros növények. _ Ennyi talajnedvességből pedig ^ 10—15 deka kukorica szara*- szoioKre anyag teremhet Kataszteri holdon ez 6—8 mázsa ter­méstöbbletet jelent Tovább növelhetjük a termésered­ményeket, ha a lehetőségek­hez mérten emeljük a hol­dankénti tőszámmennyisé­get. vényápolásban, a lucerna­betakarításban, az idővesz­teség az év végéig is elkísér bennünket, s komoly ter­mésveszteségbe torkollik* Sok ezer forinttal, sok ezer mázsa terménnyel lehet ke­vesebb a felosztásra kerülő jövedelem. árásunkban nagy gon­dot kell most fordP tani az új telepítésű és gyümölcsösökre zek a tényezők máris lehetőséget nyújta­nak arra, hogy ho­mokos területeink kivételé­vel, idén a legjobb állami gazdaságokéhoz hasonló ku­koricatermést érjünk el ter- szó. melőszövetkezeteinkben. Az állami gazdaságok 1960-ban országosan 20,2 mázsa szemes kukoricater­mést takarítottak be. Ez — hektárra átszámítva — ke­reken 35 mázsának felel meg. Ez azt .jelenti, hogy állami gazdaságaink kuko­ricatermesztésben nemcsak elérték már, hanem felül is múlták a világszínvonalat. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban 30—32, Olaszország­ban, Franciaországban, Cseh­szlovákiában, Ausztriában is. A gyümölcsfák tökéletes megeredését a szatymazi Szabadság és a csengelei' Kelőpatak Tsz-ekben locso­lással is elősegítik a gazdák: A kis fák tövében kibontják: a száraz homokot, s a be­locsolt fatöveket aztán újra betakarják. Kell is, érdemes is ezt így csinálni, mert nem kevesebbről, mint 1217 hold idei telepítésű új gyü­mölcsös megőrzéséről van \ Munkaerőnek ,sehol sem vagyunk túlságosan a bővé­ben, azonban előre látható*' hogy jó szervezéssel, a gé­pek tökéletes kihasználásá­val minden fontos növény­ápolási munkát elvégezhe­tünk a közelgő aratásig. Fontos dolog, hogy minden szövetkezeti gazda állandó­an előre tudja pontosan, mi a feladata, mit vár tőle a közösség, s ha munkáját el­-32 mázsa körüli termést végezte, miből mennyit kap. Kétszázezer forint értékű könyvet vásároltak a szegediek az ünnepi könyvhéten Szépen forgalmaztak a falusi boltok is ad a kukorica hektáronként. És az is biztos, hogy amit állami gazdaságaink eddig meg tudtak valósítani, azt a termelőszövetkezetek is el­Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a következő hetek: feladatait mindenütt sike­resen teljesíthessük. Csépi József Nagy az érdeklődés az ün- Az első napok közel 80 ezer nepi könyvhét könyvei iránt, forintos forgalommal zárul­Szegeden a 205-ös számú tak, s hasonló eredményeket könyvesbolt pavilonjaival várnak a hátralevő napok­együtt az ünnepi könyvhét ban is. tvüháhI 7ak-ánv«7Óken első három napján több mint A földművesszövetkezetek 50 ezer forintot forgalmazott, faluellátó könyvesboltja el­zömmel az újonnan megje- juttatta a könyvheti köny­Volt azonban olyan község, ahol egy nap több mint 3 ezer forintért vásároltak könyvet, Újszeged legtávolabbi ré­szén, a József Attila telepen lent könyvekbőL A Juhász veket a szegedi járás vala- 2^ekb" várároltok^köíwet Gyula Könyvesbolt is sok mennyi községébe, a legel- ertekben vasaroltak könyvet könyvet adott el, kereken 30 dugottabb tanyavilágba is. A ezer forint értékben. A Ká- könyvhét időszakában több rász utcai antiquáriumban 20 mint 800 ezer forint értékű ezer forint értékű könyvet könyv áll a falusi vásárlókö­adtak él, főleg idegen nyel- zönség rendelkezésére. S eb­vűeket. Ugyancsak 20 ezer bői több mint 40 ezer forint forint értékű könyvvásárlást értékű könyv kizárólag az bonyolított le néhány nap ünnepi könyvhéten megje­alatt a Kossuth Könyvkiadó lent művekhői tevődik ösz­szegedi kirendeltsége. sze. Ásotthalmon, Zákány­A könyvesbolt 207-es szá- széken, Algyőn, Pusztamér­mú üzemellátó részlege kö- gesen és Kiskundorozsmán a a lakosok. A földművesszö­vetkezet KISZ-esei vasárnap Mihály teleken és Ságvári te­lepen árusítják az ünnepi könyvhét könyveit. A tápéi úttörők is kitűntek szorgal­mukkal a könyvhét idősza­kában. Az ünnepi könyvhét köny­veit házról házra járva ajánlották, árusították az olvasóknak, s 150 szegedi üzemben ^ konywasarlasi forga- konyvterjesztesi versenyre rendezett konyvarusitassal . ... „ 7 . , , . „ f... egybekötött kőnyvkiállí- lotn atlagban ketezer fonnt hívtak a szegedi jaras utto­tást. körül mozgott. rőit. r Uj épület a szegedi építő vállalat telephelyén Nemcsak a Csongrád me- Az összevont műhely, az elő­gyei, hanem a Szegedi Épí- regyártó üzem, a villamos­tőipari Vállalat telephelyé- és az úthálózat, a belső és nek kiépítését is befejezik külső közművesítés is elké­idén a város nyugati ipari szül az idei év végéig, övezetében. Helyét még 1956- Több mint nyolcmillió fo­ban jelölték ki, a tervezésre rintba kerül a telephely épí­1958—59-ben fokozatosan ke- tése, viszont e beruházás ál­rült sor. Még 1958-ban elké- tal korszerű munkakörülmé­szült a vízellátást biztosító nyek közé kerülnek a válla­kút, valamint a kerítés és a lat szak- és szerelőipari dol­portásfülke. gozói. Most már csak az iro­Ezután már gyorsabban daház megépítése maradt haladt a munka. 1960-ban hátra, hiszen jelenlegi he­egy raktárépületet és egy cső- lyéről el kell költöznie a vál­vázas barakkot emeltek, ta- lalat központjának, mihelyt valy befejezték a lakatosmű- megkezdik az új álllami áru­hely építését, s megkezdték ház építését. A tervek sze­az asztalosműhelyét és a - . „ „. . .... , ... .szociális rendeltetésű épüle- nnt a Dam "tcaban epul tét. Ezt az utóbbit rövidesen majd fel az irodaház, előre át is adják rendeltetésének, láthatóan a jövő évben.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom