Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

Kedd, 1962. Június 26. Befejeződtek a gyermek- és ifjúságvédelmi napok Nagysikerű műsor a Kamaraszínházban Vasárnap délután a Ka- lentSségét emelte kl, a sok adott népi táncaik (botoe­maraszínházban rendezett műsorszám pedig tartalmó- tánc, üvegestánc) valóban nagyszabású műsorral befe- ban, mondanivalójában a né- minden dicséretet megérde­jeződtek a szegedi gyermek- pek barátságának, a béke melnek. Szépen szerepeltek es ifjúságvédelmi napok. A megvédésének gondolata kö- a szemlén a szegediek is. A műsor méreteire jellemző, ré csoportosult. Londoni körúti gyermekott­Nagy sikerrel szerepeltek a szemlén a szegediek. A Londoni körúti gyermekotthon kis lakói népi játékokat mutattak be hogy az ország 29 gyermek- A frissen pergő, fordulatos otthonának 620 tanulója lé- műsor szemléletesen bizo­pett fel benne. Táncokkal, nyitotta, hogy nevelőotthona­dalokkal. versekkel, zeneszá- inkban színvonalas kulturá­mokkal szerepeltek a fiata- lis munka folyik. Legna­lok. A szellemesen összeáll í- gyobb sikerrel talán a Fóti tott műsor, kerete a VIII. Gyermekváros fiataljai sze­Világifjúsági Találkozó je- repeltek. Bravúrosan elő­hon kicsinyei az Egyszer egy királyfi... című népi játék sikerült, hangulatos előadá­sáért megérdemelten kaptak tapsokat. A szemlén résztvevő fiata­lok tegnap, hétfőn kirándu­láson vettek részt. Hajóval Mártélyra utaztak. Lassan lépkednek fel az újszegedi Ró­zsa Ferenc Gimná­zium lépcsőin. Az I/a osztály szép pad­jain virág, a táblán pedig gondosan meg­rajzolt felirat fogad­ja őket: "Szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket, az 55 éves találkozó alkal­mából*. Több mint fél év­századdal ezelőtt vé­gezték Szegeden a tanítóképzőt, és most felkeresték a régi is­kolát. Már csak nyolcan gyűltek ösz­sze az ország külön­böző részéből, sőt Ausztriából is eljött Riger Márton, és Temesvárról Czirem­mer Lőrincz, aki 55 év után először ta­lálkozott osztálytár­saival. Kmetykó Pál Hódmezővásárhelyről feleségével együtt érkezett, akárcsak Tóth Ferenc is. Az aranydiplomás Hun­gár Ádám Balaton­keneséről, Szabó Jó­Öpeq taiiíták ialálkazdsa zsef Budapestről fe­leségestől utazott Szegedre. Itt él a vá­rosban Metzing Jó­zsef. akit elkísért a taláikozóra leánya és unokája. A még frissen moz­gó Varga Imre — ő Budapesten kapta meg aranydiplomáját —. az összejövetel fő szervezője névsorol­vasást tartott. Ami­kor végeztek — 1907-ben —, har­minchatan voltak. Most, a névsorolva­sáskor gyakran el­hangzott: az osztály­társ meghalt. Az élet­ben maradottak is már közel járnak a nyolcvanhoz, fehér hajú, megöregedett nyugdíjas tanítók, akik sok-sok ezer, ma már felnőtt em­ber nevelői vpltak. Emlékeznek az osztálytársakra. s gondolatban, szóban el-elröppen egy-egy diákcsíny, epizód, ami a névsorban említett egykori ta­nulótársakkal tör­tént. Burok Károly nevénél kicsit időz­nek: ő Amerikában él, írt is, kérte, hogy egy széket hagyja­nak üresen, vegyék úgy. mintha ott len­ne. Valaki . felveti, hogy Burok Karcsi­nak van a legnépe­sebb csalódja, mire Varga Imre meg­jegyzi: »Nem egé­szen, mert te Fran­ci nekem nagyon gyanús vagy ...« A zengő hangú Tóth Ferenc érti a célzást és büszkén jelenti ki, hogy tíz gyereke kö­zül hetet felnevelt, és 18 unokája van. Tréfálkoznak, elő­kerülnek a régi ké­pek/amelyek a 15, a 25. a 30 és az 50 éves találkozót örö­kítik meg. Leveleket olvas fel az osztály "összetartója*, s megint egy szomo­rúság: -értesítik az "osztálycsaládot*, hogy Katona. Palit nem is olyan régen autószerencsétlenség érte. Aztán az élet vidámságaira terelik a szót, és elhatároz­zák, hogy öt év múlva megint talál­koznak. "Ha megér­jük* — teszi hozzá egyikőjük, de a töb­biek alaposan lehur­rogják: "Bízni kell benne!* — hangoz­tatják. és ki hajlot­tan, bottal, ki egye­nesebb tartással, ki pedig feleségébe ka­rolva ballag le a lép­csőn. Hazatérnek abban a reményben, hogy legalább még egyszer ismét találkoznak... Markovits Tibor Egy szegedi küldött tapasztalatai a ruházati ipar bukaresti nemzetközi szakmai konferenciáján A közelmúltban tartották meg Románia fővárosában, Bukarestben a textil-, ruha­és bőripari dölgozók nemzet­— Más, de mégis hasonló gyárban, s kellemes emlék­jellegű problémáról számolt ként őrzi utazását A kül­be a dán szakszervezet kép- dottek között nemes barát­viselője. A dán burzsoázia ság alakult kl, ami abban is közi szakmai szövetségének az ország NATO-beli kato- megnyilvánult, hogy a hiva­második konferenciáját. A nai kiadásait a termelés, a talos program után is felke­héttagú magyar delegáció munkaintenzitás fokozásával restek, vendégül látták egy­tagja volt Mári Sándorné is, igyekszik fedezni. A dán mást a Szegedi Ruhagyár szak- munkások kénytelenek gyógy- — Tapasztalataimról, él­szervezeti bizottságának tit- szereket szedni, hogy vala- ményeimről beszámolok az kára. Eredményeink például szolgálnak nagyszabású — Ezen a konferencián 38 ország vett részt, több mint tízmillió szervezett dolgozó képvlsele­hogy kibírják a hatalmas iramot, es sokan megbeteg­szenek. Forró együttérzés, lelkesedés közép­üzem dolgozóinak. Elmon­dom, hogyan élnek munkás­testvéreink a szocialista or­szágokban, hogyan a gyar­mati iga alól felszabadult országokban, és a még tő­kés kizsákmányolás viszo­nyai között. Ilyen áttekin­tésben lehet csak igazán mérlegre tenni, hogy ml ho­gyan dolgozunk, hol tartunk Sosem fogom elfelejteni az — A konferencia pontjában álltak az ázsiai. tében —"mondotta Márl'sán- afrikai és dél-amerikai or­dorné —, nemcsak a szak- küldöttei, akik szen­szervezeti világszövetségbe, vedélyes hangon tártak fel • illetve a szakmai szövetség- hazájuk textil-, ruha- esbor- egyik nyugati orszagbol jótt hez tartozó országok ha- ipari munkásainak nehéz szakszervezeti vezetö szavait, nem a kívülálló vagy sem- helyzetét. Ezt mondta: a mi munkú­leges szakszervezetek kül- Mondjon valamit egyéni saink követeléseinek nincs döttei is Száznegyvenen vol- élményeiről is. határa, mert a kizsákmányo­tunk összesen — Amiket eddig elmond- lásnak sincs határa. Szavai­Milyen tanulságokat ho- tem, nemcsak egyszerű be- nak mély értelmét, keserű zott a konferencia munkája? számoló a nemzetközi szak- igazságát nekünk sem sza­Két nagy tanulságot hoz- ^ai konferenciáról, hanem bad számításon kívül hagy­tam haza magammal. Az egyik egyúttal szubjektív, nagy ni, nekünk, akik már csak a az, hogy a szocialista orszá- erejű egyéni élményem is. múltból ismerjük az ember gokban hasonló körülmények Találkoztam egy olyan olasz ember által való kizsákma­között dolgozik mindenütt a küldöttel, aki tavaly Járt nyolását. szakszervezet, s az elért Szegeden, nálunk a ruha- F. K. eredmények például szolgál­nak a kapitalista, s a gyar­mati sorból felszabadult or­szágok szervezett dolgozói számára. — A másik tanulság: a tökésországok munkásainak sanyarú helyzete, melyről küldötteink nemre, fajra, vi­lágnézetre való tekintet nél­kül őszinte képet festettek. A nők helyzete a tőkés országokban Milyen kérdések foglalkoz­tatták leginkább a résztve­vőket? — A konferencia legfon­tosabb kérdéseként a béke fenntartásának lehetősége, az általános és teljes leszerelés szerepelt, de nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi szolida­ritás eszméje is. Vissza-visz­szatérő, szinte állandó téma volt a harc a gyarmatosítás ellen, a biztosított bérek emelésének, a bérminimu­mok megállapításának, a férfiak és nők egyenlő ará­nyú bérezésének követelése a kapitalista országokban. — Megdöbbentő volt hal­lani, hogy még a legfejlet­tebb tőkésországokban is óriási a bérkülönbség a férfi­dolgozókkal szemben a nők rovására. Az olasz küldött például elmondotta, hogy náluk a ruhaipar dolgozói­nak 91 százaléka nő, ennyit sújt tehát a megalázó és igazságtalan fizetésbeli meg­különböztetés. „„JA FÖLD MILYE. fíídomcbtujaii * fici*uaattd<m& (5) Hófehér cseppkővilágban találjuk magunkat. Lépéseink alatt csikorog a sztalagmit. De mi ez? Egy másik dalla­mos hang is megüti a fülemet. S ez a hang meghatározott időközökben megismétlődik. — Hallja? Azt hinné az ember, hogy valaki fuvolázik... — Erről ne tegyen említést Jegorovnak, mert kineveti magát. Folytatjuk előrenyomulásunkat a barlangban. Talpunk alatt a sztalagmit csengése és az említett fuvolahang most egyetlen gyönyörű dallamban olvad össze. A reflektorok fényében mély és keskeny lyukat pillan­tunk meg, amelyet a felülről lehulló vízcseppek vájtak ki. — Lám, megtaláltuk a fuvolát... Talanyin a lyuk fölé tartja a tenyerét, mire a "fuvola* nyomban elhallgat. Erre Talanyin visszahúzza a kezét, s a természet alkotta csodálatos hangszer felújítja elbűvölő já­tékát. — Bizonyára ide jártak a föld melódiáját hallgatni tá­voli őseink — fantáziálok. — Ha valóban idejártak a barlangi emberek, akkor is­teníteniök kellett ezt a hangszert. Itt, csakis itt kell keres­nünk ... Talanyin tovább megy előre, a barlang egyik keskeny folyosójába, s megbotlik valamiben. — Megtaláltam! — mutat felém egy csiszolt kődarabot! — Szerszám... Talanyin hirtelen a fal felé fordul, s mintegy eksztázis­ba esve, tapogatni kezdi a szikla felületét. — Fényt!.. . Fényt ide! A Talanyin által jelzett helyre irányítom a fénysugarat, s a sziklán ismeretlen állat rajzának körvonalai bontakoz­nak ki előttünk. Hosszasan álldogálunk sziklarajonál, és meghatottan szemléljük a történelem előtti ember kezének művét. Kissé hátrább állok, hogy jobban át tudjam tekinteni a rajzot, s íme, újabb elképesztő felfedezés: a megkövese­dett talajon apró bemélyedések láthatók. Egy..., kettő..„ három... Semmi kétség: mezítlábas ember lábnyomai. A nagyszerűen kivehető lábnyomok eltűnnek a folyosó sötétjében. A múlttal való találkozás leírhatatlan érzése ke­rít hatalmába. Mozdulatlanul állok, s egyetlen lépést sem tudok tenni. Képzeletemben megelevenedik a ki tudja hány ezer év­vel ezelőtt végbement jelenet: izmos lábak lépkednek végig az itt látható nyomokon, s a történelem előtti kor művésze elfoglalja helyét a szikla mellett. Egyik kezében füstölgő fáklya, a másikban kovakő, amellyel bevési a rajzot. Néhány lépést teszek a sötétben, s hirtelen dermesztő hideget érzek. A közelben pedig megpillantom a kékesen csillogó ősember óriási alakját. Mintha élne. Ügy tűnik, hogy ez az óriási Gulliver rámmosolyog, a liliputi ember­kére/aki háborgatni merészelte nyugalmát — ö az... — suttogom. Talanyin nevetni kezd. Lehet, hogy nevetése nem is túlságosan hangos, de a falak sokszorosan visszaverik és fel­erősítik. — Itt van a vízió! — folytatja még mindig nevetve Ta­lanyin. — De hogyan került ez az ősember a jégtömb köze­pébe? — Hogyan került oda? Nem ez a lényeg... S Talanyin elgondolkozva nézi a kezében tartott kőszer­számok (Folytatjuk), Közérdekű kérdés: Mit kell tudni a gyümölcsértékesítési szerződésről? A cseresznye, s aztán a földieperrel és a meggyel megkezdődött az idei gyü­mölcsszezon. A szövetkezeti felvásárló telepeken már az ismét jónak ígérkező ősziba­rack-termés