Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

3 Péntek, 1962. május 11. Jelentősen fejlődik a bútorgyártás az ötéves tervben Több gondot kell fordítani a szakemberképzésre Szegeden is Vég László könnyűipari miniszterhelyettes sajtótájékoztatója (Tudósítónk telefon jelen­tése.) Csütörtökön délelőtt Buda­pesten, a Magyar Sajtó Ha­zában a könnyűipar, a tex­tilipar időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat Vég László könnyűipari mi­niszterhelyettes. A többi kö­zött elmondotta, hogy az ipar gyártmányai álta­lában korszerűek, lépést tartanak a fejlődéssel, bár ezek egy részét régi, ma már korszerűtlen gépekkel készítik. Nemcsak a bel-, ha­minisztériumi rendelkezés is előírja, hogy egyes műveze­tői beosztásokba csak megfe­lelő képzettségű embereket állítsanak be. Hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy tíz évvel ezelőtt született egy nnnisztériumi határozat, amely végzettséghez köti a művezetői kör betöltését Ezt a vállalatok nem tartották be, és nem is törődtek eléggé azzal, hogy a már meglevő nem a külkereskedelemben is szakembereinket tovább ké­igen keresett néhány köny­nyűipari termék, mert tet­szetős. Az ipar tervezőinek, dolgozóinak jó munkájával létrejött áruk kielégítik a fogyasztók igényeit. Több mint száz ország vásárolja ezeket a cikkeket. Az ötéves tervben mintegy 80 százalékkal fejlesszük a bútoripart. Ennek megfele­lően megháromszorozzuk a pozdorjalemez-gyártást is a meglevő üzemek bővítésével, újabbak létesítésével. Ezzel sok import bútorfát takarí­tunk meg. Előreláthatóan már jövőre nem szorul im­porttá felhasználására a bútoripar. A részletes tájékoztató után válaszolt Vég elvtárs az újságírók kérdéseire. A Dél­Magyarország munkatársa a többi között felvetette, hogy a textiliparban, főként a pa­mutiparban egyre többet be­szélnek az automatizálásról. Várható-e rövidesen automa­tizálás például a len-kender­iparban, tehát 0az iparág sze­gedi üzemeiben. Erre vála­szolva elmondotta a minisz­terhelyettes, hogy automatizálást lényegében csak a pamutiparban va­lósítottunk meg. De ez sem tekinthető na­gyobb mérvűnek. A len­kender iparágban is folynak kísérletezések. E téren azon­ban nehéz az előrehaladás, mert még nem fejeződtek be az ezzel kapcsolatos méré­sek, értékelések. Szegeden még mindig nem kielégítő a műszaki utánpót­lás nevelése. Több üzemben nincs elegendő technikumi végzettséggel rendelkező szakember. A technika fej­lődése pedig megkívánja és peztessék, vagy újabb tech­nikusokat neveljenek. A mi­nisztérium már jó előre gon­dolt a művezetői utánpótlás­ra. Létrehozott technikumo­kat, amely közül egy Szege­den működik. Szegeden még sincs elég szakkáder. A szegedi vállalatok törőd­jenek többet a fiatalok ne­velésével, iskolára küldésével, a beis­kolázásokkal levelező tago­zatokra. Általános jelenség, hogy nőket nem szívesen helyez­nek vezető beosztásokba. Vállalatainknál nincsen és nem is lehet semmi indok arra, hogy háttérbe szorít­sák a nőket, például műve­zetői beosztásoknál. A gépalkatrész-ellátás ne­hézségei Szegeden is sok problémát okoznak. Várha­ló-e javulás e téren a tex­tiliparban? Erre a kérdésre válaszolva elmondotta a mi­niszterhelyettes, hogy meg­szüntetik a korábbi helyte­len gyakorlatot, miszerint új gépeket hoztak be külföld­ről, de alkatrészeket nem. Ma még sok gondot okoz az, hogy többféle és fajta gé­pekkel dolgozunk a textil­iparban, és az alkatrészek nincsenek tipizálva. A jövő­ben szeretnénk függetlení­teni magunkat alkatrészellá­tásban is a külföldtől, ezért létrehoznak iparági gép­gyártó részlegeket. Ilyen üzem alapját vetették meg Szegeden is a kender­fonógyár kebelében létesített központi javítóműhellyel — fejezte be válaszát Vég László miniszterhelyettes. Kinek a zsebéből? IVemrégiben számoltak be a szovjet lapok arról a bátor magatartásról, amelyet Grigorij és Leonyid Cserepa­nov, a Baskír SZSZK-ban le­vő Partizán kolhoz gépkeze­lői tanúsítottak. Tűz ütött ki a kolhozban, s a lángok a benzines tartályok felé kap­tak. Bármely pillanatban be­következhetett volna a rob­banás. A gépkezelók egy cso­portja, élükön Leonyid Cse­repanovval, sietett elhárítani a veszélyt. Vizes takarókkal fedték be a ciszternákat. Közben buldózerjével oda­ért Grigorij Cserepanov, s szorosan a tűz fészkéhez hajtva, földdel szórta be a tüzet. A kolhoz javait sike­rült megmenteni. Sok hasonló példát lehetne felsorolni. Valamennyi a szovjet ember lelki nemessé­géről, fejlett társadalmi kö­telességtudatáról tanúskodik. Egyre kevesebben lesznek, akik „kincstárinak' nézik a szocialista tulajdont. De még akadnak olyanok a Szovjetunióban is és nálunk is. akik kivonják magukat a munka alól, megpróbálnak a társadalom terhére élni, sőt még attól sem riadnak vissza, hogy szolgálati beosztásuk­kal visszaélve eltulajdonítsák a társadalmi javakat. Megtörténik, hogy valaki­nek szüksége van egy szál deszkára s így gondolkodik: majd egy alkalmas pillanat­ban elhozom a munkahely­ről. Előfordul, hogy a gépko­csitulajdonos autójában tönk­remegy valamélyik alkatrész, A lakosság közreműködésével fejlődik a II. kerület Ülést tartott a kerületi tanács Szegeden tegnap délelőtt a Postás Művelődési Otthon­ban ülést tartott a második kerületi tanács. Az ülésen a tanácstagokon kivül igen sok an ott voltak a kerület lako­sai közül, s megjelentek a Dugonics utcai általános is­kola nyolcadik osztályának tanulói is. Károlyné, Sós Károlyné be­számolóját is több mint száz ember hallgatta végig. Erfisödik a kapcsolat a választókkal A kerületfejlesztési tervek megvalósítása tükrözi a ke­rületi tanács tömegkapcsola­tának erősödését. A tervek a lakosság kéréseinek, kíván­ságainak alapján készülnek el, s éppen ezért szívesen vesznek részt annak megva­Hódi Győző, a népiront második kerületi bizottságá­nak elnöke beszámolt a ta­nács tömegkapcsolatáról. Megállapította, hogy a lakos­ság nagy többsége a kerületi tanács munkáját évről évre segíti, támogatja. A kerületi tanács munkája iránti érdek­lődés kifejezésre jut a ta­nácstagi beszámolókon való részvételben is. Tavaly az el­ső félévben 1600, a második­ban pedig több mint 1700 vá­lasztó hallgatta meg a ta- __ nácstagok tevékenységéről lósításában is. Tavaly a kerü- lasztóiknak kérését. Halász tartottak, s a szakigazgatási szervek munkájával, vala­mint a kerület lakosságának bejelentésével foglalkoztak. A két beszámolóhoz sokan szóltak hozzá, s mondták el véleményüket. Az állandó bizottságok munkájának to­vábbi javítására határozato­kat hoztak. Szabados István­né, a kerületi tanács végre­hajtó bizottságának titkára ismertette a kerület ötéves községfejlesztési tervjavasla­tát, melyet az ülés résztvevői elfogadtak. Interpellációk Az interpelláció során a tanácstagok tolmácsolták vá­szóló jelentéseket. Például Búza István és Fodor Béláné tanácstagok beszámolóján több mint 200 választó vett részt. Rakonczay Lászlóné, Babinszki László, Mohácsi JÓ EGY KIS SÉTA b1 h (LLEÜIIIL... I .ci*./ A napsütésben, a zöld lombruhába öltözött fák alatt nemcsak a felnőtteknek, hanem az apró emberkéknek is jólesik egy kis séta. Képünkön a szegedi Marx téri óvoda kisgyermekei az óvó néni felügyeletével délelőtti sétájukat végzik. leti tanács — előzetes számí­tása szerint — 120 ezer fo­rint értékű munkát várt a lakosságtól. Az év végi zár­számadásnál derült ki, hogy a lakosság által végzett tár­sadalmi munka értéke meg­haladta a 450 ezer forintot. A társadalmi munkában élen jártak a Szegedi Cipő­gyár dolgozói, a Szegedi Gáz­mű KISZ-szervezetének tag­jai. Kiemelkedő eredményt értek el a petőfitelepi l-es, Il-es és a béketelepi általá­nos iskola szülői munkakö­zösségei is. Elénk vita Ezután dr. Nemes Arpádné tanácstag — mint az állandó bizottságok munkáját felül­vizsgáló ideiglenes bizottság elnöke — adott számot az ál­landó bizottságok munkájá­ról. Megállapította, hogy ta­valy a bizottságok 72 ülést Mihály kérte a Damjanich utca gyalogjárdájának felújí­tását, valamint a Szilléri su­gárüti iskola környékének rendezésit. Szőllösi Sándor tanácstag választókörzetének egészségügyi problémáiról beszélt. Solymosi Lajos arról számolt be, hogy a nagykör­út aszfaltozásakor több mel­lékutcában tároltak építési anyagot, s ázok még most is ott vannak. A lakosság kéri, hogy mielőbb tisztítsák meg az utcát " a törmelékektől. Laczkó Istvánné, a Rózsa ut­ca és a Csongrádi sugárút sarkán levő fodrászüzlet bő­vítését javasolta. Sánta Pál a rókusi jószágtartó lakosság jogos kérését tolmácsolta: minél előbb oldják meg le­geltetési problémáikat. Gé­mes Lászlóné tanácstag a Lomniczi utca lakóinak ké­rését mondta el: a rossz idő­ben is tegyék járhatóvá az úttestet. s megkéri ismerőseit, hogy „szerezzék be* a gyárban. És „megszerzik*. A becsületes ember soha­sem alkuszik meg a lelkiis­meretével. A szélhámos vi­szont minden lehetőséget megragad a meggazdagodás­ra. S ebben mi magunk gyakran vagyunk a hibásak, mert nemtörődöm, szájtáti módra járjuk a világot, sőt egyszerűen megtűrjük a tár­sadalmi tulajdon fosztogatá­sát. Ha a zsebünkbe nyúl­nak, bizony megfogjuk a tol­vaj kezét. De nem mindig és nem mindenki száll sikra ugyanilyen bátran és nyíltan, amikor az állam zsebéről van szó. Olykor látják az embe­rek, hogy a szomszéd nagy lábon él, s bár keresete nem nagy, mégis nyaralót épít magának, autót vásárol. Nem arról van szó, hogy ehhez bárkinek is ne lenne meg a joga vagy sajnálnák tőle. De előfordul, becsületesen megkeresett pénzből nyilván­valóan erre nem telik, még­sem emelnek szót. A szocialista módon érző és gondolkodó ember, hazája gazdája nem járhat el így, nincs joga hozzá. S csakis akkor lehet minden törvény­telen utat elzárni a szélhá­mosok, a társadalmi tulajdon fosztogatói elől, ha minden­ki éberen őrködik a köztulaj­don felett p1 zen a téren is különö­sen fontos szerep jut a párttagoknak, akiknek foko­zott kötelességük, hogy óv­ják és gyarapítsák a szocia­lista tulajdont, fellépjenek minden olyan cselekedettel szemben, amely kárt okoz a pártnak, az államnak. A párt­tagok többsége példát mu­tat a takarékosságban, ak­tív harcot folytat a tolvaj­lás és fosztogatás ellen. S az olyan kommunisták, akik nem átallják „kezüket me­lengetni* az állam rovására, csupán szégyent hoznak a pártra, rombolják tekintélyét és nincs helyük a párt sorai­ban. Különösen helyrehoz­hatatlan kárt okoznak azok, akik vezető tisztségbe ke­rülve visszaélnek a nép bi­zalmával, s kezet emelnek a szocialista tulajdonra. Ezek az emberek kettős kárt okoz­nak: anyagi és erkölcsi kárt. Napjainkban mérhetetlenül megnőtt a közvélemény je­lentősége a társadalmi tu­lajdon védelméért és gyarapí­tásáért folyó harcban. Fo­kozott figyelmet kell fordí­tani az ifjúság nevelésére, amelynek megadatik, hogy a kommunizmusban éljen. Az idősebb nemzedék megtiszte­lő és felelősségteljes köteles­sége, hogy a fiatalokat be­csületes, munkaszerető és a párt iránt odaadó emberek­ké nevelje. A bűnözés elleni harc­ban a társadalom sze­repének növekedése termé­szetesen nem jelenti az ála­mi szervek jelentőségének le­becsülését. A kommunizmus általánosan kibontakozó épí­tésének időszakában teljesen megmarad, sőt fokozódik az állam olyan funkciója, mint a szocialista tulajdon meg­védése a tolvajoktól és fosz­togatóktól. Foglalkozhatunk és kötelességünk is foglalkoz­ni azon megbotlott emberek nevelésével, akik a véletlen következtében vagy rossz társaságba keveredve léptek a bűnözés útjára, s hibáikat ki akarják javítani. Ám az állami tulajdon gonosz, meg­rögzött fosztogatóira tovább­ra is a törvény teljes szigo­rával kell lesűjtahi. A mai viszonyok között; amikor népgazdasá­gunk jelentékenyen fejlődik s az alkotó tevékenység mé­retei mind nagyobbak lesz­nek, a szigorú ellenőrzés és nyilvántartás a szocialista építés minden részlegén el­engedhetetlen. Mindannyi­unk kötelessége, hogy cselek­vőleg védelmezzük az állami és társadalmi érdekeket ugyanúgy, mintha közvetle­nül a saját zsebünkről volna szó. • • <• • Tatarozzák a Fáklya Mozit Kesenl János földmövelésiiiyi miniszterhelyettes előadása Szegeden A Szeged városi pártbi­zottság politikai akadémiá­ján tegnap, csütörtökön dél­után fél 3 órakor a Szabad­ság Filmszínházban Keserű János földművelésügyi mi­niszterhelyettes tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást „A magyar mezőgaz­daság új fejlődési szakasza" címmel. Keserű János érde­kes előadásában vázolta a szocialista nagyüzemi mező­gazdaság eddigi eredménye­it, s felsorakoztatta a ter­melőszövetkezetek megszi­lárdulásának és előrehala­dásának tényeit. A sikerek, az eredmények alapján új fejlődési szaka­szukhoz érkeztek a közös gazdaságok. Fokozottabban élnek a szövetkezeti gazdák a lehetőségekkel, növelik az árutermelést, hogy a mező­gazdaság évről évre teljesít­se a második ötéves ter­vünkből ráháruló feladatot (Somogyiné felv.) Régóta sürgetett már a Fáklya Mozi épületének rend­behozása, ami azonban különféle jogviták miatt évről évre elmaradt. Most végre sor került a nagyon elhanya­golt állapotban lévő épület külső felújítására és kor­szerűsítésére is a tavalyi belső felújítás és festés után. A városi tanács 160 ezer forintos költséggel újíttatja fel az épület homlokzatát és a megrongált tetőt. A Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói előreláthatóan június l-ig be­fejezik a felújítás munkálatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom