Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-29 / 150. szám

3 Péntek, 1962. június 29. A városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről Elkészült a színház új műsora Napirenden a város csatornahálózatának korszerűsítése A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott. Megtárgyalták Vaszy Viktornak, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának előterjesztése alapján — a színház képviselőinek jelenlétében — a Szegedi Nemzeti Színház 1961—62. évi munkáját, valamint a most következő színházi évad műsorát. A Szegedi Nemzeti Színház rek. és Miller; Az ügynök halála: Lehetséges azonban, hogy a Lysistrate helyett Shakespeare: Makrancos hölgy című műve kerül bemutatásra. Arra is törekszenek, hogy modern darab eredeti bemutatójára is sor kerüljön. Ha lesz ilyen darab, akkor Az ügynök halála helyett mutatják be. Az operák közül a színház a jövő évadban játssza Verdi: Szicíliai vecsernye, Jan Zicker: Bajazid bég, záruló évadban Wagner: Tannháuser a most összesen 599 előadást tartott. Ebből 336 volt a próza, 120 az opera, s 143 pedig az operettelőadás. Idén februárban kezdte előadásait a kisszínház, amely a megye falvaiban 18 előadást tarBartók: A kékszakállú her ceg vára című művét. Önálló balettest is szerepel a programban. A következő operetteket hozzák színre: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Fényes Szabolcs: Maya és Fali Leo: alkalommal szomszédos megyékbe. tott. Az opera staggione 14 PoAmpadour' . . . u látogatott a A Kamaraszinhazban Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza című darabját," Az új színházi évad műso- Achard: A féleszű lány círát is megtárgyalta és el- mű vígjátékát Abaj Pál— fogadta a városi tanacs Horváth Jenő:' Szeress bevégrehajtó bizottsága. lém című vígjátékát, valaA nagyszínházban a követ- mint Sarkadi Imre: Az elkező prózai művek kerülne^: veszett paradicsom című daelőadásra: Németh László: rabját mutatják be. A kisAz utazás. Goethe: Egmon*, Brecht: Simoné Machard látomásai, Arisztophanész: Lysistrate, Zorin: Jó embeszínházban hozzák színre Kertész Imre—Fényes Szabolcs Csacsifogat című zenés vígjátékát. Szükséges a belterületi vízrendezés és csatornázás Behatóan foglalkozott a városj tanács végrehajtó bizottsága Bárdos Miklósnak, a városi tanács építési és közlekedési osztálya vezetőjének előterjesztése alapján Szeged belterületének vízrendezési és csatornázási kérdéseivel. E napirendi pont tárgyalásánál részt vett az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az A1 só-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Szegedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás és a Víz- és Csatornaművek képviselője is. Szeged —mint ismeretes — Magyarország legmélyebb táján fekvő ártéri város. Már ez is mutatja, hogy a közegészségügyért, a település biztonságáért milyen nagy jelentőségű a talaj- és csapadékvíz, valamint a szennyvíz elvezetése, a kielégítő csatornahálózat. A város belterülete az 1955-ös rendezés után mintegy négyszeresére nőtt. Nagy jelentőségű a hatytyastelepi vízátemelő, amelynek építése — mint ismeretes — s az ezzel kapcsolatos csatornarendszer kialakítása már régebben megkezdődött. A végrehajtó bizottság kimondotta, Ezzel együtt fontos, a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek megfelelően, a város csatornahálózatának rekonstrukciója. Természetesen máról holnapra 1 ez sem valósulhat meg, de a jelenlegi, második ötéves tervünkben az erre vonatkozó program kidolgozását meg kell kezdeni. Az ipari üzemek fejlődése, új ipari üzemek — mint például a gumigyár — létesítése is megköveteli a csaés tornahálózat korszerűsítését, fejlesztését. A legsürgősebben szükséges megoldani — állapította meg a végrehajtó bizottság — a nagy ütemben betelepülő északnyugati iparkörzet vízrendezését. A második ötéves tervben meg kell építeni a móraváros— rókusi főgyűjtőcsatorna Vám tér és Kossuth Lajos sugárút közötti szakaszát. Megoldásra vár a körtöltésen belüli nyugati iparövezet felszíni és csapadékvizének elvezetése, valamint az iparkörzet kielégítő szennyvízcsatorna-hálózatának megtéremtése. A József Attilatelep. az Ottovaitelep és a Tarjántelep vízrendezése is szükségszerűen előtérbe kerül. A tennivalók közé tartozik a gázmű és a hőerőmű szennyvizének megfelelő elvezetése. A végrehajtó bizottság utasította a tanács tervosztályát, valamint az építési és közlekedési osztályt, hogy a folyamatban levő holt tiszai vízrendezési munkák keretében gondoskodjék a móraváros—rókusi főgyűjtőcsatorna Kossuth Lajos sugárútig terjedő szakaszának megépítéséről, második ötéves tervünk végéig. Utasította a végrehajtó bizottság az építési és közlekedési osztályt arra is, hogy a körtöltésen kívüli északnyugati iparkörzet vízátemelő második építési ütemének gyorsítása. I falvakban töltik nyári gyakorlatokat a szegedi gépszerelő ipari tanulók A szegedi Móra Ferenc szövetkezetbe és az Iparitanuló-Intézet már há- halmi Állami Gazdaságba, rom év óta országos első a szakmai képzésben. Idén is a mezőgazdasági erő- és munkagépek javítását elsajátító tanulók közül az első három országos győztes szegedi volt. A Tolbuhin sugárúton és a repülőtéren folyó kiképzés során sok gyakorlati munkát végeznek szakelőadóik irányításával az ipari tanulók. A termelőszövetkezetekj állami gazdaságok, kíserleti gazdaságok részére a most befejezett iskolai évben nyolcszázezer forint értékben javítottak gépeket. Sok Szeged környéki szövetkezet volt megrendelő az iparitanuló intézetben. Szegedi fiatalok dolgoztak a mihályteleki Uj Élet, az ujszegedi Haladás és a Rozsa Ferenc, a tápéi Tiszataj és az Aranykalász, a domaszéki Rákóczi, az algyői Rákóczi, a deszki Táncsics, a tiszaszigeti Rákóczi, a pusz: taszeri Petőfi, a szatymazi Lenin, s a röszkei Petőfi termelőszövetkezet reszere. Most, a nagy nyári munkák kezdetekor az intezet több mint száz másodeves tanulója indult Bács, Csongrád és Pest megye gazdasagaiba nyári munkára. A szegedi iparitanuló intézet növendékei közül többen utaztak el a városhoz közelebb eső helyekre is: a kiskundorozsmai és a Sándorfalvi Gépállomásra, a domaszéki Rákóczi Termelő. , .„ . , , , , felszíni és - csapadékvizének a Iehetosegeknek megfele- elvezetésére vonatkozó terIoen, s az Országos Vízügyi vek kivitelezését 1963-ban Főigazgatóság segítségével valósítsa meg. szükséges a hattyastelepi A végrehajtó bizottság a kerületi tanácsok figyelmébe is ajánlotta a vízrendezési és a csatornázási kérdések megoldásának elősegítését különös tekintettel a települések közegészségügyére és biztonságára. Tárgyalta és összegezte a végrehajtó bizottság második félévi munkaprogramját, majd végül előterjesztésekre és bejelentésekre került sor Mindig a szebbet vásárolják A

mi ű}, szép és tetszetős — a lakóházak, a Szőke Tisza úszóvendéglő, a szalámigyár toronyépülete, a parkosított Nagykörút, vagy a szép cipők, bútorok stb. — mind a tettvágyak valóra váltása Szegeden is. Az alkotó, kezdeményezőkészség ülteti rajzasztal mellé a tervezőt és adja a munkás kezébe a szerszámot, s a tettvágy ma észrevétlenül sorakoztatja a szebbért vetélkedők sok ezres táborába az embereket. Bizonyos, hogy nem mindenkit fűt ilyesfajta közösségi tettvágy, de napról-napra többen vannak, akik csinosítják a várost, vigyáznak a meglevőre, a szépre, s építik az újat, s nemcsak a „mit kapok érte" vezérli őket, hanem a szép és jó szeretete is. Nagyon sokan vannak városunkban, akik ezt vallják is. Akik az iparcikkeket tervezik és termelik, vagy eladásával foglalkoznak, tapasztalatból tudják, két egyformán jó iparcikk közül mindig a szebbet választja a vásárló. S ha nem tetszik az áru, sűrűn megkérdezik: nincs más? A kérdés jogos, mert ipari termelésünk már eljutott odáig, hogy kielégítheti az emberek növekvő igényelt, ízléseit. Képes arra, hogy korszerű, műszakilag megfelelő jó minőségű, szép tetszetős kivitelű árut gyártson. Ez M minőségű áruk gyártását sürgetik. Hangsúlyozzák, hogy az értékesítést, az áruk elhelyezését könnyíti meg, ha szép a termék. Tehát a szebb könnyebben és jobban eladható. A külföldi piacokon is egy-egy ipari termék értékét nemcsak a technológiai tényezők a minőség növelése határozza meg, hanem az áru formája, esztétikai hatása is. z a felismerés készteti évek óta a Szegedi Cipőgyár vezetőit, hogy az ipari börzére, a szakmai bemutatókra új kreációk egész sorát vonultassa fel. A szőrme és bőrruhakészítő üzem tervezője, Rimár Gábor is sok újat és szépet alkotott az utóbbi években. Ezek közül a brüsszeli világkiállításon, legutóbb a Budapesti Ipari Vásáron is bemutattak néhányat, sőt díjat is nyert egy-egy általa tervezett termék. Az év legszebb terméke címmel tüntették ki az Ujszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat főkonstruktőre, Faragó László által tervezett sisál-szőnyeget. Egy másik szőnyeg pedig miniszteri dicséretben részesült. Ezt az utóbbi szőnyeget két szegedi bizottság is elmarasztalta, de ennek ellenére a perzsaszőnyegeket gyártó budapesti vállalatokat megelőzve kapott miniszteri dicséretet. Az ízlések különbözők. Ezt az újszegedi példa is tanúsítja. A szakma egyébként boltokba is, ami kimarad az exportból. Ez azonban nem sokáig marad a boltokban, s ahogy mondani szokták, elkapkodják, mint a cukrot S

az új formára és szebb kivitelre való törekvés nagyobb léptekkel halad előre az exportgyártmányoknál. Ez jó dolog. De az már kevésbé, hogy a hazai fogyasztásra lényegesen kevesebb ambícióval készítenek új formákat. Valljuk meg őszintén, néhány vállalatunk nem szívesen karolja fel az újat. Könnyebb a régi kitaposott úton járni, a régi sablonokkal, mintákkal dolgozni. Az átállás, mindig okoz némi problémát, s úgy gondolják, miért ne kerüljék ezt el, hiszen azt is megvásárolják, amit évek óta gyártanak. Az „átállás" nem mindig olyan költséges, hogy ne érné meg a fáradozást. Mindenképpen megéri, mert a régi előbb-utóbb „lejárt lemez" lesz. S aki előbb adja az újat, az olcsóbbat, a szebbet, mindig az jár jobban a világpiacon. S vajon idehaza nem a szebb, jobb és olcsóbb áru előállítása a központi kérdés?! E

rőteljesen követeli az újat a kapitalista cégekkel folytatott verseny is. Idehaza a növekvő igények sürgetik a világszínvonalat elérő gyártmányokat. S ez nem egyszerűen csak ár évtizedekkel ezelőtt kiváló helyi képviselői sem kérés az ipar vezetőihez, hanem parancs is! A szőrme és bőrruhakészítő üzem, a cipőgyár, az Ujszegedi Kender-* Lenszövő Vállalat elismerésre méltó eredménye biztató jel Szegeden. De ezek az eredmények azt is jelzi kj hogy sok még a tennivaló. Van még tisztázni való, mint ezt az újszegedi szőnyeg esete is tanúsítja. Sok éves tapasztalatok igazolják, ha az alkotók, a tervezők, a bírálók összefognak) és igénylik a vásárlók véleményét, akkor új úton haladva szépen fejlődhet ipari termelésünk. Tovább növelheti jük ipari termékeink jó hírnevét nemcsak idehaza, hanem a külföldi piacokon is. Nagy Pál hírnevet szerzett a régi kézművesmesterek igényessége, jó munkája a szegedi ipar termékeinek. Ezt a szakmai igényességet később nem őrizte meg a gyáripar. A kapitalista üzemek tucatárukat készítettek. Az ipar államosítása után első dolgunk a mennyiség növelése volt. Ezt a feladatunkat sikerrel oldottuk meg. A mennyiség mellett azonban igen sokszor másodlagos kérdésnek tekintettük a minőség növelését, de különösen a tetszetős kivitelű áruk gyártását. Az utóbbi évek azonban lényeges változást hoztak. A technika és technológia tökéletesítése, a termékek korszerűsítése, a gyártási eljárások fejlesztése révén nemcsak több és jobb, hanem szebb árukat is készítenek üzemeink. Az intézkedések megteremtették az alapját a szebb és egyúttal olcsóbb áruk készítésének. Ezt követeli vállalatainktól a népgazdaság érdeke és a vásárlók igénye. S csak így maradhatunk, vagy lehetünk versenyképesek a világpiacon. A külkereskedelmi vállár latok is állandóan az új formák, a szebb kivitelű, jó tudták helyesen megítélni, hogy mi a kor követelményének megfelelő. Jó dolog, hogy mégis eljutott ez a szőnyeg a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szákemberek elé. Természetesen ők sem csalhatatlanok, a végső szót mindig a vásárlók mondják ki. Ezért helyes és jó dolog a piackutatás. Ma még sűrűn megtörténik, hogy az ipar tervez, s a kereskedelem dönt, a vevő pedig azt vásárolhatja, amit kap. Érdekes például, hogy sok és tetszetős cipőket gyártunk exportra, amelyet a hazai kereskedelem nem igényel. Jelzés azonban mindig érkezik, hiszen jut cipő a hazai BONTANAK — A HONVÉDELMI HÁZÉRT Hárommillió forintos költséggel — mint lapunkban már közöltük — idén Szegeden Honvédelmi Ház épül a Kossuth Lajos sugárúton. A korszerű és új épületet a volt gumijavító helyén építik fel, a Kossuth Lajos sugárút 29. szám alatt. Jelenleg társadalmi munkával a rozoga cs földszintes volt gumijavító bontását végzik. Ebben a város üzemeinek dolgozói, diákok vesznek részt. Kiemelkedően sok társadalmi munkát végeztek a bontásnál szabad idejükben például a szegedi Zalka Máté laktanya KISZistái, valamint a kendertonőgyár dolgozói is. Képünkön: a textilipari technikum tanulói bontják a gumi javítót. Természetesen a bontás befejezése után megkezdődik a Honvédelmi Ház építése 4 Szovjetunió 23 cikk gyártásában már utolérte az Egyesült Államokat A Szovjet Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Szovjetunió már 23 fontos nyersanyag, iparcikk és mezőgazdasági termék gyártásában, kitermelésében, illetve termesztésében érte utol az Egyesült Államokat. A Szovjetunió már most több vas-, mangán- és krómércet, azbesztet, szenet bányász, több fémmegmunkáló-gépet, diesel- és villanymozdonyt, traktort, kombájnt, traktorekét, vetőgépet, vasúti teher- és személykocsit, varrógépet* kerékpárt, gumicipőt gyárt, több fűrészárut, téglát, ablaküveget, gyapjúszövetet állít elő, több cukrot és lisztet termel, mint az Egyesült Államok. Sok más fontos cikk termelésében nemsokára ugyancsak kiegyenlítődik a ma még meglevő szintkülönbség. Míg a szovjet ipari termelés 1961-ben 9,2 százalékkal, addig az amerikai mindössze egyetlen százalékkal emelkedett. (MTI) Német kutatók, szakemberek látogatása a ruhagyárban Szinte alig múlik el hét, hogy valamelyik szegedi üzemből ne jelentenék, külföldi szakemberek látogattak el hozzájuk, hogy tanulmányozzák a gyár munkáját. A Szegedi Ruhagyárban a korábbi években kevés külföldi tatták. Igen sok csodálója akadt a fotocellás automata övtartókészítő gépnek. Már ott is sok külföldi érdeklődött a találmány iránt. A Német Demokratikus Köztársaság ruházatipari főmér., . , nöke és az NDK Ruhaipari jart. Amióta azonban nagy Kutatóintézetének igazgatója lépéssel haladnak előre a gépesítésben, újabb és újabb sikereket érnek el a konfekcióipari gépgyártásban, megmost meglátogatta a Szegedi Ruhagyárat. Beszélgettek a gép tervezőivel, készítőivel, s megtekintették az üzem kínőtt a külföldiek érdeklődé- ^^ műhelyében dolgozó se is az üzem és az itt dolgozó műszakiak tevékenysége iránt. A ruhagyáriak több éves kutatási program megvalósításáért dolgoznak. Munkájuk egyik eredményét a BudabPesti Ipari Vásáron is bemufélautomata és automata gépeket. Hangsúlyozták, nagyon meglepte őket az a nagyfokú törődés, amelyet a szegedi üzemben a kutat* munkával kapcsolatban tapasztaltaké