Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

Vasáram. IMS. június 3. 6 LÖDI FERENC: Egy rossz diák vallomása Néhai Wéber Jántw igazgató-tanítónak Tanító úr, ma nem hiányzik senki. Tessék beírni, mind jelen vagyunk a külvárosi öreg iskolából s a hátsó padból én, ki est Jelenti: nagyon készültünk, éjünk, nappalunk ráment, s már Itt-ott dér hullik a fáról. Sok volt a lecke, s többen nem felelnek, megállt szemükben torzán a világ s csak fekszenek az Idő tetején, mint játékalt sosem játszott gyermek, mint ködbe csavart fáradt múmiák, s Így leckéjüket én mondom fel, én. Tanitó úr, ha ezt megérte volna, hogy legrosszabbik fia. itt vagyok s én kérem számon: hova szórta széjjel aranytudását? Holtak jönnek sorba, rémisztő árnyak, jaj. fiatalok, • szemük világát fölnyitják az éggel. Futóárkok és lőporfüst mögül szólítsa óket, tanitó uram, kl szivét-lelkét szétosztotta köztük beláthatatlan drága örökül, s maradtunk néhány tizedelt futam, kik halálunkat új élettel győztük. ö. nemzedékem, derékhadra érett, kik megmaradtunk, mint gyümölcs a fán, ée magot hozó roppant akarásunk, úgy széterez. mint földben a gyökérzet, — hát megvagyunk, és együtt mindahány, hogy megtisztulva új leckéhez lássunk. Tanitó úr, a Móra-iskolából, lépjen elénk és ossza szét magát rsupa jóságból, ahogy akkor tette, mikor a világ vérből állt meg lángból, s mibennünk hitte, látta, fogta át az ember jobbik énjét, s mentegette. ígérem én, hogy jó leszek, a legjobb, ha büntetésből hátra ültet is. Majd rímbe szedem tárulkozó álmom, — ahogy a költő földet, felleget lop — S tán dicséretnek csillan tükre is. •a nem kell mindig hátul ülnöm, állnom. Egy elfelejtett szegedi költő és mííbarát KUN JÓZSEF Halálának ötvenedik évfordulójára Félszázaddal ezelőtt 1912. június 4-én széles keretű gyászjelentések és kéthárom hasábos nekrológok adták tudtára Szeged város közönségének, hogy Kun József gépészmérnök, a felsőipari, a fém- és faipari szakiskola tanára és műhelyfőnöke, előző este agyszélhűdésben váratlanul elhunyt. A régi lapok forgatója méltán kérdezhetné: ki volt ez a Kun József, hogy a lapok ilyen óriási teret szenteltek búcsúztatásának. elhunytát olyan óriási veszteségnek tüntetik fel, jóllehet ma alig vannak városunkban, akik emlékeznének nevére. Persze azóta két világháború vihara zúdult ránk, több nemzedéket pusztított el és a város lakosságát úgyszólván kicserélte. Kun József (1873—1912) Budapestről került Szegedre és mintegy 10 évet töltött itt. Fővárosi ember lévén nehezen tudott itt meghonosodni. Egyszerre igen nehéz munka is szakadt a nyakába. Mint az ipariskola tanára a délelőtti órákban tanári kötelességét végezte, a műhelyfőnökség délutáni óráit kötötte le, este pedig a felnőttek okA KÖNYVHÉT KÖNYVEIBÖL Tjabi Jtáizlá: Férj az operában A Szigorúan bizalmas című kötetből Kt a beszélgetés, mely elébb következik, egv nagyon szép opera nagyon szép nyitánya alatt folyik Térj ét Feleség kötött, hol suttogva, ha a zenekar piano szól, hol hangosan, ha a nyitány úgy alakul. FELESÉG Minekelőtte hoszszan is áhítattal hallgatták a zenét. Valami csodálatos, ugye? Micsoda zene! FÉRJ. Hümmög. FELESÉG. No, persze, Kondorosi vezényel... FÉRJ Hümmög. FÉLESÉG. Mondd, édes fiam. te alszol? FÉRJ. Azt té tsak szeretnéd. Valahol pisszegnék. Elhallgatnak. A zene szárnyal Ff,RJ. Már kezdi FELESÉG. Ki kezdi? FÉRJ. Ez a csirkefogó itt az orrunk alatt. Ez a kürtő*. FELESÉG. Mit csinál a kürtös? FÉRJ. Bámul Téged bámul. Mar a múltkor is folyton téged bámult amikor a Walkürt adták. Ne nézz rá vissza, mert botrányt csinálok. FELESÉG Meg vagy bolondulva? FÉRJ. Csak ne add az ártatlant! Azt hiszed, nem tudom, miért kellett nekem éppen az elsó sor szélire bérletet váltanom? Ha odanézel, botrányt csinálok. Pisszegés. Hallgatnak. A zene zeng. FÉRJ. Mindjárt a fejéré ütök. Szavamra mondom. a fejére fogok ütni. FELESÉG. Hallgasd a zenét, te őrült. FÉRJ. Délután ötig dolgozom, mint egy ló, rohanok haza. rohanok az Operába, s akkor ez a pasas, aki egész nap sétált, vagy aludt, ftxtrozza a feleségemet. FELESÉG Képzelődsz. Nem ls értelek, édes fiam. FÉRJ. Tetszik neked ez a fickó? FELESÉG. Hallgasd a zenét. Én a zene miatt járok az Opprába. FÉRJ. Hazudsz Visszanézel. Az előbb ls visszanéztél, aztán lehunytad a szemedet. FELESÉG. Nem néztem. FÉRJ. De néztél. Pisszegés. Szól a zene. Hallgatnak. FÉRJ. Ha szereted, mondd meg, elválunk, és kész. FELESÉG. A szünetben hazamegyünk. FÉRJ. Nem megyünk haza. Én végig akarom nézni, ml folyik itt köztetek. FELESÉG. Nem vagy normális. FÉRJ. Azt hiszed, nem tudom, miért nem fúj? FELESÉG. Hagyj békén, igen? FÉRJ. Ha én nyugodt tudok lenni, te se idegeskedj. Azért nem fúj, mert akkor elcsúfítja az arcát. Ha a kürtös fúj, akkor a szája csücsörödik, az arca majd kipukkad. Fél, hogy kiábrándulsz belőle Inkább nem fúj. FELESÉG. Azt hiszed, Kondorosi nem venné észre? Ha a kürt elő van írva, akkor szólnia kell, te majom. FÉRJ. Már egy negyedórája szól a zene, és a kürtöt még a szájához sem emelte. FELESÉG Maradj csendben FÉRJ. Fel fogom jelenteni a szakszervezetnél. Ez nem munka. Pisszegnek. Szól a zene. FELESÉG. Na most már fúj. Most már boldog vagy? FÉRJ Szóval mégis odanéztél. FELESÉG. Nem néztem oda. Hallom a kürtöt. FÉRJ. De Jó füled lett egyszerre! Holnap írok egy levelet Kondorosinak, esküszöm ... „Tisztelt karmester úr, szíves tudomására kell hoznom, hogy az a szőke, sovány fiatalember, aki kürttel a kezében ott ül a zenekar jobb szárnyán, viszszaélve helyzetével, minősíthetetlen .. .* Pisszegés. Szól a zene. FELESÉG. Hiába. Verdi az Verdi ... Hát nem gyönyörű? FÉRJ. Nem felel, befelé csendesen sír. A zene szól. tatására rendezétt tanfolyamok (fémipari szakrajz, fémipari és gépipari műhelyi gyakorlatok, kazánfűtői tanfolyam stb.) munkája nehezedett vállaira. Költői, írói, műkritikusi és műgyűjtői szenvedélyének gyakorlására szinte ideje sem maradt. Pedig már akkor ismert nevű költő volt, költeményei a fővárosi lapokban, a Vasárnapi Újságban, az Uj Időkben, és a Hét-ben jelentek meg. Kartdrualn kívül leginkább az írókkal és művészekkel érintkezett. Legjobb barátjával. a Szegedről Fagarasra áthelyezett Babits Mihállyal türűn váltott leveleket. Elküldik egymásnak verseiket, serkentik, bátorítják egymást a munkára. 1907. szeptember 17-én azt írja Babitsnak: „Nap nap után oly fáradt vagyok most iskolai elfoglaltság után, hogy még egy levél írására való erőm sincs.* Mindamellett dolgozik: ír eredeti verseket és folytatja műfordítói tevékenységét. Babits társaságában egy kötetnyi Wílde Oszkár fordítást készül kiadni. Fáradisága és korai halála akadályozta meg a terv vég~ rehaj tását. Szenvedélyes műgyűjtő és művészetpártoló volt. Minden jövedelmét képek és régiségek gyűjtésére fordította. 1908. szeptember 17-i levelében azt írja Babitsnak: -Hogy a magam kis passzióimra térjek, van-e arra érdekes régiség, néprajzi apróság? Nézz körül, hátha olcsón juthatnék régi tányérokhoz. kancsókhoz? Minden kiadásodat postafordultával téríteném meg. Ujabban néhány szép műtárgyat vettem, köztük egy felséges Károlyiképet: virágcsendélet. Nem tudok betelni a nézésével.« A szegedi festők nagyon szerették, támogató édesapjukat látták benne. Megvásárolta és megvásároltatta festményeiket, kiállítások szervezésében segítségükre volt közvetlenül és a hatóságoknál. Mint a Képzőművészeti Társaság főtitkárának, számos alkalma volt erre. A művészek önarcképeit különös kedvvel gyűjtötte. A Szegedi Napló 1917'. december 5-i száma szerint özvegyének adományából a „városi képtárnak egész galériája van szegedi festők önarcképéből.* Szakértelmének és műgyűjteményének hírneve átlépte a város határát és a fővárosban is tekintélynek örvendett. Azt hirdette, hogy Szegeden sajátos, alföldi festészetnek kell kifejlődnie és erre a célra POLNER ZOLTÁN: festőkolónia, művésztelep megalapítását sürgette. Első verseskötete, a Kék hegyek 1909-ben látott napvilágot. Babitshoz intézett egyik levelében örömmel közli, hogy maga Riedl Frigyes professzor személyesen vitte fel a Singer és Wolfner kiadóhoz a verseket. A kötet csiszolt formájú versei nagyobbára a gondolati líra körébe tartoznak. Álmok, melyek sohasem válnak valóvá. Még a távoli kék hegyek is, ha közeledünk hozzájuk, megcsalnak. Több szonettet tartalmaz a francia parnaszszisták modorában: természeti és történelmi tájak realisztikus leírásait. Második kötetét „Kun József hagyatéka* címmel Kiss József meghatóan szép bevezetésével 1914-ben ugyancsak Singer és Wolfner adta ki. Itt vannak összegyűjtve műfordításai is, melyeket modern angol, francia és német költőkből válogatott és amelyek igen becses darabjai e korszak irodalmának. Sokirányú közéleti munkásságát Szegeden és országosan egyaránt méltányolták. Verskötetét a Dugonics Társaság ezer koronával jutalmazta, majd később tagjai közé választotta A Szegedi Képzőművészeti Társaságnak aligazgatója lett. Mindezt a munkát szívesen vállalta és végezte. Gyönge szervezete azonban nem tudott megbirkózni vele. Belefáradt. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett elmúlása egy felfelé ívelő szép pályát tört ketté. Pdlyatáraai, barátai tisztelték és szerették ezt az önzetlen, csendes, de nem mindennapi embert. 1917. október 21-én Kosztolányi azt írja Juhász Gyulának: „Kun Józsefet, ha találkozol vele, sokszor üdvözlöm. Nagyon kedves, szimpatikus ember*. Utolsó útjára az egész város közönségének könnyes részvéte kísérte. Barátai nevében Móra Ferenc szívbemarkolóan szép gyászbeszédben búcsúztatta. Vág Sándor Elhagyott német rohamsisak Bodzák lecsüngő árnyékából felfordult dögként égre les, egy rohamsisak, múltja lángéi s körülötte a fü sebes. Töpreng a csend: vajon csak (ennyi volna e béna saörnyeteg. vagy gyilkoa arcát feledtetni rozsdák közt lapul, (sueodereg?! Hirtelen dühös szennyvíz (csattan mélyéről a összenéz a táj. bólint s kék pásatás (sugarakban galambok fehér raja acátl. Aranyeső Nap-tenger habja: aranyszllánk villan a fák között s tavaszi láng harsog kék füttyös eget mi ránk. Gyöngy gyöngy sárga gyöngy, feketedik a göröngy. Kénszinü hullám: kla pille fény tollászkodik az ág szurok hegyén • libbent! szirmát: agy inteném. Gyöngy sárga gyöngy, feketedik a göröngy. Ködben a táj a a verdeső szélben már énekel hevesen 6. Szép vagy tündéri aranyeső. Gyöngy gyöngy sárga gyöngy, feketedik a göröngy. PABLO NERUDA: Szerelmes sz&tteilek A száz szerelmes szonett cimü kötetből 62 A IX. Ma«yar Képzőművészeti Kiállítás anyagából Igen sokan látogatják a Műcsarnokban megnyílt IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítást Az érdekes képek, szobrok sok látogatót vonzanaknak. Képünkön a kiállítás egyik legszebb alkotása, Bernáth Aura „Révfülöpi kikötó* című olajfestménye. ó, jaj nekem, jaj nekünk, kedvesem, hogy nem akartunk mást, csak egymást szeretni, és annpl fájdalom közt csak ml ketten sebeztük meg magunkat a szívünkig. Csak te meg én: ennyit kértünk magunknak, téged csókul, magam titkos kenyérnek, s így minden oly végtelen egyszerű volt, míg a gyűlölet be nem tört az ajtón. Gyűlöltek, kik nem szerették szerelmünk, se semmilyen szerelmet; nyomorultak, mint karszékek egy elhagyott szalonban, míg végül is saját hamvukba hulltak, s arcuk, mit oly fenyegetően emeltek, kihunyt a kihunyó alkonyatokban. 66 Nemcsak azért kívánlak, mert kívánlak, s kívánva, nem-kívánni lenne kedvem, de ha nem várlak is, annyira várlak, hogy fagy és hőség váltva dúl szivemben. Azért kívánlak csak, mivel kívánlak. gyűlöllek, s akkor is kegyed esengem, vakon járni és bámulni utánad, nem, nem ilyen mértékkel mér szerelmem. Féktelen fény-özöne januárnak elemészteni tán tzívemre támad s nyugalmam kulcsát elveszi kegyetlen. E történetben énrám vár halál csak, belehalok abba, hogy ügy kívánlak, mert túzzel-vérvel kívánlak, szerelmem.