fogadósára ké­szülnek. A gyümölcstermelő tsz-ek és termelőszövetkezeti csoportok szívesen értékesí­tik termésüket az állami fel­vásárlási szerveknél, s nagy az érdeklődés részükről a gyümölcsértékesitési szerző­déskötések iránt is, amelye­ket egy hónappal ezelőtt in­dított meg a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központ­ja. Az eltelt egy hónap alatt már 71 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti cso­port, valamint több mint fél­ezer egyéni termelő kötött szerződést étkezési szőlőre és egyéb gyümölcsökre. Ezen belül 37 szövetkezeti gazda­ság őszibarackra, 41 pedig almára szerződött. Sok termelő érdeklődött a szerződéskötés feltételeiről. Mit kell tudni a gyümölcs­értékesítési szerződésköté­sekről? Olvasóink közérdekű kérdésére Fekete Jánostól, a Szövetkezetek Megyei Érté­kesítő Központjának munka­társától a következő választ kaptuk. Jelentős kedvezmények illetik meg a gyümölcsérté­kesítési szerződéseket kötő szövetkezeti és egyéni ter­melőket. A termelőszövetke­zetek és bankhitel igénybe­vételére jogosult tszcs-k szá­mára rövidlejáratú hitelként a Magyar Nemzeti Bank a megkötött szerződések alap­ján olyan művelési előlege­ket folyósít, amelyek után a felvásárló szervek térítik meg a 3 százalékos kamat­átalányt. E művelési előlege­ket az egyéni szerződéskötő termelők is igénybevehetik. A szerződött szövetkezeti gazdaságok a gyümölcsérté­kesítési szerződésben vállalt termésmennyiséget a termés beérése előtt legkésőbb 2 héttel még emelhetik pót­szerződés megkötésével. Az átadási határidőnek megfe­lelően a vevő és eladó fél a szerződött áru szállításának ütemében is megállapodik. Ha a szövetkezeti gazdasághoz gépkocsival jár­ható út vezet, s egy tételben 25 mázsa vagy ennél nagyobb mennyiségű áru vár átadás­ra, akkor a felvásárló szer­vek a termelőhelyen veszik át a szerződött termést. A szövetkezeti gazdaságokat 15 százalékos, az egyéni és ház­táji termelőket pedig 10 szá­zalékos felár illeti meg a szerződésben vállalt feltéte­lek szerint átadott termés után. A felvásárlók biztosít­ják az áru csomagolásához szükséges göngyöleget. Ezen­kívül rendszeres szakmai se­gítséget is nyújtanak a szö­vetkezeti és egyéni terme­lőknek mind a termeltetés, mind az áruforgalom terü­letén. Bőségesek a kereskedelem nyári kozmetikai szer készletei ajánlatos a bőséges kréme­zés. Nyáron fokozottabb gond­dal kell ügyelni bőrünkre, hajunkra, mert a nap, a szél Nem elég a napozas előtt kiszarítja, kifakítja. Elkerül- és alatt gondozni a bőrünket hetők ezek a kellemetlensé- az utánkezelés legalább olyan gek, mivel a tápláló és rege- fontos, neráló kozmetikai szerek egész sora áll ma már ren- Legalkalmasabbak ehhez a delkezésre. A szakemberek különböző bőrt ápoló tejek, jó tanácsa, hogy minél több folyadékok, krémet használjunk ebben amelyeknek a választéka is az időszakban. A kereskedő- b5vvJlt erre a nyárra. (MTI) lem ennek megfelelően ké­szült fel az idei nyárra. A hazai ipar mintegy 65 millió forint értékű kozme­tikai szert szállít a nyári hónapokban, de külföldről is igen sok új­donság érkezik. Mindenféle nyári kozmetikai szerből bő­ségesek a kereskedelem kész­letei. Legfontosabb, hogy megfe­lelően készítsük fel bőrün­ket a napozásra. Régi szabály, hogy csak fokozatosan szoktassak ma­gunkat a naphoz, de így is Lipcse-2 Német építészek, szovjet szakértő csoporttal együtt­működve, elkészítették egy második Lipcse tervét. A Lipcse—2-nek nevezett vá­rost 20 kilométerre építik fel Lipcsétől és gyorsvonatokkal oldják meg a két város kö­zötti közlekedést. Lipcse—2­nek először 35 ezer lakosa lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom