Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

5 Szombat, 1962. június 9. Négy szakosított osztály nyílik a megye gimnáziumaiban az idén Érettségi és szakmunkásvizsga a negyedik év után A Csongrád megyei tanács Kisteleken a gimnázium­művelődési osztálya a Mű- ban gyümölcstermelő és fa­velődésügyi Minisztérium Iskola-kezelői szakközépisko­támogatásával négy szakosí- lai osztály nyílik a Felsza­tott első osztályt nyit szép- badulás Tsz mellett. Ide el­tember 1-től, az új tanév- sösorban kisteieki és a kör­ben, a megye negy gimna- . t , ziumában. Az iskolareform nyékről beutazni tudó ta­célkitűzéseinek megfelelően nulók jelentkezésére számí­a szakosított gimnáziumi tanak, mivel a felvételt osztalyok a középiskolai ok- nyertek számára nem bizto­tatásnak az élethez való na­gyobb alkalmazását, a ta- Elthato a kollégiumi elhelye­nulóknak a termelésbe való zés. bekapcsolódása megkönnyí­tését, a termelőmunkában való részvétel készségeinek kifejlesztését szolgálják. Az első és második osz­tályban 4+2-es oktatási rend szerint dolgoznak ezek az osztályok. A tanulók a hét 4 napján elméleti isme­reteiket gyarapítják, 2 na­pon pedig a választott szak­ma gyakorlatát sajátítják el. Harmadik és negyedik év­ben 3+3-as oktatási rend szerint folyik majd a mun­ka a szakosított osztályok­ban, s a negyedik év végén, az érettségivel együtt, szak­munkás-bizonyítványt is sze­rezhetnek a végző középis­kolai tanulók a választott szakmában. A szakosított osztályban végzők bármely egyetemen, főiskolán, felsőoktatási intéz­ményben folytathatják ta­nulmányaikat és bármely üzemben elhelyezkedhetnek szakmunkásként a szakmá­juknak megfelelő munkakö­rökben. A hódmezővásárhelyi Beth­len Gábor Gimnáziumban a Megyei Gépjavító Vállalat mellett mezőgazdasági gép­szerelő szakiskolai osztályt nyitnak az 1962—63-as tan­évben. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban a Csongrád megyei Növényvé­dő Állomás támogatásával növényvédő gépészi szak­középiskolai osztály nyílik. Csongrádon a Batsányi Já­nos Gimnázium szőlőter­mesztő és borkezelési szak­középiskolai osztályába irat­kozhatnak be az érdeklődők. Az osztály munkáját a Fel­győi Állami Gazdaság és a Csongrád megyei Pincegaz­daság támogatja majd. Az említett szakközépiskolai osztályokba felvételt nyert vidéki tanulók kollégiumi elhelyezésben részesülnek. Önkiszolgálás magas fokon Fogas Gézáné, a Retek ut­ca 35/b számú ház asszonya érdekes módszert vezetett be. A Háziipari Szövetkezet dolgozója, s így nem ér rá piacra járni. Kis kertjének áruit háza elé rakta, s az árakat is rögzítette, majd portékája mellé egy dobozt helyezett el. A vásárlók hamar rájöt­tek, mit kell tenniök: egy­egy csomó retek, vagy hagy­ma felemelése után a doboz­ba ejtették a forintosokat. S este, amikor Fogasné haza­érkezett a munkából, ellen­őrizte a kasszát. Minden al­kalommal fillérre stimmelt. Kikeltek a fogoly- és fácán esi bek Tovább gyarapítják a hasznos vadállományt Már az elmúlt évben kez- hezen pusztítható porku­deményezte a szegedi Tán- kaccal él, a hasznos magot csics Vadásztársaság a fo- nem bántja. goly- és a fácántojások „há­zi* keltetését. Az idén már fokozott mértékben hajtják végre ezt a sok munkát igénylő nemes feladatot. Ho­gyan? Jól tudják, hogy ta­vasszal a lucernásokba he­lyezik el *a foglyok és fácá­nok tojásaikat. Amikor már 16—18 tojást leraktak, ak­kor kezdik meg a vadmada­rak a „kotlást* A vadász­társaság megbeszélte az al­sóvárosi Üj Élet, a Táncsics és a röszkei Petőíi Termelő­szövetkezet vezetőivel, hogy amikor sor kerül a lucerna első kaszálására, a traktoro­sok és a kézikaszálók fi­gyeljék, mikor reppen _ fel előttük a fogoly vagy a' fá­cán. Ekkor szedjék fel a to­jásokat — amiért darabon­ként 1 forintot fizetnek — és adják át a vadásztársa­ságnak. Mindhárom helyen vállalták is a kérés teljesí­tését, s odaadó lelkiismere­tességgel több mint ezer to­jást gyűjtöttek. Szekeres István vadőr régi üvegházában 40 tyúk alá he­lyezték el a fácán- és fo­golytojásokat, s az első kis vadcsibék a napokban kel­tek kl. Arra számítanak, hogy legalább 600 csibét si­kerül felneveinlök és hathe­tes korukban elengedik őket. Ezzel is tovább gyarapítják a hasznos vadállományt, hi­szen közismert, hogy a fá­cán és a fogoly főleg a ne­Vita az orvosképzés aktuális kérdéseiről A TIT Csongrád megyei szervezetének egészségügyi szakosztálya tegnap délután nyilvános vitát rendezett Az orvosképzés aktuális kérdé­sei címmel a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem szemé­szeti klinikájának tantermé­ben. Vitavezető volt dr. Iva­novics György egyetemi ta­nár, a TIT Csongrád megyei egészségügyi szakosztályának elnöke. A nyilvános vitán megjelent dr. Vilmon Gyula egészségügyi miniszterhelyet­tes, egyetemi tanszékvezető docens. A vita résztvevői voltak: dr. Földi Mihály, dr. Gellért Albert, dr. Jancsó Mihály, dr. Jules Miklós, dr. Obál Ferenc és dr. Petri Gá­bor egyetemi tanárok. Tanácskozás a város régi értékeinek megőrzéséről Yita a modern és romantikus épületek harmonikus összhangjáról Tervezés alatt az Oskola utla régi házainak korhG helyreállítása Javaslat az alsóvárosi „napsugaras házak" védetté nyilvánítására Az emberek általában nem halászcsárda régi épületét kére, amely a harmóniát — szeretik a hosszú, érdektelen összekötő új bérházsornak, a régi és az új épületek kö­értekezleteket, és joggal ki- Mindkét épülettömb négy- zött — kifejezi és ennek fogasolják azokat. Ennél- emeletes lesz, kivitelezése alapján oldják majd meg fogva kissé ijesztőnek ha- még idén megkezdődik. Az az építészek a végleges ki­tott a Szegedi Városkép- és Oskola utca és kői-nyékének vitelezést. Például semmi­Műemlékvédelmi Albizott- rendezési terve szerint még képpen sem tartják helyes­ság legutóbbi meghívója, a második ötéves terv ide- nek azt a tervet, hogy az amely tárgysorozatban négy jén lényegében megépül a Oroszlán utca betorkollásá­napi rendi pontot jelölt meg. Korányi rakpart, a Somogyi val szemközti „iivegkalitka*­Meddig fog ez tartani?! Béla utca, a Roosevelt tér, szerű aluljárós ház utcama­Habár egyfolvtában öt az Oskola utca új házsora, gassagában borbély- és fod­óra hosszáig tartott, mégis A Tömörkény utca megszű- rászüzletet létesítsenek. A annyira közérdekű, sokolda- nik> az Oskola utcaból egy közelben volt Szegeden - az lú és érdekes volt a tanács- aUáros házon át lehet majd első konyvesbolt: ez illene kozás — amelyet dr Bálint eliutni az épülettömb nagy az említett helyre. Sándor professzor korelnök udvarában kiképzésre kerü- . . vezetett hogy az idő mű- Parkba- A bizottság tag- Tortenet. feltárások lását észre sem vettük. A ~ kü!?n°sklppe" B®szé- Még egyéb „apróbb* kér­bizottság tagjai a legna- ^ L^on.f T már eT dést is felveteUek mtórt gyobb ügyszeretettel, hozzá- azt kif°gásolták a mar el- rendezik be a felúiított értéssel és szenvedéllyel fog- készült tervrajzban, hogy lalkoztak a várost érintő kü­lönböző kérdésekkel. Négyemeletes bérházak épülnek megnyugtató módon tükrözi a Roosevelt tér sar­kán építendő modern bérház és a halászcsárda műemlék éfftilete közötti átmenetet. Ugyanakkor felmerült az a HBH kérdés, lebontsák-e török Elsősorban az Oskola utca házat, amelynek főleg apin­és kornyékének rendezésé- C(ije értékes vagy az igen ről. Erről már korábban is rossz épületet megmentsék, sokat vitázták. Mi legyen a Mivel ez még nincs eldönt­Beloiannisz tér sarkán levő VCi ugyanakkor már szüksé­híres Hungária-házzal, mi- gessé válik a környékben az kepp alakítsák ki_a Somogyi építkezések megkezdése és ^ ,hf™™ bó„na­n., __ , _ .., f0jytatésa, ez a körülmény várban a lapidáriumot, amelynek megoldása már 1959 óta húzódik. Az Oskola utcai új épületsor előtti el­hanyagolt földsavot az A­test végleges rendezéséig ne kellene ültetni virággal zöld növénnyel. Aztán to­vább folytatódott a tanács­kozás az Oskola utca páros házszámú oldalán levő régi épületek korhű helyreállí­tásáról. Egy szakemberekből Béla teret, az Oroszlán ut­pon keresztül végzett törté­neti feltárást Szeged legrc­ca és a Somogyi utca sarkát veszélyezteti a műemlékjel- "Ti. 'ImT,' x. ——| leg megtartását 8'bb epületeiről es megalla­és így tovább. Sokoldalú megoldások, elképzelések, kölcsönhatásban javaslatok születtek a gaz- a modern és a Ugyanis kell nézni romantikus pította, hogy mód van azok: eredeti visszaállítására. En­«épületek összhangjának meg- ' Sffi szempontok lével figyelembevéte- teremtését, és az ugyneve­tásokra vonatkozó rendezési terv. az eredeti stílusnak zett „csuklópontok* kihagyá- . 'eleüe". Most űjabb előrelépés is- sa később nehezíti a meg- me^etelően^a^kiyitelezéshe^ jövőre hozzá ís kezdenek. Tudományos gyűjtőmunka Az Országos Műemlékvé­NAPIRENDEN: A fillérek forintokká nőnek Az élet, a mindennapok gyakorlata a Szegedi Ru­hagyár dolgozóit is arra szoktatta, hogy legyenek beosztósak, takarékosak. Vannak, akik azért spórol­nak, hogy ruhát, rádiót, vagy televíziót vásárolja­nak. Mások háztartási gé­pekre, családi házra, vagy külföldi útra gyűjtöget­nek. Ez a munkásélet írat­lanul beidegződött szabá­lya — otthon a családban, a háztartásban. De vajon így van-e ez az üzemben? Már sokszor írtunk az egyéni takarékossági szám­lákról, amelyek egy idő­ben Igen elterjedtek a Szegedi Ruhagyárban. A sok kicsi sokra ment, s a megtakarított összeg abból származott, hogy nagyobb gondot fordítottak az „ap­róságokra* a szabásnál, a varrásnál. A takarékosan dolgozó munkások meg­kapták az általuk megta­karított érték megfelelő, őket megillető részét juta­lomként. Ám úgy érezzük, a takarékosság a ruha­gyárban is ennél sokkal több, összetettebb foga­lom. Nemcsak a szövettel, bélésáruval, vagy cérnával lehet takarékoskodni, ha­nem egyéb értékekkel is: gépekkel, munkaerővel és a munkaidővel. Sajnos az elmúlt napokban erre szemléltető kiállítással kel­lett figyelmeztetni néhány dolgozót. Az üzem nagytermében rögtönzött kiállítás kiál­totta közhírré: eltörött egy 22 ezer forintos importgép alkatrésze, mert a vele dolgozó munkások nem végezték el a kötelező karbantartást, tisztogatást. A művezető pedig elmu­lasztotta az ellenőrzést. Az Ilyenfajta gépeket naponta kétszer kell tisztítani a textilhulladéktól. A törött gépet látszólag három­négy napja nem tisztítot­ták. S mint mondják, a gép „besült*, s eltört az alkatrész. Ezért a gép hosszabb időre kiesik a termelésből Voltak, akik azt mondták, filléres do­log. Nos, a fillérek — csak néhány tényező fi­gyelembevételével — 250 forintnál többet jelente­nek. Filléres tételek? Nem Itt hallottuk először ezt a kifejezést, hanem a taka­rékossági számláknál. Ott is, de itt is a fillérek so­kasodnak forintokká. A takarékossággal a nyere­ségrészesedést, s vállalati jövedelmet növelik. A gép­törésnél viszont vesztesé­get okoznak, s ez kára az üzemnek, a népgazdaság­nak és az egyénnek is. N. P. I 1Uiai Itiktó*: KépeV a szegedi munkásmozgalomból A legrégibb munkásotthonokról Szépül, fejlődik Szeged. Tünedeznek el a bagolyvá­rak, a régi pincelakásos há­zak. Egyre kevesebb lesz a volt, s egyre több: a van. Az előbbit emléktáblák hir- ván téren, detik. A múzeológusnak kell .szobafestők kások, vasmunkások tömörü­lése a Szegfű utcában (1904). A következő évben a föld­munkásoknak már képző­egylete működik a Szt. Ist­A könyvkötők, a Zárda u. 7. csoportjai, amelyekből ké­sőbb a szakszervezetek nőt­tek ki. A tőkés rend ide szorította a mozgalmat, mondván, ez csak afféle „tíz­krajcáros* mozgalom, s a munkás amúgy sem tud meg- Gaál István személyében. Munkásszakegyletek működ­nek még az Oroszlán és Ná­dor utcák sarkán levő Szén­laki és az úgynevezett „Há­rom nyolcas* kocsmában (a Hullám utca és a Szt. Ist­ván tér sarkán), továbbá a Dugonics téri Forbáth-ház­ban. A cipészeknek és csiz­madiáknak összejövetele 1907 és 1909 között még magán­helyen van, a Vidra utca 8, szám alatt. Helyszűke miatt csak fel­munkásszakegylet sorolhatom: munkáscsopor­A város csupán tok összejöveteli helye volt mint „m. kir. kerületi ipar- még a Vlasits-vendéglő (Kn6­felügyelől székhely* szerepel, suth Lajos sugárút), a Vö­Kocsmákban gyűléseket csak rös Flórján és a Németh­rendőrkapltánvi (községek- vendéglő (Laudon u. 6.), a ben főszolgabírói) engedély- Kovács Kávéház (Jósika u. lyel lehet tartani. Az első 1.). s más kocsmák (Római fecske 1903-ban a könyv- korút 9., Munkácsy u. 4., Dé­nyomdászok szakegylete az llbáb u. 42., Árva u. 21., Zá­Tskola u. 23.. sz. alatt. Ezt kány utca 20. szám alatt követi az építőmnukások stb.). líehéz a sok név kö­egylete a Kossuth Lajos su- zött eligazodni, mert a szak­gárúti Csikós-féle vendéglő- egyletek igen sűrűn változ­ben (1903), majd a földműn- tatják helyüket. Az első vi­lenni kocsma nélkül. Ez a kifejezés egy fanyar humorú anekdotából származhat. A proletáranva ezzel küldi el a kis leánykáját hazulról: — El .ne törjed az üve­get!... Tízért pálinkát, egyért kenyeret!... (Ebben az időben még nem csoda, hogy 6ok munkás az alko­hol mámorába menekül a nehéz munka lélekőrlő kar­jaiból.) 1902-ben még nincs beje­lentett •Szegeden. mertetésére került sor. El- oldást. Éppen ezért határoz­készült a tervrajza a szerb ta el a bizottság, hogy ja­templom mögött létesülő, a vasolja: készítsenek egv át­Tömörkény utca és a Roo- fogó, részletes építészeti ter­seveit tér közötti, illetve a vet az Oskola utca környé- delmi Felügyelőség állás­foglalását Is megvitatták és ennek alapján folytatják to­vább a tudományos gyűjtő­munkát a Szegeden fellel­hető értékes kőfaragó, mű­vészi bádogosmunka feltá­rására. Nyilvántartják az eddig még védetté nem nyilvánított épületeket, fel­tárják a helytörténeti je­lentőségű utcaneveket. En­nek végrehajtására határo­zatot ls hozott a bizottság. Előzetes vizsgálatok alapján dr. Schulek Frigyes — a Halászbástya tervezője — alkotását, az 1882-ben épült szegedi Kálvin téri reformá­tus templomot javasolják, hogy műemlék, vagy műem­lék jellegűnek nyilvánítsák. Ugyancsak igen érdekes a III. kerületi tanács építési csoportjának Alsóvároson társadalmi munkában foly­tatott népművészeti feltárá­sa. A helyi ácsművészet megmaradt kifejezői a nap­sugaras homlokzatú épüle­tek. A Nyíl utcában példá­ul több található: a 41—44. számú házak egymást kö­vetően helyezkednek el, és a Pásztor utca 39. alatti úgy­nevezett „szamaras* ház tel­jes egészében napsugaras. Az említett épületeket ls védetté akarják nyilváníta­ni: ilyenirányú fényképes ja­vaslatot terjesztenek elő az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnek. Markovits Tibor lágháború idején azonban már megindul a tömörülés: csaknem minden szakegylet a Laudon utcai munkásott­honban működik. 1907-től kezdve találkozunk a mun­káscsoportok vezetőivel (köz­tük sokan a Népszava leve­elindulnia, hogy felkutassa, alatti Kopasz-vendéglőben hol voltak a szegedi munkás- gyülekeznek, Koczkás Dénes lezői) nevével 5s. Egyet már mozgalom bölcsői, s meg is volt szabómunkás kocsmájá- említettem, a többlek közül találja régi feljegyzésekből ban pedig a szabómunkások ide jegyzem: Rusthák Jáno6 — ezúttal a századeleji Nép- szakegylete tartja összejőve- ((bőrmunkások). Plesz Gyula szava-naptár sárguló lap- teleit. A kereskedelmi alkal- (kereskedelmi alkalmazói­jain ... mazottak „előkelőbb* helyet tak), Kiss János (hajóácsok), A szegedi munkásottho- választanak, a Feketesas ut- Berta Antal (földmunkások), nokról néhányszor már em- cal Sichermann-kávéházban. Sperlák Adolf (nyomdászok), lékeztek e lap hasábjain (Pé- A Laudon (ma Mikszáth Kálmán József (építőmunká­ter László, Waltner Mihály), Kálmán) utcai későbbi első sok), Havran Lajos, Pintér itt most csak a legelsőket munkásotthonban a szövő-, András (könyvkötők, nyom­említem: a kocsmákat, bor- fonó-, vas- és fémmunkások dászok) nevét, hogy csak a méréseket, régi házak füs- az úttörők 1905-ben. legelsőkét említsem. Minden tös helyiségeit, ahol az első 1906-ban az építőmunká- bizonnyal azok közé az elv­munkásszakegyletek alakul- sok az Iskola utcai Volf­tak meg, a szakmák helyi kocsmába költöztek, a szabó­munkások és munkásnők pe­dig a Gizella téri Kis Pipa vendéglőbe. A nyomdászok új helyisége a Hajós u. 9. sz. alatt található, s itt már csoportvezetőjük is van, társak közé tartoztak, kik­nek fő törekvése volt: a mozgalmat kihozni a borgőzös kocsmákból a levegőre, a napfényre, va­lóban otthont adjanak a pro­letárnak. olyant, melynek homlokára már ráírhatja a költő: „Ki itt belépsz, jö­vőbe lépsz be, mely milliók­nak ád jogot I... * Megbeszélés a Fiatalok Irodalmi Színpadának évi munkájáról Te meg én című műsoré- többször léptek közönség ele, nak bemutatásával befejezte mint tavaly. Legnagyobb si­évi munkáját a Fiatalok Iro- kert a népballada esttel és A dalmi Színpada. Ebből az balgaság dicsérete című sza­alkalomból tegnap délután tirikus műsorukkal értek eL az újságíróklubban zárómeg- A tavalyi évadhoz képest ja­beszélést tartottak a színpad vult a felkészülés munkája tagjai. Takács László rende- is: a heti három próba rend­ző bevezető előadása után szeressé vált. élénk, tartalmas vita alakult ősztől kezdve a felsővárosi ki. Móra Ferenc Művelődési Ott­Az elmúlt évadban a Ka- honban tartja a színpad a maraszínházban négy önálló bemutatóit. A művelődési műsort mutattak be hét elő- otthont addigra közel 500 ezer adásban, ezenkívül több mint forint felhasználásával meg­20 alkalommal szerepeltek szépítik, s felújítják színpa­kisebb műsorokban. Jóval di berendezéseit ls.

Next

/
Oldalképek
Tartalom