Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

259 Csütörtök, 1962. május 24. Egy hasznos növénykultúra gazdákat keres Sok devizaforintot takaríthatnánk meg a hazai fűmagtermes^téssel DÁV szocialista brigádjainak segítsége a tiszaszigeti Búzakalász Tsz-nck Munkáskezek emelték két Minisztériumhoz, kérjenek zsef főmérnök, Tömörkényi A szakemberek ezerszer is igazgatójával. Az elsők között ban a gyenge, terméketlen leírták már és sokkal több- merüit fel a következő kér- futóhomoktalajok megkötéször mondották: termelőszö- dds. — Van-e lehetőség arra, hogy a magyar fűmagtermesztés kifejlődjék, s mint sére, töltések, árokpartok füvesítésére alkalmas, tápértékekben nagyon gazdag takarmánynövény. Ez is és a keskeny levelű réti perje is uj növénykultúra jelentős megérdemelné, hogy legszerepet töltsön be mezőgaz- ?lább nf,hány termelőszövetkezet, állami gazdasag a mi vetkezeteink egyik legnagyobb aranytartalékai a rétek és a legelők. Csongrád megye és ezen belül a szegedi járás sok ezer holdnyi sovány, szikes ősgyepei azonban a mai állapotukban alig adnak valami kevés hasznot ahhoz képiest, mint amenynyit akkor adhatnának, ha igazi kulturált rét- és legelőgazdálkodást folytatnánk. , . A víznyomta sziksó, szóda a téma mar tobb evtizede marta semlyékek nagyon is foglalkoztatja. Sokféle nökönnyen javíthatók s kevés vénynemesítöi munkája mel- igénytelenek, s jól viselik el anyagi áldozattal a mostani lett rengeteget foglalkozott a legszélsőségesebb fagyos, évi 4—6 mázsás szenahoza- masval. füfaiták előállítá- aszályos időjárást is. mokat akár 25—30 mázsáig UJ magyai tuiajtaK eloauita ' nemesítőiük elmonis fokozhatnánk. Jelenleg sával. S eddig mar két tudo- ntjó'"ttTaTdonstgaik közé nincs mezógazdasagunkban mányos fajtaelismerésben ré- tartozik, hogy gyökérzetük egyetlen olyan növény sem, szesitett fűféleség kapcsoló- tarackos szerkezetű évek melynek jövedelmet viszony- dik nevéhez, ö ánította elő múltán sem zsombékosodik daságunk szerkezetében? — Mint később kiderült, a tudományos körökben Európaszerte ismert idős tudóst ez megyénkben is nagyüzemi méretekben termelné vetőmagját. A homokokon és a szódás szikes agyagtalajokon is felbecsülhetetlen szolgálatot tehetnének ezek a füvek. Nagyon hosszú életűek lag filléres befektetésekkel ilyen nagymértékben növelhetnénk. Az intenzív rét- és legelőgazdálkodás pedig nagymértékben emelné állattenyésztésünk színvonalát is. Komoly nehézség A sekély termörétcgú szikesek, terméketlen futóho először üzemi méretekben a el a eyeP> ezek a füvek töszegedi keskeny levelű réti Jo1 me2Öt alk<^ perjét és az úgynevezett tarackbúzát is. E két értékes Tudományos vizsgálat nemes fűféleség fajtafenn, .. , . A ket kutató nemreg megtartasaval ma is o foglalko- bizást kapott újabb fűfajták zik a Délalföldi Mezőgazda- nemesítésére is. Az intézetsági Kísérleti Intézet egyik ben már eddig is foglalkoztak ugyancsak a tájra való mágocsi vagy magyar rozs mokok műveléséhez gépeink újszegedi szaporító telepén már vannak. Bár a gépállo- Munkájában lelkes segítőlár- ^^eme^é^eT Most mások gépparkjaiból megal- sának bizonyult Szobko Mi- úiabban a sós syóóás tataira késes gépparkjaiból talában hiányoznak a bizonyult ÜZOOKO MI- újabban a sós szódás talajohály tehetséges fiatal kutató, kon jól díszlő sziki mészaltalaj lazító munkagépek Szov- Pázsitot és a homoki legelők Ezen a bajon azonban mai , másik legértékesebb növénem lenne nagyon nehez se- jetun.oban fejezte be tanul ^^ gitem. A komolyabb nehez- manyait. szik tudományos vizsgaiat seg az, hogy legtöbb helyen a alá Vidékj f . , gyenge,, kipusztulóban levő Alkalmas legeHSk felújítására körútj™rán"ÍÍSnböS fu állományt újra kellene te- sveDn övén vök- f.ivoi- ;„i,«í lepítenünk,s ehhez nincs ele- Mindketten nagy meggyő- St ^ I gendö és megfelelő fűmag, ződéssel bizonyították: míg a ^ - , az?kat A különböző fűfélék magjait külföldi fűfajták egyáltalán c'®baza kisparcellas kiserle— jórészt még a városi par- nem vagy csak alig bírják fékben ültetik el. Hosszú kok, spiortpályák telepítésé- a mi éghajlati viszonyainkat, éveken át szaporítják a leghez is — eddig mindig kúl- addig a már kinemesített ma- szebbeket s szelektálják a földről, főleg nyugati orszá- par füvek, közöttük keskeny gyengébb egyedeket S mire gokból, nemes-valutáért im- levelű reti perje is rendki- ° mlre vül alkalmasak gyér fúállo- veguJ 1 ls megszületik egy mánnyal rendelkező rétek, "tóbb fajtaelismerésre ajánlegelők felújítására. A kes- lott növény, hosszú évek, takeny levelű réti perje a ré- Ián évtizedek telnek el. gi magyar puszták egyik ősi Mint dr- Somorjai Ferenc növénye, s mint hazai vad- elmondotta, a keskeny levelű növényt vette nemesítésbe év- rétl Perjék már az ország tizedekkel ezelőtt a kutató. más vidékein több szövetketarackbúzáról szólva dr. ^t és állami gazdaság is portáltuk. S ezek a rjiagok nemcsak drágák, hanem gyengék, mi több, rosszak is. A felhasználásukkal folytatót rét- és legelőjavítási kísérletek gyakran sikertelenséggel végződtek. Erről a témáról beszélgettem a minap dr. Somorjai Ferenccel, a Délalföldi Mezőgazdasági Kí- Somorjai Ferenc elmondotta: nagyobb területeken termeszsérleti Intézet nyugalmazott - Ez a fúnövény elsősor- vetomagszerzes céljából. Éppen ideje lenne, hogy Csongrád megyében is jelentkezzenek erre vállalkozó szellemű mezőgazdák. Sok segítségre van szükség ahhoz, hogy jó hazai őshonos füveink magjait kellőképpen elszaporítsuk. Ez nemcsak sok devizaforint megtakarítását jelentené évente az országnak, .fcanem fontos alapköve lenne korszerű rét- és legelőgazdálkodásunk kifejlődésének is. Csépi József NAPIRENDEN: Mire vezet az elfogultság? Ha nem lenne alapos a gyanú, szót sem érdemelne, hogy az ecsetgyárban valami olyan eltúlzott lokálpatriotizmus alakult ki, amely kifelé csak a jót, a szépet hajlandó mutogatni. Amikor a munkásvédelmi örsegek tevékenységéről volt szó, a gyár szakszervezeti vezetői azt igyekeztek bizonygatni, hogy minden a legnagyobb rendben van, holott a tények egészen mást mutattak, még korai lett volna, hogy ebben je-. lenséget gyanítson az ember. S ágyúval nem érdemes verébre lőni. Azóta azonban történt egy másik eset is, amelyből kiderült, hogy sajnos nem verébről van szó, a "lakkozás* igenis jelenség az ecsetgyárban. A munkásvédelmi őrségekről szóló cikk egyik epizódja éppen a lakköntö műhelyben játszódott, ahol az egyik munkásnő azt a kijelentést -kockáztatta* meg, hogy -Akkor jött volna, amikor fojtogat a levegő bennünket!* Az újságíró azonban már járt akkor is ebben a műhelyben, amikor tényleg a légcsövet is mardosó lakk gőzében dolgoztak, s ezért nyugodtan lejegyezte ezt a kijelentést, gondolván: azzal, hogy ha hozzáteszi még, hogy itt sem működik a munkásvédelmi őrség, ennek szükségességére hivta iel a figyelmet Akadt azonban az üzemben olyan dolgozó, akinek bár semmi köze a lakköntéshez, sérelmesnek találta munkatársa nyomtatásban is megjelent megjegyzését, és számon kérte azt, mégpedig olyan meggondolásból, hogy nem lett volna szabad a gyárat kompromittálnia. A szövöüzemekben zaj van. Ez tény. Ahol lakkal dolgoznak, bűz van. Ez is tény. Hiába az elszívóberendezés, még akkor is érződik, ha három napig szellőztetnek utána. Ezt nem is tagadja senki a gyár vezetői közül, mint ahogy ök azt sem adták ki parancsban, hogy az üzem szeplőit el kell kendőzni. Ha parancsba adták volna, az lenne a kisebb baj, hiszen csak vissza kellene vonni a rendelkezést. Ez a jelenség azonban azért veszélyes, mert valami belső -kényszer«: a gyárhoz való hamis értelmezésű hűség hozta létre. Nem mindenki vallja ezt a nézetet az ecsetgyárban. A rossz példát szerencsére általánosítani sem lehet, hiszen ez nem jellemző egyik szegedi üzemre sem. De mindenütt el lehet gondolkozni rajta! A hamis adatokkal készülő jelentés, a tények elferditése, a valóság megszépítése oktalan dolog, s idegen a mi társadalmunktól. Fehér Kálmán évvel ezelőtt a tiszaszigeti beruházást, akkor 6oron kíBúzakalász Termelőszövetke- vül elvállalják ezt a munzet gazdasági épületeit. Ezek kát. A tanácsadás után azonközül a csibenevelőt eddig ban körbenéztek saját porlehetetlen volt üzembe helyezni, mert hiányzott a villanyáram a modern berendezések, gépek működtetéséhez. Ezért a csibenevelő Gusztáv mérnök és mások. Voltak, akik megjegyezték, ez a brigád csak jó munkát végezhet, mert a segédmunkások is mérnöki képzettségtájukon, ami lényegében egész Dél-Magyarország. Ke- gel rendelkeznek, restek, kutattak, hol találnának a környéken olyan hálózatot és transzformátort, csak hirdette az újat, a szé- amelyre már nincs szükség Miért „betegeskedik" a daráló motoria? pet, de nem szolgálta. — A fűtőberendezések működtetéséhez áram kellene — mondogatták a termelőszövetkezet gazdái. — Benne fekszik a sok pénz és nem veszünk ki belőle semmit aprójószág-neveléssel. Ez kár a szövetkezetnek és az államnak is. Kilencven mázsa csibehús Ezt a nagy igazságot mondogatták sokfelé. Kilincseltek is több hivatalban, de ettől még nem kaptak hálózati vezetéket, transzformátort. Tavaly is csak egy eresztés csibe került ki a nevelőből. Többet nem mertek beállítani, mert csak nyáron van itt megfelelő hőmérséklet, más időszakban leheli a hideget, s ez nem jó a kiscsibéknek. Csak a jó kotlók alatt tudnak felcseperedni az aprójószágok. A tiszaszigeti csibenevelő is ilyen jó kotló lesz most, mert elmondták panaszukat a szövetkezetet patronáló Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat vezetőinek is. Itt azt javasolták, hogy áz éves tervben szereplő 90 mázsa csibehúst értékesíteni tudják, sürgősen forduljanak kéréssel a Földművelésügyi és azt áthelyezhessék Tiszaszigetre. Találtak is. Egy régi falusi villamosított cséplöszérút, ahol már felesleges volt a vezeték és a transzformátor. „Segédmunkások" mérnöki képzettséggel Amikor néhány nappal ezelőtt a szövetkezet elnöke. Etyeki elvtárs közölte a DÁV-o6okkal, hogy néhány nap múlva megérkezik kétezer pulyka és ezer csibe a nevelőbe, de villany még nincs, azzal fogadták, hogy A lelkes kis szerelőcsapathoz csatlakoztak a tsz emberei is: Kocsis János, Kozma János, Kozma József, Németh István, Csiszár István, Nizner Ferenc, a szövetkezet párttitkára, Jávor József iskolaigazgató, a közsági ' pártszervezet titkára. Mire beesteledett, készen állt a hálózat, a transzformátor. Időközben meghegesztették a vegyszeres gyomirtáshoz szükséges gép egyik alkatrészét, s azt is megvizsgálták, miért -betegeskedik* a szövetkezet darálójának villanymotorja. S a termelőmire megérkeznek a kiscsi- szövetkezet jövendő szociabék, pulykák, lesz áram is. Valóra is váltották szavukat vasárnap délelőtt. Györki György művezető irányításával már kora reggel munkához láttak. Tiszaszigeten ugyancsak csodálkoztak, amikor a falun végigvonult a szerelőbrigád. Jött az O6zlopállitó darukocsi, a múhelyszerelvény és jöttek a Lumumba, a műszaki szocialista brigádok, az igazgatóság, a szegedi üzletvezetőség dolgozói. Köztük voltak a brigádba szervezett -segédmunkások* is: Kovács János igazgató. Hörömpő Jólista birgádjának vezetője pedig tanácsokat kért és kapott a DAV szocialista brigádjának tagjaitól. Mindezt látva az jutott a külső szemlélő eszébe: ha valaki üresnek érzi a nagy szavakat és nem tud lelkesedni, vagy ha azt hallja, hogy munkásparaszt szövetség, az nézzen meg egy ilyen munkás-paraszt barátkozást. N. P. Szocialista brigád — vendégségben A szárazfonóban a látogató csoportból kiválik egy aszszony, odalép a csattogó gépsorhoz, megállítja az orsót és összeköti az elszakadt fonalat. Éppen mire kész, odaér a gépre felügyelő fonónő. Mosolyog. — Látom, nem felejtette még el! — mondja a vendégnek, Bálint Dezsőnének, az Üjszegedi Kender-, Lenszövőgyár -Minőségi« szociagád két tiszteletbeli tagja, Lebák József, a szövőmúhely vezetője és dr. Péter László, a városi Somogyi Könyvtár tudományos főmunkatársa. A vendégek végigmentek az egész üzemen, követve a gyártás menetét a gerebenezéstől az előfonón, szárazfonón keresztül a vizesfonóig. Néhány üzemrész, mint a cérnázó. rokon a szövőgyárakéval, de a Szegedi Kenlista brigádja helyettes veze- derfonógyár munkája általátőjének, aki évekkel előbb ban mint az újszegedi szöitt dolgozott a Szegedi Ken- vőgyár részére is fonalat kéderfonógyárban, most pedig szítö üzem volt érdekes a brigádjával együtt ellátoga- szövőmunkások 6zámára. A tott egykori munkahelyére. -Minőségi* brigádnak naA látogatás nem a régi üzemnek szólt, hanem a Szegedi Kenderfonógyár -Űj Élet* szocialistq brigádjának. A fonók nemrégiben kint gyon fontos, hogy a fonómunkások jó minőségű, egyenletes vastagságú és erősségű fonalat gyártsanak, hiszen a jó fonal csökkenti nozták. Velük jöttek tanítványaik, a fiatalok -Lendület" brigádjának tagjai is, valamint a -Minőségi* briÉletüket vesztették a tatabányai bányaomlás áldozatai Mint ismeretes, Tatabá- tés. Hatalmas mennyiségű nyán a múlt héten pénte- kőzetet, vasat, fát kellett elken frontomlás történt a szállítani, hogy a szerencsét15/a aknában. A bánya 52- lenség színhelyére jussanak, es számú frontfejtésében a Hétfőn délutánig hat bámásodik műszakban nem nyászt megtaláltak. Az omtermeltek. hanem a szállító- lás következtében mindanyberendezéseket szerelték a nyian életüket vesztették. jártak az újszegedi szövő- a szövés folyamatában aszagyában, s az újszegediek kadások, a gépállás és a semost ezt a látogatást viszo- lejt számát, s kedvező feltételeket teremt a termelékenység növekedéséhez. A fonómunkások természetesen ezt jól tudják, s e látogatás alkalmával is megígérték, hogy még jobb minőségre törekednek, mint eddig. A fonók és szövők brigádjainak e személyes ismeretséggé mélyült kapcsolatait a ! (ervek szerint a jövőben is | kölcsönös látogatásokkal és tapasztalatcserékkel szándékoznak ápolni. bányászok. A veszélynek semmi jele sem mutatkozott. A front 21 tagú személyzete a munkahelyen és kóröt hősi halált halt bányászt kedden délután kísértek utolsó útjára Tatanyékén tartózkodott, amikor SítóuiíSS41Itl^LJ* a in mitoro* TT,„nirah«>to iia. dolgozotarsaik nagy reszvea 30 méteres munkahely hatalmas reccsenéssel, szinte másodpercek alatt teljes hosszában leszakadt. Tizen' két bányász azonnal el tudott menekülni azonban az omlás maga alá temetett. Megmentésükért azonnal telével. Részt vettek a temetésen az MSZMP Komárom megyei és tatabányai városi bizottságának, a kilencet Szénbányászati Trösztnek és a szakszervezetnek a vezetői is. Időközben, tűzveszéllyel megindult a küzdelem. Két dacolva, a mentők nagy erőbányász kis résen nagy ne- feszítéssel kihozták az omlás hézséggel kijutott a lezú- alól a hetedik halottat is, dult kőzet alól. Mindketten akit hatodiknak kihozott egészségesek. A bent rekedt társával együtt csütörtökön hét bányász kiszabadításá- temetnek el. ért életveszélyes körűimé- A bányaomlás okának kinyek között folyt a men- vizsgálása még tart, (MTI) Győri Imre elvíárs látogatása a szegedi nyomdában Tegnap, szerdán este Győri Imre elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára látogatást tett a Szegedi Nyomda Vállalatnál. Itt Priskin Sándor elvtárs, a vállalat pártszervezetének titkára vezette végig az üzemrészeken. Látogatása alkalmával Győri Imre elvtárs végigkísérte lapunknak, a Dél-Magyarországnak előállítási folyamatát. Győri Imre elvtárs ismerkedett az üzemrészek vezetőivel, dolgozóival, és elbeszélgetett velük munkájukról, a vállalat terveiről. Befejeződik a magyar-szovjet vegyesbizottsági tárgyalások Budapesten befejeződtek a magyar—szovjet vegyesbizottsági tárgyalások, amelyek során megvizsgálták a két ország közötti árucsereforgalom alakulását és az államközi szerződésben kölcsönösen vállalt kötelezettségek teljesítését. A pártszervezetek jól segítik a népfront mozgalmat Tanácskozott a népfront városi elnöksége A Hazafias Népfront Sze- A résztvevők fokozott béged városi elnöksége tegnap, kemunkát, felvilágosítást haszerdán este ülést tartott. A tároztak el a lakosság körétánsadalmi szervekkel való ben, s megállapították, hogy szorosabb kapcsolatról, jobb ezt várjáik is az emberek, együttműködésről tanácskoz- A jövőben gyarapítják a tártak. A résztvevők megálla- sadalmi mozgalmakat, a köpították a többi között, hogy zö6 rendezvényeket: tisztajói segítik a népfrontmoz- sági őrjáratokat tartanak a galmat a kerületi pártszer- városban, akciókat indítanak vezetek. Több támogatást a parkok, fák, védelmére, a várnak viszont főleg a KISZ- Somogyi Könyvtárral együtt tői — az iskolán kivüli olvasómozgalmat szerveznek ifjúság körében végzett mun- stb. Június 10-én fél ezer kához —, továbbá a KISZÖV- résztvevővel béke jelzésű tői, a KlOSZ-tól, a KISOSZ- különvonatot indítanak Gyu' . , . . .. . . lara, ahol a helybeli néptol es a honvédelmi sport- frontaktivistákkal is ismorszö vétségtől. kednek a szegediek.