Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

YasArnap, 196?. június 3. 4 Fejlődik a szegedi tsz-ek állatállománya A zöldségtermesztés, a ke- mindössze 480 sertés szere- ahol a tervek szerint még nyergabonu es a takarmány- pell. Jelenleg 3100 sertés van csak az idei ev végéig éri termesztés és a többi üzem- a közös akiokban. Ügy ter- el a fejőstehenek száma a o.g csak akkor feiliődhét tan- vetik, hogy a következő 80-at. zán gyorsan, eredményesen években a mostani . sertés­a szegedi t.sz-ekben is, ha állományt nem fejlesztik to­növekszlk az állattenyésztés vább számottevően. A ren­színvonala. A minid belter- delkezésre álló abraktakar­jesebb termelés nemcsak sok mányokat elsősorban a ba- Kisebb nehézségektől, fo­mütrágyát. hanem az. eddi- romfltenyésztés sz.akadatlan gyatékosságoktól eltekintve gieknél jóval több szerves- fejlesztésével akarják érté- azt mondhatjuk: a szegedi trágyát is igényel. Ezen fe- kesíteni. tsz-ek gazdái jól sáfárkodtak lül pedig a város szöveíke- Ami az állatsürűséget il- eddig a nagyüzem adta ál­/eteinek fontos szerepe van ieti, ez. ma már jó közepes- lattenyésztési lehetőségekkel. tej- nek mondható, s megyei vi- Amint növekszik a gazdál­szonylatban a legjobbak kö- kodás haszna, arányos mér­zé tartozik. Száz kataszteri lékben emelkedik a dolgozók hold szántóra számítva az. közösből származó jövedelme, év kezdetén 19,9 számosailat Figyelemreméltó tény, hogy Ha megvizsgáljuk a hat vo" átlagosan a szegedi kő- 1960-ban az első közös esz­szegedi tsz' allmtenvészt.A- ** gazdasagokban. Az állat- tendőben az egy dolgozó tag­ben eddie elért eredményeit állomány alakulása szem- ra jutó kozosbol szármázó az" tapasztalj'ta- a feUődés Pontjából legkedvezőbb a tiszta jövedelem még 7120 vonala évről évre magasabb- helyzet most az 'újszegedi forint volt Az idei egy dói­ra emelkedik. Utasunk né- Ferenc Tsz-ben ahol gozóra jutó közősből eredő hány szamot a szegedi szö- száz hold k-ias szántote- jövedelem a tervek szennt rulethez mar 27,7 szamosal- viszont mar 10 ezer 62 forint a lakosság friss hússal, jel való ellátásában. ED vetkezeti állattenyésztés ada­taiból: 1958 decemberében lat áll a gazdák rendelkezé- lesz. Ha a háztáji gazdaságok h;1( sére. A legtöbb pótolnivaló jövedelmét is figyelembe istállóiban mtg méR rnincl'K a mihályteleki vesszük, akkor kiderül, hogy szarvasmarha uí Flet Tsz-ben van. Az egy-egy szövetkezeti paraszt­901 darabra utóbbi zárszámadás alkalíná- család életnívója nemcsak közös szarvas- val még csuPan 12,6 volt a eléri, hanem néhány vonat­maTháT'Tzáma tfevanakknr kataszteri hold szántóra kozásban meg is haladja az rtarharisS tia Jutó szamosallatazám. Ebben áüa^munkáscsajádok^ élet­132-től 325-re emelkedett • tsz közös csupán 267 volt. 1961-re emelkedett a a fejőstehén létszám is. Ez az arany még mindig kedvezőt­len. Sokkal idealísabb lenne már, ha a közös marhaállo­mánynak legalább/50 százalé­ka tejelő tehén lenne. Ezt jól látják maguk a gazdák is, s jelenlegi terveik szerint ez év végén már 460 felett lesz Szegeden a közös gaz­daságokban levő fejőstehe­nek száma. Szép eredmények születtek az állattenyésztés termelé­kenységének növelésében is. Pár évvel ezelőtt még ritka­ságszámba ment az a tehén, amelyik naponta tíz liter te­jet adótt. Viszont tavaly már a Felszabadulás Tsz tehené­szetében, melyben 130 tehen vart/ az'egy tehénre jutŐ évi tejtermelési átlag elérte a 3500 litert Jelenleg öt szö­vetkezetben napi 10 liter fe­lett van az istállóátlag. Csu­pán az újszegedi Rózsa Fe­renc Tsz-ben tartanak még 9.6 literes átlagnál. Azonban most. már Itt ls megterem­tették a helyzet javításának feltételeit. A szarvasmarhatenyésztés, a tejtermeles és a hizlalás mellett párhuzamosan egyre nagyobb mértékben bonta­kozik ki az árubaromfi ne­velés. A baromfitenyésztés­ben, nevelésben is szinte mérföldes léptekkel haladnak előre évente a szegedi közös gazdaságok. Tavaly még mindössze 37 ezer 300 csirkét értékesítettek, addig az idén mar 109 ezer pecsenyecsir­két nevelnek fel a közös baromfitelepeken. A készülő tervek szerint 1963-ban a közösben nevelt húsbaroinfi mennyisége meghaladja majd a 170 ezret. Törekszenek a szövetkezetekben arra is, hogy a szegedi piacok élő-, baromfi keresletét minden időben ki tudják elégíteni. A húsbaromfi állomány jelen­tős részére nem kötnek szerződést az állammal, ha­nem azokat a helyi piacokon értékesítik. Még a nyár ide­jén üzembe Helyezik a mi­hályteleki Üj Élet Tsz és a rókusi Dózsa Tsz egyenként 20 ezer férőhelyes, modern, központi fűtéses csibeházalt. Ezekből a házakból 4—5 he­tenként 10—10 ezer csirke kerül ki a fogyasztók aszta­lára. A csirkék egyébként 9—10 hétig lesznek a nevelő­ben, tízezres csoportokban helyezik el az állományt az épületben. A nevelési idő fe­jét az előnevelőben, a má­sik felét, az utónevelőben töltik el. a gazdaságban a jövőben színvonalát S e nagyszerű még sokkal nagyobb gondot fejlődés érdekében felbecsül­kell fordítani a szarvasmar- hetetlen szerepe van az ál­hatenyésztés fejlesztésére. A lattenyésztés gyorsiramú fej­város második legnagyobb lesztésének. szövetkezeti gazdasága ez, Csépi József Kiállítás városaink fejlődéséről A Nemzeti Múzeum most első ízben készül olyan ki­állításra, amelynek anyaga az ország legnagyobb váro­sainak — volt királyi és püspöki székhelyeknek — a múltját ismerteti. A képtár 30 000 rézmetszetéből, réz­karcából, fametszetéből, acél­metszetéből, vízfestményéből és ceruzarajzából válogatták ki azt a 90-et, amelyet jú­niusban a múzeum díszter­mében állítanak ki. A tör­ténészek elsősorban arra tö­rekednek, hogy hiteles ké­pekkel mutassák be a váro­sok fejlődését. A legtöbb kép a török hó­doltság korából származik, amikor Európa érdeklődése hazánk felé fordult. Ebből az időből származnak azok az anyagok, amelyek Buda, Eger és más városok részeit örökítették meg és fényt de­rítenek kisebb városok, mint például Tata múltjára is. Sok árul hoztak fel a tegnapi piacra a termelőszövetkezetek Nagy felhozatal, még na­gyobb kereslet jellemezte a tegnapi piacot. A májusi eső — bár kevés volt — jóté­kony hatását a szegedi pia­con is tapasztalhattuk. Több zöldséget hoztak fel a terme­lőszövetkezetek, a tsz-gaz­dák, mint korábban. Örvendetes jelenség, hogy most már valamennyi szege­di termelőszövetkezet képvi­selteti magát a piacon. Ko­daság hozza fel termékeit a piacra. Tegnap a csanádpa­lotai Haladás Termelőszövet­kezet hagymát és salatát árusított. A közös gazdaság olcsón, 30 fillérért adta a sa­láta darabját. A kiszombori Dózsa Termelőszövetkezet retket, hagymát és karalábét hozott a piacra. Hódmezővá­sárhelyről, a Rákóczi Tsz-ből óriási rakomány érkezett, 2100 csomó retket hozlak rábban kifogásultuk, hogy az Szegedre, s csomónként 50 Űj Élet Termelőszövetkezet fillérért adták. ugyan elárusító helyet épít­tetett, de áruival nem jelent­kezett. Egy hét óta friss zöld­séggel gazdagítják a piaci választékot. Tegnap nagy A Marx téri piacon új el­árusitóhelyet épített a ma­roslelei Üj Barázda Tsz. Sok friss zöldséget hoztak Maros­leiéről az első alkalommal is mennyiségű karalábét, zöld- és tegnaptól kezdve minden borsót és cseresznyét arusí- nap zöldséget és gyümölcsöt tottak, ezenkívül aránylag árusít majd az Üj Barázda igen olcsón zöldpaprikát. Tsz Szegeden. A város termelőszövetke- A termelőszövetkezetek zetein kívül a környék, sőt áruik bőséges felhozatalával Csongrád megye távolabbi kedvezően befolyásolják a vidékéről is több közös gaz- piaci árakat. Asztalosok, lakatosok, kőművesek a cipőgyárban jól dolgozik a termelés segédcsapata Többet törődnek a portájukkal az alsóvárosi magánháztulajdonosok Sok épületet tataroztattak tavasszal a III. kerületben Megértő, vagy meg inkább: kája a Szegedi Cipőgyár­elismerő szóra késztet a ter- ban. A lábbeli készítőiről, melés segédcsapatanak mun- szabászokról, cvikkolókról. szegezókről már többször és ünneplőbe sokat írtunk. A segédcsapat­ról — még — nem ejtettünk szót. Pedig azt tartják: mun Évente mintegy húsz-hu- zelmúltban megvizsgálták, szonkétmillió forintot fordí- melyek azok a magánházak, tanak Szegeden az állam tu- amelyeket sürgősen javítani lajdonában levő lakóépületek Kell. A városi tanács végre­tatarozására. A nagy lakóhá- hajtó bizottsága javaslataik zak rendbehozott, felújítcrtt alapján megállapította az homlokzata lényegesen javí- ilyen felújítások menetrend­tott az utcák arculatán a jét az elkövetkező évekre, egészen 1965-ig. Ezek szerint az I. kerület­, ben az idén három, a máso­dik kerületben hat, a harma­3 I A sertéstenyésztésben is komoly eredmények mutat­koznak. A megtett úl nagy­ságát akkor értékelhetjük igazán, ha szintén összeha­sonlítjuk a jelenlegi helyze­tet a három évvel ezelőttivel. Az 1958-as összesített szegedi zárszámadási mérlegben még Belvárosban. A nagykörúton kívül eső városrészekben azonban nemigen változott a negyedek külső képe, pedig ott is felújítottak jónéhány nagy bérházat. Ezeken a részeken a lakó­épületek többsége személyi költségére. A tulajdonban van s a házak években azonban gazdái korábban bizony meg lehetősen elhanyagolták há zaikat. pedig szükség esetén ködéssel. az állam is segítette volna őket a tatarozásban, többek között OTP-hitellel, vagy házadó-kedvezménnyel. Om­ladozó vakolatú épületeket, kidőlt, bedőlt kerítéseket lát­hatott a járókelő Alsóváro- felszólította a Moszkvai kör­kai kevesebbet kell szalad­gálniuk tégláért, cementért, mészért, cserépért. A rókusi TÜZÉP-telepen nem egyszer sok fajta épületanyag áll a vásárlók rendelkezésére. A harmadik kerületi ta­nács építési csoportja egyéb­ként az elkövetkező hetek­ben felszólítja mindazon háztulajdonosokat, akik a ta­nács által elfogadott tataro­dicséri a gyár új -öltönye*. Néhány hónapja, ahogy mon­dani szokták, saját erőből öltöztették az üzemházakat. Tatarozták a gyárat. Nos, lehet, hogy a régi külsővel is termelhetett kajuk nélkülözhetetlen a ci- volna tovább az üzem, de­dik kerületben pedig ugyan- zási tervben szerepelnek és csak hat magánházat hozat közli velük, hogy melyik év­rendbe a tanács a tulajdonos ben akarja rendbehozatni következő házukat az említett rendelet már jóval alapján, több magánházat tataroztat- Még jobb volna, ha a ház­nak majd hatósági közremü- tulajdonosok a város minden kerületében — követve azok­nak az alsóvárosi, móraváro­si házigazdáknak a példáját, akik önmaguktól elvégeztet­ték a szükséges munkákat — ugyancsak többet törődnének Az' intézkedések hatása Ennek az^ intézkedésnek már látszik a hatása. A har­madik kerületben a tanács épületeikkel. Erről egyébként son. Rókuson, Felsövároson út 9.. az Április 4 útja 52., egyaránt. Ez a nemtörődöm- a Petőfi Sándor sugárút ség elsősorban magának a tu- 85/a, Mátyás tér 3/b, a Föld­ia jdonosának ártott, mivel az műves u. 6. és a Földmű­nem ártana elbeszélgetni az érdekeltekkel az olyan ösz­szejöveteleken, ahol a kerü­letek lakossága részt vesz. A magánházak tatarozása nem így veszni hagyott épületek ves utca 23. számú házak tu- lenne érdektelen napirendi lajdonosait, sőt már néhá- pontja a tanácstag-beszámo­K? „SZf f, £l 'S VTZ- lóknak, de a Hazafias Nép­tette a tatarozast. Ennek az ..... intézkedésnek a hatására, frorlt állaga rohamosan pusztult, az ingatlan értéke jóval csök­kent, de nem vált hasznára a városnak sem. mert nem egyszer az ilyen utcasorok­ról Ítélték meg Szegedet az idegenek. Egy rendelet Mivel az ilyen jelenségek országszerte előfordultak, az illetékes szervek néhány hó­napja rendeletet hoztak, amely lehetővé tette, hogy a helyi hatóságok kirivó ese­tekben közbelépjenek. Ha a személyi tulajdonban levő épületek olyan rosszak, hogy a bennlakók életét, egészsé­gét komolyan veszélyeztetik, vagy elhanyagoltságukkal el­rontják a város képét, a ta­nács rendbehozathatja azo­kat a tulajdonos költségére. Ennek az eljárásnak mene­te a következő: a tanács fel­szólítja a házigazdát a tata­rozásra. Ha ennek a felszólí­tásnak a tulajdonos nem tesz eleget, a tanács állami válla­latot vagy ktsz-t bízhat meg a szüksoges munknval. Az valamint sok háztulajdonos belátása folytán most a ta­vasszal már a korábbi évek­hez képest, sok helyen rend­behozatják a kerületben a homlokzatokat és a kerítése­ket. Alig akad Alsóvároson és környékén utca, ahol ne ta­taroztak volna egy-egy épü­letet. Néhol csupán meszelik a házak külső részét, de leg­több helyen komoly költség­gel újra vakoltatják a hom­lokzatot. Sokhelyütt a roz­zant fakerítés helyére időt­álló kőkerítéseket csináltat­nak. Móravárosban a Kato­na utcában. Alsóvároson az Alsónyomássoron, a Szécsi utca végén, a Sárkány utcá­ban. a Földműves utcában, a Rákóczi utcában már jóné­hány helyen dolgoztak, vagy dolgoznak a kőművesek. Jobb az építőanyag­ellátás kerületi szervezete ál­tal összehívott megbeszélé­seknek sem. N. L. pőgyártásban. Igazuk van. Ezt igy fogalmazza meg Rozgonyi Mátyás asztalos: Sarokigazltás — Sátorban nem lehet ci­pőt készíteni, legalábbis jó minőségben és annyit, mint ban. a mi üzemünk gyárt. A sok A segédcsapat raktári hada ezer pár exportcipőben ben- körüli nézetek elég válto­ne van a mi munkánk is. Hogy mást ne mondjak, rni hát időközönként tatarozni is kell, mert igaza van Roz­gonyi bácsinak, sátor alatt nem lehet cipőt készíteni. A cipőgyári kőművesek jó munkát végeztek az üzem­épület állagának megová&a­zóak. Néhányan vágyakoz­nak ide, mások meg teher­készítjük az üzemszervezés nek érzik, hogy itt kell dol­utan átalakított helyiségek­hez szükséges ablakokat, aj­tókat, a sok munkakelléket, lábdeszkákat, állványokat, lá-í dákat. a munkásvédelmi fel- készárut nem nehéz, de azt gozniök. A többség azt tart­ja, könnyű dolgozni a rak­tárban. Való igaz, csomagolni a szereléseket, s ha ros$z fa­sarkot küld a gyár Pestről, azt is utána igazítjuk. — És mindemellett a gyár­tásnak is segítünk, néha még újításokkal is — fűzi hozzá Rózsa Mihály, a másik asz­talos. — Például a PVC szabótőkéket eddig csak 70 százalékban használták ki. Mi, felhaszpálva szaktudásunkat, s a ket, gyalulással meghosszab­bítjuk a PVC Gzabótőkék használati idejét. A lakátosok a felsőrész­készítő üzem részére mozgó szalagot készítenek. Ott ál­lítgatják össze a műhely előtt, az udvaron, majd a nyári nagy szabadságolási időben, amikor a cipők ké­szítői üdülni mennek, felsze­relik a munkateremben. Akik tatarozták az épületet A cipőgyári termelés se­gédcsapatának jó munkáját SmacL tzuziik Megkönnyíti a háztulajdo­nosok helyzetét a javuló épí­tőanyag-ellátás is. A harma­dik kerületi tanács építési csoportjában nagy elismerés­sel beszéltek a TÜZÉP-ről. A felújítások menetrendje Amióta ugyanis bevezették az anyagellátási szerződések Szegeden a kerületi taná- rendszerét, a háztulajdono­csok építési csoportjai a kö- soknak, az építtetőknek sok­építési költséget — amelyet tíz százalékkal még felemel­nek — azután közadók mód­jára egy bizonyos időn belül behajtják a tulajdonostól. A Jósika utca útteste ma már a szó szoros ér­telmében szinte járha­tatlan. Nemrégiben egy Berva-motor első villája tört el a macskaköves kövezel egyik, csaknem fél méteres gödrében. Vezetője több horzso­lást szenvedett — még szerencse, hogy éppen a bukkanok miatt nem tu­dott gyorsabban menni, mert különben súlyo­sabb szerencsétlenség le­hetett volna. Ezt köve­tően egy lovas kocsi haj­tója esett le az ülésről a zökkenés miatt — és gyorsan tegyük hozzá, nem volt egy szemernyi ital sem benne. Lehetne még sok ki­sebb-nagyobb kellemet­lenséget felsorolni — ha az ingatlankezelő me­szet szállít, áz szét­frőccskölődik, rongálód­nak a járművek stb. —, de talán ennyi is elég annak bizonyságául, hogy ki kellene javítani az úttestet. Egyik legna­gyobb gödör ügyében még tavaly közölte a ke­rületi építési csoport: majd kijavíttatják azzal a vállalattal, melynek vontatója feldúrta —, de azóta sem történt semmi. Am van még egy-két veszélyes hely — ezeket is rendbe kel­lene hozni. Még akkor is, ha a Köztisztasági Vállalat útépítési részle­ge ilyen »apró* mun­kákhoz nem szívesen fog neki — tavaly pél­dául hónapokig sürgette az I. kerület néhány ja­vítás elvégzésére Üjsze­jeden. a kartondobozt emelgetni, amelyikbe már tíz pár cipőt becsomagoltak, nehezebb. Es amikor élő szállítószalagot alkotnak az emberek, hogy a raktár egyik helyiségéből a másikba, a földszintről az emeletre szállítsák a dobozo­kat. az már egyenesen nehéz munka. A szállítószalagról asztalos szólva bizonyára sokaknak gépe- az jut eszébe, hogy régi és idejét múlta már a szállí­tásnak ez a módja, amikor emberek kézből kézbe ado­gatják a szállítandó tárgvat. Már régen feltalálták a mo­tormeghajtású gumiszalagot. Igen, de úgy látszik, ide még nem jutott belőle. Bizonyára sokan láttak már emelő -DEMAG-macskákat-*. Ide abból sem jutott még. Könnyű munka? Itt dolgozik a raktárban V őneki Imréné és Petrán Ferencné. Régi munkásai a gyárnak, könnyebb munkát kértek, hát ide helyezték őket. De maguk sem tudják, mi a könnyebb, a régi, vagy az új munkahelyen dolgozni. A nyersanyagraktár veze­tője Radics János. Vele a vegyiraktár előtt beszélget­tünk, mellettünk nehéz vas­hordókat görgettek, egyiket­másikat üresen, de volt olyan, amelyik többet nyo­mott két mázsánál. A köny­nyebb munkára helyezett Mátyás Zoltán és társa dol­gozik itt. Nem tudni, mi könnyű ebben? Talán az, amit évekkel ezelőtt két fia­tal csinált, hogy csak úgy játékból gyufát gyújtottak, és a gyújtás nyomát ma is őrzik a falak. Sok vegyi­anyag égett el, a füstös fa­lak még ma is kiáltanak: vi­gyázat, tűzveszélyes helyen vagy! Mire az üzemlátogatás vé­gére értem, gondolatban megemeltem a kalapom a termelés segédcsapata előtt, most utólag e néhány sor befejezéseként kívánok ne­kik további erőt, egészséget a nélkülözhetetlen és nem is könnyű munkájukhoz N. P. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom