Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

5 Vasárnap, 1962. június 16, Tisztasági verseny a kerületek között ötvenezer forint az első helyezést elérőnek Minden évben — mint ismeretes — áprilisban rendezik meg a tisztasági hónapot. Idén azonban, eltérően a korábbi évek gyakorlatától, nem sűrítették egy hónapra a tisztasággal kapcsolatos teendőket, hanem egész évre szóló tisztasági mozgalmat hirdettek. A Szeged Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az egészségügyi kormányzat határozata értelmében egész évre szóló tisztasági versenyt kezdeményezett a három kerületi tanács között. Lebonyolítására az egészségügyi állandó bizottságot kérte fel. A verseny időszakot az áliandó bizottság két szervesen kapcsolódó részre bontotta fel. Az első szakasz július elsején zárul, s ekkor kapja meg a legjobb helyezést elért kerületi tanács a végrehajtó bizottság által kiírt jutalmat: 50 ezer forintot. A városi tanács egészségügyi állandó bizottságának legutóbbi kibővített ülésén — amelyen a kerületi egészségügyi állandó bizottságok tagiai is részt vettek — Eerkes Pál, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője ismertette a verseny eddigi eredményeit, s a további feladatokat. Megállapította, hogy idén sok külvárosi nyílt csatornát tisztítottak ki, több nagy bérházban rendeztek általános nagytakarítást, amely kiterjedt a padlásra és a pincére is. A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek is támogatják a tanács által meghirdetett tisztasági versenyt. Az utcákat tovább csinosítják. Egyre több ház előtt parkosítanak a lakók, a házfelügyelők. Az I. kerületi tanács újabb mozgalmat indított a versenyszakaszban, s ez elsősorban az utcák és az udvarok tisztántartását szolgálja. A további feladatok Ismertetésével kapcsolatban a főorvos elmondta, hogy az egészségügyi állandó bizottságoknak két főszempontot kell figyelembe venniük. A közelgő nyár melege sok fertőzési lehetőséget hord magában, ezért mindenhol fokozottabb tisztaságra van szükség. A második szempont sem lebecsülendő. A szabadtéri játékok idején sok idegen fordul meg Szegeden, s nem lehet közömbös egyetlen városát szerető embernek sem, hogy milyen tapasztalatokkal távoznak a vendégek. A nemes verseny tart, még csaknem egy hónap áll a vetélkedők rendelkezésére, s ez idő alatt sokat lehet tenni a kerületek további tisztaságáért. As üsemi tartalékok feltárásának egyik módja „A dolgozók javaslati könyve" a kábelgyárban Nehéz munkához szokott, szerszámok forgatásában elfáradt munkáskezek róják a szerint csak kettőt hagynak meg. Ez pedig kevés, hiszen a raktárban néha két tehorsorokat munka közben, vagy autóról raknak le nyersanyamunka után a munkapadok sarkán, gépek ' fedelén. A Szegedi Kábelgyárban füzetek lógnak az irodák, a got, vagy raknak fel készárut. Ha egyik rakodásával hamarabb végeznek, annak ott kell állni, míg a másik munkatermek falain, rajtuk rakodását is be nem fejezik. a felirat: -A dolgozók javaslati könyve-. Külalakra egyformák, mégis magukon hordják a műhely, a munkahely jellegzetességét. Az irodákban levők tiszták, a műhelyek könyvei pedig olajosak, munkáskezektől gyűröttek. De valamiben egyViszont ha több ajtó van, akkor zavartalanul közlekedhetnek.* Még azt is javasolja Ocskóné, hogy a raktár egyes részeit elválasztó dróthálót építsék át, mert a rácsok nem érnek a földig, s azok alatt kihúzható a nyereségesek. Őrzik egy üzemrész anyag, vagy a készáru. — írja Mucsi Ferenc, •«— Legutóbb Szélpál István csúszott el és megsérült a keze, megrándult a lába. Történhetett volna nagyobb baj is. Miért nem javítják meg?* Már többször támadt tüz a mikroszeparátor-készítő üzemrészben. Az alagútkemencék fűtéséhez alkalmazott olaj gyulladt meg. Legutóbb Findics István vetette papírra ezzel kapcsolatos javaslatát. »Kérem megvizsgálni a dolgozói alkotó, kezdeményetó készségének írásos dokumentumát. Ügy is mondhat- módosítását megvalósítják, nánk: a vezetés gondjából való részt vállalás írott történetét. A javaslatot továbbították gép yédőburkolatát, mert ha illetékeseknek, a dróthálók de a régi ajtókat viszont befalazták. Pedig a javaslattevőnek igaza van. Hiszen már megtörtént az első bonyodalom. Az egyik nap már bentrekedt egy autó a raktárban, míg a rakodtak. Egymással is törődnek a munkások A kábeldobkészítő üzembürokráciának részben K^ószó Imre feijehogy a techno- gyezte a naplóba, hogy a 700 milliméteres dobok készítéséhez nem volt megfelelő küllőhajlító gép. Ezt a Túlzott bürokráciának tartjuk A vállalatvezető előszobájában levő füzetben így szól az első javaslat, amelyet Fábián Ferenc szerkesztő és Kálmán Pikó István technológus jegyeztek be. •Túlzott tartjuk azt, lógiai és termelési osztály dolgozóinak a munkaidőt igazoló bélyegzésen kívül még jelenléti ívet is kell vezetniük. Ezenkívül a napi létszámjelentést is adjuk a munkaügyi osztálynak. A bélyegzés és a jelenléti ív párhuzamos vezetését felesalatta villamos szikrától olajtűz keletkezik, a borítólap miatt nem lehet hozzáférni a tűzfészekhez.* A javaslatot elfogadták, és Bakos József, a TMK-részmásíkra tegvezető ezt írta válaszként: •Ajtót készítünk a burkolatra* Ismert kifejezés az üzemi életben a Tejtett tartalék*. Ez nemcsak azt jelenti, hogy vannak a raktárban elfelejtett szerszámok, gépek, nyersanyagok. Rejtett tartalék a jobb üzemszervezés. műveletet a lakatosoknak az átgondoltabb irányítás, a satupadon kellett elvégezniük. Kószó Imre leleményeskedett, s a TMK hajlítógépén készítette el a küllőket. Javasolta, hogy mások is így kisebb hibalehetőség is. Nem utolsósorban a munkások aktívabb részvétele a vezetésben, alkotó, kezdeményelegesnek tartjuk Elegendő ^ják. Természetes, hogy * készségük' kibontakozta lenne csak az egyik.* A bejegyzés alatt ott áll a válasz is, Baumgartner Lászlóné bérelszámoló csoportvezető írta: •A jelenléti ívet minden osztályon vezetni kell. Erre azért van szükség, hogy a bérszámfejtéskor a bélyegzőkártyán nem igazit napok esetében meg tudjuk állapítani, hogy a dolgozó fizetett, vagy fizetés nélküli szabadságon, betegállományban, vagy kiküldetésben volt-e. A munkabért ennek megfelelően számoljuk el.* A varniscsőkészítő üzemrészben a gazdaságosabb termelést elősegítő javaslat került elsőnek a naplóba: »Az udvaron levő gőzkazánt le kell borítani, különben hűvös időben lehetetlen tartani a gőzt.* A javaslat alapján azonnal intézkedtek, s ma már biztonságos a gőzszolgáltatás. A javaslattevőnek igaza van Február 17-én fontos bejegyzés történt az anyag- és áruforgalmi osztály naplójába. Ocskó Lajosné raktárvezető véleményét őrzi a kis könyvecske. Felhívja a figyelmet, hogy az üzem 6os épülete, a »nagy raktár kialakításánál nem elég körültekintő volt a tervező. Az épület falán több ajtó volt a tatarozás előtt, a terv javaslatát elfogadták, hiszen nemcsak könnyebb, hanem termelékenyebb is lett a munka. Gondolnak a termelésre, de törődnek egymással is a munkások. A TMK-műhelyben Suszter Miklós lakatos június 6-án például ezt írta be a naplóba. •Javaslom, hogy a TMKműhely bejárata mellett levő satupad fölé lámpát szereljenek, mert a dolgozók az ablaknak háttal állnak, és így nincs kellően megvilágítva a munkadarab. Kérem, hogy mielőbb szereljék fel a villanylámpát.* Belovai Antal energetikus válaszolt a javaslatra, még ugyanazon a napon: •Július 30-ig elkészítjük.* A TMK-műhelyben Csapó István lakatos azt javasolji, hogy a műanyag szerszámok edzéséhez készítsenek edzőkályhát, s részletesen le is írja. milyen legyen ez a kályha. Tari Sándor művezető válaszát is őrzi a könyv: •Javaslatát gazdaságosnak tartom, kérem, nyújtsa be újításnak is.* Miért nem javítják meg? Visszatérő problémát is őriznek a javaslati könyvek. •Számtalan jelentés és figyelmeztetés ellenére sem javították meg a lépcsőket tása. E tartalékok feltárásának sokféle módja van. A kábelgyári dolgozók javaslati könyve egy a sok közül. Nagy Pál Rózsák Lidicében 1942. június 9-én, azon a napon, amikor Berlinben eltemették Heidrich SS obergruppenführert. aki ellen Csehszlovákiában merényletet követtek el — estefelé náci egységek gyülekeztek egy 500 lakosú kis cseh falu, az azóta világszerte ismertté vált Lidice körül. A náci katonák mindenkit beengedtek a faluba, de a zárógyűrűn senki sem távozhatott. Éjfél körül aztán a nácik felverték a lakosságot, s parancsot adtak, hogy 10 percen belül mindenki hagyja cl lakását. Az utcán a férfiakat különválasztották a nőktől és a gyermekektől. A férfiakat egy pajtába vitték, a nőket és a gyerekeket pedig az iskolában tartották fogva. Másnap reggel, június 10-én, éppen ma húsz esztendeje, kezdtek hozzá a nácik a szörnyű pusztításhoz. A pajtában összegyűjtött 173 férfit agyonlőtték. A nőket és a gyerekeket elszállították a faluból: tehergépkocsin a kladnói reálgimnázium épületébe vitték őket. Aztán az egész Lidicét felgyújtották és felrobbantották. Ahogyan egy náci-jelentés később beszámolt róla: "A falu épületeit egyenlővé tették a földdel és a falu nevét törölték*. A terrorista akciónak az volt a célja, hogy megtorolja a Heidrich elleni merényletet — ehhez Lidice lakosságának semmi köze sem volt — és hogy megtörje a cseh nép ellenállását a náci megszállókkal szemben. Ezt akarták a németek elérni azzal is, ahogyan később a lidicei nőkkel és gyerekekkel bántak. A nőket koncentrációs táborokba vitték, s a 196 elhurcolt nő közül a felszabadulás után 144 tért vissza. A gyerekekre még nehezebb sors várt. Nyolcvankettőt gázkamrában öltek meg közülük, s a 105 elhurcolt gyerek közül csak 17 érte meg a felszabadulást. A borzalmas mészárlást ée a falu szörnyű pusztulása természetesen nem maradt titokban. Lidice már a háború alatt a háborús borzalmak elleni harc és a népek közötti békés együttműködés szimbólumává vált. A csehszlovák kormány éppen ezért határozta cl, közvetlenül a háború befejezése után, hogy új Lidicét épít. Gyűjtés kezdődött az országban, amely gyorsan nemzetközi méreteket öltött: a világ legkülönbözőbb országainak dolgozói is bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba. 1949 karácsonyán sokan már új otthonaikba költözhettek az életbenmaradt lidicei nők közül. Az újjáépült Lidicében sok ezer rózsa virágzik. A •Lidice élni fog—mozgalom kezdeményezői ugyanis 1955-ben úgy döntöttek, hogy a faluban létrehozzák a béke és barátság rózsakertjét. A rózsakert azóta ligetté terebélyesedett: három hektárnyi területen 34 ország 29 ezer rózsabokra (aláiható meg. Ezek a rózsák a népek közötti barátságot és a békét szimbolizálják. A második világháború óta minden évben ezrek és ezrek érkeznek nemcsak Csehszlovákiából, hanem Euróna: Ázsia. Amerika és a többi világrész csaknem valamennyi országából ebbe a kis cseh faluba, hogy meghajol ianak az áldozatok, a bestiális hitleri fasizmus áldozatainak emléke előtt. Azért mennek oda. hogy esküvel megfogadják: sohasem szabad megengedni világméretű háborús tűz és olyan gyilkosságok megismétlődését, amelyekre 20 évvel ezelőtt Lidicében sor került. Kötelességem segíteni Bemutatunk egy „veterán" önkéntes tűzoltót önkéntes üzemi tűzoltási versenyen a ruhaipari üzemek között elsők, országosan pedig negyedikek lettek. A Szegedi Ruhagyár önkéntes üzemi tűzoltói rendszeresen részt vesznek az Magas, őszhajú, halkszavú végül ebben a küzdelemben ember -Pista bácsi*, a Sze- is az ember lett a győztes, gedi Ruhagyár önkéntes tűz- a tüzet sikerült időben looltóparancsnoka, teljes ne- kalizálni. vén Molnár István. E jelen- , tős társadalmi mozgalomban Fontos a megelőzes évtizedek óta részt vesz. De , , nemcsak önkéntes tűzoltó- A Szegedi Ruhagyarban alosztály parancsnoksag élként tekinthet vissza hosszú jelenleg 40 üzemi önkéntes igazítóin, ahol elméletileg és eredményes múltra, ha- tűzoltót tartanak nyilván, és gyakorlatilag is megtaTermészetesen az ő felada- nulják nemcsak a megelőtuk is, hogy elkerüljék, meg- zést, hanem a szakszerű tüzelőzzék a tűz keletkezését, oltást, a riasztás módját, Éppen ezért nemcsak mint egyszóval mindazt, amit jó nem mint üzemi dolgozó is. A ruhagyár születésével egyidejűleg, 1950-ben került a gyárba. S hogy miért lett ön kéntes üzemi tűzoltó? arra őrök járják az üzemet a hi- tudni egy társadalmi tűzoltóa következőket feleli: — Kötelességem segíteni vatásos tűzoltókkal a tüzren- nak. A ruhagyárban szerendészet munkatársaival, ha- csére hosszab ideje nern for„ mindenütt, ahol baj vaa Ez ^kf^^kka^ta^meg dult elő komoly tűz. S ebben ^árenistVám S t ^Ő^T^ "" azt hisszük része van az hozzáteszi: Persze szíve- Molnár István eredményes üzem éber önkéntes tűzoltóisebben segítek a megelőzés- i" munkaiát bizonyítja az nak is Ha továbbra is ilyen ben, hiszen amikor már tüz az elismeres is, amel'yel mar ,]kit odaadóan van az általában komoly többször jutalmazták a tűz- lelkiismeretesen odaadoan tragédiát jelent rendészeti hatóságok. De végzik munkajukat, ezután fgy történt 1950-ben is. természetesen nemcsak a pa- sem fog kár esni üzemükben, Az egyik szegedi nagyüzem- rancsnok. hanem az üzem vagy mint ahogy Molnár ben tűz ütö'tt ki. Olyan nagy- valamennyi onkentes tuzol- mondta.-. 1 „I. _ +/ÜQ ió munkát, véezott nél- ,slvdn moncna. flz év végéig tízezer kilométer hosszú aszfaltozott-betonozott úthálózatunk lesz Az időjárás idén az útépítők munkáját is késleltette: más években már március elején, március közepén hozzáláthattak a fagyok, havazások okozta károk javíAz eredmény már megmutatkozott. Határidőre — június elejére — elkészült a 7-es számú út kápolnásnyéki mintegy négykilométeres, a 947 kilométer hosszú utat korszerűsítenek, és ennek eredményeként az év végén a 29 000 kilométer hosszú állami úthálózatból 10 000 tásához, az utak korszerű- hosszú és a balatonföldvári sítéséhez. Idén azonban csak április közepén, sőt egyes országrészekben csak április végén kerülhetett erre sor. Ugyanakkor néhány útépítés nagyon sürgető volt, például a balatoni út egyes szakaszainak korszerűsítése, korrekciója. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztálya, látva a nehézségeket, új szervezési megoldásokat keresett., így például a nagy munkagépeket összpontosította egy-egy építkezéshez. székesfehérvári 4,5 kilométer kilométeres útvonal aszfalt3,5 kilométer hosszú szakasza. A Balaton környékén a Hévízre vezető út egy részét június 30-ig, másik részét az őszig korszerűsítik, még az idén rendbehozzák a pécsi és a kaposvári átkelőszakaszt. Több nagyarányú útépítés csak a jövő évben fejeződik be, a munka dandárját azonban az idén végzik el az útépítők. Az ország minden részén valóban •gőzerővel* dolgoznak az útépítők. 1962-ben és betonfelületű lesz, úgynevezett pormentes út. Kényelmesebbé válik tehát a közúti közlekedés. (MTI) mérvű, hogy nemcsak a hi- tója jó munkát végzett pélvatásos, hanem az önkéntes dául akkor, amikor az 1961tűzoltókat is riasztották. Recsegett, ropogott minden, szívszorongva igyekeztünk a további nagyobb kár elhárításán. Sikerült... Vagyonúnkban, üzeben megrendezett országos műnkben, kenyerünkben ... Vasesztergályost, lakatost, felveszünk. Gépműhely, Tolbuhin sgt. 44. Jelentkezni de. 7—12 óráig. S. 20512 Az égő cigarettavég Az emlékezés közben Molnár István arról is beszél, amikor saját üzemében, a Szegedi Ruhagyárban jelent meg a tűzveszély réme. Tiltott helyen dohányzott több üzemi dolgozó és ráadásul gondatlanul eldobták az égő cigarettavéget a szeméttároló helyen. Molnár István éppen a tűzrendészet emberével együtt őrségben volt. A kesernyés füst a helyszínre vezette. Kézifecskendővel igyekezett eloltani a tüzet, hiszen mintegy négy-öt méterre a tűztől nagyobb mennyiségű benzin volt tárolva. Míg dolgozott szakadó verejtékkel, egyre az járt a fejében, hogyha eléri a benzint a tűz, akkor a robbanás sok munkatársa életét veszélyezteti. Riasztotta a többieket is, s A rókusi zenei általános iskola nagysikerű hangversenye Tegnap, szombaton délután nagysikerű hangversenyt adott a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében a rókusi zenei általános iskola. A hangversenyt Toldi István, az iskola igazgatója nyitotta meg, s elmondotta, a koncertet abból az alkalomból rendezik, hogy az 1954-ben alakult új típusú oktatási intézmény az idén első ízben bocsát el olyan végzős, nyolcadikos tanulókat, akik a zenei általános osztályait végigjárták. A tanulók szereplését a kicsinyek kórusának bemutatkozása kezdte. Biztos, hibátlan intonáció, tiszta, kifejező, szép ének: ez jellemezte az alsótagozatosok szereplését. Ezt bizonyította a később fellépett kamarakórusnak és a felsőtagozatosok énekkarának éneke is. Erről a magas színvonalú előadási készségről tanúskodtak a szólisták szép teljest mányei is, bizonyítva, hogy figyelemre méltóan * alapos, gondos, következetes oktatás és zenei nevelőmunka folyik az iskolában. Szólistaként fellépett a műsorban Balogh Klára, Csanádi Jolán, Nagy Emőke, Angyal Peter, Tóth K. Izabella, Nagy Zoltán, Réder Mária, Csurgó Anna és Simon Valéria. A kicsinyek kórusát betanította Szalay Miklósné, vezényelt Kilyénfalvi Ödönné. A felsőtagozat kórusát Kalmár Ferencné vezényelte. Zongorán Kilyénfalvi Ödönné és Papp Zoltánné kisért.